Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 123. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. május 28., kedd. Mai számunkból KOMMUNISTÁK A DEMOKRATIKUS FÓRUMOKON (3. old.) MŰZSÁK A FALKERÁMIÁN (4. old.) HASZNOS VETÉLKEDŐ SZEKSZÁRDON VÉGRE PONTOK IS (5. old.) (6. old.) Kiegészítő tevékenység Nemcsak a határra, a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységére is aszályos idők járnak. Ma már sok helyütt csak emlék az ipari munkák gyors térhódítása. A statisztikák szerint 1981—82-ben még évente átlagosan 20—25 százalékkal bővült a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági szövetkezetekben, aztán 1983-ban megállt a növekedés, tavaly pedig csökkent a termelés. Mindez persze csak közvetve derül ki a számsorokból, hiszen folyó áron számolva az idei zárszámadásokon még 8—9 százalékos növekedést mutattak ki a gazdaságok. Csakhogy ez már csalóka adat, mert változatlan áron számítva eltűnők a bővülés. Van termelőszövetkezet, ahol csupán tudomásul vették a változást, hiszen őket közvetlenül nem érintette a kedvezőtlen széljárás. Másutt már gondolkodásra, számítgatásökra késztette a gazdasági vezetőket, s igyekeztek úgy alakítani a termelési szerkezetet, hogy kiköszörülhessék a csorbát. De bármily ügyes „Vasmunkások” is dolgoznak a szövetkezetekben, nem egyszerű a köszörülés, mert érezhetően kevesebben akarják igénybe venni a fölajánlott szolgálatokat, s kevesebb a megrendelés is. Sókak szerint megcsappant a fizetőképes kereslet; elszaporodtak az ipari vállalatoknál dolgozó gazdasági munkaközösségek, a termelő- szövetkezetekből kiváltják ipari szakcsoportok, magyarán .megjelent a konlkurrenoía a piacon. Sok helyütt nehéz helyzetbe kerültek, hiszen jórészt az ipari tevékenységből élték. Különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú vidékeken okozott nagy fejtörést az ipari tevékenység Visszaszorulása, mert ezekben a térségekben az alaptevékenység hiányzó nyerésé, gé't az ipari munkával pótolták. De alapvetően mindenütt hasonló a helyzet. Ezt igazolja, hogy a szövetkezetek bevételének mintegy harmada származik a kiegészítő tevékenységből, de nyereségüknek már 40 százaléka. Egyes, rosszabb földön gazdálkodó megyékben ennél is nagyobb az aránytalanság, Bács-Kis- kunban például a bevételnek felét, a nyereségnek több mint 80 százalékát adja az ipari tevékenység. A kiegészítő jelző már régen nem illetné e munkát, szerves részévé vált a mezőgazdálkodásnak. Voltaképpen ez mindig is így volt. hiszen egykor a parasztember ráérő idejében söprűt kötött, fát szedett az erdőkben. Vagyis soha sem csak a földből élt. A legutóbbi időkben pedig a közgazdasági szabályozás is kényszerítette a szövetkezeteket az ipairí munkavállalásra, mert az időjárástól független bevételeken túl nagyabb nyereség is maradt a kiegészítő tevékenységen. Mielőtt bárki is könnyű haszonszerzéssel vádölná a szövetkezeteket, érdemes az Ipargazdasági Kutatóintézet vizsgálatának adatait felidézni. Eszerint 1980-ban az állami Iparban 8, a mezőgazdasági iparban 22,5 százalék volt az elvonás mértéke a kettő árbevételből, egy esztendő múlva ugyanezen adatok 8. illetve 25,2 százalék voltak. A mezőgazdaság kiegészítő tevékenysége tehát mintegy háromszoros terhet Viselt, s ráadásul ez még növekedett is. Azóta tovább romlott a helyzet. Tavaly megváltozott az ipari tevékenységet nagyrészt befolyásoló termelési adó összege, illetve a korábbi adó-visszatérítési kulcs mértéke. A bonyolult közgazdasági fejtegetéseket mellőzve, a végeredmény, hogy növekedett a termelési adó. s ebből következően ennyivel is kevesebb maradt a gazdaságok számláján. Ráadásul ez rosszkor jött, hiszen találkozott a kiegészítő tevékenység iránit kereslet fékeződésével. Sok hélyen csökkenő árbevételt, növekvő adót, s ezekből fakadóan mérséklődő nyereséget tapasztaltak. Mindez nem .volt elég, a bajokat még az is tetézte, hogy a megrendelők egy része fizetésképtelen lett, s így az elvégzett munkákért járó összegeket sem tudták .behajtani” a szövetkezetek. A tavalyi gazdálkodásuk alapján pénzügyileg nehéz helyzetbe került szövetkeÍ zetek egy tekintélyes csoportjában éppen a behajthatatlan követelések okozták a hiányt. Az ebből származó veszteségek meghaladják az 500 millió forintot. Ennél is többet árul el a fizetésképtelenség kártékonyságáról, hogy néhány gazdaságnak 30—50 millió forinttal tartoztak ipari üzemek, egy termelőszövetkezetben pedig 110 millió forint veszteség származott ebből. Ilyenkor persze könnyű mondani: be kell perelni a fizetésképtelen vállalatot, föl kell bontani a vele kötött szerződést. Jogilag természetesen igaza van az ekként vélekedőknek, de mint bölcs szövetkezeti vezetők mondják, aki tovább lát az orránál, nem tesz ilyesmit. Az oka egyszerű: ha késve is, de eddig még fi- zettek az ipari vállalatok, a szövetkezetek pedig munkát adhattak tagjaiknak, alkalmazottaiknak. S ami egyáltalán nem mellékes, feltétlenül szükségük van a kiegészítő tevékenységből származó nyereségre. Szorongatott helyzetben, két tűz között vannak a termelőszövetkezetek. Egyik oldalról a nyereség növelésének kényszere melegíti őket. másik felől az alap- és a kiegészítő tevékenység jövedelmezőségének romlása éget sebeket rajtuk. Ktségtelen, nem tilos, sőt kívánatos az öngyógyítás, de ez csak a külső orvoslással együtt lehet igazán eredményes. V. FARKAS JÓZSEF Kiváló szövetkezet lett a hátai téesz Hz országos és a megyei átlog fölött A Bátai November 7. ,Tsz- ben ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a szövetkezet fennállása óta első alkalommal elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. Az ünnepségen megjelent dr. Medgyesy Péter pénzügyminiszter-helyettes, Nagy Ferenc, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Mátyás István, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, valamint a szövetkezettel kapcsolatban lévő gazdaságok, termelési rendszerek képviselői. A kitüntetett szövetkezet elnöke, Fülöp László ünnepi beszédében többek között elmondta: a szövetkezet adottságai közepesek, a mezőgazdasági területek a gazdag Sárközben helyezkednek el, a szántóföldi táblák szabálytalanok, több mélyedéssel, csatornával szabdaltak, ahol a mezőgazdasági nagyüzemi művelés nehézkes és drágább, mint az optimális viszonyok között gazdálkodó szövetkezetekben. Az elmúlt 25 évben több 10 millió forintot fordítottak a táblásí- tásokra, a tereprendezésre, bokrok kiirtására, a tanyahelyek felszámolására, a vízvédelmi vonalak kiépítésére, csatornák megvalósítására. A dombos területeken 27 millió forint értékben terasz- építést hajtottak végre, ezzel jó alapot teremtettek a szőlő telepítéséhez. Ma ezeken a területeken 200 hektár kiváló szőlőtermő területe van a közös gazdaságnak. Az eredményeket a tagság szorgalmas munkája mellett az időjárás is befolyásolta. A múlt év tavaszán gyenge búzatermésre számítottak, ezzel szemben rekordtermés született. Napraforgóból, szőlőből, kukoricából jobb eredményeket vártak, és lett is volna jobb eredmény, ha a nyáron egy kiadós esőt is kapnak e növények. A megtermelt növénytermesztési termékeket igyekeztek a legkisebb veszteséggel betakarítani, feldolgozni, tárolni. A legnagyobb ágazat az állattenyésztés, itt van a megye legnagyobb szövetkezeti állattartása. Szarvas- marhából keréken 1400-at, baromfiból átlagosan 100 ezer tyúkot tartanak. Jelentős az anyajuhállomány is, mely 900 felett van. A tejtermelés 5416 liter volt tehenenként, önköltsége literenként 7,19 forint, az értékesítési átlagár pedig 9,02 forint. A 100 forint költségre jutó jövedelem a tejtermelő tehenészetben 25,45 forint, .ami kiemelkedően jó. Az állattenyésztést társadalmi szinten a helyére kell tenni, nagyabb elismerést kell adni az árakban. Ma azok járnak jobban, akik kevés állattal foglalkoznak, és a fő ágazat a növénytermesztés, illetőleg a kiegészítő tevékenység. Fájó, hogy az utóbbi években a költségek az állattenyésztésben is komolyan növekedtek, a jövedelmezőség minden esztendőben gyengébb lett. Bíznak /abban, hogy e vitatott kérdés rövid időn belül megoldásra kerül, vissza kell szerezni minden tekintetben az állattenyésztés rangját és helyét. A szövetkezet eszközellátottsága jó, de elöregedés jelentkezik a gépállomány, ban. Az idős gépekkel oldották meg feladataikat, és ezekkel kell a jövőben is megoldani. A háztáji és kisegítő gazdaság tovább bővül, fejlődik. A háztáji juhállomány gyarapszik, a gyarapodásnak csak a juhlegelő szab határt a jövőben. Foglalkozik a tagság emellett nyúltartással, zöldségtermeléssel és szőlőtermeléssel. A termelőszövetkezet feladatai között tartotta számon a község érdekeit, illetve a községpolitikai feladatok Gorbacsov megbeszélése Willy Brandttal Az SZKP Központi Bizottsága hétfőn villásreggelit adott Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke tiszteletére. Brandt, aki vasárnap este érkezett Moszkvába, ezt megelőzően megbeszélést folyta tott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A villásreggelin jelen volt Mihail Gorbacsov, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszterelnök első helyettese, külügyminiszter, valamint Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára. Sedli Klibi Moszkvában Vasárnap a szovjet fővárosba érkezett Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, Térik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, Abdel-Karim al-Iriani, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter és Taher el- Maszri Jordániái külügyminiszter. Mind a négyen annak a bizottságnak a tagjai, amelyet az Arab Liga hozott létre az Irak és Irán közötti konfliktus megoldásának elősegítésére. Ünnepélyesen megnyílt a bonyhádi tűzoltómúzeum Száztizenegy éves a bonyhádi önkéntes tűzoltóegyesület Hétfőn délután ünnepélyes keretek között adta át rendeltetésének Bonyhádon a tűzvédelmi állandó kiállítást — 'közkeletűen a tűzoltómúzeumot — Varga Károly tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Tűzoltóság országos parancsnoka. Az új kulturális intézményt Ezer Mihály, Bonyhád Város Tanácsának elnöke vette át. 'Az ünnepi aktuson megjelent a megye és a város számos vezetője, köztük Adrián Zsigmond, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, István József, a megyei tanács elnökhelyettese és Daradics Ferenc, a kerület országgyűlési képviselője. iA nemrégiben még romos, egykori magtárépületet 230- an, mintegy három és fél ezer társadalmi munkaórában újították fel, s benne az országos tűzoltómúzeum és a megyei múzeum szakmai Irányításával rendezték meg a „Tűzre, vízre vigyázzatok” címet viselő állandó kiállítást. Az ünnepélyes megnyitó után a nagyszámú közönségnek Minárovics József, az országos tűzoltómúzeum nyugalmazott igazgatója tartott szakszerű tárlatvezetést. A múzeumi megnyitó után ünnepélyes keretek között adták át a Tűzbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetést Kaizer Katalinnak, a városi tanács igazgatási osztályvezetőjének, ezüst fokozatát Hübner Andrásnak, a bonylhádi önkéntes tűzoltó- egyesület elnökének, és ugyancsak ezüst fokozatát Szepesi Tibornak, a költség- vetési üzem művezetőjének. Heten Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kaptak. A múzeumarvatási ünnepség egybeesett a bonyhádi önkéntes tűzoltóegyesület megalakulásának Hl. évfordulójával is. Varga Károly vezérőrnagy, országos parancsnok elvágja a nemzetiszínű szalagot I— A tűzoltóság központi fúvószenekara adott térzenét A múzeum állandó kiál Iitásának egy részlete
