Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

1985. május 20. TrtÉPÜJSÁG 3 \ Kisszékelyben jártunk Társközség jó közérzettel Miből lett nyolcmillió-hatszázkilencvennégyezer forint? I.assan megtelik a tómeder Fogyasztók kiváló boltja fl „Szäzhatuanas” Kár, hogy mines minden boltnak hivatalosan is neve. Ugyan, teli tudja, hogy Szek- szárdon az áféSznek melyilk a 43-as csemegeboltja? A Skálát mindenki megjegyzi, a Bantina áruházról is tudják a vevők, hogy melyik az, még az ötvenes is jó név, mert meg lehet jegyezni. Az emlí­tett 4 3-las csemege valójában a ,/Százhatvanas”, mert min-. dantei így emlegeti, amiatt, hogy a 160 lakásos ház föld­szintjén italálható. Ha neve lenne, talán még nagyobb népszerűségnek örvendene, de így sem kerülik el a vá­sárlók, tami't a Fogyasztók ki­váló boltja című pályázaton leadott szavazatok is bizonyí­tanak. Meg a forgalom. Tavaly ősszel új vezető került a bolt élére, néhányan az eladók közül is kicserélődtek. Koráb­ban négymillió forint körül volt a havi forgalom, most hatmillió-háromszázezer fo­rint. Az üzlet vezetője Kurucz Bél á né: — Meglepett, hogy milyen sokan gratulálták nekünk a plakett és az oklevél elnyeré­séhez, hiszen ez nem rajtunk, hanem a vásárlókon múlott. — Igen, de azért, ha a vevő meg van elégedve, az meg az önök munkáját dicséri. lezárultával a Hazafias Nép­front az egyes választókerü­letekben országgyűlési kép­viselőnek, illetve tanácstag­nak jelöltek személyét imin- dfenütt bejelenti az illetékes választási elnökségnek, s aráikor ott is elfogadják a ne­veket — ezzel válik a jelö­lés hivatalossá —, akkor megkezdik az Állami Nyom­dában a szavazólapok nyo­mását. Ez a nyomda f elelős minden olyan hivatalos okmány és más írásos kellék — külön­féle űrlápok, hirdetmények, értesítők — előállításáért, amelyek el engedhet e ti en ül szükségesek a választások le­bonyolításához. Mintegy 200 különféle nyomtatványról van szó, s ezeket folyamatosan, a választásokkal kapcsolatos eseményprogramok igényei hogy az épület homlokzata a Duna felé nézzen, a térnek csak öttizennyolcadát foglal­hatja el, terület többi része pedig-s é ta lig e tté képzendő ki. A november végi batáridőig mind a magyar, mind a kül­földi pályázók, gróf Keglevich főpohárnok mester úrhoz Po­zsonyba juttassák el tervei­ket: „Az elfogadandó terv ké­szítője 800, az ehhez legkö­zelebb járó 200 cs. k. spécies arannyal volt jutalmazandó.” összesen 42 pályamű érkezett be, a pályadíjat azonban soha nem adták ki, az 1847-lben összehívott országgyűlés Po­zsonyban látott munkához. Itt hozta meg történelmi jelentő­ségű törvényeit, többek között az 1848. évi IV. és V. törvény­cikket s ettől kezdve Pesten (és nem Pozsonyban vagy Budán) háromévenként tar­tandó nemzetgyűlés képvise­lőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országlákosok is választották, akik a vá­lasztójoghoz törvényileg kí­vánt vagyonnal rendelkeztek. A történészek mái ítélete szerint is a koriban haliadó­nak számító választójogi rendszer szerint került sor az 1848-as forradalom és sza­badságharc napjaiban az első magyarországi népképviseleti választásokra. Szavazhattak — a születés álapján szava­zati jogaikat megőrző neme­seken kívül — a Magyaror­szágon született vagy honosí­tott, huszadik életévüket be­töltött, a törvényesen bevett — Éppen ezért szeretnénk köszönetét imondani minden kedves vásárlónknak az elis­merésért, minden egyes sza­vazatért. Nem 'tettünk mi semmi különöset, mindössze megpróbáltunk úgy dolgozni, ahogy kell. Ez természetes dolog. Még isok minden van, amit mem tudunk úgy meg­oldani, ahogy szeretnénk. — Milyen gondjaik van­nak? — Elsősorban a munkaerő- hiány. Aki itt van, annak nagyon sökat kell dolgozni. A tervezőit technikai létszá­munk a ikét műszakra 32 em­ber, vagyunk 28-an, de ez rendszeriint csak 25—26 tény­leges dolgozót jelent, mert valaki mindig beteg. Sok a kisgyerekes, elsősorban a pi­cikkel vannak táppénzen a mámák. Ha 'meglenne a lét­szám, akkor tudnánk minden reggel úgy várni a vevőt, ahogy szeretnénk. Tulajdon­képpen a szekszárdiak húz­zák a rövidebbet, mert dél­után Csák ők tudnak tovább maradni, a Vidékieknek megy a busz, a vonat. — Mint rendszeres vevő, látom, hogy itt az eladók ,jszóbaállnak a vevővel”. — Harminc éve vagyok a kereskedelemben, a szákmai szeriint állítják elő. összesen 100—120 -tonna papírt hasz­nálnak fel. Jórészt -már teljesítette a nyomda a szíinte n-apókra időzített feladatait. Kezdődött március elején a választások kitűzését hírül adó plakátok­kal, majd a választók nyil­vántartásáról szóló hirdetmé­nyékkel. A választási szervek 'közül elsőként a választási elnökségek megalakulásával kapcsolatos űrlapokra volt szükség. Ezekben a napokban kez­denek hozzá az Állami Nyom­dában a június 8-án, a vá­lasztás napján kézbe kerülő hivatalos -nyomtatványok el­készítéséhez. A legmívesebb munkát a szavazólapok igény­lik. Ismeretes, hogy három­féle szavazólap -fesz: az egyik­kel a 35 országgyűlési kép­viselő -nevét tartalmazó or­szágos listára llehet szavazni, vallásokhoz tartozó férfiak, ha nem álltak atyai, gyám­vagy gazdai hatalom vagy hűtlenség, csempészés, rab­lás, gyilkolás és gyújtogatás mliiátt fenyíték állati. De ezen felül a választójog megszer­zéséhez meg keffllétt felelni bizonyos feltételeknek, „cen­zusoknak”. Csak az gyakorol­hatta ezt a jogát, akinek a szabad 'királyi v-árasdkban vagy rendezett tanáccsal el. látott községekben legalább 300 forint értékű háza, föld­je, más községekben 1/4 úr­béri telke, vagy ezzel egyen­értékű birtoka volt, vagy mirtt kézműves, kereskedő, gyáros állandó lakhellyel, saját műhellyel, üzlettel vagy gyárral bírt, s ha 'kézműves volt, legalább egy állandó se­géddel dolgozott, vagy Leg­alább saját földből vagy tőké­ből erédő száz forint éven­kénti állandó és biztos jöve­delmet kimutatni képes volt. Jövedelemre való tekintet nélkül választhattak a tudó­sók, sebészek, ügyvédek, -mér­nökök, akadémiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszeré­szek, lelkészek, segédleiké. szék, községi jegyzők és taní­tók. Ez a törvény nagy lépést jelentett élőre, de még min­dig sOkákat, mondhatni a többséget, kizárta a választó­jogból. így például azokat a zselléreket, akiknek 911744 családját számlálták abban feladatoktól nem féltem, azt már -nem is tudnám rosszab­bul csinálni, minit eddig, az megy már rutinból is. A ve­zetés emberi Oldalától féltem egy kidSi't, de azt hiszem, si­került -megértetnem a töb­biekkel is, hogy a vevő az „szent”, hiszen belőle élünk, a fizetésünk liis azon -múlik, hogy hányán vásárolnak ép­pen nálunk. Ma már az el­adóink az utcán is köszönnek a törzsvevőinknek, szólnak, ha megjött az áru, amit ko­rábban már kerestek. Lassan kialakul- az a lelkes, szakma­szerető gárda, -amellyel lehet dolgozni. — Milyen az áruellátás? — Ezt leginkább a vásárló tudná megmondani, ha elé­gedett, -akkor nyilván jó. Harminc év álalti kiálakUltak a kapcsolataim, almi kapható, azt megszerezzük, persze, nem mindenből folyamatos az ellátás. Terveik, mint eddig, -most is vannak, a tőkehús-árusítást maguk szervezték meg, most hűtőpultért „harcolnak”, hogy a zöldáruból nagyobb lehes­sen -a választék és a forga­lom. A .Kiváló” boltban két brigád, a Május 1. és a Petőfi tagjai várják a kedves vá­sárlókat, és köszönik a sza­vazatokat. ihArosi a másikkal az egyéni válasz­tókerület országgyűlési kép­viselőjére, a ihlar-m-a-dikk-al pe­dig a választókerület tanács­tagjára. A szavazólapok — ugyanúgy, mint például a bankjegyek — különleges pa­pírból' ofszetnyomással ké­szülnek. Mindegyik másféle alapszínű lesz, ám mindegyi­ket — mintegy bekeretezve — nemzeti lobogónk piros-fehér - zöild színével szegélyezik. Mindegyikfajta szavazólap­ból körülbelül 10 imliWió da- rábot kell gyártani, hogy minden szavazóhelyiségbe jusson tartalék is, hiszen azt nem lehet -előre pontosan tudni, hogy hány választó- polgár voksol, mivel aki nem tartózkodik az állandó lakhe­lyén, -az — a helyi tanácsok­nál működő választási irodá­tól beszerezhető igazolással — másutt is szavazhat. az időben. Jóval többet, mint -a legalább negyed telekkel rendelkező jobbágy-családokat, amelyeknek száma 619 527 volt. S miként például Petőfi akkori szabadszállási bukása is bizonyította: nemcsak a szavazásra jogosultak köre, hartem a választás módszere sem biztosította, hogy az igazi népakarat érvényesül­hessen. A nyílt szavazás úgy folyt, hogy a választás előre kitűzött és megfelelően köz­zétett napján a választók gyűlésen döntöttek a jelöl­tekről. Mégpedig úgy, hogy a jelenlévők ott tették meg ajánlatukat. Ha több jelölt völt, ákkor a szavazatszedő választmány megszavazhatta a -megjelent szavazásra jogo­sultakat. Ha nem, akkor az egyetlen jelöltet kiáltotta ki követnek. Az elkészített jegy. zőkönyv egyik példánya egy­szersmind a képviselő meg­bízóleveleként szolgált. A je­löltek természetesen a vá­lasztások előtt igyekeztek — az úgynevezett kortesekre tá­maszkodva — megszerezni a szükséges szavazókat. Sem a javaslatok sem az úgyneve­zett közfelkiáltások, sem a türelmesen várakozó válasz­tók nem születtek maguktól. Petőfi ellenfelét, Nagy Ká­rolyt is tökrészegek kiáltották ki a Kiskun kerület követévé.-(Következik: 2. Harc a választójogért.) PINTÉR ISTVÁN A megyei -nagyközség, Si- momtarnya társa elbűvölően szép [természeti környezettel dicsekedhet, noha 340 lakó­házában mindössze 670-en élnek. De két éve már ab­ban a tudatban, hagy Kis­székely újjászületése nem a távoli jövő lehetősége csak. A Tolna Megyei Tanács 1983- ban jelölte üdülőfalunak ezt az akkorra már 1-életeszámá- foan jócskán megcsappant kisközséget. — Amit vártunk, pénz saj­nos nem jött, nem is jöhe­tett ezzel >a szép csengésű címmel — emlékezik Szabó Sándor, a közös tanács elnö­ke. — Üigy tudjuk, Kisszékely mégis -megtette [a kezdő lé­péseket, és -akiket eddig el­került az urbanizáció ör- vényflése, azok jól érzik ma­gukat szülőfalujukban. — Jobb szeretném, ha er­ről -inkább Ők nyilatkozná­nak, legyen az ő szavuk a döntő. Az lett, jó -negyed óra múltán. Előbb -még fültanúi -lehettü-rtk egy furcsa beszél­getésnek. Az elnök csaknem -fülig érő [mosollyal közölte a beszélgetőpartnerrel, hogy semmi ök az aggodalomra, in-apokon belül átutalják vál­lalásuk esedékes részét a Tamási Városi Tanács szám­lájára. — Most meg ,annyi a pén­zük, hogy a városnak is jut belőle? Azt feléli erre az elnök, hogy abból van a legkeve­sebb. Nehéz is -lenne meg­mondani hirtelen, hogy csak a legsürgetőbb fejlesztésekre mennyi kellene még. Törté­nete van iannák a kétszer öt­venezer forintnak, ami Si- montornya „feladóval” Ta­másimák ment, s összefügg -azzal a csónakázó- és hor- igásztóvál, amit tavaly alakí­tották ki, s az idén augusz­tus 20-án avatnak. A történet... Több mint öt éve, hagy a falugyűlések, ■tanácstagi beszámolók napi­rendjén imindig szerepelt ez a tó, ami a jobb kéz felőli ■laposban, egészen a dombra felfutó erdő aljáig nyújtóz­kodott. Valamikor hasznát és festői szépségét egyaránt él­vezték a kisszékelyiék ennek, s mindig is sajgott a szívük -azért, hogy megfelelő gondo­zás híján feltöltődött iszap­pal, betalkarózott gazzal, nád­dal, szittyával, meghalt a tó. Nem kevés -ideje tehát an­nak, hogy -a helyi lokálpat­rióták ábrándjaiban — sok, ■az élet kényélmét szolgáló fejlesztés mellett — a tó föl- támasztása került -a legelő­kelőbb helyre. De 1983-at követően már olyan létesít­ményként is, amelynek von­zására megérkezhetnek idő­vel Kisszékely üdülőfaluba a horgászait szenvedélyének hódolói is. Azért a második ,,'is”, mert a pálfai Egyetér­tés vadásztársaság tagj-ai már -ákkor is tiszteletbeli kis- szókelyiek voltak itt, amikor még csák halovány reménye se volt annak, hogy az erdő­ségekkel szegett kis település üdülőfaluvá lép elő. — Nincs mese, most már kell a tó is — szögezték le ia közös tanácsban Májer Jó­zsef elnökhelyettesinek, a kisszékelyi tanácstagi cso­port vezetőjének előterjesz­tésére. S nyomban hozzálát­ták a társadalmi összefogás -megszervezéséhez, nagyon egyetértve abban, hogy a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között csónakázó- és horgásztavat másként építe­ni nem lehet. Íme, a szerep- osztás: -a lakosság kitakarít­ja a medret, imajd pedig részt vesz a tereprendezás lapátos munkájában akkor, amikor ■a -gépek elvégezték a magu­két. Hogy a gépi munkálatok elvégzésében benne volt a tolnanémedii tsz is, magától értetődő, hiszen odatartozik a volt kisszékelyi és nagy­székely! tsz is. A siimontor- ínyiái költségvetési üzem köz­reműködése megint csak ter­mészetes. De hogy jött ide Fomád? Mert az is bedolgo­zott jócskán. Nem volt ez ingyen munka. De azért igen hathatós segítség. Tolnái Ist­vánnak, az állami gazdaság igazgatójának az volt a kí­vánsága, hogy a gépi besegí­tés fejében Simontor-nya -nagyközség is járuljon hozzá ia tamási gimnázium sántán társadalmi összefogással tör­ténő bővítéséhez. Ez hát a ■magyarázata ia kétszer öt­venezer forintnak. De annak lis, (hogy táraadiálmíimunka- értékkén't 1984-re nyolcmil- lii ó-háts zázkiiencvennégye ze r forintot számolhatott el a 670 lákdsú Kisszékely, -míg a nagyabb, a székhely köz­ség Simontornya kilenc- millió-hétszázharminChá- romezer forintot. Tavaly azonban nemcsak a négy- hektáros csónakázó- és -horgásztó éledt újjá, épült járda is, s ment sdk a háztá­ji állattartó (van gazda, -aki 40—50 sértésit is nevel éven­te), építettek egy állatrako­dót, és megkezdték -a műve­lődési iházza/1 szemben annak :a sporttelepnek az -építését, lamilt még ebben az évben avatni akarnák. Június 7-én pedig nyit a falu főutcájá­ban a mégin-él százhót négy­zetméterrel nagyöbb alapte­rületű, korszerű vegyesbolt, melynek mostani helyét az italbolt foglalja el felújítás után, azét pedig a presszó. Így hát jócskám van mivel büszkélkedni, az meg igazán -nagy öröm, hogy elkezdtek épülgetrti az új házak is. Az, hogy a régiéket sorra rend­ibe hozatták, korszerűsítették a tulajdonosdk, már nem új­ság. Ahogy a fürdőszoba sem fényűzés. De az sem új­donság már, hagy sokasod­nák a messziről jött fészek- verők, mint például a vecsé- si autószerelő Kovács Mi­hály, aki most kezdte el bon­tani art a 65 ezer forintért vásárolt parasztházat, ami­nek a helyére egy alpesi há­Délutáni tere-fere a köl­tözni készülő presszó veze­tőjével zikót szán, de csak első lé­pésként, felépíteni. Huszon­öt éve jár ide Kovács Mihály vadászni, s -mllnt mondja, sokfelé fordult meg, de egyetlen helyet sem talált Olyan kedvesnék, szépnek, mint Kisszékely. Antal Já­nosié, a postahivatal mun­kából hazafelé tartó vezető­ije, aki hallgatja ezt a lelkes nyilatkozatot, mosolyogva helyesel, ö tősgyökeres kis­székelyi, új háza még bepu- colásira vár, és az a legszebb vágya, hogy egyedül nevelt kisleánya, aki most végez a dombóvári postaforgalmiban, hozzá hasonlóan ragaszkod­jék mlajd a szülőfalujukhoz. Májer József, a kisszékelyi tanácstagi csoport vezetője, Garamvölgyi György, a HNF elnöke, Szabó Vince és Bo- dó István tanácstagok, to­vábbá, Kiss Imre erdészeti dol­gozó nemrég vették át a me­gyei tanács kitüntetését 1984. évi kiemelkedő társadalmi munkájukért. Nekik most et­től is jó a közérzetük. Az itt dolgozó, vagy innen Si- montarnyára járó szülőknek meg attól is, hogy az óvo­da 14 gyermeknek üzemel, a falu magányos öregei pedig annak, hogy az óvoda kony­hája az ő részükre is főz. Az ellátásban dolgozók körében most a küszöbön álló válto­zások táplálják a jó hangu­latot, mert okkal bíznak ab­ban, hogy javuló munkafel­tételek mellett könnyebb lesz kivívni a helybeliek elé­gedettségét, elismerését. A költözés előtt álló ve­gyesboltban kisebb parla­ment verődik össze. Ez meg­szokott dolog, a napi dol­gokról itt szoktak véleményt cserélni, vásárlók és bolto­sok. A tóról is szó esik. If­jú Nádori Györgyná a bolt­vezető Nádori György me­nye meséli, hogy ő látott olyan fotókat, melyek a régi tavat ábrázolják. — Hát az gyönyörűséges volt! — Hal is volt benne igen sok — veti közbe Katona Imréné, az egyik vásárló, s mutatja a fél karját, hogy az ő fiai „bizony ekkora pontyokat fogtak” ott. Senki sem nevet, senki sem kétel­kedik. — Fürödni is lehetett a tóban, mert megvolt a víz ott lent az erdőaljon, vagy kétméteres. A tó, a tó, a tó, no meg a boltok helycseréje most a sláger. — Ugye eljönnek majd az avatásra? Hangzik búcsúzás­kor, amikor benépesülnek már az eljárók kertjei ka­pával fölfegyvertkezett fér­fiakkal és nőkkel. — Jövünk, persze hogy jö­vünk! És addig? Dolgozzék csak szorgalmasan az a bővizű forrás, aminek most az a tiszte, hogy föltöltse vízzel a tó társadalmi összefogással megvetett ágyát. László Ibolya Fotó: Decsi Kiss János Választási nyomtatványok A jelölőgyűlések május 15-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom