Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám
SHBHBBIBHHHKflBBBj A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 116. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. május 20., hétfő. Mai számunkból VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÄGON (2. old.) TÁRSKÖZSÉG jö közérzettel (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) ORSZÁGOS KETTESFOGAT-HAJTÖ VERSENY mammm és érdekeltség Hullámzik a tejtermelés. A kormány 1972-íben hirdette meg a szarvtasmarlha-tenyésztés fejlesztési programját. Ekkor egy tehéntől átlagosan 2363 liter tejet fejteik, összesen 1,7 milliárd liter tejet termeltek. A meghirdetett program jótékony hatása elmaradt, mert még négy 'év múlvta is osalk 1,87 milliárd literre nőtt a Í te j termelés. Ekkor bevezették az azóta sokat emlegetett tejprémiumot, s szinte egy csapósra megváltozott minden a tejtermelés körül. A szakemberek agyából szikrázó ötletek pattanták Iki, mindenütt nagy buzgalommal fogtak hozzá a tenyésztéshez és a tartás korszerűsítéséhez. A következő esztendőkben tapasztalható fejlődés önmagáért beszélt. A tejpPémium bevezetésekor 2706 liter tejét fejtek átlagosan egy tehéntől, hat esztendő múlva pedig már 4023 litert. Ugyanebben az időben az ország tejtermelése az 1,87 milliárd literről 2,7 milliárd literre emelkedett. A növekedés szinte példa nélküli a világon. Mindez ma mér szót sem érdemelne, ha nem bizonyítaná maradandóan, hogy a kellő anyagi ösztönzés termelési kedvvel és az eredlményék gyors javulásával párosul. Csakúgy, mint az ösztönzés elmaradása a tér- mélés fékeződésével. A legutóbbi években erre is bizonyság a tejtermelés példája. A ’80-as évék elején — a tejiprémiium megszüntetése után — romlott a tejtermelés jövedelmezőségej s erre a gazdaságok is reagálták. Számolni kezdtek, s rájöttök, hogy érdemesebb eladni az abráknák váló gabonát mint föletetni, hiszen a gabonatermelés jövedelmezősége mintegy négyszerese a tejtermelésének. Ennek következménye, hogy néhány gazdaságban fölszámolták a tehenészetet, a legutóbbi évben mintegy 20 ezerrel csökkent a tejhasznú tehénállomány. S ezt már nem tudta ellensúlyozni a tehenek javuló tejtermelése sem, az idei esztendő első negyedében például 6 százalékkal csökkent a tej felvásárlása. Az anyagi ösztönzés javulására várnák a gazdaságok, hiszen mint mondják, jelenlég a tejtermelés nem tartja fenn magát, nincs ákkora jövedelmezősége, hogy érdemes legyen fejlesztésére pénzt költeni. A változás tehát cSák az érdekeltség jiaivításától várható. Ékes bizonysága ennék az ösztönzés példája is. 1979-ben az öntözésre berendezett területek 61 százalékán kapták mesterséges eslapadékot a növények, 1982- foen már csálk 52 százalékán. Tavaly az öntözéshez gépvásárlás! kedvezményt kapták a gazdaságok, inem kellett vízdíját fizetniük, s megnyitották a berendezések csapjlait. A tavaly tavaszi tervek szerint mindössze 140 ezer hektáron pótolták mesterségesen a hiányzó csapadékot, s a berendezésék kihasználása 76 százalékos volt. A közvetlen anyagi érdekeltség és a termelési kedv összefonódására lehetne a példák sokaságát emlegetni. Legfrissebb közülük a gábonattermelésben tapasztalható ellentmondás. A jövedelmezőségi különbségek miatt a búza egyre inkább kiszorítja még a jó földekről is a kukoricát. Az Oka roppant egyszerű: 1977 és 1983 között a kukoriaatermélés költségei több mint 50 szá- zalékkál emelkedtek, de a felvásárlási ár csak 19 százalékkal növekedett. Számottevően romlott tehát a jövedelmezőség, miközben a búzáé alig változott. A gazdaságok erre a termelési szerkezet átalakításával válaszolnak, hiszen csupán oSak saját érdekeiket tartják szem előibt. Az említett példákból is kiderül, hogy az érdekeltséget a gazdálkodók számára a legjobban az árrendszer közvetíti, ez a leginkább közérthető eszközzé az ösztönzésnek. Természetesen más módszerek is vannak, így például az adózás és a támogatások rendszere. Ezeket küllön-lkülön vagy együttesen alkalmazva, a szabályozórendszernek az a feladata, hogy megteremtse az összhangot a népgazdasági és a vállalati érdekek között. Ha ez az összhang elmarad, akikor arra egyre inkább a termelés átalakításával kritikusabb esetekben félszámolásával válaszolnák a termelőik. Ennék I egyik példája, hogy van az országban olylan termelőszövetkezet amely tejfeldolgozó társulásnak a gesztorigazdasága, de a tejtermelés alacsony jövedelmezősége miatt fölszámolta tehenészetét. Ellenben, ha zavartalan az összhang — mint a példákból is .kiderül — a termelés bővítésére, fejlesztésére is igyekeznék megfelelő módszerekeit kitalálni és alkalmazni a termelők. Ez alapvető érdékük, hiszen minden vállaltat a nyereség növelésében érdékelt, akkor tudnak ugyanis fejleszteni, dolgozóiknák tisztes és biztonságos megélhetést nyújtani, ha ennek anyagi alapját is megteremtik. A közgazdasági szabályozás által közvetített érdekeltséget ezért aztán igyékeznek saját gazdaságúkon belül tovább bontani; magyarán, mindenkit érdekeltté tenni a termelés bővítésében, a nyereség növelésében. A gazdaságoknak kedvező szabályozás tehát az üzemen belüli érdekeltségnek is gerjesztője. Erre az összefüggésre egyre inkább tekintettel vannak a szakemberék, mielőtt meghozzák döntéseiket. V. FARKAS JÖZSEF Mihail Gorbacsov külpolitikai kérdésekről A szovjet—indiai kapcsolatokról és néhány időszerű nemzetközi problémáról szólt a PTI indiai hírügynökség tudósítójának adott interjújában Mihail Gorbacsov. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök napokban kezdődő szovjet- unióbeli hivatalos baráti látogatása előtt fogadta a tudósítót. India vezetőit mindig jóérzéssel fogadják a Szovjetunióban — mondotta Mihail Gorbacsov — Ebben a szovjet embereknek a baráti indiai nép iránt táplált őszinte rokonszenve és tisztelete jut kifejezésre. Az indiai és a szovjet nép különböző nemzedékei hozzájárultak az országaink közötti barátság elmélyítéséhez, amelynek fejlesztéséért oly sokat tett Dzsaváharlal Nehru és Indira Gandhi. Az Indiához fűződő kapcsolataink tükrözik azt az elvi és változatlan politikánkat, hogy a Szovjetunió támogatja az imperialista elnyomás ellen, a függetlenségük megszilárdításáért és a társadalmi megújulásért küzdő népeket. Kapcsolataink felfelé ívelő- en fejlődnek, s megelégedéssel szólhatunk a béke-, barátsági és együttműködési szerződésen alapuló együttműködésünk magas szintjéről, dinamizmusáról és sokoldalúságáról. A Szovjetunió nagyra értékeli Indiának a béke megóvása és a nukleáris fenyegetés elhárítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit, az el nem kötélezett országok mozgalma élén végzett tevékenységét. A szovjet—indiai barátság nemcsak a két nép közös kincse, hanem a jelenlegi feszült helyzetben a béke és a stabilitás megőrzésének fontos tényezője is. Egyben példa arra, milyen gyümölcsöző léhet a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése, ha azokat a béke eszméi, a kölcsönös tisztelet és az egyenjogú együttműködés elvei vezérlik. Derűlátóan értékeljük a szovjet—indiai kapcsolatok jövőjét — állapította meg az SZKP KB főtitkára; s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatok kérdései és az időszerű nemzetközi problémák mostani megvitatása új tartalommal tölti meg a hagyományos kétoldalú kapcsolatokat a két nép, az ázsiai és az egyetemes béke érdekeinek megfelelően. Mihail Gorbacsov szólt az Egyesült Államokkal Géniben folyó tárgyalásokról. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió novemberig egyoldalú moratóriumot jelentett be közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére és leállította egyéb válaszintézkedéseit Európában. A Szovjetunió szigorúan tartja magát ehhez a moratóriumhoz. Ugyanakkor joggal várja el, hogy Washington és NATO. szövetségesei komolyabban és megfontoltabban értékeljék kezdeményezéseit, s tanúsítsanak mérsékletet az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése kérdésében. A kölcsönösség ezen a téren elősegítené, hogy a tárgyalásokon a gyakorlati intézkedések megvitatására térjenek át. A nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szólva Gorbacsov megerősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul azt (Folytatás a 2. oldalon.) Pártküldöttség utazott Moszkvába Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével vasárnap pártküldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a KGST-országok kommunista és munkáspártjai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak értekezletén. A küldöttség tagja Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Moszkvában csatlakozik a de. legációhoz és Ballai László, a KB osztályvezetője. Kíséretükben van Iványi Pál, a KB osztályvezető-helyettese. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazvoszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Etióp miniszter látogatása Haiilu Jimenu etióp ipari miniszter Kapolyi László ipari miniszter meghívására vasárnap Budapestre érkezett. Magyarországi tartózkodása során vendéglátójával áttekintik a magyar—etióp gazdasági kapcsolatok helyzetét és megvizsgálják a két ország közötti ipari együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Fegyelmezetten, jól felkészülten Megyei Úttörő Gárda-szemle Váralján Pénteken és szombaton Bonyhádon és Váralján tartották meg a megyei Úttörő Gárda-szemlét, öt városunk, illetve városkörnyékünk csapatai 60—60 fővel képviseltették magukat. A bonyhádi úttörőelnökség és a mellette működő gárda- parancsnokság példásan szervezte meg az idei szemlét. Pénteken Bonyhádon került sor az úttörő honvédelmi versenyre, amelyben szerepelt gránátdobás, légpuskával célratartás, lövészet és különböző akadályok leküzdése. A szervezők a szakaszokat forgószínpadszerűen mozgatták, így a feladatokat gyorsabban és sikeresebben oldhatták meg. A szemle „főhadiszállásán” szombaton Váralján a néphadsereg, a munkásőrség, a tűzoltóság és a rendőrség fegyver- és haditechnikai bemutatót tartott. A gyerekeknek ezen a napon KRESZ- ből, elsősegélynyújtásból, tűzoltásból, nyomolvasásból, tájoló, térkép és vegyvédelmi eszközök használatából kellett vizsgázni, elméleti és gyakorlati felkészültségükről számot adni. Az általános tapasztalat az, hogy az elmúlt éveknél jobb volt a felkészülésük, a feladatokat fegyelmezetten és jól hajtották végre. Ez év augusztusában az országos versenyen, Zánkán a gyönki közlekedési, a re- gölyi honvéd, a kurdi leány, a faddi fiú-tűzoltó, a kocso- lai egészségőr, a döbröközi munkásőr Úttörő Gárda győztes szakaszai vesznek részt. Kapfinger A. A kocsolaiak „taktikai” megbeszélése A paksiak ismerkednek a modern lőfegyverekkel „Kedvenc játék” a kétéltű harcjármű
