Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
XXXV. évfolyam, 101. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. május 2., csütörtök. Mai számunkból AZ ÜT VÉGE (2. old.) CSALÄD — OTTHON (4. old.) IGÉNYESSÉG A KERÍTÉSEN KÍVÜL IS (5. old.) Kádár János május l-i nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak. — Május elseje hűvös idővel virradt ránk, de a budapestiek itt felvonuló tömege magabiztosságot, jókedvet sugároz. Ennek alapja: nemrégiben ünnepeltük fel- szabadulásunk 40. évfordulóját, s ezt megelőzően megtartottuk pártunk XIII. kongresszusát. Az elfogadott országépítő program fő céljait magáévá tette a Hazafias Népfront is. Ezért kérhetjük az egész magyar néptől: támogassa politikánkat, a fejlett szocialista társadalom felépítésének töretlen folytatását célul tűző elhatározásunkat az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokon is. Ügy, ahogyan azt a munkás hétköznapokon is teszi. — A közelmúltban a lengyel fővárosban aláírtuk a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot. Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítéséhez is. Ezeket a gondolatokat felidézve szeretném e jeles napon szívből köszönteni — pártunk Központi Bizottságának nevében is — munkásosztályunkat, szövetkezeti parasztságunkat, értelmiségünket, egész dolgozó népünket. Bizakodva nézhetünk a jövőbe, mert van jó programunk, népünk egységes, s elkötelezett, hogy tisztességes helytállással végezze országépítő munkáját. Ehhez minden honfitársamnak, kisebb és nagyobb közösségeknek, népünk fiainak és leányainak, a családoknak jó egészséget, további sikereket kívánok. — Megköszönöm a sajtó, a hírközlő szervek munkatársainak is, hogy országnak világnak hűen tolmácsolják ezt a bizakodó hangulatot, beszámolnak arról, hogyan köszönti népünk a munkásosztály nagy nemzetközi napját, a szolidaritás ünnepét, május elsejét. Nagy Sándor május l-i beszéde Nagy Sándor a SZOT titkára május elseje alkalmából ünnepi rádió* és tévébeszédet mondott kedden este Kedves elvtársak, barátaim! Holnap, május elsején ki- lencvenötödik alkalommal kerül sor a világ dolgozóinak nagy seregszemléjére, a munka, a munkásosztály, a szolidaritás nagy ünnepére. Ebből az alkalomból köszöntőm hazánk valamennyi állampolgárát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Kormánya, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében. Az ünnep olyan, amilyenné a hétköznapokon formáljuk. A világ nagyobbik felén küzdelem a megélhetésért, a munkáért, a legelemibb emberi jogokért. Sok helyütt harc a nyomor és az emberi nyomorúság ellen, egyes térségekben és országokban fegyveres harc a szabadságért, a függetlenségért. Számos országban május elseje ma is harcba hívó tüntetés, olykor segélykiáltás is, nézzétek: hogyan élünk a kétezredik év küszöbén, a tudomány és a technika évtizedeiben, hogyan pusztít járvány és éhség, hogyan oltanak ki ártatlan életeket reguláris kommandók és terrorista bandák golyói! A küzdelem szimbóluma május elseje a világnak azon a részén is, ahol az általános jólét nagyon is megfér a személyes nyomorúsággal, a magas jövedelem a teljes bizonytalansággal, a kifinomult polgári demokrácia a kiszolgáltatottsággal. 40 éve szabad hazánk, népének teremtő munkáját, sikereit és megpróbáltatásait, élni akarását, verejtékét és munkájának örömeit egyaránt ünnepeljük. Ünnepeljük szocialista társadalmi rendünk legfőbb értékét és értelmét: a dolgozó embert! A gondolkodó, dolgozó, cselekvő embert, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt nemrég lezajlott kongresszusának is középpontjában állt. A párt e legmagasabb fórumán reális, kritikus-önkritikus számvetés készült helyzetünkről. Ez adta az alapját a kongresszuson elhatározott cselekvési programnak, amely program az egész nép, valamennyi, hazáját, szülőföldjét szerető, tisztességesen gondolkodó és dolgozó ember számára. A következő öt esztendőben mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy erőteljesebben növeljük a gazdaság teljesítőképességét, hogy megteremtsük az élet- színvonal emelésének feltételeit — elsősorban a reálbérek, reálkeresetek növekedése útján. Nem kevésbé fontos, hogy a jelenlegi igényeknek jobban megfelelő, igazságosabb szociálpolitikai elveket és gyakorlatot alakítsunk ki, amely a mainál biztonságosabban képes orvosolni egyes társadalmi feszültségeket, jobban segíti a családalapító, otthonteremtő, gyermeket nevelő fiatalokat, megbízhatóbb támasza az idős, alacsony jövedelmű, többnyire egyedülálló nyugdíjasoknak, nagyobb eredményességgel képes segítséget nyújtani az önhibájukon kívül bajba jutottaknak. Mindezek jelentős és sürgető feladatok, amelyekhez fejlett gazdaságra, korszerű gépekre, technológiákra, képzett szakemberekre és nem kevés pénzre van szükség. Ezeknek pedig egyetlen forrása van: a jobb, a mainál (Folytatás a 2. oldalon.) A 4L szabad május elsejét ünnepelte megyénk lakossága Nem sok jót ígért szerdára a meteorológia és „jóslata” ezúttal be is vált. Hűvös, szeles reggelre ébredtünk, és napközben is csak percekre sütött ki a Nap. A szokatlan időjárás azonban nem akadályozta me^_ hogy most is — mint ennek előtte már negyven ízben — méltó módon ünnepelje megyénk^ lakossága a munka ünnepét. Legfeljebb itt-ott a szabadtérre^ tervezett programokat „vitték be” tető alá. Erőt, optimizmust, a jól végzett munka megbecsülését hirdették a felvonulások jelszavai, az ünnepi beszédek és azt az elszántságot, hogy nemcsak megvédjük eddig elért életszínvonalunkat, hanem megteremtjük a feltételeket annak növelésére is. A munka és a béke jegyében ünnepeltek megyeszerte. Nagyváros lett egy napra a megyeszékhely . Aki félreértette volna a címet, annak elmondom: majd hogy nem hatvan éve élek ebben a városban, de ennyi embert együtt még nem láttam itt Nem titok, hogy a szervezők igyekeznek előre felmérni, hányán lesznek a felvonulók. Ügy tizenhétezerre számítottak. Későbbi megítélésünk szerint háromezerrel megtokihatjuk ezt a számot, és ha a nem felvonuló nézőket is hozzájuk vesszük, akkor odaadhatunk még újabb ötezret. Tehát majdnem annyian voltunk csak a fölvonuláson, mint amennyien a város lakói. S ne felejtsük ki azokat sem, akik dolgoztak ezen a napon. Az állami gazdaságiak és szövetkezetiek, no meg igen solkan azok közül, akiknek van egy kis kertjük, szőlőjük — de végül is ők is belejátszanak a nemzeti jövedelem alakulásába. Egyszóval annyian voltunk, amennyien a szemtanú emlékezése szerint — márpedig magamat szemtanúnak tudom — még egyetlen egyszer sem, amióta szabadon ünnepelünk ezen a napon. Két órán át hömpölygött a tömeg a szekszárdi belA megye és a város vezetői a díszemelvényről köszöntik a felvonulókat Az 505-ösök erőt sugárzó menete város utcáin, a dísztribün előtt, ahonnan a megye és a város vezetői köszöntötték a felvonulókat. A hagyományoknak megfelelően az idén is a közélet vezetői haladtak az élen. őket követték az iskolások, a nemzet jövője. Jöttek a sportolók, akik miatt bosz- szankodunk nemegyszer, de annál gyakrabban örülünk szép sikereiknek. Hosszú lenne felsorolni a vállalatokat, üzemeket, engedtessék meg, hogy csak a kiváló címet elérteket emeljük ki a sorból: A műszergyár, a Szekszárd-paksi Ví- zitársulat, a Patyolat, az építőanyag-ipari vállalat, a cipészszövetkezet, a kéményseprők és a vízügyi igazgatóság szakaszmérnöksége. Voltak, akik hátrébb kerülték a sorban, de az igazság megköveteli megemlíteni, hogy annyi kiváló dolgozó, annyi kiváló brigád neve hangzott el a köszöntés során, még felsorolásukhoz is kevés lenne a papír. És mennyien, de mennyien kaptak miniszteri, sőt, kormánykitüntetést elmúlt évi kiemelkedő munkájukért. Igaz, az ő nevük egyszer már megjelent lapunk hasábjain, ezért nem ismételjük névsorukat. Kiemelkedően szép volt az idén is a szekszárdi felvonulás záróképe, amelyet a Garay gimnázium és óvónőképző szakközépiskola növendékei mutattak be. Megint öröm volt gyönyörködni szép, egészséges fiataljainkban, akik jövőnk letéteményesei. Engedtessék meg még any- nyit elmondani, hogy szép volt ez a felvonulás, s szép volt az ünneplés. Valahogyan úgy jelentkezett most a fegyelmezettség, hogy nem éreztük a „korlátokat”. Természetes volt, hogy a gyerekek — dolguk végeztével — fölmásztak az emelvényekre, és ami nagyon fontos, az oda delegált felnőttek is természetesnek fogadták ezt. Olyasmit éreztem a tegnapi napon, hogy nem lehetett érzékelni, ki itt a vezető és ki a vezetett, ki hol helyezkedik el a hierarchiában és ma ki fogadja a köszönést és ki köszön előre. (Folytatás a 3. oldalon.) Kiváló lett a Paksi Atomerőmű Vállalat A két reaktorblokk Pakson már nyolcmilliárd hat- száZtizenkétmillió kilowattóra elektromos áramot termelt — hangzott el kedden délután a munkásművelődési 'központban, ahol abból az alkalomból tartottak nagygyűlést, hogy a Paksi Atomerőmű Vállalat 1984-es munkája alapján elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntetést. Az ünnepségen Pónya József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, vezér- igazgató mondott ünnepi beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy 1984-ben a vállalat hárommilliárd 766 ezer kilowattóra elektromos áramot termelt, ami 25,5 százalékkal több, mint a tervezett, és így az ország 250 ezer tonna olajat tudott megtakarítani. A vállalat bevétele meghaladta a 4,5 milliárd forintot, ami kiemelkedő. Pónya József beszélt az idei feladatokról is: a két blokknak 5,5 milliárd kilowattóra áramot kéll termelnie, úgy, hogy közben mindkét blokkon el kell végezni a tervszerű karbantartást és az üzemanyag átrakását. Ezt követően Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság élső titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Horváth Ferenc, az Ipari Minisztérium államtitkára üdvözölte a vállalat dolgozóit és azokat, akik régóta segítik és figyelemmel kísérik a beruházást és az üzemelést. Ez a köszöntés szólt Császár Józsefnek, a megyei tanács elnökének. K. Papp Józsefnek, az MSZMP Ellenőrzési Bizottsága tagjának, aki megyei első titkár korában sokat tett a beruházásért, Szabó Benjáminnak, aki hosszú ideig volt kormánybiztos, és a vállalat első igazgatója, Szili Gézának a minisztérium nyugdíjas miniszterhelyettesének, akihez tartozott ez a beruházás. A köszöntő szavak után Horváth Ferenc átadta a Kiváló Vállalat kitüntető oklevelet Pónya Józsefnek.
