Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
1985. május 27. KÉPÚJSÁG 3 Megyei Ifjú Gárda-szemle Dombóváron Dombóváron rendezte meg a megyei KISZ-bizottság a XIII. Tolna megyei Ifjú Gárda-szemlét. A háromnapos találkozó péntek délután kezdődött, mintegy kétszáz ifjúgárdista gyűlt össze a megye városaiból, és vert tábort Gunarason. Az ünnepélyes megnyitó után került sor a rajversenyekre — a szakaszok egy-egy raja lövészetben, úszóváltóban és futóváltóban mérte össze tudását, felkészültségét a dombóvári MHSZ-lőtéren, a városi uszodában, illetve a Gőgös Ignác Gimnáziumiban. A szombati program legizgalmasabb része a reggel nyolctól délután háromig tartó harci túra szakaszverseny volt, a Kutikulái erdőben. A tizennyolc kilométeres szakaszon — térkép alapján — nyolc „állomást” kellett megtalálniuk a versenyzőknek, és megoldanitik különböző feladatokat. Vasárnap a városi művelődési ház mögötti parkolóban rendezték meg az alaki- és menetdalversenyt, majd utána került sor a Hunyadi téren a záróünnepélyre és eredményhirdetésre. A szemlét megtekintette Lesták József, az Ifjú Gárda országos parancsnoka is. Kiss Magdolna átadja a versenydijakat Az ünnepélyes záráson részt vett Szőcs. Kálmán, a városi pártbizottság titkára és Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Kiss Magdolna köszöntötte a szemle résztvevőit, Takács József, a vendéglátó Dombóvári Városi KISZ-bizottság titkára ismertette a verseny eredményeit, majd Kiss Magdolna átadta a jutalmakat. A szemle legeredményesebb szereplője a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium szakasza volt. Mindhárom versenyszámban — és az összetett versenyben is — ők lettek az elsők. A további helyezések: Raj verseny: 2. 516. Sz. Szakmunkásképző, Dombóvár, 3. Bonyhád város. Harci túra: 2. 516. Sz. Szakmunkásképző, 3. 505. Sz. Szakmunkásképző, Szekszárd. Alaki- és menetdalverseny: 2. 505. Sz. Szakmunkásképző, 3. 516. Sz. Szakmunkásképző, összetett: 2. 516. Sz. Szakmunkásképző, 3. 505. Sz. Szakmunkás- képző, 4. Bonyhád város, 5. Béri Balogh Adám Gimnázium, Tamási. A táborrend- verseny első díját az 505. Szakmunkásképző nyerte el, a megyei közlekedésbiztonsági tanács különdíjait Benedek Ferenc rendőr alezredes adta át az első helyezett dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola, a második helyezett Gőgös Ignác Gimnázium és a harmadik, az 505-ös Szakmunkásképző Ifjú Gárda-szakasznak. Alaki- és menctdalvcrseny amely megnehezítette az építőmunkát, és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását, az ország minden alkotó erejének bevonásával”. Erre a programra akkor 6,1 millió választópolgár közül 5 millió 478 ezer adta szavazatát. Az új parlamentben 402 képviselő között 176 munkás és 115 parasztember foglalt helyet. Az országgyűlés 1948. augusztus 18-án fogadta el a Népköztársaság alkotmányát, amely rögzítette az ország társadalmi fejlődésében bekövetkezett nagy változásokat, s kimondta, hogy „minden hatalom a dolgozó népé”; „népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé”. Sajnos, az akkori szektás pártvezetés komoly hibákat követett el a népfrontpolitikában is. Az elkövetett hibákat jól kihasználták a munkásállam minden rendű és rangú ellenségei. 1956-ban ellenforradalmi támadás indult a néphatalom ellen. Az Országház épületében ismét feltűntek a grófok, egyszer már elűzött urak. Letartóztatták Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, s a pincében tartották fogva. A Magyar Népköztársaság választott törvényhozó testületé, a magyar Országgyűlés az ellenforradalom leverése után, 1957. május 9-én ült össze először. Nem ültek már ott a képviselőházban, akiket a fő felelősség terhelt az 1956 előtti szektás politikáért: lemondott mandátumáról Rákosi, Gerő, és csoportjuk több tagja, akiket az MSZMP eltávolított a vezetésből. Jó néhány jobboldali útra tért, politikailag megzavarodott képviselő is visz- szaadta mandátumát, összesen 28-an távoztak így a Magyar Népköztársaság 298 tagú törvényhozó testületéből. Egy képviselő pedig Nyugatra szökött. A képviselők túlnyomó többségének a néphatalom melletti kiállása megőrizte az országgyűlés cselekvőképességét: egysége az MSZMP új politikája alapján szilárdult meg. Rónai Sándor elnöki megnyitója után az országgyűlés egyperces néma felállással áldozott az ellenforradalommal vívott harcban hősi halált halt harcosok emlékének, s aztán Dobi István emelkedett szólásra. Az Elnöki Tanács elnöke beszámolt az országgyűlésnek arról, hogy milyen munkát végzett az Elnöki Tanács a parlament 1956. augusztus 3-án bere- kesztett ülésszakától az új ülésszak megnyitásáig. Kádár János, aki miniszterelnökként először állt az országgyűlés előtt, beszámolt a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységéről. Hangsúlyozta: „A hatalom szilárd birtokában a munkásosztály és a dolgozó nép minden maga elé tűzött célt elérhet, anélkül csak a burzsoázia rabjaként élhet, ezért a hatalom a legfőbb dolog a nép életében és boldogulásában. A népi demokratikus állam erejének, a munkás- osztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidolgozni a marxizmus—leniniz- imus tanításait, vezérfonalként alkalmazva a munkás- osztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik, azok aktív támogatását igényli, és ki is tudja fejleszteni”. Azóta is a Népfront jelöltjei indulnak a választásokon, s a választási törvényt többször továbbfejlesztették. Egyre nagyobb szerepét kaptak benne a jelölőgyűlések, a szocialista demokrácia szelleme egyre jobban áthatja a képviselők kiválasztását is. Az országgyűlés, amelynek tagjai már elbúcsúztak az idei tavaszi ülésszakon az Országháztól, megalkotta az 1983. évi III. törvényt. Ennek alapján immár mindenütt több jelölt között választunk. A cél a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tétele. A hagyományosan tisztelt Háznak nevezett testületnek azzal adjuk meg az azt méltán megillető tiszteletet, ha a legjobb hazafiakat, szocialistákat választjuk be oda. Vége PINTÉR ISTVÁN A könyv útja — Kölesden Az iskolába megérkeztek a könyvek. Az érdeklődő hetedikesek válogatnak Ebéd utántól az iskolásoké a könyvtár. Czeller Ernő nyugdíjas pedagógus-könyvtáros az alsós gyerkekkel (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szakemberek százai, ezrei foglalkoznak a könyvvel, s ezzel párhuzamosan a statisztikák, kimutatások tömkelegé 'adja tudtul iá mindennapok embere számára, hogy menynyi 'könyvet vásárolt, fellángolt vagy megcsappant olvasási kedve. De az összesítések egyetlen sora sem tartalmaz olyan adatot, amelyben arról volna szó, hogyan jut el a könyv azokba a falvakba, településekbe. ahol nincs köny. vesbolt — sőt, még a környékén sem. Pedig itt is vannak „fogyasztóik”, itt is várják az újdonságokat, érzik szükségét a szákkönyvnek, tömeg- könyvnek. A bizományosok Kölesden „hárman uralják a piacot!” A maguk területén fontos feladatot Végeznek, más-más úton indulnak, más-más úton mennek végig —. de egy céllal ... megszerettetni a köny. vet gyermekkel, felnőttel, és segíteni abban, hogy az olvasás gyönyörűségét mindenki élvezhesse. Hogy miért szeretnek az emberek bizományostól könyvet venni? A válasz egyszerű és meggyőző: itt részletekben lehet fizetni, lehet hozzávásárolni, és állandóan tartozni. Varga Béláné tanár hát éve bizományos. Évente 25—30 ezer forintos forgalmat bonyolít ‘le. Vásárlói a gyerekek, az intézmény technikai dolgozói, és a pedagógusok. — Hogyan kapja a könyveiket? — kérdeztem. — Mint bizományost, a szekszárdi Arany János utcai könyvesbolt iát él. Van lehetőségem arra. hogy a bolt raktárában keresgéljek, telefonon 'rendeljek. De a csomag összeállításakor a bolt dolgozói kérés nélkül is küldik a legfrissebb olvasnivalót. — Milyen könyvek a kelendők? — A szépirodalmi kiadványokat mindenki keresi. A szakkönyvek, a kézikönyvek, lexikonok inkább csak a pedagógusok körében fogynak. A gyerekeknél már tágabb a kör: egyik ágon a tudományos-fantasztikus irodalom, a másikon azok a könyvek teszik ki a sort, amelyeket 'a tanulás során felhasználhatnak. A gyerekek irányítása még külön gondot, s főleg figyelmet igényel. Ezt pedagógusberkekben az olvasóvá nevelés címszó alatt jegyzik. Itt is van felelősségem. Pontosabban mindannyiunknak. Hiszen a könyv forgatása, polcra rakása még közel sem jelenti az olvasó embert. Ez gyermekkorban kezdődő, véget nem érő folyamat... A könyvek ajánlásával ezt jó irányba befolyásölni lehet, sőt. siettetni is. Ennek pedig járható útja. ha a gyermeknek lehetősége adódik arra, hogy beszámoljon az olvasottakról a családban vagy az iskolában. Lassan kialakulnak az érdeklődési körök. Ekkor már elmélyült ismeret- szerzésről van szó. És ez már messze többet jelenít, mint a tananyag. Aki rendszeresen olvas, előbb-utóbb könyvtárat növeszt. Hogy minél több gyermekből váljon ilyen felnőtt — ezért foglalkozom a könyvvel. A másik bizományos Kovács Andrásn'é, a tsz keverőüzemének vezetője. „Örökölte” a könyvá'rusítást, már öt éve. Kevés a könyv, most „zárja az évet”, várja a köny. vesbolt leltározóit, ezért nem rendelt. — Mikor van könyvszállí- tás? — Hetente, kéthetente kapom a könyvet. Rendelés vagy válogatás után. Ismerem a vevőim igényeit, ízlését, s csak olyan könyvet hozok, amit tovább is tudok adni. — Kik a vevői? — A tsz dolgozói: traktorosok, téglagyári dolgozók, növénytermesztők, irodisták... Az óvoda, a takarékszövetkezet. a tanács dolgozói. Törzs- vásárlóként körülbelül 50 személyt tarthatok számon, a nem rendszeresen vásárlók körülbelül 100-an lehetnek. — Mik az olvasói igények? — Ahány ember, annyiféle. Kedvcsináló lehet egy-egy tv- műsor, de a Skála nagyon széles. A Bibliai kislexikontól a Gőgös gúnáron keresztül a Világirodalmi kisenciklopédiáig terjed. Van olyan műn- kásasszony, aki az írók, költők, festők életrajzát vásárolja. Nem tudok kapni annyi szakács- és kézimunkakönyvet, amit el nem tudnék adni. Egy idő óta keresett lett a szótár. — Mennyi a forgalom? — Az elmúlt évben -84 ezer forint volt... — És ön szereti a könyvet? — Azért is foglalkozom vele. Ami jutalék járna a forgalom után, azt levásárolom. — Személyekre vonatkoztatva, mekkora a vásárlási átlag ? — Háromszáz és ezerötszáz fontat közötti. Az eddigi legtöbb négyezer forint volt egy személyre. Hogy sokan kerülnek kapcsolatba a könyvvel, az jórészt annak köszönhető, hogy az Arany János utcai könyvesbolt, s annak vezetője pontosan, zökkenőmentesen és gyorsan látja el a bizományosokat. A ruhásbolt tágas helyiségében könyvespolc. Rajta 130—150 kötet könyv. A szerzett tapasztalatok eléggé vegyesek, inkább negatívok. Három éve a szövetkezeti le. rakattól kapják a 'könyvet, tehát nem bizományos könyvterjesztésről van szó. A választék sincs olyan, minit a bizományos korban. Az utazó rendelésgyűjtő felírja az igényeket, de minimális, ami teljesül belőle. Az ötletszerűen összeállított könyvcsomagokban egy-egy kötetből sokat küldenek... A húsvéti ünnepekre egyetlen egy aktuális kifestőt vagy mesekönyvet nem kaptak. A rapszódi- kus ellátás miatt állandó vásárlók nincsenek, állandó előfizetők nincsenek. Előjegyzés, sei, sem részlettel nem foglalkoznak. Itt éppen olyan a könyv, mint egy ing, egy gomb, egy zokni... áru. A könyvet kiegészíti a hanglemez. A műszaki bolt — tv, rádió, hangfalak, lemezjátszók is kaphatók — két éve forgalmaz bizományba kapott hanglemezeket. A választék a legújabban megjelent tánc-, magyarnóta-, operett-, meselemezek, de Hofi is kapható. Az évi forgalom 50—60 ezer forint. Aki olvasni szeret — de anyagiakkal szűkében van —. a könyvtárat keresi fel. Valamivel töhb mint tizenhárom- ezer kötet könyv között válogathat. Jelen pillanatban 373 beírt olvasó van. Kétharmada gyermék, a többi fiilatal- felnőtt. Űj vásárlásra 36 ezer forintot fordíthatnak. Kistormáson és Borjúdon van letéti könyv, tár. Az előbbinél 590, az utóbbinál 1130 darabot számolnak. Ebben az évben még nem volt csere. íme a könyv útja Kölesden. Jó és rossz oldalaival, eredményeivel és árnyaival. De van! Aki szükségét érzi az olvasásnak, vagy kell a munkájához, megkaphatja, megveheti. Igaz, nem luxuskönyvesboltban, halk zene mellett, hanem a bizományos szekrényéből-asztaláról... KONRAD LÁSZLÓ