Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 99. szám. ÁRA: 130 Ft _______ \ 19 85. április 29., hétfő Mai számunkból KERESKEDELMI FIATALOK MEGYEI TALÁLKOZÓJA (2. old.) BEKE- és barátsági HÓNAP (3. old.) ÓN KÉRDEZ — GYŐZELEMMEL RAJTOLT MI VÁLASZOLUNK VÁLOGATOTTUNK (4. old.) (5. old.) Együtt a békéért Szimbólumnak is beillik: hét szocialista ország legmagasabb rangú vezetői ugyanabban a varsói palotában hosszabbították meg a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, ahol kevés híján három évtizeddel korábban első ízben aláírták azt. A folyamatosság, a tiszta szán­dékok jelképe volt ez a gesztus, azt érzékeltette, hogy a varsói szerződés tagállamai hűek maradtak eredeti céljaikhoz, alapelveikhez, alapvető felada­tuknak nem háborúra való készülődést, hanem a béke megóvását tekintik. A háború által legjobban megviselt európai fő­városban, a fasiszták által romhalmazzá változta­tott Varsóban 1955. május 14-én született meg az európai szocialista országok (védelmi szervezete. Létrehozása jogos válasz és elkerülhetetlen óvin­tézkedés volt a NATO 1949-es megalapítására, s az ezt követő kiszélesítésére. A Szovjetunió hiába ajánlotta föl, hogy belép az Atlanti Szerződés tag­jai közé — elutasították. Az NSZK fölfegyverzé- se, majd a NATO-ba való fölvétele egyértelművé tette: Európa ismét potenciális hadszíntérré vált, alig tíz esztendővel a világháború befejezése után. Megbízható ellensúly nélkül a nehezen kivívott bé­ke került volna közvetlen veszélybe. Ezért volt szükség a szocialista országok védelmi erőfeszíté­seinek összehangolására. Ugyanakkor a Varsói Szerződés már megalakulása idején is hangoz­tatta, s azóta számtalanszor kinyilvánította, hogy nem irányul egyetlen állam, vagy államcsoport el­len sem, nem táplál agressziós szándékokat Euró­pában, vagy bármely más kontinensen. E kijelentéseinek alátámasztására a Varsói Szer­ződés már harminc évvel ezelőtt is indítványozta, hogy egyidejűleg oszlassák föl a NATO-t és a szo­cialista országok védelmi szervezetét. Ezt a javas­latot most újólag megismételték a lengyel főváros­ban, jóllehet a nemzetközi politikai helyzet rend­kívül feszült. A NATO — elsősorban az Egyesült Államok nyomása következtében — növelte nuk­leáris csapásmérő eszközeinek számát, új, rendkí­vül veszélyes fegyverrendszereket telepített a Var­sói Szerződés tagjaival határos körzetekbe, s kí­sérletet tett a kialakult és jelenleg is fönnálló erő- egyensúly megbontására. A Szovjetunió és a Var­sói Szerződés más tagjainak határozott válasza ele­ve kudarcra ítélte ezeket a próbálkozásokat, ám a NATO politikája a nemzetközi feszültség fokozó­dásához, a háborús veszély elmélyüléséhez veze­tett. Reagan elnök „csillagháborús” elképzelései, amelyek mára már konkrét fegyverkezési progra­mok beindítását vonták maguk után, eddig soha nem látott méretű hadiköltségvetéssel és jelentős politikai feszültségkeltéssel párosulnak. A NATO nem is igyekszik titkolni, hogy tevékenységi kör­zetének fokozatos kiterjesztésére készül. Mindez indokolta, hogy a Varsói Szerződés hatályát újabb húsz évre meghosszabbítsák, illetve ennek letelte után további tíz esztendővel kiterjesszék. A Varsói Szerződés az utóbbi három évtizedben legkevesebb száz leszerelési javaslatot terjesztett be a NATO-országokkal folytatott különböző tár­gyalásokon, más nemzetközi fórumokon. Ezek ered­ménye sajnos nem tükrözi a bennük lévő korlát­lan lehetőségeket, hiszen nagyon kevés kérdésben sikerült konkrét megállapodásra jutni. Ez a min­denképpen a NATO közömbös magatartásának kö­vetkezménye, hiszen a szocialista országok mind ez idő alatt készek voltak haladéktalanul megálla­podni a fegyverzetek csökkentéséről, vagy teljes fölszámolásáról éppúgy, mint a bizalomerősítő in­tézkedések különböző formáiról. Hazánk képviseletében Kádár János írta alá a meghosszabbításról szóló jegyzőkönyvet. Tette azt az országgyűlés felhatalmazása alapján, a magyar nép egyetértő támogatásával — mindannyiunk, a világbéke érdekében. HORVATH GÁBOR Gorbacsov és Jaruzelski tárgyalásai Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- Az ülésen — a Politikai Bizottság javas­ponti Bizottságának ülését április 29-re latára — tájékoztatót hallgatnak meg az összehívták. időszerű politikai kérdésekről. (MTI) Több mint 2100 közérdekű javaslat Befejezéshez közelednek a tanácstagi jelölőgyűlések Tolna megyében április 24- ig összesen 1028 tanácstagi választókerületben tartottak tanácstagi jelölőgyűlést. Hatvanhárom választókerü­letben volt hármas, egyben pedig négyes jelölés. A hár­mas jelölések zöme a falvak­ban volt, itt 54 választóke­rületben jelöltek kettőnél több tanácstagjelöltet. A vá­rosokban 10 helyen vetettek fel a választópolgárok a két jelölt mellé még egyet. A je- lölőgyűléseken javasoltak közül hárman nem kapták meg a tanácstagi jelöltség­hez szükséges szavazatot. A tanácstagi jelölőgyűlé­sek mindenütt jó hangula­túak, felelősségteljesek vol­tak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy mindössze egy he­lyen kell megismételni a je­lölőgyűlést azért, mert nem volt két elfogadott jelölt. A jelölőgyűlések a válasz­tókerület fórumaivá váltak. A választópolgárok kifejtet­ték, véleményüket nemcsak a jelölttel kapcsolatban. El­mondták tapasztalataikat, ja­vaslatokat tették. Az eddig megtartott tanácstagi jelölő­gyűléseken összesen 3377 köz­érdekű bejelentést, javasla­tot és panaszt rögzítettek. A kimondottan közérdekű ja­vaslatok száma 2100 volt. A bejelentések száma és gyakorisága jól mutatja, hogy mi foglalkoztatja a vá­lasztópolgárokat, melyek a megoldásra váró feladatok. Üt-, járda-, csatornakérdés­sel kapcsolatban 957 közér­dekű javaslat volt. Kutak­kal, vízellátásai 150, műve­lődési házakkal, iskolákkal 83, az egészségügyi és szo­ciális gondozással 60, a köz- világítással, villanyhálózat­tal 172, a kereskedelemmel és szolgáltatással 194, a köz­lekedéssel 429, egyéb közér­deket érintő problémával pe­dig 209 esetben foglalkoztak a jelölőgyűléseken a válasz­tópolgárok. A szívélyes barátság és egység légkörében folytatott szombaton Varsában eszme­cserét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. A találko­zón Gorbacsov kifejezésre juttatta, hogy az SZKP vál­tozatlanul szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkás­párt és a lengyel dolgozók a válság következményeinek teljes felszámolásáért, a sta­bilizációért, a szocializmus pozícióinak megszilárdításá­ért folytatnak. A szombati varsói találko­zón Wojciech Jaruzelski len­gyelországi baráti látogatás­ra hívta meg Mihail Gorba- csovot, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Szombaton a lengyel fővá­rosban Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, kül­ügyminiszter, találkozott Andrej Gramikóval, az SZKP KB PB tagjával, első miniszterelnök-helyettessel, a Szovjetunió külügyminiszte­révéi. Közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Már „csak” az időjárásnak van pótolnivalója A HőgyéBzi Állami Gazdaság nagytormási kerületé­ben vasárnap is serényen dolgoztak. A kerület 1741 hektár területén lassan befejeződnek a tavaszi mun­kák. A cukorrépa, napraforgó vetése után e hónap 21-én kezdték meg a kukorica vetését 685 hektáron. Az áru- és a silókukorica már földbe került, így a műit hét péntekjén megindulhatott 265 hektáron a hibrid kukorica vetése, amelyet várhatóan május el­sejére be is fejeznek. A kerületben a komlót 66 hektáron már megmet­szették, így tegnapra csak a peronoszpóra elleni vé­dekezés maradt. Az időjárás okozta lemaradást eddig pótolták, most már inkább úgy tűnik, hogy az évszakhoz viszonyítva az időjárásnak van pótolnivalója. KAPFINGER A. Vasárnap is nyújtott műszakban dolgoztak a határban A kukorica vegyszerezése a vetéssel összhangban fo­lyik A tegnapi „adag” 70 hektárnyi hibrid kukorica elve­tése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom