Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

1985. május 28. ívÉPÜJSÁG 3 Kommunisták a demokratikus fórumokon A szooialista demokrácia kibontakozásá­nak természetes megnyilvánulása, hogy növekszik a közéletben a közvetlen és a közvetett közakarat-nyilvánítás jelentősé­ge. örvendetes, hogy ennek kedvező hatá­sát mind gyakrabban érzékelhetjük a mun­kahelyen, a lakóhelyen vagy a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységében. Pél­dául az új vállalatvezetési formák beveze­tésével a munkavállalók közvetlenebbül vehetnek részt a munkahely ügyeinek in­tézésében, a fejlesztési tervek kialakításá­ban, vagy a személyi kérdések eldöntésé­ben. Társadalmunk demokratikus vonásainak fejlesztése, erősítése a párt XIII. kongresz- szusán jóváhagyott politikájából logikusan következő törekvés. Tükröződik benne a szövetségi politika kiszélesítésének, a nép gazdasági, társadalmi, kulturális felemel­kedését szolgáló program hatékony meg­valósításának, és a társadalmi igazságos­ság gyakorlati érvényesítésének igénye. Tapasztalataink igazolják, hogy a párt po­litikája úgy válik össznépi, nemzeti prog­rammá, ha annak kialakításában, végre­hajtásában és ellenőrzésében az állampol­gárok közvetlenül, és az őket képviselő társadalmi szervek, testületek útján aktí­van közreműködnek. Ennek pedig legfon­tosabb színterei a demokratikus fórumok. E fórumok jótékony hatása több vonat­kozásban is fellelhető. Ezek révén juttat­hatók kifejezésre az egyes osztályok, tár­sadalmi rétegek, csoportok sajátos érde­kei, e terepen ütköztethetők és érvényesít­hetők az össztársadalmi érdekkel összhang­ban. Vagy ezen az úton valósítható meg a kisközösségek felelősségének és önállóságá­nak erősítése, a lakosság öntevékeny, kez­deményező, cselekvő részvétele saját ügye­ik intézésében, életkörülményeik alakítá­sában. A közélet fontos politikai eseményeinek sorából kiemelkednek a párt XIII. kong­resszusát követő országgyűlési képviselői és tanácstagi választások. Napjaink, s az elkövetkező hetek jelentős társadalmi ese­ménysora alkalmat ad arra, hogy vala­mennyien, állampolgári jogukkal élve vé­leményt nyilváníthassanak a Hazafias Népfront programjáról, javaslatokat te­hessenek ezek helyi megvalósítására. Eb­ben is, mint a közélet sok más eseményé­ben meghatározó a párttagok szerepe, rész­vétele. Ezért is van különös időszerűsége annak a kérdésnek, hogy a kommunisták milyen alapállással, milyen küldetéssel ve­gyenek részt a közösségek ügyeinek inté­zésében, a demokratikus fórumokon. Úgy gondolom, a részvétel politikai tar­talma egyértelmű ott is, mint bárhol má­sutt, bármilyen 'közéleti szereplésnél: a párttagok kötelessége a párt politikájának hirdetése, támogatása, annak érvényesíté­séért való egyértelmű kiállás. 'Nos, ez így talán túlzottan sommás. En­nek részletesebb megvizsgálása már csak azért sem érdektelen, mert a pártszer.vek, pártszervezetek gyakorlatában mindinkább jellemző, hogy egy-egy kérdésben elvi ál­lásfoglalást hoznák, s a konkrét ügy el­döntését helyesen az arra hivatott fórum­ra bízzák. Tehát a politikai cél megvaló­sításának módját, formáját, esziközeit azoknak a joga és felelőssége kiválasztani, akikre ez tartozik. A demokratikus fórumokon résztvevő párttagok személyes felelőssége és szerepe ilyen körülmények között megnő. Hiszen természetes, hogy e fórumokon gyakran a párttagoktól várnak elsősorban véle­ményt, kezdeményezést, javaslatot. Ennek pedig csak úgy tudnak eleget tenni, ha felkészülten, tájékozottan mennek el az értekezletre, tanácskozásra. Könnyen be­látható, hogy nem elegendő a pártszerve­zet elvi álláspontjának ismerete, hanem ki kell kérni a környezetében élő, dolgozó emberek véleményét, tudni kell ütköztet­ni a különböző nézeteket, érdekeket, s a lényeges kérdésekre koncentrálva a nagy többség érdekeinek legjobban megfelelő álláspont kialakítását elősegíteni. S ehhez tudni kell érvelni, agitálni, meggyőzni, példamutatással is az embereket megnyer­ni. Lehet, hogy úgy tűnik, mindezek ha­gyományos politikai eszközök, amelyekben semmi új nincs. Tulajdonképpen ez is igaz, 'Csak hát elszoktunk ezek használatától, s attól, hogy minden párttag környezetének véleményformáló személyisége legyen. Te­hát a kommunisták demokratikus fórumo­kon való részvétele nem egy-egy alkalom­ra 'korlátozódó szerepvállalás, hanem egy jellegzetes közéleti magatartásforma, szem­léletmód, 'munkastílus. Hiszen a párt tag­jai csak úgy válnak környezetükben való­di politikai tényezőivé, ha meggyőződéssel vállalt elméleti felkészültséggel, színvona­las munkával és a szocialista normáknak megfelelő életvitellel is megteremtik, elő­segítik véleményük hitelét, aranyfedezetét, állásfoglalásaikat. A demokratikus fórumokon mind gyak­rabban találkozunk alternatív javaslatok­kal, többféle döntési lehetőséggel. Ennek gyakorlati példája a személyi kérdéseknél a többes jelölés. A pártszervezetek előze­tes állásfoglalási jogukkal élve mind gyak­rabban adnak politikai bizalmat két vagy több jelöltnek. Ezzel a döntést egyértel­műen az arra hivatott testületre, szervre 'bízzák. Itt azonban valamelyik jelölt mel­lett voksolni kell, s ez sem mindig egy­szerű feladat. Nemrég találkoztam egy ilyen esettel, az egyik termelőszövetkezet­ben. Két, arra alkalmas vezetőt javasol­tak tsz-elnöknek. A városi pártbizottság hatáskörének megfelelően állást foglalt a kérdésben, s mindkét jelölt indításával egyetértett. S ekkor megkezdődött a vá­lasztási harc. Megindult a nem éppen elv­szerű korteskedés, a támogatók, szavazók gyűjtése ígérgetéssel, a másik fél jószán- dókának kikezdésével. S, hogy az ügy még bonyolultabb legyen, a két jelölt tábora két község szerint oszlott meg. Ez a tsz ugyanis néhány éve két szomszédos köz­ség szövetkezetéből egyesült. Nos, a vá­lasztás napjára igencsak feszült helyzet alakult ki, a tagság széthúzott. A két tábor kölcsönösen vádolta egymást tisztességte­len eszközök alkalmazásával, s ennek a párttagok is részesei voltak. A szavazás során patthelyzet alakult ki, később egy harmadik jelöltet választottak a tsz tagjai új elnöknek. 'Az ügynek számos tanulsága van. Az el­ső, s a legfontosabb, hogy szükség lett vol­na a párttagok közvetlen bevonására a döntéselőkészíiésibe, felkészítésükre az egész akció végigvitelére. A feladatra kor­rekt tájékoztatással, a szükséges érvanyag­gal fel kellett volna fegyverezni őket. Hi­szen igaz, hogy két olyan jelölt volt, akiket az irányító pártszerv egyaránt támogatott, politikailag alkalmasnak talált. Nem eb­ben kellett volna „súgni” nekik. Itt a párttagok fő feladata az lett volna, hogy aktívan működjenek közre a választás tisztaságának megteremtésében, törvényes­ségének védelmében, s a közös érdekek alapján a tsz előtt álló feladatok legjobb megoldásának keresése legyen a választá­si kampány fő feladata, ne pedig a régi, vélt vagy valódi sérelmek