Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
1985. április 22. I^iolna'N U NÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért zárták el a készüléket? Gellért Józsefné tolnai olvasónk levelében arra kér választ, hogy a Tolnaszigeten miért zárják el a telefont? A Tolnasziget kb. 3—4 kilométerre van Tolnától, s ha valami baj történik, vagy sürgősen kell intézkedni, be kell menni Tolnára. A Tolnai nagyközségi Közös Tanács elnöke, Szilák Miklós válaszolt: — A tolnaszigeti üzemegység korábban megrendelte a telefon átszerelését egy olyan helyre, ahonnan a segélyhívás biztosítható, A telefon átszerelésére a Tolna megyei Távközlési Üzem vezetőivel történt megbeszélés alapján április hónapban kerül sor és ezt követően a telefon a lakosság szolgálatában áll. Bonyhádhoz csatolják-e? Hollósy Lajosné cikói olvasónk írta, hogy a cikói széplaki szőlőben lakott. Levelében arról érdeklődött, hogy Bonyhád városhoz csatolják-e Cikót? — Bonyhád város általános rendezési terve a Bonyhád belterületéhez közvetlen kapcsolódó Cikó község zártkerti terület lakott részét a városhoz csatolja — válaszolta Bonyhád városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője, Sebestyén Lajos, majd így folytatta: — Az átcsatolásra szánt területen fekszik olvasójuk ingatlana is. Tekintettel arra, hogy Bonyhád város nyilvántartási térképének felújítása folyamatban van, az 1983. évi légi felvételkor az új belterületi határ jelölésénél az átcsatolást figyelembe vettük. — A vonatkozó jogszabályok értelmében lakott településrész átcsatolását az érintett lakosságnak kell kezdeményezni, Cikó községi Tanács és Bonyhád városi Tanács a szükséges szervezői munkát 1985. évben végzi. — Átcsatolás esetén a területre részletes rendezési tervet készítünk, melynek megfelelően történik a terület rendezése, fejlesztése, beépítése. A területátcsatolás célja, hogy a lakott terület belterületbe kerüljön, az ott élők a belterület előnyeit élvezhessék. Lesz-e rásegítő járat? Gerei András zombai olvasónk levelében a Szekszárd —Zomba—Kéty—Hőgyész vonalon 14 és 16 óra között közlekedő autóbuszjáratok terheléséről írt. Javasolta egy rásegítő járat beállítását. A Volán Vállalait ezt indokoltnak tartotta, a javaslatot elfogadta, s ígéretet tettek, hogy február 15-től pénteki napokon 15.20-kor Szekszárd- ról indítanak pluszjáratot. De az autóbusz 15-én pénteken nem jött. Érdeklődésére azt a választ kapta, hogy ismét ellenőrizték a járatokat, s megállapították: utaslemaradás nem volt, tehát nem tartják indokoltnak a rásegítő járat beállítását. Dr. Nedók Pál, a Tolna megyei Tanács közlekedési osztályának vezetője válaszolt : — A Szekszárd—Zomba— Kéty—Hőgyész vonalon kért rásegítő járatot a Volán 1985. február 15-én forgalmi okok miatt valóban nem tudta indítani, de azóta minden pénteken rendszeresen közlekedik. — Kivételt csak március 15-e képezett, amikor az iskolákban tanítási szünet volt, és a diákok nem utaztak, így a rásegítő járat közlekedtetése indokolatlan volt. A 11. számú Volán Vállalat a rásegítő járatot pénteki napokon továbbra is közlekedteti, de az utasszám csökkenése esetén azt szünetelteti. A rásegítő járat indulásáról az utazóközönség a pályaudvari hangosbemondó útján értesülheti Mikor kötik be a telefont? Ezt a kérdést tette fel levelében ifj. Gulyás Lászlóné, bonyhádi olvasónk, majd így folytatta: „Hosszú évekig vártuk a telefont, míg kb. 3 évvel ezelőtt bekötötték szekszárdi Wesselényi utcai lakásunkba. Két év múlva, mivel átköltöztünk Bonyhádra, annak rendje és módja szerint a telefont vissza kellett adni a szekszárdi postának. Levelet kaptunk a postától, hogy legyünk türelemmel, bekötik a bonyhádi új Perczel-kerti lakásunkba a készüléket. Azóta eltelt egy év, és még most sincs telefonunk.” A Pécsi Postaigazgatóságtól Sik Sándor, gazdasági igazgatóhelyettes küldte meg a választ: — A távbeszélőhálózat telítettsége miatt áthelyezési kérelmét olvasójuknak legnagyobb sajnálatomra jelenleg nem teljesíthetem. A Perczel-kert 3-as számtól kellene kábelt kiépíteni, mely beruházási forrás hiányában jelenleg nem valósítható meg. Az áthelyezési kérelmet az üzem továbbra is nyilvántartja és a hálózat kiépítésekor az állomás áthelyezéséről intézkedik. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Lenin szülőhelyen A világ minden tájáról százezrek érkeznek évente Uljanovszkba, ahol 1870. április 22-én született a világ első szocialista államának megalapítója, Lenin. Itt fejezte be kitüntetéssel gimnáziumi tanulmányait, itt találkozott először a forradalmi eszmékkel. Uljanovszk központjában található a Lenin Emlékmúzeum világos színű épülete. A maga nemében páratlan létesítményt 1970-ben építették a centenárium alkalmából. A fehér márványból készült Volga-parti épület harmonikusan illeszkedik a környezetbe. A belső udvarban látható az Uljanov család egykori lakása. Az emlékhely ma nagy kultúrközpont, ahol rendszeresen tartanak előadásokat neves tudósok, művészek. A könyvtárban pedig könyveket, folyóiratokat lehet olvasni. Fontos nemzetközi találkozókra, zenei fesztiválokra, művészeti eseményekre is sor kerül itt, amelyeken híres színészek, írók, tudósok, jeles államférfiak, zeneszerzők, űrhajósok lépnek fel. Reggeltől estig, hétköznap és ünepnap egyaránt látogatják idősek és fiatalok az emlékházat. Ismerkednek a nagy politikus és tanító életével és munkásságával kapcsolatos dokumentumokkal, fényképekkel és különböző anyagokkal. A megnyitás óta eltelt 15 év alatt több mint 20 millió ember látogatott el a Lenin-emlékmú- zeumba. Az egykori fiúgimnázium osztályterme, ahol Vlagyimir Uljanov tanult. Padján mindig élő virágok láthatók. A Volga partján emelkedik Lenin bronzból készült szobra A gazdasági ágazati irányításról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 13/1985. (III. 20.) számú rendelete. amely meghatározza, hogy a népgazdaság gazdasági ágazatait mely miniszterek irányítják, kimondja, hogy a gazdasági ágazati irányítás az adott ágazatba tartozó valamennyi gazdasági tevékenységre kiterjed függetlenül annak szervezeti vagy tulajdoni formájától, részletesen megjelöli az ágazati miniszternek az ágazati íirányítás körében végzendő feladatait, többek között azt, hogy a népgazdasági tervezés keretében kidolgozza az ágazati tevékenység fejlesztésére vonatkozó koncepciókat és döntési javaslatokat, előírja azt is, hogy az ágazati tevékenység fejlesztésére vonatkozó koncepciók és javallatok kidolgozása során tájékoztatja a gazdálkodó szervezeteket, valamint az érdekképviseleti szervéket az ágazati tevékenység fejlesztéséből adódó feladatokról, mérlegeli ezek javaslatait. Az állami ellenőrzésről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 14/1985. (III. 20.) számú rendelete, amely szerint az ellenőrzések rendszerének olyan működtetése szükséges, amely hatékonyan előmozdítja a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesülését. A jogszabály rögzíti a népi ellenőrzés, a pénzügyi- gazdasági ellenőrzés, a törvényességi felügyelet körében végzett ellenőrzés, a piacfelügyeleti ellenőrzés, egyéb hatósági ellenőrzések, az önállóan gazdálkodó vállalati, költségvetési és egyéb állami szervék belső ellenőrzésének célját és feladatait, ezek részletezésével és egymástól való elhatárolásával kiküszöböli az indoko- látlan párhuzamosságot, előírja azt, is, hogy az ellenőrzést végző szervek részt vesznek az ellenőrzési módszerek fejlesztésében és elterjesztésében. Mindkét fenti jogszabály a Magyar Közlöny idei 13. számában jelent meg, és 1985. évi április hó 1. napján hatályba lépett. Megjegyezzük, hogy ugyanitt olvasható a módosított és módosító két jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege is. Ugyancsak a Magyar Közlöny f. évi 13. számában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszternek a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról szóló, a korábbi jogszabályt módosító 6/1985. (III. 20.) MÉM— ÉVM—PM—IM számú együttes rendelete, amely kimondja. hogy termelőszövetkezeti földnek lakóházépítés céljára való tartás használatba adásánál a beépítésre vonatkozó előírásokra, a használatbavételi díj mértékére és megfizetésére, az éhhez nyújtható állami kölcsön feltételeire az állami építési telkekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a használatbavételi díj összegét pedig a termelőszövetkezet vezetősége állapítja meg. A rendelet kihirdetése napján — 1985. III. 20-án — hatályba lépett. Az elöljáró tiszteletdíjának megállapításáról szól a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a Magyar Közlöny idei 14. számában megjelent 1/1985. (III. 28.) MT TH számú rendelkezése, amely szerint az elöljáróság a rendelkezésben írt határok között a lakosság számára, az elöljáróság hatáskörébe utalt ügyék gyakoriságára, a jelentkező feladatok meny- nyiségére figyelemmel állapítja meg az elöljáró tiszteletdíját, éspedig évenként január hónapban. A rendelkezés az 1985. évi általános választás napján lép hatályba. DR. DEÄK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Leg ipar baj Ma már nemcsak a rajzasztalokon láthatók, hanem prototípusként is megszemlél- hetők azok a repülőgép-újdonságok, amelyek a következő évtized elejétől fokozatosan meghatározzák a tőkés országok légi közlekedési vállalatainak teljesítőképességét, arculatát. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a legújabb gépek megfelelnek a nemzetközi zaj- és környezetvédelmi szabványoknak, nagyobb kényelmet biztosítanak az utazóközönségnek, megkönnyítik a személyzet munkáját, s mindenekelőtt energiatakarékosabbak lesznek. E műszaki újdonságok mellett természetesen a vezető oégek speciális újdonságokat, meglepetéseket is tartogatnak. A kiszivárogtatott hírek szerint a Boeing a közismert 737-es típus olcsóbb, de javított változatához fűz nagy reményeket. A nagy versenytárs, a Douglas cég a DC—9- es új változatát ajánlja a vevőknek. Az MD—80-as típusról azonban a szakemberek úgy vélekednek, hogy a következő évtized közepére már nem lesz igazán korszerű. Ezért a cég figyelme egyre inkább egy turbinahajtású, légcsavaros típus felé fordul, amely ugyanolyan gyors lesz, mint a sugárhajtású gép, de üzemanyag-fogyasztása lényegesen kevesebb. A nagyok triumvirátusának harmadik tagja, a nyugat-európai kooperációban működő Airbus cég a 150 személyes A—320- as géptől reméli piaci pozícióinak és üzleti partnereinek megtartását. Természetesen az új típusok kifejlesztése, majd sorozatgyártásának megkezdése igen jelentős tőkét igényel. A gyártók számításai szerint a nagy költségek az eladási árakban térülnek majd meg. az Airbus úgy tervezi, hogy egy új gépért 28—30 millió dollárt kér. A Boeing 50 millió dollárt szeretne bevételezni egy-egy repülőért. A prognózisok készítői igen 'kedvem jövőt ígérnek a gyártóknak. Egy számítás szerint a tőkés világ légiforgalmi vállalatainak 2000-ig 7800 repülőgépet kell beszerezniük. Ezek értéke az 1983-as árakat figyelembe véve is mintegy 400 milliárd dollár. Kérdéses természetesen, hogy a beruházási kereteket miből, hogyan teremtik elő a légi- forgalmi vállalatok. Az amerikai oégek az utóbbi két esztendőben kilábaltak a hullámvölgyből, s nem veszteségesek. A nyugat-európai versenytársak viszont csak jelentős állami támogatással tudnak fennmaradni. Vagyis nagyon törékeny a vállalatok pénzügyi egyensúlya, s az újabb gépek vásárlása csak nagyszabású kölcsönökből, különböző támogatásokból valósítható meg. A légiforgalmi társaságoknak bevételeik növelésére kevés lehetőségük van — a díjszabás emelése egyenlő lenne az ön- gyilkossággal, hiszen a nemzetközi járatokon a repülő- jegyárak reálértéken mérve folyamatosan csökkennek. A tőkés légitársaságok valószínűleg megtalálják majd az útját-módját a szükséges pénzeszközök előteremtésének, így feladhatják rendeléseiket a repülőgépgyártóknak. Ez annyit jelent, hogy az ágazat a következő tíz esztendőben megmenekül a csődtől.
