Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

1985. április 6. NÉPÚJSÁG 3 A nagyközségi pártbizottság tárgyalta Az agitáció Nagyderogon A februári pártértekezleten törtéint megalakulása utáni első ülésén tárgyalta az agi- tációs munka helyzetét és feladatait a nagydorogi nagy­községi pártbizottság. (A pártbizottság és nem a vég­rehajtó bizottság, ugyanis szervezeti módosulás történt néhány községben, üzemben, a pártértekezlet a korábbi­nál kisebb létszámú pártbi­zottságot választott, végre­hajtó bizottság megválasztá­sára nem került' sor, annak korábbi funkcióit is a párt- bizottság látja el.) A pártbizottság agiitációs és propaganda munkabizott­sága végezte el a felmérést, vizsgáltai hogy az alapszer­vezetek és maga a pártbi­zottság hogyan végzik, irá­nyítják az agitációt, a bizott­ság vezetője, Petrás László számolt be tapasztalataikról. Általános tapasztalat, hogy a mai körülmények között, amikor gazdasági nehézsége­ink vannak, az életszínvo­nal a lakosság több rétegé­nél némileg csökkent, má­soknál stagnál és érzékelhe­tően keveseknél emelkedik, nehezebbé vált a politikai meggyőző munka. A pártbizottság és az alap- szervezetek felismerték a helyzeteit és a tennivalókat, eredményesen alkalmazzák az agitáció különböző formá­it, a párttagság túlnyomó többsége kiáll a párt politi­kája mellett. Ugyanakkor több beavató jellegű infor­mációt is vár. Ezért hasznosak a tájékoztatók, a nyilvános pártnapok, amelyeket üze­mekben és nagyközségi szin­ten tartanak rendszeresen. Sikeresek voltak az üzemi rendezvények, ahol a köz­ség egy-egy vezetője tájé­koztatta a dolgozókat község­politikai kérdésekről és or­szágos problémákról, még nagyobb volt az érdeklődés, ahova megyei vezetőt sike­rült megnyerni a tájékozta­táshoz. A nagyközségi párt- napon — amit a pártszék­házban tartottak, a megyei pártbizottság egyik osztály- vezetője volt az előadó — nem volt elég az ülőhely, so­kan álltak, de végighallgat­ta mindenki az előadást és a kérdésekre adott válaszo­kat. Fellendültek, mozgalma­sabbakká váltak a politikai vitakörök, melyeknek nem egy-egyt, hanem három-há­rom vezetője van, így az egyes témákról olyan párt­tag tartja a vitaindítót, ve­zeti a vitát, aki azokhoz a legjobban ért. E fórumokon is, a politikai oktatásban is általánosították azt a gyakor­latot, hogy az esedékes téma megvitatása után minden résztvevő tehet föl kérdése­ket más tárgykörből is és ha lehet, azonnal megkapja a választ rá. Ily módon mind a vitakörön, mind a pártok­tatás különböző formáiban kapnak „muníciót” a részt­vevők, aminek felhasználá­sával eredményes agitációs munkát végezhetnek. A po­litikai vitaköri füzetek — amelyek egyes időszerű kér­désekre adnak könnyen ért­hető magyarázatot — eljut­nak azokba a pártszerveze­tekbe is, ahol nincs vitakör, az agitáció irányítására itt is felhasználják őket. A párt-végrehajtóbizott­ság évente tűzte napirendre a gazdaságpolitikai agitáció helyzetét, feladatait, ez al­kalmakkor is kaptak irány- mutatást az alapszervezetek. Tapasztalat az is, hogy a politikai ünnepek színvona­lasabbak, mint korábban, azokat úgy rendezik meg, hogy az érzelmekre és az értelemre egyaránt hassa­nak. Eredményesen törekedtek az alapszervezetek és a párt­bizottság arra, hogy az üze­mi rendezvényeket — szocia­lista brigádvezetők megbe­szélése, termelési tanácsko­zások stb. _ is felhasznál­ják a politikai agitációra. Itt azonban még távolról sin­csenek teljesen kihasználva a lehetőségek. Nem sikerült még elérni, hogy a középve­zetők többsége egyben agi­tátor is legyen. Irányukba módszeresebb politikai mun­kát kellene végezni. Voltak korábban felmérések, ezek­ből kitűnt, hogy a vezetők egy része semmilyen újságot nem járat. Joggal vetődik föl a kérdés, hogyan lehet ezek­re embereket bízni? Általános véleménye volt a pártbizottsági tagoknak, hogy a személyes meggyőző munkára kell a legnagyobb súlyt helyezni. Ugyanis agitál a rádió, a tévé, az új­ság, de sohasem „tesre sza­bottan”, az emberek nem kérdezhetnek vissza, nem vi­tatkozhatnak velük. Egyéni­leg felmerülő problémáikra, kételyeikre csak személyes beszélgetéssel lehet választ adni. Találóan jegyezte meg az egyilc pártbizottsági tag: most már régóta /tapaszta­lom, hogy akkor, amikor ka­lákában segítek házat épí­teni, vagy társadalmi mun­kában építünk utat-járdát, lehet a legjobban agitálni. Ott kötöttség nélkül beszél­nek az emberek, vita kere­kedik, a kezdeményezőhöz mások is csatlakoznak. Természetesen, az eredmé­nyes agitációhoz jól fölké­szült, naprakész ismeretekkel rendelkező aktivistákra van szükség. Ezért is fogalmazó­dott meg a pártbizottság ha­tározatában többek között az, hogy erősíteni kell a kom­munistákban a párt politiká­ja melletti kiállás kötelezett­ségét és biztosítani folyama­tos informálásukat. J. J. Házfelügyelők Negyven-ötven évvel ezelőtti életképeket idéző fil­mek, irodalmi művek a fiatalok számára érdekes és „újszerű” házmesterportrékat elevenítenek meg. Az idősebbeknek e képek az akkori valóságot jelentik, emlékeket ébresztenek. Film- és regényélményeim a han­gos, kissé loncsos, leselkedő, és markukat fillérekért tartó házmestereket idéz elém, akik parányi sötét lyu­kakban tengődtek. De örültek, hogy volt fedél a fejük felett. Idejüktől függően lesöpörték, néha le is mosták a lépcsőházat, a függőfolyosót, s valósággal lesték a ké­ső esti vagy éjszakai hazatérőket, netán látogatókat, akiktől pénzt remélhettek a kapunyitás fejében. Pénzt, hogy azt kis csuporban gyűjtögessék a „nincs máshoz nyúlni” idejére. E téren is nagyot változott a világ. Az, hogy házmes­ter, ma már egyáltalán nem is fedi a megbízatásuk tar­talmát. így a továbbiakban kizárólag a házfelügyelő elnevezést használjuk, — és azt használják hivatalosan is —. hiszen a mai házak gondnokai, felügyelői számos megbízatását valójában az fejezei ki pontosan. Házfelügyelőkkel beszélgetve kiderült, hogy manap­ság munkájuknak csak egy részét jelenti a lépcsőház takarítása, s csak időnként fordul elő, hogy éjszakai kapunyitásért felzavarják őket. Mivel a házat — ahol maguk is laknak, s pontosan ugyanolyan lakásban, mint bármelyik lakó — magukénak érzik, fontosnak tartják, hogy környéke is arról valljon, hogy ki is an­nak rendben tartója. Kedves virágoskertet rendeznek köréje, sőt, előfordul, hogy „magánszorgalomból” át­festik az ott levő padokat, no és az a házfelügyelő, aki ad magára, télen elsöpri a környékről a havat, a gya­logutak, járdák csúszásmentesítését is természetesnek tartja. Szerteágazó feladatuk, összetett a munkájuk, ők a hivatalos kapcsolattartók a Városgazdálkodási Vál­lalat és a házban élők között, ők szedik össze a lakók­tól a lakbért — ebben értendő a melegvíz-szolgáltatási díj, a szemételszállítás összege, a fűtésért fizetendő pénz és sorolhatnánk. Tehát a mai házfelügyelőnek értenie kell az adminisztrációhoz, máshoz, és egyre többen értenek is. Erezniök kell például, hogy miként kovácsolhatnak az idegen emberekből lakókollektívát, érteniök kell a lakók nyelvén, tudniok kell bánni az emberekkel. S hogy az utóbbiból is egyre többen vizs­gáznak' jelesre, annak bizonyítéka, hogy nemegyszer lép be hozzájuk valamelyik lakó. hogy elmondja örö­mét vagy bánatát, akár egy kávé mellett. S ugyan kiknek a feladata, hogy nemzeti ün­nepeinkre méltóan feldíszítsék a házat? Sőt, a legtöbb­jük fontos szervezési feladatokat lát el például olyan­kor, amikor a Hazafias Népfront fásítási, parkosítási akciót indít. Tehát „névváltozásuk” jogos, hiszen felügyelnek, gondnokolnak, szerveznek, együtt élnek a lakóközös­séggel. — hm — Csúcsforgalom a MÁV-nál A januári—februári rend­kívüli hideg időjárás miatt az első negyedévben a tervezett 28,2 millió tonna helyett csak 25 millió tonna árut szállí­tott a vasút. Az úgynevezett előszállítási akció sem volt sikeres, annak ellenére, hogy ebben az évben az eddiginél nagyobb mértékű fuvarked­vezményt nyújt a vasút. En­nek oka elsősorban az, hogy az előszállításba bevont áru­cikkek jó része fagyveszé­lyes, tehát ezeket nem lehet szállítani az idei télihez ha­sonló kemény hidegben. Ka­vicsból és homokból a tava­lyi mennyiségnek mindössze 35—40. százalékát fuvaroz­ták el, és salakból is csak a tavalyinak a felét. Az ener­giakorlátozás okozta terme­léskiesés miatt műtrágyaféle-* ségekből és cementből a ta­valyi első negyedévi mennyi­ségnek mindössze 70 százalé­kát szállították el az első há­rom hónapban. A jó idő beköszöntével ug­rásszerűen megnőtt a vasút­ra feladandó áru mennyisé­ge. A kora tavaszi csúcs — a hosszú, fuvarínséges időszak után — most nagy erőpróba elé állítja a vasütat. A MÁV erőfeszítései ellenére időn­ként és helyenként akadozik a szállítás, nő a kocsifordu- ló-idő, az áru lassabban jut el rendeltetési helyére, s a fuvaroztatóknak hosszabb ideig kell várakozniuk üres vagonra. A fogadási nehéz­ségeket elsősorban az okoz­za, hogy a vasút technikai felszereltsége az elmúlt évek során — a szűkülő beru­házási lehetőségek következ­tében — romlott, a kocsi­park egy része elöregedett. A MÁV belső szervezési intéz­kedésekkel igyekszik javíta­ni a helyzeten. fTTT-TTTSTl HlRRE Ünnepi megemlékezéseken köszöntöttük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Nagygyűlések, koszorúzások, baráti talál­kozók, ifjúsági találkozók, sportrendezvé­nyek színesítették a rendezvények sorát. Pártküldöttség látogatott Szekszárdra Taimbov megyéből. Bátaiszéken a műve­lődési házban a gimnazisták adtak mű­sort a nagygyűlésen, Simontornyán, Gyün­kön is koszorúztak, ez utóbbi helyen fák­lyás felvonulást is rendeztek. Az ünnep­ségek szónokai visszatekintettek az elmúlt 40 esztendőre és eredményeinket méltat­va szóltak az előttünk álló feladatokról, arról, hogy eredményeink jövőbeli bizto­sítéka csak a pontos, becsületes, szorgal­mas munka lehet. Türelmetlen tavaszvárás Nagyon vártuk már, de mégis nehezen érkezett az idei tavasz. A hosszú hideg tél után — amely olyan sok gondot, bosszú­ságot okozott — végre megjött a jó idő. A télikabátok lekerültek az emberek vál­A megyei ifjúsági nap megnyitója Dom­bóváron Iáról, népesebb lett a piac, és a földeken megjelentek a gépek. Nem lehet most ar­ra gondolni, hogy szombat van-e vagy vasárnap — mondta ismerősöm —. így is háromhetes késésben vannak a mezőgaz­dasági üzemek. Minden időt, minden al­kalmat ki kell használni az elmaradt ve­tések pótlására, a tavaszi munkák elvég­zésére. Megélénkült az élet a szőlőhegyeken és a hobbikertekben' is. A húsvéti ünnep előtt több kereskedel­mi egységben kedvezményes vásárt ren­dezték. Dombóváron a Napsugár Áruház­ban az élelmiszerosztályon egyes élelmi­szerféleségeket, a műszaki osztályon a kerékpárok némelyik típusát lehetett ked­vező áron megvásárolni. Felkészültek a boltok füstölt árukból is. Szekszárdon a piacon húsvéti nyuszit is lehetett venni 60—150 forintért. Akinek elég türelme volt kivárni, az halat is vásárolhatott a szekszárdi szaküzletben. Kísérleti tv-müsor Az elmúlt héten rendezték meg Dombó­váron az úttörő ökölvívó-olimpiát. Az esemény is rangos, írtunk is róla, de tör­tént még valami más is, amire úgy gon­dolom. oda kell figyelni. A rádió pécsi stúdiója közölte vasárnap reggel a hírt, hogy a verseny döntőit — azok a dombó­váriak, akikhez központi televízióantenna van beszerelve —, otthonukban nézhetik meg tv-készülékeiken. A televízió pécsi körzeti stúdiójának szakemberei segítettek, az első kísérleti adás lebonyolításában. A hírhez tartozik még az is, hogy a Mol­nár György Általános Iskola amatőrfilme­sei tevékenyen részt vettek a közvetítés­ben. Első alkalom volt ez, de Dombóvá­ron tervezik, hogy ez év őszén, ha a szük­séges feltételeket sikerül kialakítani, megkezdik a rendszeres műsorszolgálta­tást. Egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg a lakóhelyek, a kisebb közösségek részéről a napi események, hírek iránt. A kábeltelevízió nem új keletű dolog, hogy eddig nem terjedhetett el jobban, az a megfelelő személyi, technikai feltételek hiányával magyarázható. No és azzal is, hogy a közvetítés lehetőségének egyik ösz- szetevője. hogy egy adott területen belül azonos kábelrendszernek kell lenni. A hírközlés fejlődéséhez, korszerűsödé­séhez tartozik, hogy a televízió Teletext- szolgáltatást is tud biztosítani, természe­tesen a hozzá szükséges készüléken. Tá­rnáiban az Orion gyáregységben készítik, és szerelik össze azokat a részegységeket, amelyeket a MÓR—TX típusú televízióba szerelnek be. Az idei esztendő bővelkedik jelentős eseményekben. A közelmúltban fejezte be munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa, most ünnepeltük hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulóját, és már készülünk az országgyűlési képviselők és a tanács­tagok választására. A korábbi évektől el­térően a kettős, vagy többes jelölés lesz most a meghatározó, s arra a jelöltre sza­vazhatunk, aki megítélésünk szerint a leg­jobban képviseli majd érdekeinket. Nem hallottam arról, hogy valaki is készülne arra, hogy a nagy korteshad járatokhoz hasonló akciókat szervezzen. Megméretés lesz ez a választás a jelölteknek, de a választópolgároknak is, mert okosan, fe­lelősen kell döntenünk az utcák, lakóhe­lyek, lakóközösségek képviselőinek kivá­lasztásában. Az ünnepek sorában azonban nem fe­ledkezhetünk meg a munkáról. A BONY —KS-ben a tőkés exportban elért ered­ményeiket a magas minőségi követelések maradéktalan teljesítésének köszönhetik. A Szalamander-kooperációval meghonosí­tott gyártási eljárás, a szigorú minőségi, ellenőrzési, szervezési és irányítási mód­szerek hasznosítása egyre fokozottabb kö­vetelményeket támaszt a termelés vala­mennyi területén. Eredményes munkájukat az Ipari Mi­nisztérium és az QKISZ többször is elis­merte, a Kiváló Szövetkezet cím adomá­nyozásával. Az elmúlt gazdasági év ered­ményei alapján ismét megpályázták a „Ki­váló Szövetkezet” címet. Baloldali Ifik találkozója A megyeszékhelyen az úttörőházban ta­lálkoztak a baloldali ifjúsági mozgalom negyven évvel ezelőtti • szekszárdi alapító tagjai — egykori mezőgazdasági és gyári munkásak, tanoncak, tanulók, plakátra­Műszeres ellenőrzés az Orion tamási gyár­egységében gasztók, népnevelők, mai egyetemi taná­rok, gyári munkások, újságírók, gépkocsi- vezetők, jogászok, vállalati igazgatók, nyugállományba vonult pártmunkások. Péti Imre, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkára méleg szavakkal kö­szöntötte a résztvevőket és beszélt Szek- szárd város fejlődéséről, és méltatta az elért eredményeket. Nem maradhatott el természetesen az emlékezés sem a régmúlt eseményekről. A programhoz tartozott egy városnézés is. amelyen a találkozó résztvevői megis­merkedhettek Szekszárd fejlődésével, az­zal a várossal, amelyért ők egykor annyit SZARVAS ANTAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom