Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

1985. május 27. KÉPÚJSÁG 3 Megyei Ifjú Gárda-szemle Dombóváron Dombóváron rendezte meg a megyei KISZ-bizottság a XIII. Tolna megyei Ifjú Gárda-szemlét. A háromna­pos találkozó péntek délután kezdődött, mintegy kétszáz ifjúgárdista gyűlt össze a megye városaiból, és vert tá­bort Gunarason. Az ünnepé­lyes megnyitó után került sor a rajversenyekre — a szakaszok egy-egy raja lövé­szetben, úszóváltóban és fu­tóváltóban mérte össze tudá­sát, felkészültségét a dom­bóvári MHSZ-lőtéren, a vá­rosi uszodában, illetve a Gő­gös Ignác Gimnáziumiban. A szombati program leg­izgalmasabb része a reggel nyolctól délután háromig tar­tó harci túra szakaszverseny volt, a Kutikulái erdőben. A tizennyolc kilométeres sza­kaszon — térkép alapján — nyolc „állomást” kellett meg­találniuk a versenyzőknek, és megoldanitik különböző feladatokat. Vasárnap a vá­rosi művelődési ház mögötti parkolóban rendezték meg az alaki- és menetdalver­senyt, majd utána került sor a Hunyadi téren a záróünne­pélyre és eredményhirdetés­re. A szemlét megtekintette Lesták József, az Ifjú Gárda országos parancsnoka is. Kiss Magdolna átadja a versenydijakat Az ünnepélyes záráson részt vett Szőcs. Kálmán, a városi pártbizottság titkára és Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Kiss Magdolna köszöntötte a szemle résztvevőit, Takács József, a vendéglátó Dombó­vári Városi KISZ-bizottság titkára ismertette a verseny eredményeit, majd Kiss Mag­dolna átadta a jutalmakat. A szemle legeredményesebb szereplője a Dombóvári Gő­gös Ignác Gimnázium szaka­sza volt. Mindhárom verseny­számban — és az összetett versenyben is — ők lettek az elsők. A további helyezések: Raj verseny: 2. 516. Sz. Szak­munkásképző, Dombóvár, 3. Bonyhád város. Harci túra: 2. 516. Sz. Szakmunkásképző, 3. 505. Sz. Szakmunkásképző, Szekszárd. Alaki- és menet­dalverseny: 2. 505. Sz. Szak­munkásképző, 3. 516. Sz. Szakmunkásképző, összetett: 2. 516. Sz. Szakmunkáskép­ző, 3. 505. Sz. Szakmunkás- képző, 4. Bonyhád város, 5. Béri Balogh Adám Gimnázi­um, Tamási. A táborrend- verseny első díját az 505. Szakmunkásképző nyerte el, a megyei közlekedésbiztonsá­gi tanács különdíjait Bene­dek Ferenc rendőr alezredes adta át az első helyezett dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola, a második helyezett Gőgös Ig­nác Gimnázium és a harma­dik, az 505-ös Szakmunkás­képző Ifjú Gárda-szakasz­nak. Alaki- és menctdalvcrseny amely megnehezítette az építőmunkát, és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocialista társadalmi át­alakulás békés, törvényes menetének további biztosítá­sát, az ország minden alkotó erejének bevonásával”. Erre a programra akkor 6,1 millió választópolgár közül 5 millió 478 ezer adta sza­vazatát. Az új parlamentben 402 képviselő között 176 munkás és 115 parasztember foglalt helyet. Az országgyű­lés 1948. augusztus 18-án fo­gadta el a Népköztársaság al­kotmányát, amely rögzítette az ország társadalmi fejlődé­sében bekövetkezett nagy változásokat, s kimondta, hogy „minden hatalom a dolgozó népé”; „népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s or­szágunk a népi demokrácia útján halad előre a szocia­lizmus felé”. Sajnos, az akkori szektás pártvezetés komoly hibákat követett el a népfrontpoliti­kában is. Az elkövetett hi­bákat jól kihasználták a munkásállam minden rendű és rangú ellenségei. 1956-ban ellenforradalmi támadás in­dult a néphatalom ellen. Az Országház épületében ismét feltűntek a grófok, egyszer már elűzött urak. Letartóz­tatták Dobi Istvánt, az El­nöki Tanács elnökét, s a pin­cében tartották fogva. A Magyar Népköztársaság vá­lasztott törvényhozó testüle­té, a magyar Országgyűlés az ellenforradalom leverése után, 1957. május 9-én ült össze először. Nem ültek már ott a képviselőházban, akiket a fő felelősség terhelt az 1956 előtti szektás politiká­ért: lemondott mandátumá­ról Rákosi, Gerő, és csoport­juk több tagja, akiket az MSZMP eltávolított a veze­tésből. Jó néhány jobboldali útra tért, politikailag meg­zavarodott képviselő is visz- szaadta mandátumát, össze­sen 28-an távoztak így a Ma­gyar Népköztársaság 298 tagú törvényhozó testületéből. Egy képviselő pedig Nyugatra szökött. A képviselők túlnyo­mó többségének a néphata­lom melletti kiállása meg­őrizte az országgyűlés cse­lekvőképességét: egysége az MSZMP új politikája alap­ján szilárdult meg. Rónai Sándor elnöki meg­nyitója után az országgyűlés egyperces néma felállással áldozott az ellenforradalom­mal vívott harcban hősi ha­lált halt harcosok emlékének, s aztán Dobi István emelke­dett szólásra. Az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt az or­szággyűlésnek arról, hogy milyen munkát végzett az Elnöki Tanács a parlament 1956. augusztus 3-án bere- kesztett ülésszakától az új ülésszak megnyitásáig. Ká­dár János, aki miniszterel­nökként először állt az or­szággyűlés előtt, beszámolt a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységéről. Hangsúlyozta: „A hatalom szilárd birtokában a mun­kásosztály és a dolgozó nép minden maga elé tűzött célt elérhet, anélkül csak a bur­zsoázia rabjaként élhet, ezért a hatalom a legfőbb dolog a nép életében és boldogulá­sában. A népi demokratikus állam erejének, a munkás- osztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen fel­tétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidol­gozni a marxizmus—leniniz- imus tanításait, vezérfonal­ként alkalmazva a munkás- osztály politikáját a minden­kori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály töme­geinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a töme­gekre támaszkodik, azok ak­tív támogatását igényli, és ki is tudja fejleszteni”. Azóta is a Népfront jelölt­jei indulnak a választásokon, s a választási törvényt több­ször továbbfejlesztették. Egy­re nagyobb szerepét kaptak benne a jelölőgyűlések, a szocialista demokrácia szel­leme egyre jobban áthatja a képviselők kiválasztását is. Az országgyűlés, amely­nek tagjai már elbúcsúz­tak az idei tavaszi ülés­szakon az Országháztól, megalkotta az 1983. évi III. törvényt. Ennek alapján im­már mindenütt több jelölt között választunk. A cél a népképviseleti testületek te­vékenységének hatékonyabbá tétele. A hagyományosan tisz­telt Háznak nevezett testü­letnek azzal adjuk meg az azt méltán megillető tisztele­tet, ha a legjobb hazafiakat, szocialistákat választjuk be oda. Vége PINTÉR ISTVÁN A könyv útja — Kölesden Az iskolába megérkeztek a könyvek. Az érdeklődő hete­dikesek válogatnak Ebéd utántól az iskolásoké a könyvtár. Czeller Ernő nyugdíjas pedagógus-könyvtáros az alsós gyerkekkel (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szakemberek százai, ezrei foglalkoznak a könyvvel, s ezzel párhuzamosan a statisz­tikák, kimutatások tömkelegé 'adja tudtul iá mindennapok embere számára, hogy meny­nyi 'könyvet vásárolt, fellán­golt vagy megcsappant olva­sási kedve. De az összesítések egyetlen sora sem tartalmaz olyan adatot, amelyben arról volna szó, hogyan jut el a könyv azokba a falvakba, te­lepülésekbe. ahol nincs köny. vesbolt — sőt, még a környé­kén sem. Pedig itt is vannak „fogyasztóik”, itt is várják az újdonságokat, érzik szüksé­gét a szákkönyvnek, tömeg- könyvnek. A bizományosok Kölesden „hárman uralják a piacot!” A maguk területén fontos fel­adatot Végeznek, más-más úton indulnak, más-más úton mennek végig —. de egy cél­lal ... megszerettetni a köny. vet gyermekkel, felnőttel, és segíteni abban, hogy az olva­sás gyönyörűségét mindenki élvezhesse. Hogy miért szeretnek az emberek bizományostól köny­vet venni? A válasz egyszerű és meggyőző: itt részletekben lehet fizetni, lehet hozzávásá­rolni, és állandóan tartozni. Varga Béláné tanár hát éve bizományos. Évente 25—30 ezer forintos forgalmat bo­nyolít ‘le. Vásárlói a gyere­kek, az intézmény technikai dolgozói, és a pedagógusok. — Hogyan kapja a könyve­iket? — kérdeztem. — Mint bizományost, a szekszárdi Arany János utcai könyvesbolt iát él. Van lehe­tőségem arra. hogy a bolt raktárában keresgéljek, tele­fonon 'rendeljek. De a csomag összeállításakor a bolt dol­gozói kérés nélkül is küldik a legfrissebb olvasnivalót. — Milyen könyvek a ke­lendők? — A szépirodalmi kiadvá­nyokat mindenki keresi. A szakkönyvek, a kézikönyvek, lexikonok inkább csak a pe­dagógusok körében fogynak. A gyerekeknél már tágabb a kör: egyik ágon a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom, a másikon azok a könyvek te­szik ki a sort, amelyeket 'a tanulás során felhasználhat­nak. A gyerekek irányítása még külön gondot, s főleg fi­gyelmet igényel. Ezt pedagó­gusberkekben az olvasóvá ne­velés címszó alatt jegyzik. Itt is van felelősségem. Ponto­sabban mindannyiunknak. Hiszen a könyv forgatása, polcra rakása még közel sem jelenti az olvasó embert. Ez gyermekkorban kezdődő, vé­get nem érő folyamat... A könyvek ajánlásával ezt jó irányba befolyásölni lehet, sőt. siettetni is. Ennek pedig járható útja. ha a gyermek­nek lehetősége adódik arra, hogy beszámoljon az olvasot­takról a családban vagy az iskolában. Lassan kialakul­nak az érdeklődési körök. Ek­kor már elmélyült ismeret- szerzésről van szó. És ez már messze többet jelenít, mint a tananyag. Aki rendszeresen olvas, előbb-utóbb könyvtá­rat növeszt. Hogy minél több gyermekből váljon ilyen fel­nőtt — ezért foglalkozom a könyvvel. A másik bizományos Ko­vács Andrásn'é, a tsz keverő­üzemének vezetője. „Örököl­te” a könyvá'rusítást, már öt éve. Kevés a könyv, most „zárja az évet”, várja a köny. vesbolt leltározóit, ezért nem rendelt. — Mikor van könyvszállí- tás? — Hetente, kéthetente ka­pom a könyvet. Rendelés vagy válogatás után. Isme­rem a vevőim igényeit, ízlé­sét, s csak olyan könyvet ho­zok, amit tovább is tudok ad­ni. — Kik a vevői? — A tsz dolgozói: trakto­rosok, téglagyári dolgozók, növénytermesztők, irodisták... Az óvoda, a takarékszövetke­zet. a tanács dolgozói. Törzs- vásárlóként körülbelül 50 személyt tarthatok számon, a nem rendszeresen vásárlók körülbelül 100-an lehetnek. — Mik az olvasói igények? — Ahány ember, annyiféle. Kedvcsináló lehet egy-egy tv- műsor, de a Skála nagyon széles. A Bibliai kislexikontól a Gőgös gúnáron keresztül a Világirodalmi kisenciklopé­diáig terjed. Van olyan műn- kásasszony, aki az írók, köl­tők, festők életrajzát vásárol­ja. Nem tudok kapni annyi szakács- és kézimunkaköny­vet, amit el nem tudnék adni. Egy idő óta keresett lett a szótár. — Mennyi a forgalom? — Az elmúlt évben -84 ezer forint volt... — És ön szereti a könyvet? — Azért is foglalkozom vele. Ami jutalék járna a forgalom után, azt levásáro­lom. — Személyekre vonatkoz­tatva, mekkora a vásárlási átlag ? — Háromszáz és ezerötszáz fontat közötti. Az eddigi leg­több négyezer forint volt egy személyre. Hogy sokan kerül­nek kapcsolatba a könyvvel, az jórészt annak köszönhető, hogy az Arany János utcai könyvesbolt, s annak veze­tője pontosan, zökkenőmente­sen és gyorsan látja el a bi­zományosokat. A ruhásbolt tágas helyisé­gében könyvespolc. Rajta 130—150 kötet könyv. A szer­zett tapasztalatok eléggé ve­gyesek, inkább negatívok. Három éve a szövetkezeti le. rakattól kapják a 'könyvet, tehát nem bizományos könyv­terjesztésről van szó. A vá­laszték sincs olyan, minit a bizományos korban. Az utazó rendelésgyűjtő felírja az igé­nyeket, de minimális, ami teljesül belőle. Az ötletsze­rűen összeállított könyvcso­magokban egy-egy kötetből sokat küldenek... A húsvéti ünnepekre egyetlen egy aktu­ális kifestőt vagy meseköny­vet nem kaptak. A rapszódi- kus ellátás miatt állandó vá­sárlók nincsenek, állandó elő­fizetők nincsenek. Előjegyzés, sei, sem részlettel nem fog­lalkoznak. Itt éppen olyan a könyv, mint egy ing, egy gomb, egy zokni... áru. A könyvet kiegészíti a hanglemez. A műszaki bolt — tv, rádió, hangfalak, lemez­játszók is kaphatók — két éve forgalmaz bizományba kapott hanglemezeket. A vá­laszték a legújabban megje­lent tánc-, magyarnóta-, ope­rett-, meselemezek, de Hofi is kapható. Az évi forgalom 50—60 ezer forint. Aki olvasni szeret — de anyagiakkal szűkében van —. a könyvtárat keresi fel. Vala­mivel töhb mint tizenhárom- ezer kötet könyv között válo­gathat. Jelen pillanatban 373 beírt olvasó van. Kétharma­da gyermék, a többi fiilatal- felnőtt. Űj vásárlásra 36 ezer forin­tot fordíthatnak. Kistormáson és Borjúdon van letéti könyv, tár. Az előbbinél 590, az utóbbinál 1130 darabot szá­molnak. Ebben az évben még nem volt csere. íme a könyv útja Kölesden. Jó és rossz oldalaival, ered­ményeivel és árnyaival. De van! Aki szükségét érzi az olvasásnak, vagy kell a mun­kájához, megkaphatja, meg­veheti. Igaz, nem luxus­könyvesboltban, halk zene mellett, hanem a bizományos szekrényéből-asztaláról... KONRAD LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom