Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
12 “NÉPÚJSÁG \ 1985. május 4. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN . MAGAZIN •• • .. MAGAZIN 1 < magazin ' MAGAZIN 1 I I MAGAZIN 11 1 m MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Hérodotosz nagy tévedése Már időszámításunk előtt az V. századiban is lehetett emancipáció — állítják egyes klaszika-filológusok, és bizonyítékként újra meg újra Hérodotosz görög történetíróra hivatkoznak, aki arról tudósít, hogy annak idején a lykiaiák birodalmában (a mai Törökország területén) a nők kormányoztak. Ez azonban nem volt így. Az antik Limyrának, a lykiai birodalom fővárosának maradványai alapján régészek most kimutatták, hogy. Hérodotosz nagyot tévedett. Jürgen Bor- ohardt, a bécsi egyetem ókori történeti és klasszikus régészeti intézetének professzora beszámol arról, hogy sem a domborműveken, sem a feliratokon nem találtak utalásokat arra, hogy a nők különösebb szerepet játszottak volna a társadalomban. A feliratok, melyeket munkatársaival több mint 400 sírkövon fedezett fel, sokkal inkább azt bizonyítja: a nők olyan alárendelt szerepet játszottak, hogy még a nevüket sem örökítették meg. Csaknem mindig a következő tartalmú sírfeliratokra bukkantak: Ez a sír ezé és ezé (az eltemetett férfi neve következik), feleségéé (akinek a nevét nem említik) s gyermekeié. Tehát az emancipációt illetően a lykiaiak nem szolgáltak éppen példaképül. Viszont, ami az állampolitikát illeti, Borahardt szerint „a mind a mai napig legmodernebb republikánus alkotmányok egyikével” rendelkeztek. Az időszámítás előtti II. században a lykiaiak államának élén szövetségi elnök állt. A közösségek lakóhelyük nagysága szerint megállapított szavazati joggal rendelkeztek. A főváros székhelye állandóan változott. Miből el a király... A százéves transzformátor A villamos energia előállításának megoldása, majd az ívfény hasznosítása, még később pedig a szénszálas iz- zólámja elterjedése után a villanyáram továbbítása jelentette a legfontosabb megoldásra váró feladatot. A múlt század második felében ugyanis minden világító berendezést önálló áramfejlesztő táplált. Készítettek ugyan olyan nagy teljesítményű dinamót, amelyik egyszerre több berendezés áramszükségletét is fedezni tudta, de ha a lámpák egymástól, ezáltal az áramfejlesztőtől is távolabb voltak, a továbbított villamos energia jelentős része a hosszú vezetékben hővé alakult át, azaz elveszett. A probléma megoldása — világszerte — természetesen Magyarországon is — foglalkoztatta a mérnököket, a kutatókat. Fáradozásuk nem is volt eredménytelen, s büszkék lehetünk rá, hogy egy zseniális magyar mérnöktriumvirátus fedezte fel elsőként a dolgok nyitját. Egy évszázaddal ezelőtt, 1885 májusában mutatták be a budapesti Országos Általános Kiállításon a gyakorlatban is a három magyar szakember — Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly — világraszóló találmányát, a zártvasmagos tranformátort. (E becses műszaki emlék sajnos nincs a tulajdonunkban, az Egyesült Államokban, a detroiti Henry Ford Múzeumban található.) A kiállításon 1200 izzólámpa világított, melyeket váltakozó árammal egy 1350 voltos generátor látott el, és az áramot transzformátorral osztották szét. A villamos energia távolsági átvitelének elterjedését sokáig magának az egyenáramnak a jellege késleltette. Azzal ugyanis tisztában voltak a szakemberek, hogy az egyenáram kis feszültsége miatt nem alkalmas a továbbításra. E szempontból sokkal nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett a váltakozó áram. A villamos erőátvitel kifejlesztésében tehát mérföldkövet jelentett az egyenáramról a váltakozó áramra való áttérés. De mit ért volna mindez a „párhuzamosan kapcsolt transzformátorokon alapuló elektromos elosztó- rendszer nélkül, amelyet 1883—85 között alakítottak ki a budapesti Ganz gyár mérnökei, a három magyar feltaláló irányításával és szabadalmaik felhasználásával. A dolgok történetéhez tartozik, hogy egy francia feltaláló 1884-ben szabadalmat szerzett ugyan egy nyitott- vasmagos transzformátor-típusra, ami azonban nem vált be a gyakorlatban, miután a nyitott vasmag a mágneses erővonalak szétszóródását eredményezte. Egyes európai csoportok — főleg Angliában és Németországban — igyekeztek megakadályozni a magyar találmány elterjedését. Mások egyszerűen eltulajdonították, s mint saját rendszerük továbbfejlesztését emlegették a magyar szakemberek megoldását. A tengerentúli Edison Electric Co. viszont megvette a szabadalmat, de nem azért, hogy hasznosítsa, éppen ellenkezőleg, hogy megakadályozza amerikai meghonosodását. Szerencsére nem minden ország volt ilyen ellenséges a zseniális találmánnyal szemben. Olaszországból, Franciaországból, Svájcból, Dél-iAmerikából és a világ sok más helyéről jelentős megrendeléseket kapott a magyar ipar, s így a transzformátor egy csapásra világhírűvé tette a Ganz gyárat. Fejlődő korunkban a villamos energiára mind nagyobb szükség van. Köztudott, hogy mi magunk is energiaszükségletünk egy részét távvezetéken hozzuk be a Szovjetunióból. Mielőtt betáplálják a távvezetékbe a villamos áramot, feszültségét 400 vagy 750 ki- lovoltra (400, illetve 750 ezer voltra) transzformálják fel. Nagy távolságban az energia szállítása ugyanis annál gazdaságosabb, minél nagyobb a feszültsége. Itthon azután először 120 kilovoltra, a magyarországi gerinchálózat értékére csökkentik a feszültséget, majd a transzformátorok sokaságával egyre kisebb feszültségűvé alakítják az áramot, mígnem eljut az egyéni fogyasztókhoz, s az üzemekbe. Óriás őslények A földtörténet leghatalmasabb méretű szárazföldi állatai — a nemegyszer húsz tonnát is jóval meghaladó súlyú dinoszauruszok — mintegy 70 millió évvel ezelőtt haltak ki. Velük együtt eltűntek az élet színpadáról a repülő- és tengeri sárkánygyíkok is. Egészen a közelmúltig a tudósok a dinoszauruszokat a hideg vérű — vagyis a testhőmérsékletüket a környezettel együtt változtató — állatok, éspedig a hüllők közé sorolták. Ma már viszont azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok meleg vérűek voltak, akárcsak a mai emlősök, vagy legalábbis belső hőmérsékletűiket állandó szinten tudták tartani. Ügy vélik, hogy a nagy testű és aránylag gyors mozgású állatok tevékenységét nem magyarázhatjuk másként. Ezek a ragadozók ugyanis fürgeségük révén le tudták győzni a náluknál háromszorta —ötszörié nagyobb súlyú növényevő kolosszusokat. Eközben oly sok energiát kellett felhasználniuk, hogy ehhez anyagcseréjük erős felfokozására volt szükség. Ez viszont megkövetelte, hogy ’belső testhőmérsékletük a Nap melegének közvetlen hasznosítása nélkül is meleg legyen. Ebből a feltevésből az következik, hogy a dinoszauruszok nem voltak okvetlenül a meleg éghajlatú területekhez kötve, és néhány újabb keletű őslénytani felfedezés valóban igazolni is látszik ezt a nézetet (lábnyomok, kövületek a Spltzbergákról, Kanada sarkköri térségeiből). A dinoszauruszok csontozatának miikroszkópi vizsgálata is azt bizonyítja, hogy ezek az állatok közelebb álltak az emlősökhöz, mint a hüllőkhöz. Ám az még mindig csak talány, hogy pontosan miért pusztultak ki a hatalmas ős- állatok, köztük a dinoszauruszok. Műanyag bankjegyek Ausztráliában megjelentek az első műanyag bankók, melyek külalakra és tapintásira semmiben sem különböznek a közönséges papírpénztől. A szakértők szerint a műanyag bankók előnye, hogy nem lehet őket hamisítani. A hidrogén újfajta tárolása „Ügy él, mint a király” — a világ sok nyelvén, különböző változatokban járja ez a szólásmondás. Napjainkban az uralkodók többségének már nincs olyan politikai hatalma, mint elődeinek — viszont meglehetősen széles körű anyagi kiváltságokkal rendelkeznek. Az angol királynő például évente 3,6 millió dollárt kap az állami kincstárból, svéd „kollégája” pedig — 1,3 millió dollárt. A hagyomány szerint az angol királynő a pénzen kívül ezer liter tejet és egy tonna .. . zabdarát is kap évente. A belga uralkodót, kiegészítésképpen a kincstárból kapott kétmillió dollárhoz, még ugyanannyi burgonya is megilleti, mint amennyit ő maga nyom. A legeredetibb dotáció azonban talán Dániában létezik, ahol a királynőnek minden évben kiutalnak... 18 tonna beringet. Az energia tárolásának egyiilk módja, hogy elektrolízissel hidrogént hoznak létre, s ebből aztán a kívánt időpontban elégetéssel szerezzük vissza az elektrolízis során befektetett energiát. Princetoni (USA) kutatók laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy az energiaitároló hidrogén a hangyasavban — kötött állapotban — előnyösebben raktározható, mint gázállapotban. A hangyasav szintén létrehozható elektrolízissel, tetszés szerinti ideig tárolható, könynyen szállítható, s belőle a hidrogént bármikor felszabadíthatjuk. A princetoni kutatók a hangyasav készítéséhez szén-di- oxiddal körülvett nikkel- amalgán elektródot használtak az elektrolízis során. A hangyasavból aztán a hidrogént finom szénrészecskékhez kötött palládium-katalizátorral szabadították fel. Ezzel az eljárással az eredetileg felhasznált energia 60 százaléka — a hidrogén elégetése útján — hő formában kapható vissza. A hót karikatúrája (A rajz megjelent az UNESCO Features 808. számában) Pénz és arany Az indiai asszonyoknak mintegy ötvenszer annyi aranyuk van, mint az indiai államnak. Sajtójelentések szerint a szubkontinensen élő, mintegy 350 millió nő összesen kb. 5000 tonna súlyú ékszert ViseL Ezzel szemben az állami aranytartalékok 100 tonna körül mozognak. Még nagyobb a különbség az ezüst esetében. Az indiai nőknek egymllliárd uncia súlyú ezüstékszerük van, míg az állam csak 87 millió uncia ezüsttel rendelkezik. Az arany és az ezüst Indiában a legbiztosabb befektetés. A nők az ékszert biztosításnak tekintik férjük elhalálozása esetére. Bertolt Brecht szép gondolatát idézzük a függőleges 19., 1., 17. és a vízszintes 2. számú sorokban. A sarokkockák betűi: L, G, A, N. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 13. Sóvárog. 14. „Az” esőben álló. 15. Lepke, hernyója ruhát rág. 16. Hálóban a labda! 18. Energia. 20. Norvég, olasz, francia autók betűjele. 21. YK. 22. Rög betűi. 24. Gyerkőc. 26. Fordított nadrágszíj. 27. Előadó röv. 28. Tulajdonom. 29. Szállítaná. 31. Rangjelző szócska. 32. Motoszkál. 35. Régi török államtanács, névelővel. 37. Római negyvenkl- lences. 38. Strázsa. 39. Mint a 18. számú sor. 41. EO. 42. Meny- nyiségi egység röv. 43. Szúrófegyver. 45. Magyar politikus (György). 46. Szólít. 47. Kopasz. 48. Férfinév. 49. Azt a személyt? 50. Nyújt. 51. Névelős építőanyag. 53. Zamata. 55. Tyúklakás. 56. Szándékozott. 57. Lakó- helyiség. 58. Időszámítás előtti. 60. Kiváló színészünk (Lajos). 62. Földművelő eszköz. 63. Eped egynemű betűi. 64. Holland légiforgalmi társaság. 66. Világifjúsági Találkozó. 68. Tápláló ital. 69. Szomorúság. 71. Férfinév. 73. Oö. FÜGGŐLEGES: 1. (Beküldendő.) 2. Bácsika. 3. Kortyol. 4. Ajándékoz. 5. Fordított névelő. 6. Mint az 53. számú sor. 7. Erődítménye. 8. Hajszoló. 9. Leró egynemű betűi. 10. Építésügyi Minisztérium. 11. Haza. 12. A legfinomabb étolaj. 17. Beküldendő.) 19. (Beküldendő.) 22. Egoista. 23. Fém. 24. Gyermeke. 25. Államszövetség. 28. Estefele! 30. Esztendő. 33. Ismertet, bemutat. 34. Hivatali munkahely. 36. Hitegető. 39. Vércsatornája. 40. Elődje. 44. Azonos betűk. 46. Melegség. 51. Mint vízszintesen. 52. Strázsája. 53. Zamata. 54. Házőrzője. 59. Lendület. 61. Észak-európai nép. 63. Rovartojás. 65. MNN. 65/a. Ezen a helyen. 66. Ov. 67. Üdítő ital. 68. Évszak. 70. Osztrák és olasz autók betűjele. 71. Te, németül. 72. Saját kezével. 73. Fordított feszitőeszköz. G. Gy. Megfejtésként beküldendők a függőleges 19., 1., 17. és a vízszintes 2. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének cimére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 71. Beküldési határidő: május 10. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 16. heti, Csehov cimű rejtvényünk helyes megfejtése a következő : Száműzetésben, A tanító, Az irodalomtanár, Szakadékban, Marja Ivanovna, A lón évű. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Mészáros Istvánná 7044 Nagydorog, Jókai u. 15., Michelisz Ferenc, 7100 Szekszárd, Herman O. 31., Csillag Attlláné, 7062 Keszőhidegkút, Petőfi u. 26., Lódi Sándor, 7095 Iregszemcse, Damjanich u. 41., özv. Kiss Józsefné, 7047 Sár- szentlőrinc, Balassa u. 6. A százéves találmány mal változata: egy hatalmas 75 MVA-s transzformátor Dinoszaurusz lábnyomokat vizsgáló kazahsztáni paleontológus
