Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
2 “ísíÉPÜJSÁG 1985. április 17. Jelölő gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) de vannak olyanok is, akik túlzott igényekkel lépnek fel. A HNF nagyközségi titkára ezután a VII. ötéves tervben megvalósítandó tervekről szólva elmondotta, hogy a lakosság által legszükségesebbnek ítélt feladatokat kívánják megoldani. Tervezett öt szolgálati lakás, szilárd burkolatú út, szolgáltatóház és tornacsarnok építése, ezenkívül közművesített telkek kialakítása és Kalaznón egy mélyfuratú kút fúratása, valamint a hő- gyészi Lichtenstein-kastély hasznosítása szerepel az előzetes tervekben. Mindezek megvalósításában építeni akarnak a jövőben is az alkotó lokálpatriotizmusra. Sári József beszámolója végén javaslatot tett a HNF tanácstagjelöltjeire, Pál Imrére, a jelenlegi tanácselnökre és a gyönki MEZÖGÉP- nól technológusként dolgozó Vámosi Jenőre, akiket a jelen lévő választópolgárok egyhangúlag elfogadtak. él — Nagy érdeklődés Dombóváron Dombóváron április 15. és május 8. között 45 választó- kerületben tartanak tanácstagi jelölő gyűléseket. A városi választási elnökség munkáját — tanácstagi választókerületenként — tíz-tíz fős szervezőbrigád segíti, melynek tagjait a pártszervezetek, üzemek és intézmények saját dolgozóikból delegálták. A szervező brigádok személyesen keresik fel a választó- polgárokat, érdeklődnek a választókörzetek gondjairól és meghívják a választókat a tanácstagi jelölő gyűlésekre. Hétfőn este három dombóvári választókerületben tartottak tanácstagi jelölő gyűlést. A 9. számú választó- kerület jelölő gyűlésére a Zrínyi utcai óvodában került sor. Tapaszti Gyula, a gyűlés levezető elnöke tájékoztatta a szép számban megjelent választópolgárokat Dombóvár ötéves fejlődéséről, a megoldásra váró feladatokról, majd javaslatot tett a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében, két tanácstagjelöltre. A jelölő gyűlés résztvevői nyílt szavazással tanácstagnak jelölték dr. Salamon Györgyöt és Nagy Bélát. Magyarszéki Endre Hu Jao-paug a nukleáris leszerelésről Kína azt reméli, hogy lényegi haladás lesz a nukleáris leszerelésről folyó amerikai—szovjet tárgyalásokon. Kína nem akar háborút, belső építőmunkájához tartós békére van szüksége. Az ország az ezredfordulóra meg akarja négyszerezni 1980-as bruttó nemzeti termékét, az egy főre eső nemzeti jövedelmet 800—1000 dollárra akarja emelni. Az ezredfordulót követő első ötven évben pedig utol akarja érni, vagy legalábbis meg akarja közelíteni a fejlett országokat, közölte Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára az ausztráliai Canberrában kedden tartott sa j tóértekezletén. Kína a nukleáris fegyverek teljes betiltása és megsemmisítése mellett áll ki. Támogatja azt a kezdeményezést, hogy a Csendes-óceán déli térségét változtassák atomfegyvermentes övezetté, mondta a főtitkár, majd megismételte a kínai külpolitika korábbról ismert tételeit : Kína senki mellett nem kötelezi el magát, szövetségre sem lép senkivel, a nemzetközi érintkezésben a békés egymás mellett élés elveit tartja a legjobbnak, még hasonló társadalmi berendezkedésű országok között is. A felsorolásban a j,he- gemonizmus ellenzése” is szerepelt, bár, mint mondta: Peking értékeli a Kínával; vagy más országokkal való kapcsolatok javítására vonatkozó szovjet óhajt”. Hu Jao-pang igyekezett kisebbíteni a polpotisták kambodzsai kegyetlenkedéseit. Kijelentette: országa továbbra is támogatja a „demokratikus Kambodzsa” koalícióját, melynek fő ereje a „Vörös Khmer”-frakció. A kínai elképzelés szerint a polpotis- táknak helyük van Kambodzsában. A főtitkár azt mondotta továbbá, hogy Kína pozitívan fog dönteni az 1988-as szöuli olimpián való részvétel kérdésében, ameny- nyiben a politikai helyzet a Koreai-félszigeten erre lehetőséget ad. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Gheorg- he Petrescu román miniszterelnök-helyettest, a magyar-román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. A baráti légkörű megbeszélésen részt vett Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Nicolae Veres, Románia budapesti nagykövete, t * A német fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából tartott emléküléssel kedden Balaton- füreden megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség Irodájának 33. ülése. Az ünnepi emlékülésen Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke méltatta a fasizmus feletti győzelem jelentőségét és annak hatását a munkás- osztályra, a szervezett dolgozók mozgalmára. GENF Kedden Genfben az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartott az űrfegyverek kérdésével foglalkozó munkacsoport. LONDON Nagy-Britanniában kinevezték az ország első hulladékfeldolgozási miniszterét. Feladata, hogy újrafeldolgozás és -felhasználás révén hosznosítsa az ország évi 56 millió tonna háztartási és ipari hulladékának nagy részét. Az új tárca tulajdonosa a 39 éves David Trippier, aki eddig a kereskedelmi és ipari minisztériumban dolgozott. Mai kommentárunk Havanna és Quito párbeszéde Akik Kuba elszigetelődésére spekuláltak, egyre csaló- dottabbak, mégpedig okkal. Havanna ma már nemcsak néhány liberális latin-amerikai rendszerrel, hanem a földrész igen sok országával normalizálta kapcsolatait. Kivételnek legföljebb a szélsőjobboldali diktatúrák tekinthetőek, mint például Haiti vagy Chile. Legutóbb világszerte feltűnést keltett az ecuadori államfő és népes kíséretének havannai tárgyalása. Az eszmecseréken Leon Febres Cordero elnök vendéglátójával, Fidel Castróval mindenekelőtt a térséget leginkább foglalkoztató témákat: a közép-amerikai válságot és a latin-amerikai államok eladósodásának következményeit tekintette át, de szó volt a kétoldalú kapcsolatokról is. Most először fordult elő a kubai forradalom győzelme óta, hogy Ecuador elnöke ellátogatott a karibi országba. Jó jel ez, biztató jelenség, hiszen — mint a quitói sajtó is hangsúlyozza — sok a közös téma, amelyre együttesen kell megoldást találni. Bizonyos, hogy a közép-amerikai válság okainak elemzésében eltér Havanna és Quito álláspontja, de az is biztos, hogy a súlyos és elhúzódó feszültség megszüntetését mindkét országban üdvösnek tartanák. Hasonlóképpen lehetséges, hogy eltérően ítélik meg az eladósodás elleni fellépés módozatait a kubai és az ecuadori politikusok, ám — mint Castro közelmúltban tett javaslatai is bizonyítják — a kivezető utat szeretnék megtalálni, s ebben a közösen kidolgozott kezdeményezések célravezetőek lehetnek. Kuba az elmúlt években számtalan jelét adta annak, hogy elkötelezett szocialista orientációját híven őrizve, szeretné kapcsolatait fejleszteni Látin-Amerika országaival. Sőt, a közelmúltban Havanna ésszerű indítványokat tett arra nézve is, hogy javítsa viszonyát szomszédjával, az Egyesült Államokkal. Igaz. erre a kezdeményezésre Washington a jól ismert módon válaszolt: Fidel Castro konkrét javaslatait propagandaszólamoknak minősítette, s elutasította. Más a helyzet Kuba és a „zöld kontinens” viszonyában. Emlékezetes, hogy annak idején az amerikai államok szervezetében az USA valóságos kampányt folytatott Havanna elszigetelésére. Akkor az Egyesült Államok mellé sok latin-amerikai ország fölsorakozott, s csak alig néhány — köztük Mexikó és Costa Rica — szegült szembe a washingtoni állásponttal. Azóta azonban a helyzet gyükeresen megváltozott. Kuba tekintélye az utóbbi években nőttön-nőtt, s Havannában igen sok latin-amerikai politikus járt, mint ahogy kubai küldöttek is tárgyaltak külföldön. Az ecuadori államfővel folytatott tárgyalások is bizonyítják, hogy Kuba kész az eszmecserére mindazdkkal, aik jószándékkal, az egyenjogúság elveinek tiszteletbentartásával óhajtják a párbeszédet. GYAPAY DÉNES Eltville-től Doverig A környezetvédők Hamburgban a városokat mindinkább szennyező gépkocsik számának csökkentését követelik Szíria ünnepén Már több mint negyedszázada, hogy egy Rajna-parti kisváros lakói — maguk is úgy vélték, hogy különös bátorságról tesznek tanúságot — tiltakozó megmozdulásokat kezdeményeztek. Eltville polgárai úgy döntöttek, hogy nem engedik megzavarni a nyugalmukat, s egyben megvédik a történelmi városképet is. Megítélésük szerint ugyanis az a terv, amely a városon keresztül haladó autóút építéséről döntött, mindezt alaposan fenyegette. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több nyugatnémet város lakossága lépett fel hasonló módon. Ezeket az akciókat akkoriban „állampolgári kezdemé- nyezések”-nek nevezték, s nem nehéz felfedezni bennük napjaink zöldjeinek előtörténetét. Voltaképpen mindegy, hogy honnan is származtatjuk azokat a mozgalmakat, amelyeket zöldek-' nek, alternatívoknak, környezetvédőknek nevezünk. Tény: léteznek, egyre inkább számolni kell velük, nem lehet — mint azt sokáig a tőkás világ hagyományos pártpolitikusai tették — egy kézlegyintéssel elintézni őket. Amikor a zöldek mozgalmát, a kialakulás előtörténetét vizsgáljuk, kétségtelenül első helyen az emberi környezet védelmét, az úgynevezett ökológiai célokat kell említenünk. Ezek a kezdeti időkben még nem voltak politikai tartalmú mozgalmak, így pártállástól függetlenül tagjaik között megtalálhatók voltak a bal- és a jobboldali pártoik képviselői éppen úgy, mint a politikával szemben közömbös személyek. Már kezdetben is jellemző volt a mozgalomra „a nukleáris szorongás”, pontosabban az atomenergia bármiféle felhasználása elleni tiltakozás. A környezetvédők nem csupán a nukleáris energia katonai célokra való felhasználása ellen tiltakoztak, hanem elítélték békés célú alkalmazását is, s ez jellemzi őket ma is. Ez a követelés sokakban ébresztett gyanút, hiszen egyre világosabbá vált, hogy a Föld hagyományos energiakészletei nem végtelenek, sőt jelentős részük kimerülőben van, tehát ezek pótlásáról gondoskodni kell. Az atomenergia békés célú, ellenőrzött felhasználását sokan tartották és tartják az emberiség jövője szempontjából elengedhetetlennek, így az ily módon gondolkodók hamar elváltak a zöldektől, helyenként szembekerülték velük. Emlékezetes, hogy a hatvanas évek derékén, végén kibontakozott diákmegmozdulások kezdetben javarészt egyetemi ügyekkel foglalkoztak, csak később tűztek zászlajukra társadalmi célokat is. A hatalmon lévők hamar felismerték a veszélyt, s felszámolták a diákmozgalmakat. A hetvenes évek derekán a már egyre jobban és eredményesebben szerveződő zöldek nyitott kapukkal várták mindazokat, akik a diák- mozgalmak kudarca után közösséget, fórumot kerestek a maguk számára. Ez a folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy a zöldek szerte a világon, de különösen Nyugat ^Európában az elmúlt tíz esztendőt a kibontakozás, a sikerek évtizedének tekintik. Nemrégiben az angliai Doverben tartották meg az európai környezet- védő, zöld mozgalmak és pártok második nemzetközi találkozójukat, kongresszusukat. Ez alkalommal indokolt önbizalommal állapították meg, hogy mozgalmuk kontinensünkön fellendülőben van. Megállapításukat igazolja, hogy gyakorlatilag Nyugat- Európa valamennyi országában jelen vannak. A legerősebbek a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában, de képviselőik ott vannak az úgynevezett Európa Parlament üléstermében is. A doveri tanácskozás résztvevőinek önbizalmát nyilván növelte a nyugatnémet zöldek sikersorozata. Hiszen ott a környezetvédők immár párttá szerveződtek, s a velük rokonszenvezők — munkások és értelmiségiek — száma messze meghaladja bejegyzett tagjaikét. A tartományi parlamentekben éppen úgy ott vannak képviselőik, mint 1983 máciusa óta a szövetségi gyűlésben, a Bundestagban. Az NSZK-lban a hagyományos pártoknak már nemcsak számolniok kell velük, hanem tisztázniuk kell a hozzájuk fűződő viszonyt, a velük szembeni magatartást. Mindenképpen egy új, baloldali színezetű mozgalom kialakulását kell re- gisztrálniok a tőkés világ polgári demokráciáinak. Az NSZK-ban a 13 évig kormányzó szociáldemokraták, ha nem is hangoztatják, de tisztában vannak vele, hogy a hatalom esetleges visszaszerzéséhez szükségük lehet a zöldek támogatására. A zöldek sokat hangoztatott célja, mely szerint meg kell teremteni a nukleáris fegyverektől mentes világot, egyértelműen találkozik a Föld lakói döntő és meghatározó többségének elképzeléseivel. Népszerűségük és folyamatos előretörésük titka alighanem ebben rejlik. THURZÓ TIBOR Ma harminckilenc éve, 1946. április 17-én hagyták el Szíria területét az utolsó francia és angol katonai egységek. Azóta minden évben ez a nap ünnep a Szíriái Arab Köztársaságban. A négy évszázados török és negyedszázados francia uralom után a független fejlődés első szakasza nem volt mentes a nehézségektől: államcsínyek és a Közel-Keleten dúló háborúk törték meg az útkeresés lendületét. Fordulóponthoz akkor érkezett el az ország, amikor 1970-ben a Háfez Asszad vehette Baath párt átvette a kor- mányrudat. Bár 1973-ban újabb háború zavarta az építőmunkát, az utóbbi másfél évtizedben az ország igen komoly eredményeket ért el a gazdasági-társadalmi felemelkedésért vívott harcban. A vezetés politikája megértésre talál a lakosAz Osztrák Szocialista Párt Kurt Steyren, egészségügyi és környezevédelmi minisztert jelöli a jövő évi köztársasági elnökválasztásra, jelentette be kedden Fred Sino- watz kancellár, az SPÖ elnöke. Az ügyben hivatalosan a párt vezetőségének jövő heti ülése dönt. Sinowatz idő előtti bejelentését az tette időszerűvé, hogy ismét szóba került Bruno Kreisky volt kancellár jelölésének lehetősége. A 74 éves Kreisky azonban, aki kiterjedt nemzetközi tevékenysége mellett a kulisszák mögött szerepet játszik az SPÖ politikájának alakításában is, leszögezte: már csak a kora miatt sem gondolhat arra, hogy elvállalja a hat évre szóló tisztséget. A 64 éves Kurt Steyrer orvos. A tény, hogy tárcája a környezetvédelemért is felelősi, szerepet játszhatott kiválasztásában, miután Ausztság körében, amit az is bizonyít, hogy Asszad elnököt a közelmúltban ismét államfővé választották. A Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú államának számító Szíria külpolitikája következetesen antiimperialista. Damaszkusz szilárdan kiáll a közel-keleti rendezés igazságos megoldása mellett, s elutasít minden különutas próbálkozást, legyen az a Camp David-i egyezmény, vagy az ammani megállapodás. Az ország a haladó erők és a szocialista államok kapcsolatának erősítésén munkálkodik szüntelenül, síkraszáll azért, hogy e stratégiai viszony mélyüljön. Szépen fejlődnek a hazánk és Szíria közötti sokoldalú kapcsolatok is. Nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk a baráti szír népnek az elért vívmányok megerősítésében és fejlesztésében. riában is előtérbe kerültek a környezetvédelem kérdései s a zöld pártok, tömörülések szavazói tábora gyorsan növekszik. Steyrer ellenjelöltje az 1986 tavaszi választáson Kurt Waldheim, egykori néppárti külügyminiszter és ENSZ-főtitkár. A 66 éves politikust az ellenzéki polgári Osztrák Néppárt jelölte az államfői tisztre. A papírforma szerint a szocialista jelölt megválasztása valószínű, miután az SPÖ-vel koalícióban kormányzó Osztrák Szabadság Pánt is várhatóan Steyrer támogatására szólítja fel szavazóit. Rudolf Kirchschläger, Ausztria jelenlegi — párton kívüli — államelnöke 1970 óta tölti be e funkciót, második hatéves megbízatásának lejártával a 70. évét idén betöltött népszerű politikus visszavonul. Osztrák elnökjelölt Kik azok a zöldek?