újraélesztése. E mellett természetes, hogy minden párt­tag ismerete, saját belátása alapján adhat­ja voksát egyik vagy másik jelöltre. Ha a párttagok ilyen irányú felkészítése meg­történik, akkor elkerülhetők lettek volna a villongások, a rosszízű vádaskodások, a széthúzás. TÓTH ANDRÄS, az MSZMP KB munkatársa Tengely­átszerelő Záhonyban A MÁV záhonyi átrakó­körzetében az utóbbi idők legjelentősebb beru­házása valósult meg a tengelyátszerelő üzem átadásával. A több mint 200 millió forintos be­ruházás nyomán megkét­szerezhetik a normál és széles nyomtávú — szov­jet — vagonok tengely­átszerelését. KSZE Video a mezőgazdasági technikai oktatás szolgálatában Füzesi Zoltán — operatőr a gép mögött, cs Hauszehnekt Ferenc technikus munkában a kombájnok kirakodásakor A szekszárdi növényter­melési rendszer a mindig újat kereső szervezetek kö­zé tartozik, s .egyik legújabb lépésük a videotechnika meghonosodását tette lehe­tővé. Azzal a céllal hozták létre a háromtagú „stábot”, értékes technikai felszere­léssel, hogy segítsék a tag­gazdaságokat, az dktatáshoz használják a videotechnikát, ugyanakkor megteremtették az alapját egy nagyobb bá­zisnak, amely — együttmű­ködve a Videotonnal — a rendszerben nagyobb ará­nyú fejlesztést tesz lehető­vé. Beigelback Imre technoló­gus a video-csoport munká­járól ezeket mondta: — A legfőbb célunk okta­tási segédanyagok készíté­se. Amikor hozzánk érkezik egy-egy új gép, módszer, azonnal feldolgozzuk, és az előadók rendelkezésére bo­csátjuk az anyagot. Valójá­ban évente mintegy kétezer szakember oktatását tesszük korszerűbbé ezzel a techni­kával. A közelmúltban például a Fiat-traktor üzembe helye­zésével, kezelésével kapcso­latban készítettek kazettát A gyárak adnak ugyan — nem mindegyik — egy-egy reklámjellegű videokazettát, de abból a gép legfontosabb tulajdonságai nem derülnek ki. Így a szekszárdi brigád legutóbb például egy olyan Fiat-traktorról készített fel­vételt, amelyből még csak egy van az országban. Rész­leteire bontották szinte a traktort, hogyan kell kezel­ni, indítani, milyen művele­teket kell elvégezni, ha va­lamilyen akadály keletke­zik. A közelképek hatáso­sabban mutatják meg a leg­fontosabb részleteket, mint egy télen tartott tanfolyam. Ugyanakkor a tanulságokat is elmondja a képernyőn fu­tó demonstrációról az elő­adó, 'ami nincs a használati utasításban, de a traktort már ismerő főszerelők tud­ják. A jövőben minden új gé­pet, berendezést videokazet­tára vesznek fel. A fálpro- fesszionális rendszerről VHS kazettára tudják átrakni a felvett anyagot. Ezeket a ka­zettákat pedig a taggazda­ságokban lehet majd leve­títeni. Ugyanis az a terv, hogy kérik a taggazdaságo­kat: vegyenek képmagnót, s akkor közelebb vihetik a tu­dományt a gyakorlati fel­használókhoz. A berendezés alkalmas arra is, hogy keskenyfilm- ről vegyen át anyagot kazet­tára. Több gyár ugyanis fil­met küld. De van lehetőség a rendszer további fejlesz­tésére is, hiszen a korszerű­sítés a videó-szakmában is természetes. S az is termé­szetes, hogy a 2x1 méteres projektorra kivetített kép sokkal látványosabban szemléltetheti az oktatást, mint egy-egy rajz vagy táb­la. A video-stáb nemcsak a gépeket, hanem más újdon­ságokat is megörökít a dolgozók szórakoztatására. Legutóbb például a szek­szárdi nagy focicsemegét, a Magyarország—Spanyolor­szág női mérkőzést vették szalagra. De ott voltak az idei május 1-i szekszárdi felvonuláson is, megörökí­tették a rendszer dolgozói­nak színpompás felvonulá­sát, s ott voltak a kamerá­val, amikor Szekszárdra ér­kezett április utolsó napján a száz Claas-kombájn. Ezek kirakását is megörökítették. Végeredményben a KSZE videó-rendszere a mezőgaz­daságot fogja szolgálni. A tervek szerint néhány hónap múlva vásárolnak egy vágó- berendezést is. Vb-ülés Szekszárdon Választási előkészületek A Szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnap délutáni ülésén egye­bek között a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövet­kezet munkájáról tárgyalt. A napirendi pont előter­jesztője Pálinkás István, a szövetkezet elnöke volt. A [kijelölt fogyasztási szolgálta­tó szervezet 141 telephelyet működtet a megye területén. Tevékenységi körük 23 szak­mába terjed ki, ami magába foglalja a személyi szolgál­tatást (fodrászat, kozmetika, fényképészet), az ipari szol­gáltatást és minimális áru­termelést. Árbevételük 1979- ben 59 millió forint volt. az idei tervük — annak ellené­re, hogy időközben részlege­ik váltak le, s alakultak kis­szövetkezetekké — pedig 63 millió forint. Ennek 63 szá­zaléka fogyasztási szolgálta­tás, a lakossági részarányuk pedig több mint 56 százalék. A szövetkezet bemutatása után a tevékenységi körök­ről, dolgozóik szociális helyzetéről, anyagi megbe­csüléséről szólt a beszámoló. Dr. Farkas László, a vég­rehajtó bizottság titkára tá­jékoztatta a bizottság tagjait, hogy a megyeszékhelyen ed­dig hogyan készültek fel az országgyűlési képviselő és ta­nácstagi választásokra, vala­mint ismertette a további tennivalóikat. A megyeszék­helyen a jelölőgyűléseket áp­rilis 19. és május 10. között tartották. Az 55 tanácstagi választókerületben összesen 2180 választópolgár jelent meg, ami közéi 40 fős át- lagmegjélenést jelent, szem­ben az 1980. évi 30 fős át­laggal. A megtartott gyűlé­sek eredményesek voltak, va­lamennyi választókerületben legalább két jelöltet állítot­tak, négy választókerületben volt hármas jelölés, s egy esetben nem fogadták el a Hazafias Népfront jelöltjét. A szavazatszedő bizottsági tagok május 29-én 13 óra 30 perckor, illetve 15 órakor tesznek esküt. Borsóbetakarító gépek A hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat megkezdte a különféle zöldborsóbetakarító, illetve -cséplő gépek folyamatos szállítását hazai és külföldi megrendelőinek. A betaka­rítási idényre valamennyi a rendeltetési helyén lesz. A legtöbbet, összesen het­venötöt az erőgép által von­tatott berendezésből készí­tenek, ebből 35-öt belföldre, 40-et pedig külföldi, főként szovjet megrendelésre. A vállalat makói gyárában már csaknem valamennyi gép elkészült, s a jövő hó­napban mind el is szállít­ják. A gép felhordó szerke­zetével maga szedi fel a rendre vágott termést, s óránként 10 mázsa szemet csépel. Az egyébként hagyo­mányos gépet korszerűsítet­ték: az erőgép kezelőjének nem kell kényelmetlenül hát­ranyúlva karokat, emelőket mozgatni, hanem az előtte lévő műszerfalról irányíthat­ja az ürítötartalyt es egyeb szerkezeteket. A másik, úgynevezett sta­bil, vagyis helyhez kötött cséplőgépből 75-öt gyárta­nak, valamennyit exportra, főként a Szovjetunióba, va­lamint az NDK-ba, Lengyel- országba és Csehszlovákiá­ba. A jövő hónapban mind eljut rendeltetési helyére. Útra készen áll bolgár megrendelésre az eddigi leg­korszerűbb, magyar—szovjet kooperációban gyártott önjá­ró borsókombájn is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom