Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

2^PÜJSÄG 1985. április 2. KISZ KB Vörös Vándorzászló Nyitott iskola az 505-ös Átadták az idei művészeti díjakat Hangulatos ünnepségen vett részt tegnap reggel a szekszárdi 505-ös szakmun­kásképző intézet hallgatósá­ga és tanári kara. A magyar és a szovjet himnusz el­hangzása után rövid köszön­tő következett, majd Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára átadta Unyi Györgynek, a KISZ-bi- zottság titkárának a KISZ legmagasabb kitüntetését, amelyet jól dolgozó közössé­gek kaphatnak meg, hosszú időn át végzett eredményes szakmai és mozgalmi mun­kájukért. A szakmunkásképző alap­szervezetei és KlSZ-bizottsá- ga megfelelt a magas köve­telményeknek és elnyerte a KISZ KB Vörös Vándor­zászlaját. Az ifjúsági mozga­lom mintegy 100—150 fős aktív magra számíthat a nyi­tott iskola elvének gyakorlati megvalósításában. Minden­kit meghívnak az iskolába, akinek tudására számot tarthat az iskola, program­jaik egy része nyitott a vá­ros diáksága számára is. A szakmunkásképző diákjai is ott vannak minden fontos városi programon. Érdemes ezek közül kiemelni azt a kétszázötvenezer forint ér­tékű társadalmi munkát, amit az elmúlt évben végez­tek az iskola tanulói. Az egyéni elismerések át­adása után az iskola diák- színpada ünnepi műsort mu­tatott be a felszabadulás év­A hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkal­mából hétfőn az Ipari Mi­nisztériumban rendezett ün­nepségen Kapolyi László ipari miniszter átnyújtotta Unyi György, a KISZ-bi- zottság titkára átveszi a vándorzászlót fordulója alkalmából, majd Csizmadia Sándor dalénekes mutatta be műsorát. az idei Eötvös Loránd-díja- kat. Kiemelkedő alkotó, irányí­tó és szervező tevékenységé­ért Eötvös Loránd-díjat ka­pott: Tréber Tibor a Bony­hádi Cipőgyár igazgatója is. Hétfőn — hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából — Köpeczi Béla művelődési miniszter a Vi­gadóban átadta az idei mű­vészeti díjakat. Az esemé­nyen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társadalom- tudományi Intézet főigazga­tója, Pál Lénáról, az MSZMP Központi .Bizottságának tit­kára és Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. József Attila-díjat 14-en, Jászai Mari-díjat 23-an, Liszt Ferenc-díjat 6-an, Erkel Fe- ren-díjat 4-en, Balázs Béla- díjat 10-en, Munkácsy Mi- hály-díjat 12-en kaptak. Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) jával, a Minisztertanács el­nökével. Szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésükön nagyra ér­tékelték a magyar-szovjet kapcsolatok alakulását, s hangsúlyozták: az SZKP és az MSZMP szakadatlanul ar­ra törekszik, hogy tovább erősítsék a sokoldalú együtt­működést, a két nép közötti testvéri barátságot. Ezzel összefüggésben rámutattak a hétfőn megnyílt jubileumi kiállítás jelentőségére. Mihail Gorbacsov végeze­tül sok sikert kívánt a ma­gyar kommunistáknak, vala­mennyi magyar dolgozónak az MSZMP XIII. kong­resszusán hozott határozatok végrehajtásához. újságírókat tüntettek ki hét­főn a Parlament kupolacsar­nokában. Kimagasló újságírói mun­kája elismeréseként tízen Rózsa Ferenc-díjat kaptaki öten a Szocialista Magyar- országért Érdemrend, tizen­egyen az Április Negyediké Érdemrend, harminchatan a Munika Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozata, hatvankilencen pedig a Ki­váló Munkáért kitüntetést vették át. A kitüntetéseket Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. (MTI) Ezen az ünnepségen vette át a Kiváló Munkáért kitün- teTest lapunk sportrovatának vezetője, Fekete László. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Gejdar Alijev, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnékének első helyettese hétfőn a moszk­vai Kremlben aláírta a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját. * Tegnap délután hazaérke­zett a Szovjetunióból Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki párt- és kormányküldöttség élén részt vett a hazánk fel- szabdulásának 40. évforduló­jára rendezett moszkvai ju­bileumi kiállítás megnyitó­ján. Eötvös Loránd-díjak Kiállítás nyílt Moszkvában IHemes Dezső 1908-1985 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Ne­mes Dezső elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet nyugalmazott igazgatója, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja hosszan tartó betegség után 1985. március 30-án el­hunyt. Nemes Dezső elvtárs temetése április 10-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia Győré József 1902-1985 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Győré József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa 1985. március 28-án elhunyt. Győré József elvtárs temetése április 9-én, kedden 14 óra­kor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága Belügyminisztérium PANORÁMA BUDAPEST A Minisztertanács Káplár József külkereskedelmi mi­niszterhelyettest — érdemei elismerése mellett — e tiszt­ségéből felmentette, egyide­jűleg Dunai Imrét külkeres­kedelmi miniszterhelyettessé kinevezte. MOSZKVA Szergej Szakolov, a Szov­jetunió marsallja, honvédel­mi miniszter hétfőn Moszk­vában bensőséges, baráti lég­körű megbeszélést folytatott Naraszimha Rao indiai had­ügyminiszterrel, aki vasárnap óta hivatalos baráti látogatá­son tartózkodik a Szovjet­unióban. VIETNAM A laoszi külügyminisztéri­um nyilatkozatban tiltako­zott amiatt, hogy a thaiföldi kormányzat fegyveres határ­provokációkat és más ellen­séges cselekedeteket hajt végre Laosz ellen, sőt a thaiföldi erők Laoszban több magaslati pontot tarta­nak megszállva. A jövőben vállalati tanács irányítja a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátot Nagy nap volt a hétfői a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban. Megalakult — a dalmandi kombinát és a tamási állami gazdaság után — a vállalati tanácsi, amely­nek huszonnyolc tagja van, és a jövőben, a vezérigazga­tó egyszemélyi felelősségének fenntartása mellett, irányíta­ni fogja a kombinát műkö­dését, A tanácsba tizenöt tagat a vállalati dolgozók közvetlen választás útján delegáltak, tizenketten vezető állásuk­nál fogva tagok, a huszon­nyolcadik pedig az addigi vezérigazgató. Az alakuló ülésen részt vett — és ezzel egyszersmind rangját is emelte — Horváth József, a megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető tit­kára, Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára, Kovács János, a városi ta­nács elnöke. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumot Juhász Józsefné képviselte. Alapos előkészítés előzte meg a vállalati tanács ala­kuló ülését és a vezérigaz­gató-választást. Huszonhat gyűlésen 1270 dolgozó véle­ményét kérték ki, kik legye­nek a tanács tagjai. Amikor elkészültek a vélemények, a különböző szervek észrevé­teleivel, azokat 39 helyen függesztették ki, hogy a kom­binát valamennyi dolgozója tanulmányozhassa. A tanács­tagok megválasztása hét dolgozói gyűlésen történt, a demokratizmus legteljesebb betartásával. A tanács ülésén első napi­rendi pontként a megválasz­tott tagok elfogadták az írásban beterjesztett szerve­zeti és működési szabályza­tot. A következőkben az elő­készítő bizottság elnökének — Komlódi Józsefnek — az előterjesztésében megvá­lasztották a vállalati tanács elnökét), elnökhelyettesét és titkárát. Elnök dr. Reibling József főállatorvos lett, el­nökhelyettes dr. Kovács Jó­zsef műszaki fejlesztési igaz­gató, a titkári teendőket pe­dig dr. Térmeg János jog­tanácsos látja el. Az előkészítő bizottság Bal­ia Antal megerősítését java­solta a vezérigazgatói tiszt­ségben. Ezt támasztatta alá az alapító szerv képvisele­tében Juhász Józsefné, aki a minisztérium egyetértéséről és támogatásáról biztosította Bállá Antalt. Bállá Antal vezérigazgató, akit újabb öt évre meg­erősítettek tisztében A szavazás során az eddigi vezérigazgató egyhangú sza­vazással öt évre megkapta a bizalmat, öt évig tehát ismét ő áll a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát élén. Amikor Bállá Antal meg­köszönte 'a bizalmat, elmond­ta, mindent elkövet, hogy az új vezetési forma ne csak formái, hanem mindenek­előtt új tartalmat is jelent­sen. A megyei és városi társa­dalmi és állami szervek ne­vében Horváth József a me­gyei pártbizottság végrehaj­tó bizottságának tagja gra­tulált a vezérigazgatónak, hangsúlyozva a nagy fele­lősséget és azt, hogy ez az új vezetési forma nagysze­rű lehetőségeket teremt a jövőre nézve, és ezekkkel a lehetőségekkel élni is tudni kell. Az amnesztiáról Néhány napja a sajtó, a hírközlő szervek tudtul ad­ták, hogy hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet alkotott a közke­gyelem gyakorlásáról, amely­nek rendelkezései április 5- én lépnek hatályba. Idősze­rűnek látszik tehát a „ke­gyelem” legfontosabb jellem­zőiről szólni. A kegyelem a legfőbb ál­lamhatalmi szervnek — az Országgyűlésnek vagy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának — az a rendelke­zése amelyben a bűncselek­mények elkövetőivel szem­ben „bocsánatot” gyakorol. Olyan államhatalmi aktus, amellyel az állam a büntető igényéről vagy már annak érvényesítése előtt lemond (pertörlés), vagy annak ér­vényesítése után a kiszabott büntetést elengedi (megke- gyelmezés). A kegyelem fajai: 1. eljá­rási kegyelem, 2. végrehaj­tási kegyelem, 3. kegyelmi rehabilitáció. A kegyelem büntetőjogi je­lentősége tehát többrétű. A bűncselekmény elkövetése után, de még a büntető el­járás jogerős befejezése előtt gyakorolt kegyelem — az ún. eljárási kegyelem — meg­szünteti a büntethetőséget. A büntető eljárás jogerős befejezés után — a jogerő­sen elítéltekkel szemben — gyakorolt ún. végrehajtási kegyelem pedig megszünteti a jogerősen kiszabott bünte­tés (vagy hátralevő része) végrehajthatóságát. S végül harmadik formá­ja: a kegyelem a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítheti (a büntetés végrehajtása után) az elítél­tet. Mind az eljárási, mind a végrehajtási kegyelem, mind pedig a kegyelmi mentesítés is lehet egyéni, csoportos vagy általános. Az egyéni kegyelmet a személy szerin­ti elkövetővel (vagy elítélt­tel) szemben, illetőleg javá­ra, az Elnöki Tanács „ke­gyelmi elhatározás” formá­jában gyakorolja. Egyéni el­járási kegyelemre — hiva­talból vagy kérelemre — a legfőbb ügyész, egyéni vég­rehajtási kegyelemre vagy kegyelmi mentesítésre pe­dig az igazságügy-miniszter tesz előterjesztést az Elnöki Tanácshoz. (Pl. halálbünte­tés kiszabása esetén előfor­dulhat, hogy az Elnöki Ta­nács végrehajtási kegyelem­ként életfogytig tartó sza­badságvesztésre változtatja a halálbüntetést.) A csoportos, illetőleg az általános kegyelem jogsza­bályban ölt alakot. Az Or­szággyűlés kegyelmezési jo­gát törvényben, az Elnöki Tanács pedig e körben tör­vényerejű rendelettel gyako­rolja. A csoportos és az általá­nos (eljárási és végrehajtá­si) kegyelmet „amnesztia” (felejtés) elnevezéssel, ille­tőleg a „közkegyelem” kife­jezéssel szoktuk jelölni. Az amnesztia eljárási, végre­hajtási és mentesítési (reha­bilitációs) rendelkezéseket egyaránt tartalmazhat. Azt hiszem, nem árt kiemelni — a félreértés elkerülése vé­gett —, hogy a kegyelem nem az ártatlanul elítéltek, ha­nem a bűnösök intézménye. A marxizmus a világ jelen­ségeit változóaknak tekinti. Ennék a felfogásnak egyik büntetőjogi vetülete az, mi­kor elismerjük, hogy az el­követő és cselekményének társadalomra veszélyessége nem állandó, hanem még vi­szonylag rövid időközökben is (elkövetés és elbírálás, vagy végrehajtás) csökken­het. Mivel a törvény* e ren­delkezései általánosak és csak szűk keretek között egyéniesíthetők, helyes, ha esetenként lehetőség van ezenkívül is elengedésre, mérséklésre. A kegyelem gyakorlása tehát nem a bí­rói ítélet felülbírálását fe­jezi ki, hanem olyan körül­mények figyelembevételét, amelyeket a törvényhez kö­tött bíró az ítélethozatalkor nem mérlegelhet. A közke­gyelem — mint a neve is utalt rá — valamely közös szempont alá eső, de nem együttesen elítélt több bűn­tettessel szemben gyakorolt megkegyelmezés. A jelenlegi amnesztia azokra terjed ki, akik gon­datlanságból követtek el bűncselekményt. (Pl. a köz­lekedési bűncselekmények zöme; természetesen az it­tas járművezetés nem gon­datlan cselekmény). Kiterjed a mostani kegyelem a szán­dékos bűncselekményt elkö­vetők szűk körére is, így az elkövetőre, — ha terhes nő, — ha a 10 éven aluli gyer­mekével együtt élő anya, — ha az 55. életévét be­töltő nő vagy a 60. élet­évét betöltő férfi, — illetőleg ha gyógyítha- tatlanul súlyos vagy életét veszélyeztető betegségben szenved. Nem terjed ki azonban a kegyelem a visszaeső bűnö­zőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg a tör­vényerejű rendeletben külön felsorolt — erőszakos, vagy garázda jellegű bűncselek­ményt követtek el. Szocialista államunk szü­letésnapi ajándéka a jelen­legi amnesztia a nem túl sú­lyos bűncselekményt elköve­tőknek, illetve a mérsékel­tebben társadalomra veszé­lyes személyiségű elkövetők­nek. Egyben azt is reméli államhatalmunk, hogy ez a gesztus olyan nevelő hatású lesz, hogy a kegyelemben részesülők többet nem követ­nek el bűncselekményt, be­tartják a társadalmi normá­kat. Ugyanis a törvényerejű rendelet záró rendelkezése kihangsúlyozza, hogy a ke­gyelem hatályát veszti az­zal szemben, akit az amnesz­tia hatályba lépését követő 3, éven belül elkövetett szán­dékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szi­gorított javító-nevelő mun­kára ítélnek. Dr. Sólyom Bódog oszt. vez. ügyész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom