Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

12 NÉPÚJSÁG 1985. május 25. Síííí MAGAZIN MAGAZIN i * '“»V MAGAZIN J . MAGAZIN 111 MAGAZIN I ♦ ' / MAGAZIN MAGAZIN , MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 1 MAGAZIN MAGAZIN Munkahelyi balesetek Valahol a világon három- percenként meghal egy em­ber munkahelyi baleset vagy szakmai betegség következ­tében. A Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet, az ILO egy jelentése szerint másod­percenként legalább négy embert ér munkahelyi ball­eset a világon. A munkavédelmi előírá­sokat szigorították ugyan, főleg az ipari országokban, az általános helyzet még­sem javult: a technika fej­lődése mind az ipari, mind a fejlődő országokban új ve­szélyeket hoz magával, s az elmúlt években új foglalko­zási ártalmak jelentkeztek. A termelési folyamatok automatizálása például a munka fokozott monotóniá­jával jár, s növeli a fáradt­ság okozta balesetek kocká­zatát. Az ipari országokban tör­tént munkahelyi balesetek száma 1979,1980-ban, abban az időszakban, amelyre az ILO jelentése vonatkozik, 30—50 százalékkal csökkent, ez alatt az idő alatt azon­ban több mint 3000 volt a halálos kimenetelű balese­tek száma az NSZK-ban, s számuk az Egyesült Álla­mokban és Japánban is nőtt. A legtöbb halálos munka­helyi baleset a bányákban történik. A bányászok gyak­ran válnak áldozataivá a szakmai betegségeknek is, főleg a szilikózisnak, amely­ben a föld alatt dolgozók 10—12 százaléka szenved. A fejlődő országokban a mezőgazdaságban történik a legtöbb baleset. 1979/1980- ban 33 000 halálos baleset és több mint 8 millió sérülés történt. A legtöbb szeren­csétlenség oka a gépek szak­szerűtlen kezelése. Tetszik — Hogy tetszik a diákjai­nak a szexuális felvilágo­sító tanfolyam? — kérde­zik az iskolaigazgatótól. — Nagyon, — már in­dítanom kellett egy csecse­mőgondozási tanfolyamot is! lledekezes a |egueres eile Az időjárási csapások — elsősorban a jégverés és az aszály — nagy károkat okoz­nak a mezőgazdaságban. Aszály hazánkban, szeren­csére, csak ritkán fordul elő. Jégesőre azonban rendszere­sen, szinte évről évre szá­míthatunk. E károk milliár­dos nagyságrendű tételeit anyagilag a biztosító ellen­súlyozza. A megelőzés azon­ban nem kis részben a me­teorológusok feladata: meg­felelő beavatkozásokkal meg A rakéták indítóállványa, amelyet fellövéskor a szüksé­ges oldal- és magassági szögnek megfelelően állítanak be. lehet gátolni vagy legalábbis csökkenteni lehet a károkat. A jégeső-elhárító rakétá­ban, pontosabban annak fej­részében különleges reagens anyag van, s azt egy hajtó­mű erőteljes égése juttatja fel 8 kilométeres magassá­gig. A pirotechnikai keve­rékből álló reagenst időzítő berendezéssel „gyújtják be” a pálya meghatározott pont­ján. Az égéskor felszabadu­ló gázok a felhőben összesű­rűsödnek, s milliárdnyi pa­rányi részecskét hoznak lét­re. Ezek elősegítik, hogy a felhőcseppek megfagyjanak, a jégkristályok kialakulja­nak. Nagyszámú mesterséges jégcsíra jön így létre, s ezek valósággal versengenek a természetes csírákkal a fel­hőben lévő folyékony víz „elfogyasztásában”: a csep­pekkel való ütközéseik út­ján „igazi” jégszemek mód­jára növekszenek (ezért ezt a — 1976 óta hazánkban, Dél-Baranyában, újabban pedig Bács-Kiskunban is használatos — védekezési el­járást a „konkurrens jégeső­embriók” eljárásának neve­zik.) A végeredmény: sokkal több, de a „természetesnél” kisebb jégesőszem alakul ki, s így azok a talajig hullva — kicsinyek lévén — rész­ben, vagy teljesen megol­vadhatnak. A felhőkben lévő jégeső­veszélyes cellákat meteoro­lógiai rádiólokátorral (radar­ral) fedezik föl és határolják körül. A lokátorral határoz­zák meg a fellövés adatait is, hogy a „magvasító” anyag gyorsan és pontosan célba érjen. Új fehérjék tervezése Tűnhetnek bármilyen hi­hetetlennek is a mai biotech­nológiai termékek, eltörpül­nek a holnap felhasználóid ra orientált fehérjék mel­lett, amelyeket szinte bár­milyen kémiai feladathoz hozzá lehet alakítani. Egy cég az angliai Liverpoolban olyan terméket hozott létre, amely nagyon meg fogja könnyíteni az ilyen fehérjék kifejlesztését. Az előállítója, a P and S Biochemicals ál­tal Ligaidnek elnevezett anyag egy vegyi ragasztó, amely bármely két genetikai anyag egymáshoz ragadását el tudja érni. Elég Ligáidét tenni a megfelelő kémcsőbe és a technikusok a geneti­kai anyag új kombinációját hozhatják létre az eddig szükséges idő töredéke alatt. A Ligáid a iligáz nevű enzi­met tartalmazza, amely a genetikai anyagot ragasztja össze. A hét karikatúrája A történelem „süllyesztője” Az amerikai történészek és politikusok úgy vélik, hogy a számítógépek hasz­nálata veszélyezteti mind az aktuális politikai döntésho­zatalt, mind a történelem­írást. A beszédek, törvény­es szerződéstervezetek szö­vegét amelyeket papíron rögzítettek és gondosan ar­chiváltak, mindinkább kom­puterek dolgozzák fel. Fenn­áll az a veszély — mint egy szakember megfogalmazta —, hogy „számos anyag egy­szerűen eltűnik a komputer- süllyesztőben”. A történé­szek figyelmeztetnek arra, hogy az elektronikus táro­lók „érzékenyebbek a ma­nipulációkkal szemben”, mint a papír. A történelem­írást maga a technika is ve­szélyezteti: az információkat nem llehet húsz évnél hosz- szabb ideig komputerszala­gon tárolni. Az új technikai fejlődés — mondják az ame­rikai levéltárosok — meg­akadályozhatja a tárolt in­formáció visszakeresését. Néhány régi adattároló már most nem olvasható le az új számítógépeken. Korszerű kromatográfia A kromatográfia gáz- vagy folyadékelegyek szétválasz­tására szolgáló korszerű la­boratóriumi eljárás, melynek módosított változatát a gyógyszeriparban üzemi mé­retekben is alkalmazzák. Ha gázelegyből több alkotórészt kell abszorpciós (megköté- ses) úton szétválasztani és kinyerni, gázkromatografá- lásról beszélünk. Folyadékok szétválaszthatok abszorpciós és megoszlásos kromatográ- fiával. Előbbi esetben a fo- lyadékelegyet vagy oldatot egy olyan készüléken vezetik át, ahol a különböző össze­tevők különböző távolság­ban, kizárólag fizikai úton, az abszorpciós erők hatásá­ra kötődnek meg. A megkö­tött összetevők alkalmas ol­dószerrel ieoldhatók, és így különválaszthatok. Utóbbi esetben az elválasztás elvi alapja nem az abszorpció, hanem az elválasztandó anyagok különböző mérvű megoszlása két oldószer kö­zött. A magyar gyártmányú „Liquochrom 2010” jelű nagy . hatékonyságú folyadékkro­matográfiás készülék felépíté­se modul rendszerű, az alap­egységek önálló készülék­ként is használhatók. Az egyik ilyen alapegység (a kép előterének bal oldalán látható), a „Liquopump 312/1” jelű, hűthető dugaty- tyúházzal felszerelt pumpa, amely pulzálásmentesen ada­golja a mennyiségi és minő­ségi elemzésre szánt anya­gokat. A kép előterében jobb oldalon látható „Liquodat 308” jelű egység tulajdon­képpen egy változtatható hullámhosszúságú ultraibo­lya spektrofotométer. A kép hátterében bal oldalon a legkorszerűbb áramkörök felhasználásával készült multiprocesszoros „MP—85” jelű egység foglal helyet, amely gyorsan és pontosan szolgáltatja a kromatogram- ból a különböző komponen­seknek az analitikus által kívánt minőségi és mennyi­ségi jellemzőit. A Liquochrom 2010 készülék A hollandok és az űrkutatás Hollandia egyre fontosabb szerepet tölt majd be az űr­repülésben és az űrkutatás­ban. 1974-ben juttatták a világűrbe az első holland műholdat, majd ezt követte 1983-ban az IRAS (Infra Red Astronomical Satellite) felbocsátása. Ez év őszén kerül sor az első holland űrhajós, Wubbo Ockels vi­lágűrutazására, aki az ame­rikai Space Shuttle (űr­komp) egyik utasa lesz. Hol­landia másik fontos hozzá­járulása az űrkutatás és űr­technika fejlődéséhez: a holland Fokker repülőgép- gyár űrrepülő részlege nap- paneleket gyárt európai táv­közlési műholdak számára. Százezred milligramm pontossággal A Philips kutató-laborató­riumában (Eindhoven, Hol­landia) rendkívül precíz és érzékeny mikromérleget fej­lesztettek ki. Pontossága százezer milligrammos és fizikai szerkesztési elvénél fogva különösen alkalmas arra, hogy kis tömegek súly­változásait regisztrálja. Se­gítségével mérni lehet pél­dául a víz üvegre vagy mű­szálakra való rétegződésének folyamatát. A mérleg működése pie­zoelektromos elemeken nyugszik. Ezeken az eleme­ken belül a legcsekélyebb rezgőmozgások is elektromos impulzusokká alakulnak át, mint a hangszedőkben. A mérleg esetében egy kvarc­üveg, hajtűszerű függesztő- re helyezik a mérendő tö­meget és ezt egy piezoelekt­romos elem rezgésbe hozza. Egy másik hasonló elem re­gisztrálja a kvarcüveg rezgésváltozásait, ami rög­tön bekövetkezik, ha a ráfüggesztett tö­meg súlya megválto­zik. A frekvenciaváltozás pontosan meghatározott arányban van a súlyválto­zással. A mérleghez csatla­kozó mikroprocesszor a rez­gésváltozásokat közvetlenül súlyváltozássá számítja át és kijelzi. A GONDOLATRÓL Rejtvényünk az 1. e. 5. század­ban élt nagy kínai bölcs, Kon- fuciusz egyik érdekes mondását tartalmazza. Vízszintes: l. Gyalogfenyő. 7. Kicsépelt, szalmájától megtisztí­tott gabonarakás. 14. Konfuci- usz mondásának első része; zárt betűik: G, A, A, A, A. 15. A munka befejezése! 16. Csík fo­lyója. 17. Nagyközség rövidíté­se. 16. Légitársaság. 19. Irén oroszul. 21. A tényállás össze­tevője. 23. A szabadba. 24. Szint. 2«. ... Petri eh Soma, festő, Pe­tőfi barátja. 28. Az ilyen Jelzé­sű közlekedési eszközökön a gépkocslivezetőkniél kell megvál­tani a menetjegyet. 29. Anna Idegen változata. 30. Színművész (Zsuzsa). 32. Keskeny nyílás. 33. Mint a 15. számú sor. 34. Sziget olaszul. 35. Lápos vi­dékéken a halászattal foglal­kozó személy. 37. Kórház jel­legű gyógyintézet. 39. A forga­lomból átmenetileg kiemelt. 41. Szándékában állt. 42. Mint ven­dég, röviden. 43. Negyven rab­ló „babája”. 44. Bérbe vehető. 45. Az USA legnagyobb légitár­sasága. 46. Két római szám; a második az elsőnek tízszerese. 47. Londoni újság. 49 ...........bíró”. M óricz Zsigmond Írása. 50. Ket­tős magánhangzó. 51. Moszat. 54. Jugoszláv egyetemi város. 55. Silány bor. 58. Küzd. 59. Móricz Zsigmond „Betyár” című regé­nyének nőalakja. 61. Havi rész­let! 64. összegyűjtött vize a Há- mori-tó. 65. A Balti-tengerbe öm­lő litván folyó. Függőleges: 2. Tojás alakú zárt fuvola. 3. Sír. 4. Az 1964-es olimpia jaipán tornászbajnoka. 5. Fekete István Írása egy gólyá­ról. 6. Ruhátlan alakot ábrázoló képzőművészeti alkotás. 7. A mondás befejező része. 8. Török­ország fővárosa. 9. Üres rúd! 10. Nagyüzem névjele. 1.1. Formai. 12. Szürrealista spanyol festő (Salvador). 13. Görög betű (ford.) 14. Konfuciusz mondásának má­sodik része; zárt betűik: S, A, A, D. 20. Burma, hajdani királyság teljesen elpusztult fővárosa In­diában. 22. A tallium vegyjele. 25. Kutyák csemegéje. 27. Para­fáié. 28. Nem gyerek kezébe va­ló. 30. Hamisan játszani a kár­tyán. 31. „.. . . mode”. 32. Szaka­dék a Pilisben. 34. Szóösszetéte­lekben jelentése: egyenlő. 35. Spanyolország legnagyobb művé­szeti gyűjteménye. 36. Vizvételi hely. 37. ...Lanka (Ceylon). 38. A Volga mellékvize. 40. Veszte­gel. 42. A Föld legmélyebb ten­geri árka. 44. Az abszolút null- pontnál kezdődő hőmérsékleti skála. 45. Ógörög pásztoristen a görög mitológiában. 47. Csavar. 48. Időmeghiatároziás. 50. . . örök”, Juhász Gyula verse. 52. Vajda János múzsája. 53. Biléta. 56. Fehérnemű. 57. Alma tájszava. 59. Az erő fizikai mértékegysége. 60. Régi római köszönés. 62. Két római száim: az első a második­nak kétszerese. 63. Annyi mint, rövidítve. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 14., és a függőleges 7., 14. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének cí­mére: 7101 Székszárd, Széchenyi u. 36. Pf.: 7,1. Beküldési határidő: május 31. A borítékra, levelező­lapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 19. heti „írás-olvasás” című rejtvényünk megfejtése a követ­kező: „Az olvasás is gondolkodás és az Iris is beszéd.” (Babits Mihály) A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Tulok Lajos 7084 Pincehely, Vörösmar­ty tér 4., Takács Zsolt 7200 Dom­bóvár, Bezerédj u. 24„ Müller Ernő 7100 Sziekszárd, Körösi Cs. S. u. 4„ Liszkainé Vas Lídia 7132 Bogyiszló, Ifjúság u. 3., Bé­rét! Vilmos 7185 Mucsfa, Hegyhát u. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom