Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
1985. május 4. I TOtNA ' _ 'NÉPÚJSÁG 8 Lengyelország Sürgető környezetvédelmi tennivalók Lengyelországban 27 körzetet nyilvánítottak veszélyeztetettnek a környezetvédők. Igaz, ez az ország területének Mindössze 7 százaléka, de itt él a lakosság több mint egyötöde. Ezekben a körzetekben a vizeknek mintegy a 30 százaléka még ipari fel- használásra sem alkalmas, az erdőknek pedig körülbelül a 20 százaléka haldoklik a szennyezett levegő miatt. Mivel a környezetszennyezés foka nyugtalanító méretéket ölltött, a környezetvédelem a legfontosabb társadalmi és gazdasági problémák közé emelkedett. A szejm már 1980-ban elfogadta a környezetvédelmi törvényt, kiadták a Végrehajtási utasításokat és a jogszabályt is. A népgazdaság nehéz helyzete miatt azonban a beruházások néhány éven át késtek, illetve csökkentek. Most viszont ismét van lehetőség a környezetvédelmi intézkedések hatékony megvalósítására. Az Állami Környezetvédelmi Tanács, valamint a Hazafias Nemzeti Üjjászüle- ítési Mozgalom (PRON) Országos Tanácsának környezet- védelmi bizottsága napirendre tűzte és megvitatta a Környezetvédelmi Hivatal 1986— 1990-es évekre szóló, s az ezredfordulóig kitekintő tevékenységi programját. Végül arra az álláspontra jutottak, hogy a gazdasági gondok ellenére is minden lehető anyagi eszközt fel kell használni a környezetvédelmi tervek megvalósítására. A legközelebbi ötéves tervidőszakban kiemelt támogatásban részesül Szilézia és a tengerparti körzet. Az egyik alapvető feladat a porkoncentráció csökkentése, a kénvegyületek és egyéb vegyi szennyezések kibocsátásának korlátozása. Az újabb védőberendezések megakadályozzák majd mintegy 3 millió tonna gáznak a légtérbe juttatását. Ugyaniakkor a por- és gázkibocsátás további korlátozása érdekében nagy súlyt helyeznék az ipari berendezések és technológiák korszerűsítésére. Nagy figyelmet fordítanak a vízvédelemre is. Tervezik szennyvíztisztítók létesítését, a szennyvízelvezetés javítását, valamint az ipari célokra történő vízVisszanyerést. JavuiMi fog a lakosság és a gazdaság vízellátása is. Gyarapítják a vízkivételi művek és a duzzasztott vízgyűjtők számát. A Bal ti-tenger partján 40 új szennyvíztisztító épül meg 1990-ig, s rendezik a szennyvízelvezetést is. Gdansk, Szczecin és Swinoujscie körzetében felújítják az üdülőközpontok környezetét. Emellett nemzeti parkokat és természetvédelmi területeket létesítenek A program kidolgozásánál figyelembe vették az NDK- beli, miagyar, szovjet és bolgár tapasztalatokat. A növekvő ökológiai veszélyeztetettségre való tekintettel Lengyelország visszatér az aktív, gyors környezetvédelmi politikához. 50 év Üzbegisztán útjain Egy kiváló gépkocsivezető-nő if n Muazzam Irnazarova családja körében. Az unokákkal és dédunokákkal együtt több mint százan vannak Az üzbég SZSZK szamar- kandi járásában a „Moszkva” kolhoz tagjai melegen köszöntötték a faiujukbeli Mu- azzam Irnazarova gépkocsi- vezetőt abból az alkalomból, hogy 50 éve dolgozik. Egyike volt Üzbegisztánban az első nőknek, aki kitanulta a traktorosságot, majd a sofőrsé- get. Munkaszeretet, a technika iránti érzéke, nagy tudása és gondossága tiszteletet és tekintélyt szerzett Imiazarovának. Muazzam Irnazarova kiváló gépkocsivezető. A sofőrfülkében eltöltött fél évszázad alatt egyetlen egyszer sem követett ed közlekedési kihágást. Kocsijának, amelyen már hetedik éve jár, nincs szüksége nagyjavításra. Irnazarova családja az unokákkal és dédunokákkal együtt több mint 100 főt számlái. 13 gyereket szült és nevelt fel, közülük négyen szintén sofőrök lettek. Irnazarova családjában vannak orvosok, pedagógusok, gyapotszedők. Irnazarova unokáinak száma 59. Irnazarova már régen nyugdíjba mehetett volna, de ő nem szándékozik búcsút mondani munkájának. „Amíg egészségem engedi — mondja —, dolgozni fogok.” — A munkában eltöltött 50 év jubileuma alkalmából köszöntik Muazzam Irnazarovát A látható lat: a aéptáac A Mojszejev-együttes a színpadon 1937-ben Igor Mojszejev, aki akkor a Moszkvai Nagyszínház szólistája volt, táncegyüttest alapított, meűyet ma hivatalosan a Szovjetunió Állami Akadémiai Néptáncegyüttesének hívnak. A világ egyszerűen Mojszejev- együttes néven ismeri őket. — Szeretem a néptáncot, mert mély emberi érzések esszenciája. Magába foglalja az emberi lelket, a nemzeti karaktert, az élet zeneiségének érzését. Egyszóval a néptánc az adott nép plasztikus, mozgásban kifejezett arcképe. Hangtalan költészet, látható dal, az emberi lélek része. Ami pedig tartalmasságát, kifejezőképességét illeti, még a klasszikus balettnél is többre képes — mondja Igor Mojiszejev. Az ötletekből kifogyhatatlan újító, Igor Mojszejev mindig a múlt legjobb hagyományaira támaszkodik, újításait a régiek felfedezte művészetre építi, legfőbb feladatának a tánc saját, az embert személyiséget leginkább kifejező nyélvének megtalálását tartja, hogy újra és újra ,ymegénekelhesse” benne az alkotó embert. — Az ön együttese kevés híjáin ötven esztendeje szerepel. Nem csökkent ez idő alatt a néptánc népszerűsége? — Nem, és még egyszer nem. Erről maguk a nézők is meggyőznek: próbáljon csak jegyet szerezni előadásainkra! ... És mi sohasem ülünk ölhetett kezekkel a régi dicsőség babérjain, új anyagot, új élményeket igyekszünk adni a közönségnek. — Hogyan kezdték? Milyen fejlődésen ment keresztül művészetük? — Nyugodtan mondhatom, azzal kezdtük, hogy megteremtettük a néptánc klasszikus ábrázolási eszközeinek színpadi formáját. A táncokat, jnelyék ősidőktől fogva a nép mindennapi életének részeként léteztek, úgy csiszoltuk, hogy közben fejlesztettük is. Az együttes nem egyszerűen szerkesztője, hanem alkotója is a táncnak. Kiszélesedett az alkotó művészet tere, elmélyültek lehetőségei, és e folyamatból a számok tartalmasabban, a népzenére és a folklórra alapozva, aktuálisabban, életszerűbben, „maibban” kerülnek ki. Olykor népdalokat fordítunk le a tánc nyelvére. Emlékszem például a KrumplicSka című számunk születésére. Belorussziában ősidők óta népszerű volt egy népdal, ami a krumpliról szólt. őszinte ünnepisége, életöröme tetszett meg e dalnak, és vágyat éreztem, hogy mondanivalóját mozgásban is kifejezzem. A nézők, a nép köbében elismerték ezt a táncunkat, magam is láttam nemegyszer, amatőr művészek műsorán falvakban, községekben. Az együttes fokozatosan tett szert tudására és tapasztalatára, fokozatosan alakította ki stílusát, színeit, úgy, hogy munkájának népi-nemzeti jellegéből soha jottányit nem engedett, sőt továbbfejlesztette, kihangsúlyozta azt. — Munkájukban művészileg átértékelődik a folklór? — Természetesen a koreográfus feldolgozásában a színpadi táncnak tartalmi, dramatikai, ábrázolási tör- vényszerségetonek kell megfelelnie, egyszerre kell népiesnek és színpadra termettnek lennie, csak akkor tarthat számot a nézők érdeklődésére. Mindannak, amit hozzáteszünk a tiszta folklórhoz, szervesen kapcsolódónak és természetesnek kell lennie. Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz ismerni keli a kor jellegzetességeit, a nép hétköznapi életét, jelllemét, temperamentumát, szenvedélyeit, ízlésének sajátosságait. Van, aki úgy gondolja, ehhez az adott ország történelmének, kultúrájának tudományos feldolgozására, könyvtári, íróasztali tanulmányozására van szükség. De vajon egyenértékű-e az ilyen kutatás az adott népről szerzett élő benyomásokkal, élő tánchagyományok tanulmányozásával ? lórjiábóü. — Legutolsó műsorukba bekerült. az Egy éj a kopár hegyen című szám is, mely Gogol: Esték egy Dikanka melletti tanyán című írása alapján készült.- Mi késztette arra, hogy e gogoli témához forduljon? — Gogol a legkedvesebb íróm. Kijevben születtem és egész gyermekkoromat Ukrajnában töltöttem. Éltem a nevezetes Gogol-féle Dikan- kában is. Gyermekfejjel szerzett benyomásaim a dikankai vásárokról, az emberforgatagról, a nyüzsgésről, a zenéről, a táncról megmaradnak örök életemre. Ezért határoztam el, hogy ezt a festői látványt bemutatom a színpadon úgy, hogy a táncokat a gogoli fantasztikus szüzsére „fűzöm fel”. Megelevenednek a táncban legjellegzetesebb figurái is. a „patkány”, a cigány, az ördögök és a boszorkányok ... Idén nyáron, a legutóbbi, franciaországi vendégszereplés alkalmával, a kritika, mint általában, méltatta az együttes művészetét. De talán e méltatásokból is kiemelkedik az a mondat, mely szerint a kültúrájának is. IRINA MAKAREV1CS Igor Mojszejev együttesének tagjai körében Ezért igyekszünk a vendeg- szerepléseirtk idején minél Mojszejev-együttes nem csu- többet magunkba szívni pán a Szovjetunió büszke- vendéglátóink életéből, folk- sége, hanem büszkesége a XX. század egyetemes táncFolyosó a költöző madarak számára Szabad idő Számos szovjet asszony az egyik legjobb pihenési módnak tartja a kézimunkát, különösen a kötést. Ez annak a szociológiai felmérésnek az eredménye, amelyet a Szovjetunió egyik legnépszerűbb folyóiratának, a Tudomány és Élet (példányszáma 3 millió) munkatársai végeztek. Minden 100 nőből 56 nevezte kedvelt időtöltésének a kézimunkát. A férfiaknál nincs ekkora egyetértés: azok, .akik szabad idejükben barkácsolnak, ugyanannyian vannak, mint az aktív időtöltés — a sport, a turizmus — hívei. A fölmérés eredményeiből ítélve a nők jobban vonzódnak a művészeitekhez, az irodalomhoz, mint', az erősebb nem képviselői. Az utóbbiak kevesebbet is olvasnák (az arány 3:4) és kevesebbet is járnak színházba, múzeumba, koncertre A pihenés más módjai közül a férfiaknak tetszik a fotózás (38 százalék), a sakk (23 százalék), a rádióépítés (17 százalék). A gyűjtés nem nagyon népszerű: A megkérdezett férfiaknak csak 12 százaléka hódol ennek a pihenési módnak. Több kilométeres „folyosót” jelöltek ki a költöző madarák számára Leningrád új városrészének központjában, amely a Finn-öböl (Balti- tenger észáki partvidékén) épül. A 800 ezer lakost befogadó városnegyed építési tervéhen érintetlenül hagyták a zöld területet, a sekély vizű tavakat és mocsarakat, ahol évente sok százezer madár pihen meg. Ezeket védett területté nyilvánították. Körülöttük a város lakói számára pibenőövezetet alakítanák ki. A lakónegyedek az A habarovszifci növényne- mesítók által kitenyésztett új tavaszi búzáfiajta, a Dalnye- vosztoesnaja—10 kiállta a természeti elemek próbáját. Az idén ia talajt erősen átnedvesítő ciklonok, a monszunesők ellenére magasabb gabonatermést takarítottak be — 35 mázsát hektáronként. Az Amur-vidéknek az új búzafajta vetőmagjait élő természet e kis zuga körül épülnek fel. A leningrádi városépítési ökológiai laboratórium hozta ezeket az intézkedéseket. Az új városrészek beépítéséhez a laboratórium szakemberei ökológiai prognózisokat dolgoznak ki, és szükség esetén az építők számára bizonyos korlátozásokat léptetnek életbe. A laboratórium a város sök tudományos központjának a szakembereit kapcsolja be ebbe a murikába. Javaslataikra például több termesztő 12 gazdasága a Tengermellék, a hlabarovszki határterület, és az amuri terület gazdaságai számára biztosítja a vetőmagokat. A jövő évben a tavaszi búzákkal bevetett földnek felén a Dalnyevosztocsnaja—10 búzafajtát termesztik. A Távol-keleti Mezőgazdasági Tudományos Kutató olyan mocsaras területet nem vesznek igénybe az építkezéshez, — mint kiderült —, összefüggnek a híres pol- jusztrovói ásványvizekkel. A part menti hordaléklerakás és a Finn-öböl hajózható vizének egy idejű mélyítési munkájából kikapcsolták a kresztovszkaj'ai zátonyt: a kutatások bebizonyították, hogy itt a jég sokkal korábban olvad el, mint más helyen, és kora tavasszal a sekély part menti víz a madárcsapatok lakóhelyéül, és a halak ívató fészkéül szolgál. Intézet szákemberei az utóbbi években 20 új takarmánynövény-, zöldség- és gabonafajtát nemesítettek ki. Az új zabfajták, a Kondor, a Marino, a Szelma, az új árpafajta, a Dnyeprovszíkij—435 a helyi körülmények között a kedvező években hektáronként 50—60 mázsás termést is adhat. (APN—KS) m Uj tavaszi búzafajta
