Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. április 13. Képújság s Moszkva várja a világ ifjúságát 1985. július 27-e és augusztus 3-a között rendezik meg Moszkvában a XII. Viilágif- júsági- és Diáktalálkozót. A fesztivál jelszava „Az anti- imperialista szolidaritásért, békéért és barátságért!” A feszitivál előkészületeibe 118 ország ifjúsági- és egyetemi szervezetei kapcsolódtak be. Ez arról tanúskodik, hogy a fiatalok felismerték a mai nemzetközi helyzetben rejlő veszélyeket és egyre határozottabban lépnek fel a béke védelmében, a nukleáris háború kirobbanása ellen. A Nemzetközi Előkészítő Bizottság és a Szovjet Előkészítő Bizottság közösen gazdag politikai, kulturális, sport- és turisztikai programot dolgozott ki. Gondoltak a gyerekekre és az egyetemistákra is. Mindent megtesznek azért, hogy a VIT rendezvényei színesek, érdekesek, felejthetetlenek legyenek és hogy az alatt a néhány nap alatt, amelyet a fesztivál vendégei a szovjet fővárosban töltenek, minél többet lássanak a szovjet fiatalok életéből. Nagy szerep jut az előkészületi munkában a főváros feldíszítésének és a fesztiváltermékek gyártásának. A grafikusok, dekoratőrök, formatervezők és divattervezők plakátokat, emblémákat, jelvényeket, ajándéktárgyakat, ruhamodelleket készítenek. Nagy figyelmet szentelnek a fesztiválmozgalom történetének is. A kiadók mintegy 100 politikai és szépirodalmi alkotást, díszes albumot, útikönyvet jelentetnek meg. A szovjet előkészítő bizottság művészeti tanácsa több mint 1500 féle fesztiválemblémával díszített tárgy készítésére adott megbízást. A szovjet fiatalok is nagy lelkesedéssel készülődnek a VIT-re. A Komszomol-tagok a munkaversenyeken vívhatják ki a megtisztelő jogot, hogy a találkozón a szovjet ifjúságot képviselhessék. Több tízezer fiatal vállalta, hogy az ötéves tervből rá jutó feladatokat a fesztivál megnyitásának napjáig teljesíti. Az első egymillió rubelt a moszkvai fiatalok fizették be a XII. Világifjúsági Találkozó pénzügyi alapjára. A gyárakban dolgozó fiúk és lányok pluszműszakot vállaltak, a művészek nagy sikerű hangversenysorozatot rendeztek, amelynek bevételét szintén a VIT-alapba fizették be. Az ukrán fiatalok 7 millió rubellel támogatják a VIT-et, amely nagy része kommunista szombat bevételéből származott. Szépen hoztak a fesztivál ^kasszájába” a köz- társasági egyetemi építőbrigádok is. A VIT nemzetközi alapjának bevételeit nemcsak a fesztivál költségeire kívánják fordítani. A fesztiválok hagyományai szerint segítséget nyújtanak belőle, azon országok fiataljainak is, amelyek ugyan szeretnének küldöttségükkel részt venni a fesztiválon, anyagi nehézségeik miatt azonban erre nem lenne lehetőségük. A VIT szovjet előkészítő bizottsága éppen a takarékosság érdekében úgy döntött, hogy a fesztiválra nem emelnek külön épületeket. A fővárosi tanács határozata értelmében 133 létesítmény ad otthont majd a fesztivál eseményeinek. Nevezetesen 40 kultúrház, 37 színház, filmszínház és hangversenyterem;, 20 múzeum és kiállítási terem, stadion, park, szabadtéri fórum. A szovjet fővárosban először 1957 nyarán rendeztek világifjúsági találkozót. Az akkori találkozó jelszava „A békéért és barátságért” volt, emblémája a híres margaréta, ami a következő fesztiválok jelvénye is lett. l,Az ifjúság és a béke feledhetetlen ünnepe voilt” — így nyilatkoztak a résztvevők. Az idén a nemzetközi ifjúság évében Moszkva újra várja a világ fiataljait. Szlovákia gyümölcskertjei Több mint tíz évvel ezelőtt, 1974-ben hozták létre Szlovákia legnagyobb kertészeti vállalatát, a Stupavai Gyümölcstermelő Állami Gazdaságot. A nagyüzemek a többi között Sabinovban, Vysny Rubinban, a Pozsonyhoz közeli Stupaván, Vra- novban, Michalovcén és Szlovákia több más vidékén vannak gyümölcsösei és zöldségkertészetei. A korszerű mezőgazdasági vállalat dolgozói nyolcezer hektáron gazdálkodnak. A gyümölcstermelés itt egy évtized alatt nem egészen 1400 tonnáról évi több mint 3300 tonnára nőtt. Az eredmények elérésében fontos szerepet játszott a ber- necebaráti termelőszövetkezettel folytatott szoros együttműködés. A magyar és a szlovák vállalat már kilencedik éve tart fenn eredményes munkakapcsolatot. A magyar partnertől rendszeresen vásárolnak ribizlioltvá- nyokat a stupavaiak. Hasonlóan jó kapcsolat fűzi a vállalatot lengyel és NSZK- beli partnereihez. Biztatónak ígérkezik az együttműködés Olaszországgal is. Tavaly innen 150 ezer eperpalántát importáltak. A stupavai gazdaság évente 6—7 millió eperpalántát telepít, s az olasz importtal a minőséget kívánják javítani. A ringló, a meggy és a szilva szedéséhez jól beváltak a bolgár BALKAN—3 rázógépek, amelyek a betakarítás során száz-kétszáz gyümölcsszedő munkáját végzik el. A gyümölcsösök terméshozamának növeléséhez nagy mértékben hozzájárul a rendszeres öntözés is. Hektáronként 140 mázsás átlagterméssel hálálta meg a vizet az őszibarack. A gazdaságban zöldségtermesztéssel is foglalkoznak. Évente ezer tonna zöldbabot, továbbá nyolcszáz tonna parajt és csemegekukoricát szállítanak konzervipari feldolgozásra Újabban a gyümölcsösök terméshozamának további növelésére méhesek meghonosításával is próbálkoznak. A méhészkedésnek régi hagyományai vannak Szlovákia más vidékein, így a stupavai termelőknek volt lehetőségük a tapasztalatok átvevásére. (★ HORIZONT A Diring-Jurjah feltárja titkait ősrégi munkaeszközökre bukkantak a régészek Jaku- tiában, a Léna folyó medencéjében, 1776 kilométer távolságra a Bikov foktól. Ezt a helyet a j,Diring-Jurjah patak” névvel jelölik. A föld mélye párját ritkító leleteket rejtett, amelyeknek kora másfél-kétmillió év. A tudósok úgy vélik, hogy Diring-Jurjahban a további ásatások új oldalakat nyitnak meg az emberiség történetében. Az ásatások során negyed- fél ezredéves neolit kori temetkezésekre bukkantak. Legutóbb pedig őskori ásatag emberek munkaeszközei kerültek elő... Vegyészeti tesztelő laboratórium A vegyészet fejlődése során új kémiai anyagok tömege árasztotta el az élet szinte minden területét. Ma körülbelül 4 millió vegyi anyagot tartanak számon a világon. Ezt a hatalmas mennyiséget évente mintegy 1000 újabb vegyszer, vegyi alapanyag, úgynevezett kemikália gyarapítja. A vegyi eljárások és a vegyi termékek fokozott alkalmazása az iparban, a mező- gazdaságban és más területeken a haszon mellett számos veszélyt is hordoz. Gyógyszerek, növényvédő szerek, festékek, kozmetikumok!, ipari vegyi alapanyagok, bizonyos esetben úgynevezett mutagén hatást váltanak ki, maradandó elváltozásokat hozhatnak létre az élő szervezetben oly módon, hogy azokat az utódok is sok esetben öröklik. Az NDK Genetikai és KU- túrnövénykutató Intézetében Gaterslebenben 1974 óta működik olyan laboratórium, ahol a vegyi termékeket a mutagén hatások szempontjából vizsgálják. Az intézet munkatársai, az Egészség- ügyi Minisztérium rendelkezése alapján, az NDK-ban gyártott valamennyi gyógyszert, növényvédő szert és tnás kemikáliát ellenőriz. De nemcsak a mutagén —, hanem esetleges rákkeltő hatásukat is vizsgálják. Vegyi termék ugyanis csak akkor forgalmazható az országban, ha előzőleg kiállta a gaterslebeni tesztelést és a próba negatív volt. A laboratóriumban baktériumok, emberi és állati sejt- kultúrák, élesztő, rovarok és természetesen az elmaradhatatlan kísérleti egerek segítségével végzik a tesztelést. A vegyszerek mutagenitásá- ra és rákkeltő hatására vonatkozó vizsgálatokhoz a kutatók tesztrangsort dolgoztak ki. Először baktériumtenyészeten próbálják ki a vizsgálati anyagot. Ez a legalsó fok, s egyben az első szűrő annak megállapítására, hogy forgalmazható-e a termék. Amennyiben a baktériumpróba sikeres^ a minta újabb rostákon megy át, s ha nem esik ki, végül eljut a legutolsó fokig. Lengyel gazdaság A Tesla villamosvezeték-bálózat Földi álmok a világűrben „A világűrben csak földi álmaink vannak” — mondják a szovjet űrhajósok, amikor erről a témáról beszélgetünk velük. „Sem a Föld körüli pályán, az űrhajón, sem később — a Földön, nem szoktam a világűrről álmodni” — mondta Valentyin Lebegyev, a 211 napos űrutazás egyik résztvevője. Ugyanezt mondta Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjev, és Oleg Atykov. akik 237 napot töltöttek a világűrben. A súlytalanságban a rokonokkal, barátokkal álmodtak, a hazai földről, és házukról, Csillagvárosról. Andrijan Nyikolajev, aki kétszer járt az űrben, elmondta, hogy a világűrben vágyakozott minden földi dolog után — levélzizegés, az esőcseppek kopogása, a madárdal után. Izek az emberi szívnek különösen kedves hangok gyakran kísérik az űrhajósok álmát. Tudjuk, hogy a földön vannak, akik fekete-fehérben álmodnak, és vannak, akik színesben. Alekszej Leonov, aki először lépett ki a nyílt világűrbe, azt mondja, hogy ő is fekete-fehérben álmodik, bár közismert, hogy szenvedélye a festészet. 1985 a lengyel hároméves terv utolsó esztendeje. A hároméves terv fő feladata volt behozni az 1980—1982-es időszakban keletkezett veszteségeket, legyőzni a további gazdasági nehézségeket és megközelíteni az 1978. év szintjét. A veszteségek igen érzékenyen érintették a népgazdaságot. így például a nemzeti jövedelem több mint 1 billió zlotyval csökkent, — ez az összeg fedezné kb. 400 000 lakás felépítését, beleértve a teljes infrastruktúrát is. Ez az egybillió zloty ugyanakkor egyenértékű a legközelebbi évtized oktatási és egészségügyi ráfordításaival. Már ez a két példa is érzékelteti a probléma nagyságát. S itt tegyük hozzá, hogy Lengyelország népessége 1979 óta közel kétmillió fővel gyarapodott. A kialakult helyzetet röviden így 'lehet összefoglalni: kevesebb az elosztani való, több az ember. A hároméves terv első két esztendeje feljogosított az optimizmusra. A tervelőirányzatot, amelyet a realitások figyelembevételével határozták meg, eredményesen végrehajtották. A tervfeladatokat áltailában túlteljesítették!, a termelés hónapról hónapra emelkedett. A gazdasági megélénkülés szembetűnő volt minden szakágban, — a bányaiparban éppúgy, mint a feldolgozóiparban. Mindkét esztendő igen előnyös volt a mezőgazdasági termelés szempontjából. A terméseredmények jók, vagy igen jók voltak, s ha lassan is, növekedett a szarvasmarha- és sertésállomány. Ennek köszönhetően egyes élelmiszercikkekre meg lehetett szüntetni az élelmiszerjegyet. Az 1985-ös év kevésbé kedvezően indult. Ennek elsőrendű oka az időjárás volt. A több egymást követő enyhe tél után igen szigorú, fagyos ítél következett. Nagy mennyiségű hó hullt és a nagyon alacsony — több- helyütt a mínusz harminc fokot meghaladó hőmérséklet szinte megszakítás nélkül két hónapon át tartott. Ez természetesen nem maradt következmények nélkül. Januárban és februárban fűtési célokra a tervezettnél 3,5 millió tonnával több szenet kellett felhasználni. Ezért korlátozni kellett az exportot! ami 180 millió dolláros veszteséget okozott. Az egyéni fogyasztók szükségleteinek biztosítása érdekében elkerülhetetlennek bizonyult az ipari fűtőanyag-ellátás korlátozása. Az eddigi becslések szerint a kemény tél okozta károk, pontosabban termelés- kiesések az alapvető termék- csoportokban kb. félmillió tonna acél. 200 000 tonna hengerelt termék, 140 000 tonna kén. 1 millió tonna cement, 50 000 tonna műtrágya veszteséget okoztak. A tengeri kikötőkben 27 százalékkal kevesebb árut raktak át, 50 százalékkal csökkent a tengeri halászat. Vannak azonban pozitív tényezők is: Zavartalan volt a lakosság fűtőanyag-, gáz- és villamos- energiaellátásai, megfelelően funkcionált a szállítás, mindenekelőtt a városi közlekedés. A gazdasági veszteségek behozása elengedhetetlen. Ellenkező esetben veszélyeztetve lenne az idei év s ezzel együtt az egész hároméves terv feladatainak végrehajtása. A veszteségek behozása tehát a lengyel üzemekben nem csupán termelési és gazdasági, hanem társadalmi és politikai feladat is. Hol kereshetők a veszteségek megtérülésének lehetőségei ? Miilyen tartalékok vannak? A legnehezebb a feladatuk a folyamatos üzemben dolgozó vállalatoknak. De mindenütt vannak lehetőségek. A szakemberek mindenekelőtt a termelés minőségében rejlő tartalékokat — tágabban a gazdálkodás haitékonyságában rejlőket — hangsúlyozzák. Továbbra is komoly veszteségeket okoz a termelés nem megfelelő minősége: veszteségeket nyersanyagban, anyagban, energiában és az emberi munkában nemkülönben. A minőség javítása lényeges mértékben hozzájárulhatna a tél folyamán szenvedett veszteségek pótlásához. Tadeusz Frey Egymilliárd dollár értékű beruházással elkészült a jugoszláv Nikola Tesla villa- mosvezeták-hálózat. Az európai méretekben egyedülálló hálózat négyezer kilométer hosszan húzódik a Koszovo—Riberevina—Titograd—Trebinje vonalon. A vezetéket kizárólag jugoszláv szakemberek építették hazai gyártmányú gépek és berendezések segítségével. A tervek szerint még az idén megkezdik egy másik villamosvezeték-rendszer kiépítését is. Teljes hossza meghaladja majd a 20 000 kilométert, s ez a hálózat szállítja Jugoszlávia teljes „áramforgalmát" egészen 1990-ig. Jelenleg Jugoszláviában 70 víz-, vagy hő- és egy atomerőmű termel áramot, összteljesítményük: 17 743 megawatt. Az erőművek az előző évben több mint 67,5 milliárd kilowattóra elektromos áramot állítottak elő. Tranzit gázszállítások Csehszlovákia és a Szovjetunió 1970-ben kötötte meg a tranzit gázszállítási egyezményt. Két évvel ezután már csehszlovák vezetékrendszeren érkezett a szibériai földgáz Ausztriába, majd újabb egy év múlva az NDK-ba, valamint az NSZK-ba. Mivel a szovjet szállítások folyamatosan növekednek, s a Csehszlovákián „átutazó” gáz eljut Olaszországba, Jugoszláviába és Franciaországba is, a vezetékhálózatot folyamatosan bővítik. A rendszer jelenleg három fővonalból áll. Az első évi 28 milliárd, a második 37 milliárd, a harmadik 53 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas. A tranzithálózat teljes hossza 3150 kilométer. A fő- és a szárnyvonalakat 140(K 1200, 1000, illetve 800 milliméter átmérőjű csövekből hegesztették össze. Az irányítóközpont Prágában székel. A két elosztóközpont a dél-szlovákiai Detrekő—Szent-Péteren és a közép-csehországi Zlonicén létesítették. A gáz megfelelő nyomásáról és az áramlás gyorsaságáról 10 kompresszorállomás gondoskodik. Ezek segítségével a szibériai földgáz 7 Mpa (Megapascal) nyomáson másodpercenként 8 méteres sebességgel áramlik a vezetékeken. A tranzithálózat negyedik vonalának kiépítését 1983-ban kezelték meg. A 860 kilométer hosszú vonal a szovjet—csehszlovák határtól, Szlovákián, Morva- és Csehország déli részén át vezet majd a csehszlovák—NSZK határhoz, a roz- vadovi átadó állomáshoz.
