Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

1985. május 15. Képújság 5 ilf«U5l/Vplláff)G Az anY°9 - közgazdasági MAMWy€M%§WSaM€MK€M9m meghatározása szerint - a természetes vagy mesterséges módon keletkezett javak gyűjtőneve, amelyet az ember valamely szükséglet kielégítése céljából, egyéni vagy termelőfogyasztás számára a termelés folyamán átalakít vagy felhasznál. Az anyagi szolgáltatás, vagyis az ellátás pedig: az anyagi tevékenység része, szolgáltatásoknak az a csoportja, amely anyagi termékekhez kapcsolódik, azaz áthidalja az ezek előállítása és fel- használása közötti térbeli és időbeli különbségeket, vagy alkalmassá teszi az anyagi termékeket rendeltetésszerű felhasználásra. Folyami kavics — minden mennyiségben Márciusban még nem kel­lett annyi folyamkavics. Ké­sőn tavaszodott, nem kezd­ték meg a munkát a házak építői. A Volán 11-es Válla­lat márciusban csak vala­mivel több mint hatszáz köbméter folyami kavicsot adott el a magánosoknak. Áprilisban a Tüzép, Épfu, a Vízitársulat közel ötezer köbméter sódert hordott ki a felhasználóknak. Sok éves tapasztalat sze­rint készültek fel a Volán- és a Tüzép-vállalatok, hogy a megnövekedett lakossági építkezéseket kellő időben láthassák el ezzel a fontos építési anyaggal. Segítségül siették a lakosságnak azzal is, hogy a Tüzép kedvezmé­nyesen árulta a cementet, a sódert. E cikkből sem volt akkora a forgalom, mint azt várni lehetett volna. A kisebb forgalom több okra vezethető vissza. Mi el­ső helyre a rendkívüli idő­járást tesszük, hiszen az építkezések színhelyét nem tudták a járművekkel meg­közelíteni. A Dunából a ter­veknek megfelelően termel­tették ki a kavicsot, s jelen­leg is Pakson és Dombodban több mint húszezer köbméter vár elszállításra. A folyamatos ellátásnak pillanatnyilag nincs semmi akadálya. Szekszárdon, Bony- hádon, Nagymányokon, De­esen, Tolnán, Zombán, Hő- gyészen, Pakson, Dombóvá- rott, Gyönkön, Kölesden, Pincehelyen, Simontornyán vállalnak sóderszállítást a Volán-kirendeltségek, illetve a Tüzép-telepek. Van bőségesen sóder. A szállítási idő sem hosszú. Hiszen tavaly a főszezon­ban csak 3 hétre vállalkoz­tak, a befizetés után az épí­tőanyag szállítására, most pedig ez az idő 3 nap. A Tüzép-telepek kapcsolatban állnak a Volánnal és a vál­lalkozókkal, illetve az Épfu- kirendeltséggel. Tehát van szállítóeszköz. A paksi és a dombod telepeken ott van állandóan szolgálatban a Volán rakodógépe. A befize­téssel van csak dolga a ve­vőnek, illetve a kocsi foga­dásával. Szólni kell a folyamkavics minőségéről is. A vállalatok úgy adják el ezt az építő­anyagot, hogy „homokos fo­lyamikavics”. Tehát a homok van túlsúlyban. Így nem min­den betonáru — áthidaló, ké­regbeton stb. — gyártásához alkalmas. Sajnos a gyékénye- si kavics — a Drávából bá­nyásszák — csak igen ritkán jut el Tolna megye térségé­be. Főleg Dombóvár környé­kén használják ezt a folyam­kavicsot, mert vagonban odaszállítva olcsóbb, mintha Dombodból vinnék. Nem mindenkinek van szüksége nagy mennyiségben folyami kavicsra. Egy-egy családi ház építéséhez 20— 35 köbméter sóder kell, ám nagyon sokan csak egy—fél köbmétert akarnak venni. Az ilyen vevők segítésére is ta­lált megoldást a Volán. Pél­dául a maszek kistehergép- kocsikat is kiszolgálják, egy- egy köbméter sóder fér el rajtuk, Dombodban befize­tik, megrakják a kiskocsikat és a sóder elegendő a ház körüli betonozáshoz. Több éve eredményes ak­ciót folytatnak az építő vál­lalatok, illetve szervezetek. Ugyanis a betont keverik, házhoz szállítják a kívánt időben. Ez ugyan lényege­sen drágább, mint a saját keverésű, de praktikusságá­hoz nem férhet kétség. A sóder-ügyben idén nem lesznek viták, nem lesz el­látási gond. Lehet vásárolni, van hozzá kötőanyag, a szál­lítást is jól megszervezték. S ez a tény magáhan is jó kedvezmény ahhoz, hogy a magánerős családiház-építés meggyorsulhasson. P. J. Vegyes érzelmek - csata közben Cipőgondjaink mindig vannák. Vagy nincs megfele­lő méret, vagy a minőség­gel van más elképzelésünk... És még folytathatnánk a sort. De, vajon milyen gond­jai Vannak megyénk cipő­gyárának, a bonyhádinak. Erről dr. Nagy Ernővel, a kereskedelmi osztály vezető­jével beszélgettünk. Kérdé­seinket nem közöljük, mert a rövid és tömör válaszok tökéletesek, bepillantást en­gednek egy olyan gyár éle­tébe, ahol 1985-hen 1 560 000 pár cipőt gyártanak. A vá­laszok alapján a következő­képpen lehet a helyzetet összefoglalni: vegyes érzel­mek — csata közben. Dr. Nagy Ernő véleménye az anyagellátásról: — Az anyagok biztosításá­val kapcsolatos szerződéses fegyelemben jelentkeznek problémák. A teljesítések pontosságára nem lehet ala­pozni, de összességében az anyagellátás — eltérő ha­táridőkkel — biztosítottnak látszik. — A legexponáltabb hiány a fortnatalp-ellátáában van. Elsősorban a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat bi­zonytalan és nem kellően deszortált (iméretszám, soro­zathiány) talpszállításai aka­dályozzák az ütemes terme­lést, a kiszállítást. Jelenleg gondunk van a kellékellátás­sal is. A húzózárak és tépő­zárak ellátásában vannak időszakos hiányok. Eseten­ként a gyűjtőkarton (csoma­goláshoz) hiánya okoz fenn­akadást. — Az ellátás bizonytalan­ságán a heti program- egyeztetések rendszerének kialakításával próbálunk se­gíteni több-kevesebb ered­ménnyel. — Az anyagellátás helyze­te — 'amibe beleértjük az árat, a minőséget, esztétikai megjelenést — a nem rubel elszámolású szállításokat majdhogynem lehetetlenné teszi. Ennek áthidalására a bérmunka-konstrukciót kell előtérbe helyeznünk, amely lassan kizárólagossá válik a vállaratnál. A rubelexport követelményei is emelked­nek. Az anyagellátás eddig lehetővé tette a mennyiségi teljesítéseket. Sokszor nem tudunk megfelelni a kisszé­riás megrendeléseknek, mert partnereink nem vállalják a specifikus igényeink kielégí­tését. — összességében azt mondhatjuk, hogy az alap­anyag-ellátás alapvetően biz­tosított, de azok minősége — elsősorban felsőbőr — nem megfelelő, ami a gyártás so­rán sok lanyaighibát és leér­tékelést eredményez, ami a vállalati veszteség egyik for­rása. — Ennek ellenére kiszol­gáltatottságról nem beszélhe­tünk, mivel azt tárgyalása­inkon partnereink nem érzé­kel tét ik velünk, de a ki- szolgáltság tényét sem álla­píthatjuk meg. — Az anyagellátás akadá­lyai a készletértékek emel­kedését eredményezik, mivel az anyag hiánya nem teszi lehetővé az ütemes termelést. A készletemelkedés pedig a likviditásban csapódik le és a hitélkésedelem tetemes ka­matterheket jelent. — Kötbérezéssel lehető­ség szerint élünk, de az a szállítási készség javulására elenyésző mértékben hat, in­kább a kapcsolatok romlá­sát idézheti elő. Az pedig a helyzetünket rontaná ... Az ütemes termelés megszervezésének gátja a rendszerte­len anyagszállítás Dumaparti — Uram! Az anyagellátás tökéletes. Magyarországon minden kapható — mondja a nagyhangú anyagbeszerző. — Én mindent meg tudok szerezni, amire szüksége van a vállalatomnak, meg a ma- szekkáimnak. (A jegyzetfüzet láttán elhallgat.) — Uram! Mondtam már, beszélek, de a nevem, a vállalatom meg­nevezése coki, vagyis tabu. (Elcsomagolom a jegyzetfüze­tet.) — Nem azt mondtam, hogy semmit sem írhat (Elő­veszem a papírt.) — Kérem! Az anyagbeszerzéshez két do­log kell: ismeretség és lám­pás. ötliteres. Vörösborral. (Csettintek a vörösbor halla­tán.) — Ha megtudják, hogy Szekszárdról jöttem és nincs a kezemben a demizson, ak­kor fordulhatok vissza. (Saj­nálkozom.) — Persze most azon gondolkodik, honnan veszek én annyi bort. (Bólo­gatok.) — Kéremszépen Van magának fogalma, hogy én mennyi jutalmat kapok? (In­tek, hogy nincs.) — Ha azt a pénzt és mindig a felesé­gemnek vinném haza, akkor ma milliomos lennék. (Ismét csak sajnálkozni tudok.) — Azért ne féltsen. Dolgozom két-három maszeknak is. ök a beszerzett anyag értékének egy-két százalékát átadják nekem. (Elismerően nézek rá.) — Így a borra költött pénz megtérül és mégis mil­liomos vagyok. (Gratulálok, ő kevélyen végigmér.) — Kár mennie a főnökömhöz anyag- ellátás ügyében. Csak azt mondhatná: Magyarországon minden mennyiségben min­den anyag kapható! H. J. Az anyagbeszerzés „ábécéje” A mosókefétől a főtengelyig... Minden kis- és nagyvállalat, gyár és üzem, szövetkezet vagy kisvállalkozás minden­napjait meghatározza az anyagellátás. Ezzel a foga­lommal szinte elválaszthatat­lanul összeforrott az anyag- beszerzés. A technika fejlő­dése kialakította ezt, mint foglalkozási ágat. Az anyagbe­szerzők kezükbe kapják a listát, amin szinte minden szerepel... Bozó Sándor a nagymányo- ki Gábor Áron termelőszö­vetkezet anyagbeszerzője a következőket vallja munká­járól: — Szinte a véletlen hozta azt, hogy anyagbeszer­ző lettem. A hatvanas évek közepén az első ponyvás Csepel tehergépkocsimmal, a napi munkák mellett időn­ként ide-oda elszaladtam a szükséges anyagokért. Ké­sőbb, ahogy fejlődtünk, erő­södtünk, a téesz előbb egy Robur kocsit vett, majd egy UAZ-t. Ezzel az egytonnás autóval járom én az országot már több mint nyolc éve anyag után. Az első szabály az, hogy tudni kell, hová menjen az ember, melyik boltot keresse, mit hol talál meg. A mezőgazdasági erő- és munkagépek alkatrészei­nek beszerzése típusonként és gyártmányonként változó, így Budapesttől—Debrecenig, Szekszárdtól—Győrig keres­sük az Agrokereket. De nem­csak az üzleteket, a várost, a helyet is ismerni kell. Ko­rán indulni és későn haza­érni ez a mi kenyerünk, de megszoktuk. A mosókefétől a főtengelyik, festéktől a gyer­— Bozó Sándor anyagbeszerző tyáig terjed a lista, de viszem a sarokköszörűt is garanciá­lis javításra vagy a szárító nedvességmérő óráját is. A megbízólevél, a személyi iga­zolvány, a cégpecsét, a vevő­kódszám és az autó mindig rendben kell, hogy legyen. Tudni kell, hogy a Rába Stei­ger, a Fiat, a Claas alkatré­szek az IKR és KSZE rend­szeren kerdesztül szerezhetők be, és egy komoly gép alkat­részeiért sokszor ezer kilo­métert is menni kell. Egy helyen soha nincs meg min­den, tíz tételért már van ho­va elgurulni. Van ahol kell az ismeretség, van ahol hiá­ba is van ... Alkatrészhiány pedig akad. Az MTZ alkat­részek most kezdenek újra előbújni a piacon. Akkor nyugodt az ember, ha úton van, mert amikor a tételek­kel foglalkozik, az idegölő és időt rabló is lehet. Sokszor le kell adni a rendelést és men­ni tovább, majd visszafelé csak begyűjteni. Üres kéz­zel is haza kell néha térni, van úgy, hogy három fogas­kerék zötyög hátul. A jó időbeosztás, sokéves rutin meghozza azt is, hogy nyolc helyre is eljut az ember egy nap. Meg kell ismerni a te­repet, jó sorrendet felállíta­ni már induláskor, az egy­irányú utcákat fejből ismer­ni, tudni melyik a páros ol­dal, hol lehet parkolni. Tud­ni azt, mit is akarok vásá­rolni, hogy néz ki és mi a funkciója — vagy előtte a műhelyben megnézni. Fontos a sorrend — betakarításnál a kombájnok és szállítójármű­vek viszik a prímet, az az első, vetésnél a vetőgépé. Ami várhat azt félre szabad tenni. Ismerni a mezőgazda­ságot és a munkahelyet, a munkatársakat. Mi itthon kö­zösen döntünk, számolunk, tervezünk. Az IKR és KSZE telexhálózata jó, segít az URH is, de akad olyan hely, mint a dunaharaszti Autó- ker, ahonnan nem tudtam te- lexezni — döntenem kellett, mit vegyek — a vezető en­gedélye nélkül azonban a gépet nem lehetett használni. Nincs főnök, nincs telex, ezt is be kell néha kalkulálni. Végül nagyon lényeges a be­szélgetés. Amíg várunk ad- juk-vesszük egymásnak és egymástól a „drótot”, mit, hol, mikor és hogyan ... Hát ennyi szerintem. k, s. Ellátott, gyártó, ellátó A Csavaripari Vállalat dombóvári 4. számú gyára a beszerzés, termelés, értékesítés körforgásálban egy­szerre érzékeli az ellátásból és a piaci keresletből adódó problémákat. Ugyanis saját termelése alapvetően a ren­delkezésre álló alapanyagoktól függ. Katona László gyárigazgató, amikor kértem — beszél­jen a gyár ez évi terveiről és arról, milyen ellátást tud­nák biztosítani termékeikből, a 'következőkkel kezdte: — Bevezetőben el kell mondanom, hogy az 1985-ös évet meglehetősen nehéz körülmények között kezdtük. Janu­ár harmadik hetében komoly alapanyaggondjaink voltak. Ennek következtében elmúlt negyedévi tervünknél a da­rabszámban elmaradtunk, de a termelési értéket teljesí­tettük. Ez látszólag ellentmond, de hozzáteszem, hogy ki­sebb számú, de magasabb értékű termékeket gyártottunk. — Hogyan tovább, mit várhat a vásárló? — Feladatunk az, hogy az első negyedéves lemaradá­sunkat a félév végére bepótoljuk. Ez azt jelenti, hogy 15—17 millió darabbal kell többet gyártani. — Mennyire van lekötve a gyár kapacitása? — Várhatóan hiánnyal 'kell számolnunk? — Facsavarból többletigény jelentkezik, a szegecsből 80 százaüékos. — Nem, mert a vállalat kereskedelmi igazgatóságának az a véleménye, hogy a hiányzó termékeket, és azokat, amit mi nem tudunk elkészíteni, importból szerzi be. Hoz­záteszem, hogy tervezett fejlesztéseink közé tartozik újabb szovjet automata gépek munkába állítása, ameny- nyiben ez jövőre megvalósul, hazai gyártással tudjuk biztosítani a kívánt mennyiséget. Továbbá a Somogy megyei szorosadi Koppányvölgye Termelőszövetkezettel szerződést kötöttünk bérmunkára. A szövetkezethez 36 menetkészítő automatát helyezünk ki. Ebben az évben a kereszthornyos facsavarból 14 millió, a mángorolt fa­csavarból 45 millió darabot gyártunk. Szabad kapacitá­sunk kihasználására szerződés alapján a KLG-gyújtó- gyertya középelektródáját készítjük. Sz. A. A Tolna Megyei Építőanyag-ipari Vállalat flottillája Paks térségében termeli ki a folyami kavicsot

Next

/
Oldalképek
Tartalom