Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

1985. május 4. I TOtNA ' _ 'NÉPÚJSÁG 8 Lengyelország Sürgető környezetvédelmi tennivalók Lengyelországban 27 körze­tet nyilvánítottak veszélyez­tetettnek a környezetvédők. Igaz, ez az ország területé­nek Mindössze 7 százaléka, de itt él a lakosság több mint egyötöde. Ezekben a körze­tekben a vizeknek mintegy a 30 százaléka még ipari fel- használásra sem alkalmas, az erdőknek pedig körülbelül a 20 százaléka haldoklik a szennyezett levegő miatt. Mivel a környezetszennye­zés foka nyugtalanító mére­téket ölltött, a környezetvéde­lem a legfontosabb társadal­mi és gazdasági problémák közé emelkedett. A szejm már 1980-ban elfogadta a környezetvédelmi törvényt, kiadták a Végrehajtási uta­sításokat és a jogszabályt is. A népgazdaság nehéz hely­zete miatt azonban a beru­házások néhány éven át késtek, illetve csökkentek. Most viszont ismét van lehe­tőség a környezetvédelmi in­tézkedések hatékony megva­lósítására. Az Állami Környezetvé­delmi Tanács, valamint a Hazafias Nemzeti Üjjászüle- ítési Mozgalom (PRON) Or­szágos Tanácsának környezet- védelmi bizottsága napirend­re tűzte és megvitatta a Kör­nyezetvédelmi Hivatal 1986— 1990-es évekre szóló, s az ezredfordulóig kitekintő te­vékenységi programját. Vé­gül arra az álláspontra ju­tottak, hogy a gazdasági gon­dok ellenére is minden le­hető anyagi eszközt fel kell használni a környezetvédelmi tervek megvalósítására. A legközelebbi ötéves terv­időszakban kiemelt támoga­tásban részesül Szilézia és a tengerparti körzet. Az egyik alapvető feladat a porkon­centráció csökkentése, a kén­vegyületek és egyéb vegyi szennyezések kibocsátásának korlátozása. Az újabb védő­berendezések megakadályoz­zák majd mintegy 3 millió tonna gáznak a légtérbe jut­tatását. Ugyaniakkor a por- és gázkibocsátás további kor­látozása érdekében nagy súlyt helyeznék az ipari berende­zések és technológiák kor­szerűsítésére. Nagy figyelmet fordítanak a vízvédelemre is. Tervezik szennyvíztisztítók létesítését, a szennyvízelvezetés javítá­sát, valamint az ipari célok­ra történő vízVisszanyerést. JavuiMi fog a lakosság és a gazdaság vízellátása is. Gya­rapítják a vízkivételi művek és a duzzasztott vízgyűjtők számát. A Bal ti-tenger partján 40 új szennyvíztisztító épül meg 1990-ig, s rendezik a szennyvízelvezetést is. Gdansk, Szczecin és Swinoujscie körzetében fel­újítják az üdülőközpontok környezetét. Emellett nem­zeti parkokat és természetvé­delmi területeket létesítenek A program kidolgozásánál figyelembe vették az NDK- beli, miagyar, szovjet és bol­gár tapasztalatokat. A nö­vekvő ökológiai veszélyezte­tettségre való tekintettel Len­gyelország visszatér az aktív, gyors környezetvédelmi poli­tikához. 50 év Üzbegisztán útjain Egy kiváló gépkocsivezető-nő if n Muazzam Irnazarova családja körében. Az unokákkal és dédunokákkal együtt több mint százan vannak Az üzbég SZSZK szamar- kandi járásában a „Moszkva” kolhoz tagjai melegen kö­szöntötték a faiujukbeli Mu- azzam Irnazarova gépkocsi- vezetőt abból az alkalomból, hogy 50 éve dolgozik. Egyike volt Üzbegisztánban az első nőknek, aki kitanulta a trak­torosságot, majd a sofőrsé- get. Munkaszeretet, a tech­nika iránti érzéke, nagy tudása és gondossága tiszte­letet és tekintélyt szerzett Imiazarovának. Muazzam Irnazarova ki­váló gépkocsivezető. A sofőr­fülkében eltöltött fél évszá­zad alatt egyetlen egyszer sem követett ed közlekedési kihágást. Kocsijának, ame­lyen már hetedik éve jár, nincs szüksége nagyjavítás­ra. Irnazarova családja az uno­kákkal és dédunokákkal együtt több mint 100 főt számlái. 13 gyereket szült és nevelt fel, közülük négyen szintén sofőrök lettek. Irna­zarova családjában vannak orvosok, pedagógusok, gya­potszedők. Irnazarova uno­káinak száma 59. Irnazarova már régen nyugdíjba mehetett volna, de ő nem szándékozik búcsút mondani munkájának. „Amíg egészségem engedi — mondja —, dolgozni fogok.” — A munkában eltöltött 50 év jubileuma alkalmából kö­szöntik Muazzam Irnazarovát A látható lat: a aéptáac A Mojszejev-együttes a színpadon 1937-ben Igor Mojszejev, aki akkor a Moszkvai Nagy­színház szólistája volt, tánc­együttest alapított, meűyet ma hivatalosan a Szovjetunió Állami Akadémiai Néptánc­együttesének hívnak. A világ egyszerűen Mojszejev- együttes néven ismeri őket. — Szeretem a néptáncot, mert mély emberi érzések esszenciája. Magába foglalja az emberi lelket, a nemzeti karaktert, az élet zeneiségé­nek érzését. Egyszóval a nép­tánc az adott nép plasztikus, mozgásban kifejezett arcké­pe. Hangtalan költészet, lát­ható dal, az emberi lélek része. Ami pedig tartalmas­ságát, kifejezőképességét il­leti, még a klasszikus balett­nél is többre képes — mond­ja Igor Mojiszejev. Az ötletekből kifogyhatat­lan újító, Igor Mojszejev mindig a múlt legjobb ha­gyományaira támaszkodik, újításait a régiek felfedezte művészetre építi, legfőbb fel­adatának a tánc saját, az embert személyiséget legin­kább kifejező nyélvének megtalálását tartja, hogy újra és újra ,ymegénekelhesse” benne az alkotó embert. — Az ön együttese kevés híjáin ötven esztendeje szere­pel. Nem csökkent ez idő alatt a néptánc népszerűsége? — Nem, és még egyszer nem. Erről maguk a nézők is meggyőznek: próbáljon csak jegyet szerezni előadásaink­ra! ... És mi sohasem ülünk ölhe­tett kezekkel a régi dicsőség babérjain, új anyagot, új élményeket igyekszünk adni a közönségnek. — Hogyan kezdték? Milyen fejlődésen ment keresztül művészetük? — Nyugodtan mondhatom, azzal kezdtük, hogy megte­remtettük a néptánc klasszi­kus ábrázolási eszközeinek színpadi formáját. A tánco­kat, jnelyék ősidőktől fogva a nép mindennapi életének részeként léteztek, úgy csi­szoltuk, hogy közben fej­lesztettük is. Az együttes nem egyszerűen szerkesztője, hanem alkotója is a táncnak. Kiszélesedett az alkotó mű­vészet tere, elmélyültek lehe­tőségei, és e folyamatból a számok tartalmasabban, a népzenére és a folklórra ala­pozva, aktuálisabban, élet­szerűbben, „maibban” kerül­nek ki. Olykor népdalokat fordítunk le a tánc nyel­vére. Emlékszem például a KrumplicSka című számunk születésére. Belorussziában ősidők óta népszerű volt egy népdal, ami a krumpliról szólt. őszinte ünnepisége, életöröme tetszett meg e dal­nak, és vágyat éreztem, hogy mondanivalóját mozgásban is kifejezzem. A nézők, a nép köbében elismerték ezt a táncunkat, magam is láttam nemegyszer, amatőr művé­szek műsorán falvakban, községekben. Az együttes fokozatosan tett szert tudására és tapasz­talatára, fokozatosan alakí­totta ki stílusát, színeit, úgy, hogy munkájának népi-nem­zeti jellegéből soha jottányit nem engedett, sőt továbbfej­lesztette, kihangsúlyozta azt. — Munkájukban művészi­leg átértékelődik a folklór? — Természetesen a koreo­gráfus feldolgozásában a színpadi táncnak tartalmi, dramatikai, ábrázolási tör- vényszerségetonek kell meg­felelnie, egyszerre kell né­piesnek és színpadra ter­mettnek lennie, csak akkor tarthat számot a nézők ér­deklődésére. Mindannak, amit hozzáteszünk a tiszta folklórhoz, szervesen kap­csolódónak és természetesnek kell lennie. Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz ismerni keli a kor jel­legzetességeit, a nép hétköz­napi életét, jelllemét, tempe­ramentumát, szenvedélyeit, ízlésének sajátosságait. Van, aki úgy gondolja, ehhez az adott ország történelmének, kultúrájának tudományos fel­dolgozására, könyvtári, író­asztali tanulmányozására van szükség. De vajon egyenér­tékű-e az ilyen kutatás az adott népről szerzett élő be­nyomásokkal, élő tánchagyo­mányok tanulmányozásával ? lórjiábóü. — Legutolsó műsorukba bekerült. az Egy éj a kopár hegyen című szám is, mely Gogol: Esték egy Dikanka melletti tanyán című írása alapján készült.- Mi késztette arra, hogy e gogoli témához forduljon? — Gogol a legkedvesebb íróm. Kijevben születtem és egész gyermekkoromat Uk­rajnában töltöttem. Éltem a nevezetes Gogol-féle Dikan- kában is. Gyermekfejjel szer­zett benyomásaim a dikankai vásárokról, az emberforga­tagról, a nyüzsgésről, a ze­néről, a táncról megmarad­nak örök életemre. Ezért ha­tároztam el, hogy ezt a fes­tői látványt bemutatom a színpadon úgy, hogy a tán­cokat a gogoli fantasztikus szüzsére „fűzöm fel”. Meg­elevenednek a táncban leg­jellegzetesebb figurái is. a „patkány”, a cigány, az ör­dögök és a boszorkányok ... Idén nyáron, a legutóbbi, franciaországi vendégszerep­lés alkalmával, a kritika, mint általában, méltatta az együt­tes művészetét. De talán e méltatásokból is kiemelkedik az a mondat, mely szerint a kültúrájának is. IRINA MAKAREV1CS Igor Mojszejev együttesének tagjai körében Ezért igyekszünk a vendeg- szerepléseirtk idején minél Mojszejev-együttes nem csu- többet magunkba szívni pán a Szovjetunió büszke- vendéglátóink életéből, folk- sége, hanem büszkesége a XX. század egyetemes tánc­Folyosó a költöző madarak számára Szabad idő Számos szovjet asszony az egyik legjobb pihenési mód­nak tartja a kézimunkát, kü­lönösen a kötést. Ez annak a szociológiai felmérésnek az eredménye, amelyet a Szov­jetunió egyik legnépszerűbb folyóiratának, a Tudomány és Élet (példányszáma 3 millió) munkatársai végeztek. Minden 100 nőből 56 ne­vezte kedvelt időtöltésének a kézimunkát. A férfiaknál nincs ekkora egyetértés: azok, .akik szabad idejükben barkácsolnak, ugyanannyian vannak, mint az aktív idő­töltés — a sport, a turizmus — hívei. A fölmérés eredményeiből ítélve a nők jobban vonzód­nak a művészeitekhez, az irodalomhoz, mint', az erő­sebb nem képviselői. Az utóbbiak kevesebbet is ol­vasnák (az arány 3:4) és kevesebbet is járnak szín­házba, múzeumba, koncertre A pihenés más módjai kö­zül a férfiaknak tetszik a fo­tózás (38 százalék), a sakk (23 százalék), a rádióépítés (17 százalék). A gyűjtés nem nagyon népszerű: A megkér­dezett férfiaknak csak 12 szá­zaléka hódol ennek a pihe­nési módnak. Több kilométeres „folyosót” jelöltek ki a költöző mada­rák számára Leningrád új városrészének központjában, amely a Finn-öböl (Balti- tenger észáki partvidékén) épül. A 800 ezer lakost be­fogadó városnegyed építési tervéhen érintetlenül hagy­ták a zöld területet, a sekély vizű tavakat és mocsarakat, ahol évente sok százezer ma­dár pihen meg. Ezeket védett területté nyilvánították. Kö­rülöttük a város lakói szá­mára pibenőövezetet alakíta­nák ki. A lakónegyedek az A habarovszifci növényne- mesítók által kitenyésztett új tavaszi búzáfiajta, a Dalnye- vosztoesnaja—10 kiállta a természeti elemek próbáját. Az idén ia talajt erősen át­nedvesítő ciklonok, a mon­szunesők ellenére magasabb gabonatermést takarítottak be — 35 mázsát hektáron­ként. Az Amur-vidéknek az új búzafajta vetőmagjait élő természet e kis zuga kö­rül épülnek fel. A leningrádi városépítési ökológiai laboratórium hozta ezeket az intézkedéseket. Az új városrészek beépítéséhez a laboratórium szakemberei ökológiai prognózisokat dol­goznak ki, és szükség esetén az építők számára bizonyos korlátozásokat léptetnek életbe. A laboratórium a város sök tudományos központjá­nak a szakembereit kapcsol­ja be ebbe a murikába. Ja­vaslataikra például több termesztő 12 gazdasága a Tengermellék, a hlabarovszki határterület, és az amuri te­rület gazdaságai számára biztosítja a vetőmagokat. A jövő évben a tavaszi búzák­kal bevetett földnek felén a Dalnyevosztocsnaja—10 búza­fajtát termesztik. A Távol-keleti Mezőgaz­dasági Tudományos Kutató olyan mocsaras területet nem vesznek igénybe az építke­zéshez, — mint kiderült —, összefüggnek a híres pol- jusztrovói ásványvizekkel. A part menti hordaléklerakás és a Finn-öböl hajózható vi­zének egy idejű mélyítési munkájából kikapcsolták a kresztovszkaj'ai zátonyt: a kutatások bebizonyították, hogy itt a jég sokkal koráb­ban olvad el, mint más he­lyen, és kora tavasszal a se­kély part menti víz a madár­csapatok lakóhelyéül, és a halak ívató fészkéül szolgál. Intézet szákemberei az utób­bi években 20 új takarmány­növény-, zöldség- és gabona­fajtát nemesítettek ki. Az új zabfajták, a Kondor, a Ma­rino, a Szelma, az új árpa­fajta, a Dnyeprovszíkij—435 a helyi körülmények között a kedvező években hektáron­ként 50—60 mázsás termést is adhat. (APN—KS) m Uj tavaszi búzafajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom