Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-09 / 82. szám
1985. április 9. / TOLNA ' AlívíÉPClJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Várható-e változás? Éles Antal paksi olvasónk leveléből idézünk: Pakson — az atomvárosban — a Csillag bisztró, közismert nevén a i,Ragacs” az utóbbi időben játékautomatákkal „gazdagodott”. Tíz forintért például nagyszerű bombázást, lövöldözést lehet játszani. Az ilyen játékok jól beleillenek a légkörbe, azonban semmit sem javít ^kulturális” színvonalán. Szerintem sokkal nagyobb szükség lenne a szellőztetésről való gondoskodás a játékok helyett. — Az egységet vállalatunk alig három hónapja üzemelteti — írta válaszában a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója dr. Mi- tyók Ferenc, majd így folytatta: — Gyökeres változtatásra nem volt lehetősége sem az egység-, sem a vállalatvezetésnek. — Terveinkben szerepel az egész komplexum fejlesztése, illetve felújítása, ami anyagi lehetőségeinknek megfelelően hosszabb -időt fog magában foglalni. Ezen tevékenységünk folyamatban van, azonban az első lépcsőben a termelésnél kívántunk előbbre lépni. Rövidesen — az olvasó levelében említett — f„Ragacs” bisztrónál is változásokat tapasztalhatnak a vendégek, ugyanis fejlesztésifelújítási elképzeléseinkben ez a bisztró is szerepel. Jár-e a családi pótlék? Mohai Ferenc pálfai olvasónk elmondta, hogy az 505. sz. szakmunkásképző harmadik osztályos tanulója. Kérdezi, hogy szülei miért nem kapnak családi pótlékot? Amikor az 1. és 2. osztályba járt akkor még kaptak, most viszont már .nem. Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszolt: — A szülők munkáltatója helyesen járt el akkori, amikor csak arra az időre folyósított családi pótlékot mikor gyermekük első- és másodéves szakmunkástanuló volt, ugyanis a jelenleg érvényben lévő 1975. évi II. sz. Tb. törvény 30. paragrafus (1) bek. b. pontja értelmében a harmadéves szakmunkástanulók után családi pótlék nem jár annak ellenére sem, hogy nem részesül szakmunkástanuló-otthoni elhelyezésben. Csak jövedelempótlék illeti meg, aminek az összege 1985. január 1-től 240 forint. Mit kell tudni • a gyermekgondozási díjról ? Több olvasónk kérdezte: ki és hogyan kaphat gyermekgondozási díjat? A kérdésre szakszerű választ a Tolna megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóságtól kértünk. A gyermekgondozási díjra (a továbbiakban röviden „gyed”) való jogosultságot legkorábban 1985. március 1- től lehet megállapítani olyan gvermek után, aki ekkor az első életévét még nem töltötte be. A „gyed” a szülési szabadság lejártát követően a gyermek egyéves koráig jár. A „gyed” a biztosítottakat illeti meg, így: a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban állókat, ha terhességi gyermekágyi segélyben a szülést megelőző olyan két éven belüli, 270 napos biztosítási idő alapján részesültek, melyben a munkaidő átlagosan a törvényes munkaidő felét elérte, a bedolgozókat, ha terhességi gyermekágyi segélyben részesültek, a termelőszövetkezeti tagokat, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vettek a közös munkában. Jogosultak a „gyed”-re azok is, akik a fenti feltételek fennállásával terhességi gyermekágyi segélyben részesültek, időközben azonban alapjogviszonyuk (munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony stb.) megszűnt, de folytatólag gyermekgondozási segélyben (továbbiakban „gyes”) részesültek és a folyósítás ideje alatt született az újabb, életkora miatt „gyed”-re jogot adó gyermekük. Az ő részükre a „gyed” a gyermek születésnapjától egyéves korának betöltéséig jár. Azoknak az igénylőknek, akiknek munkaviszonya, szövetkezeti tagsági viszonya, bedolgozói jogviszonya a gyermekgondozási díj igénylésekor és azt követően is fennáll, a folyósítás idejére fizetés — (díjazás) nélküli szabadságot kell igénybe venniük. A „gyed”-re jogosult az anya, egyedülálló apa, ha a szülés időpontjában rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, de jogosult még az örökbefogadó, a mostoha, és a nevelőszülő is, ha a gon- dozásbavétel időpontjában rendelkezik a jogosultsági feltételekkel. Aki a gyermekgondozási díjjal egyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre és „gyes”-re is jogosult, az az ellátások közül választhat. A gyermekgondozási díj igénybevétele esetén a gyermek egyéves koráig a gyermek ápolása címén táppénz nem jár. A „gyed” napi összege a megállapított terhességi gyermekágyi segélynek, ennek hiányában, a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetnek a táppénzre vonatkozó szabályok szerinti 65—75 százaléka. A termelőszövetkezeti tagoknál a szülési, ennek hiányában a betegségi segély számításakor figyelembe vehető részesedés naptári napi átlagának a táppénzre vonatkozó szabályok szerint 65 —75 százaléka. A rendelkezéseik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez viszonyítva megállapították a „gyed” legkisebb és legmagasabb összegét is. Ennek megfelelően 1985-ben a minimum „gyed” összege egy naptári napra 75 forint, a maximum ennek duplája 150 forint. A „gyed” minden naptári napra járó ellátás. Nem folyósítható a „gyed” arra az időre, amikor a jogosult : munkába áll és munkát végez, hatósági engedélyhez kötött tevékenységbe kezd, illetve azt folytat, a „gyed”-re jogot adó gyermek a háztartásából, gondozásából elkerül. Nem jogosultak a „gyed”- re azok, akik nem tartoznak a biztosítottak körébe, így például a kisiparosok, magánkereskedők ... stb. A „gyed”-re vonatkozó kérést az igénylő munkahelyénél, foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, ha ott társadalombiztosítási kifizetőhely működik. A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók, foglalkoztatók dolgozói, igényüket a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál nyújtsák be. A „gyed” lejártát követően természetesen továbbra is jár a „gyes” a gyermek hároméves korának, beteg gyermek esetében hatéves korának betöltéséig. Tájékoztatónk célj a nem a vonatkozó rendelkezések tételes ismertetése, hanem segítségnyújtás az érdekelteknek igényük előterjesztéséhez, az alapvető jogosult- sági feltételek megismeréséhez. T elefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Egységes szerkezetbe foglalva jelent meg a Magyar Közlöny idei 11. számában az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény és a Minisztertanácsnak e törvény végrehajtásáról rendelkező, az 1985. évi országgyűlési képviselő és tanácstag választásáról szóló 11/1985. (III. 8.) számú rendelete. A választások alapelveit, névezetesen azt, hogy a választások titkos szavazással történnek, a megválasztottakat a választóik visszahívhatják, a választójog minden nagykorú magyar állampolgárt megil. let stb., az Alkotmány rögzíti a hivatkozott jogszabályok írják elő részletesen a választások mikénti lefolytatását, rendelkeznek a választók nyilvántartásáról, a választókerületekről és a szavazókörökről, a választási szervekről a szavazás és választás eredményének megállapításáról, a pótválasztásokról és időközi választásokról. Tudni kell, hogy az 1985. évi választások során a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazónak három szavazólapot ad át: egyet az országos választási listán induló országgyűlési képviselők, ' egyet a választókerületben induló országgyűlési képviselő és egyet a helyi tanács tagjának megválasztására. Érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapból nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a szavazatszedő bizottságnak meg kell állapítania a szavazó személyazonosságát, szükséges tehát, hogy a szavazó a szavazást megelőzően ezt igazolni tudja, azaz magával kell vinnie a személyi igazolványát. Végül idézzük a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint: „A szavazatszedő bizottság elnökének o rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A munkavédelemről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 12/1985. (III. 14.) számú rendelete, amely módosításból itt csupán annyit emelünk ki, hogy munkavédelmi vizsgát köteles tenni az, akinek munkaköréhez tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása, ellenőrzése, valamint mindazok, akik a saját vagy mások egészségét és testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak. Aki vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, adott munkakörben nem foglalkoztatható. Egyébként pedig a munkavédelmi vizsgát ,az arra kötelezettnek a munkakör betöltésétől számít tott három hónapon belül kell letennie, és a vizsgát legalább ötévenként meg kell újítania. A rendelet a Magyar Közlöny idei 12. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1985. III. 14-én — hatályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában olvasható az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az építőipari dolgozók szálláson történő elhelyezéséről szóló 3/1985. (III. 14.) ÉVM számú rendelete, amely szerint a vállalat köteles a rendszeresen (munkaideje legalább 50 százalékában) építési munkahelyen, vagy építési munkahelyet kiszolgáló segédüzemben foglalkoztatott dolgozójának szálláson történő elhelyezéséről gondoskodni, ha a dolgozó a menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással naponta — a munkarend megtartásával — lakóhelyéről munkahelyére bejárni nem tud. Kihangsúlyozandó, hogy a jogosultság részletes feltételeit a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályban) kell szabályozni. A Munkaügyi Közlöny f. évi 3. számában útmutató jelent meg a korszerű, rugalmas foglalkoztatási formák és munkaidőrendszerek alkalmazásához. Az útmutató bevezetőjéből idézzük: „Szervezettebbé kell tenni a munkafolyamatokat, magasabb teljesítménykövetelményeket kell támasztani, erősíteni kell a munkafegyelmet stb. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása és a korszerű munkarendek, munkaidőbeosztási formák bevezetése is.” Az útmutató részletes eligazítást, iránymutatást ad a fentiek gyakorlati végrehajtásához. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Aggodalom Domboríért Az újságíró nem akarja a címmel dramatizálni á helyzetet, mert egyelőre még tényleg nem drámai, de már korántsem jó, sőt éppenhogy megfelelő, akár a víz tisztaságára, akár egyebekre gondolunk. Fadd-Dombori ügye Tolna megyei közügy. Az üdülőtulajdonosokat azért izgatja, mert a látottak nem adnak okot túlzott optimizmusra, a fürdőzők kezdenek félni a víztől, annak állapota miatt, a horgászok panaszkodnak, hogy nem lehet halat fogni — hadd ne folytassuk a felsorolást. A helyzet nem drámai, de sok feladat megoldása igenis sürgető. Valószínűleg ez vezette a Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli Területi Szervezetének Tolna megyei körzeti csoportját, hogy mértékadó szakemberek részvételével tanácskozást rendezzen a szekszárdi MTESZ-székházban „A fadd-dombori holt Duna-ág vízminőségi és vízutánpótlási kérdései” témakörben. Karászi Kálmán, a téma avatott ismerője, a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, felkért hozzászóló pedig Bóhli Antal, a megyei tanács osztályvezetője és Fehérvári Örs, a Tolna megyei Köjál szakembere. Gondot • jelent,- hogy közvetlenül nem kap vizet az élő Dunából, sőt a talajban a Dunával való „kommunikáció” sem egyértelmű. Ugyanakkor a Sió felé is el van vágva. Régi igény, hogy a vízszintet állandó színvonalon tartsák. Ez azonban egyáltalán nem könnyű, ha figyelembe vesszük, hogy a vízszint a talajvízjárás függvénye. A csapadék szerepe is jelentős, de korántsem akkora. mint a talajvízé. A víz minősége romló tendenciát mutat, különösen 1984-re volt jellemző ez, de az üdülőtelep térségében fürdőzésre még alkalmas. Fadd területén azonban már nem. Az autrof’zálódás szempontjából — sajnos — stagnálásról sem beszélhetünk, hanem romlásról. , Az üdülőtelep ivóvízellátása megoldott, a szennyvíz elvezetése viszont nem. Általában szikkasztásos megoldással „tűnik el” a kommunális szennyvíz. Hogy ez mit jelent, valamennyien tudjuk. Ami az élő Dunából való vízbeemelés kérdését illeti, Bohli Antal elmondta, hogy magas vízállásnál a Duna vízminősége megfelelő, de a szivornya is csak akkor tud működni. A fürdési idényben a holtág vízminősége jobb, de akkor a szivornya sem tud üzemelni. Egyébként ebben az esetben meggondolandó lenne a vízbeemelés. A megoldásokat illetően két fő - csoportot kell figyelembe venni. Az egyik a vízpótlás kérdése. A nagydunai szivornya adott, amikor működőképes, működtetni kívánatos. A paksi meleg víz (az atomerőmű hűtővize) bevezetése meggondolandó. Egyrészt magasan költségigényes és a hőszennyezéssel is számolni kell. Különben is a hűtővíz csak mechanikailag tisztított, tehát semmivel sem jobb, mint a szivornya vize. Ami a vízminőség védelmét illeti, számos intézkedés történt már ezeddig is, sok azonban nem valósult meg, elsősorban emberi mulasztások miatt. A strandterületeken a szabályozási kotrás mindenképpen indokolt az egész vízterület kotrása azonban meggondolandó. Intézkedések történtek. Így tavaly megkezdődött a nád vágása is. Nem kis gondot jelent a tájidegen halak betelepítése, illetve már jelenléte. Lehalászásuk kívánatos. Jelentős gond a szennyvíz- elvezetés. Ez csak társulásos úton valósítható még. A tanácsnak erre megvannak a megfelelő elképzelései. Legelőbb is vegyük figyelembe, hogy a víz megjavításának folyamata hosszabb időt vesz igénybe, akármelyik megoldást választják is az illetékes szervek. A Köjál szakemberei a nagyarányú Duna-víz beemelést ellenezték és ellenzik, ugyanis a holtág vize minden szempontból, bakte- riológiailag is, jobb mint az élő Dunáé. A kis mennyiségű vízbeemelés elviselhető. Megvizsgálták az atomerőmű hűtővizének paramétereit is. Bakteriológiailag ugyanolyan mint a nagy Dunáé Paksinál, a meleg víz bevezetése azonban meggondolandó, mert a „hőszennyezés” beláthatatlan következményekkel járhat a faddi holtág esetében. A Köjál szakértője mondott egy megnyugtató tapasztalatot is. A mostani alacsony vízállás szabadon hagyott bizonyos partterületeket, amelyeket ért a napsütés, az ibolyántúli sugarak is hatottak rá, tehát a megemelkedő vizet egy egészségesebb meder fogadja majd. Egyébként is állandó vitatéma a vízmagasság. Nem biztos, hogy a magasabb víz egészségesebb is egyszersmind. Olcsó fogás lenne azt mondani, hogy Fadd-Dom- bori ügyében „itt tartunk”. Ugyanis lényegesen tovább jutottunk már. Az illetékes állami szervek is felismerték az ügy fontosságát. Tehát bizakodhatunk? Az újságíró véleménye az, hogy igen! Pedig nem elfogulatlan, hanem messzemenőleg elfogult a Fadd-Dombori kérdésben. LETENYEI GYÖRGY A vízügyi igazgatóság is segített a vízfrissítésben, pedig ekkor még jó volt a vízminőség
