Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. április 13. NÉPÚJSÁG 7 fehérjét adó növények kutatási centruma A hazai és a külföldi kutatók és intézetekben jól ismert Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet élére tavaly július 2-án új igazgató került: dr. Takács László. A Nyírségben született, most 42 esztendős. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, vízgazdálkodási szakmérnöki képesítést is ugyanitt kapott. Első munkahelye termelőüzem volt: a vencsel- lői Szabadság Téesz, s miközben a szövetkezetben a főagronómus-helyettesi munkát végezta, a helyi gimnáziumban is tanított. Főagronómus volt a balsai Petőfi Téeszben, majd kutató lett a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetnél. Innen került a gödöllői Agrártudományi Egyetem üzem- tani tanszékéra, ahol előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. A kutatóiintézeti kutatási munkára alapozva készítette el a doktori értekezését, amelynek a címe a következő: A burgonyatermesztés jövedelmezőségét befolyásoló főbb agrotechnikai tényezők összehasonlító vizsgálata. Időközben elvégezte tanulmányait a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem Politikai Gazdaságtan szakosító tagozatán. Mielőtt Iregszemcsére került, számos témakörben végzett kutatást. Vizsgálta például azt, hogy a meszezés, a különböző műtrágyadózisok, valamint az öntözés hogyan hat három burgonyafajta terméseredményére. Kidolgozta a burgonya öntözéses termesztési módszereit. Foglalkozott a mezőgazdasági vállalatok ökonómiai szervezési kérdéseivel ezen belül is főleg a szántóföldi kultúrákkal, az öntözéses termelés szerkezetével, a fehérjében gazdag növények ökonómiai és szervezési kérdéseivel. Kutatási témakörei ezzel nem merülnek ki, hisz olyan fontos témakör kidolgozásában is részt vett mint a gazdaságosságot, és a versenyképességet fokozó ökonómiai és szervezési tartalékok, valamint az újabb források feltárása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Dr. Takács László eddigi kutatási munkája összegzéseként most készíti a kandidátusi disszertációját, melynek a témája: A növénytermelés vállalati szerkezete, tervezése, és rugalmassága. Az oktatáson és a kutatáson kívül az iregszemcsei kutatóintézet új igazgatója három éven át tagja volt az iparszerű termelési rendszerek vízgazdálkodási szakbizottságának, tanulmányokat készített a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntözési szolgálata részére, szakértőként működött közre Dr. Takács László, az iregszemcsei kutatóintézet igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia felméréseinél, több szakbizottságban, munkacsoportban dolgozott, s mező- gazdasági üzemeknek is adott szaktanácsot — öntözésszervezési és növénytermesztési témakörökben. Számos cikk jelent meg tollából a hazai szakkiadványokbani főleg az öntözés, a vízgazdálkodás, és termelésszervezés témakörében. Mint az új igazgatóktól szokás, megkérdeztük dr. Takács Lászlótól is, hogy melyek az elképzelései, milyen feladatokat tűzött ki önmagának célul, munkájában mit tart a legfontosabbnak. — Szeretnénk elérni, hogy az általunk nemesített fajták minél nagyobb arányban kerüljenek a köztermesztésbei s a külpiacon is sikerünk legyen — hangzott a válasz. Ez a kutatással, nemesítéssel foglalkozó intézet munkáját minősíti. Cél az, hogy Iregszemcse továbbra is a fehérjét adó növények kutatási centruma legyen. Olyan fajtákat kívánnak előállítani, amelyek a mezőgazdaság által felállított követelményeknek minden vonatkozásban megfelelnek. Változatlanul a napraforgó, a szója, a repce lesz a három fő növény, de foglalkozunk még hüvelyesekkel, többek között borsóvak esi cseri borsóval és lencsével. Az új fajták előállítása mellett agrotechnikai és ökonómiai kutatásokkal is kívánnak foglalkozni. Ehhez persze pénz és létszám is kell — a fejlesztés forrásai adottak. Bővíteni kell az intézetben folyó tevékenységet, mégpedig azért, hogy az itt előállított fajtákhoz fajtaspecifikus agrotechnikát is tudjanak ajánlani az üzemeknek. Az intézetben jelenleg 16 kutató dolgozik, s most írtak ki öt kutatói állásra pályázatot, ezenkívül a létszám 20—22, zömében középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal bővül. A több feladathoz tehát adottak a feltételek. I regszemcsén szeretnék fokozni a sebességet, hisz a hazai növénytermesztésben a megfelelő fajtacseréről és fajtaarányról a kutatóintézetek feladata gondoskodni. Ezeknek az új fajtáknak állniuk kell a versenyt a külföldön előállított fajtákkal, s pláne ha jobbak azoknál, mód adódik arra, hogy külpiacon értékesítsék. Csupán egy példa arra, hogy milyen az Iregszemcsén nemesített szója hazai vetésaránya: a szójaterület 30— 40 százalékán kerül földbe az Iregszemcsén nemesített vetőmag. Ezt az arányt növelni kívánják. Ez rendkívül lényeges szempont, hisz a kutatáshoz szükséges öszszeg 65—70 százalékát saját bevételből kell finanszírozni. Fejleszteni is csak akkor tudnak, ha minél több Ireg- szemcsén előállított fajtát vetnek el a mezőgazdasági nagyüzemek. Tudniillik az úgynevezett „fajtahasználati díj” jelentős összeg, s a fejlesztés forrása. Az intézet fejlesztésénél számításba veszik a profilból következő feladatokat« a mezőgazdasági termelés kutatási-fejlesztési igényét, az intézet helyzetét, valamint a jelenlegi, és a VII. ötéves terv időszakának várható gazdasági körülményeit. A fejlesztést elsősorban a belső tartalékok feltárása, a kutatás, és a gazdálkodás hatékonyságának fokozására lehet alapozni. A hatékonyság fokozásának azonban feltétele a kutatási eszközök felújításának, és létesítésének az eddiginél nagyobb mérvű támogatása is. Ami a belső tartalékokat illeti^ abból is van bőven: a kutatás komplexitásának megvalósítása, a kutatói állomány feladatcentrikus átcsoportosítása, és létszámának bővítése, a létszámkeret maradéktalan kihasználása, a költségvetés által biztosított pénzforrások ésszerű fel- használása, az üzemi területen a gazdálkodás színvonalának fokozása, a kutatási eredmények hatékony értékesítése. A ma és holnap fajtái már az intézeti tenyészkertekben vannak. Ezek nemcsak a hazai, de a nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Mint hagyományaihoz híven eddig is, remélhetőleg a jövőben is, mind itthon, mind pedig külföldön egyre gyakrabban találkoznak majd a mezőgazdasági szakemberek Iregszemcsén nemesített fajtákkal. D. Varga Márta Uj Skála A Skála Áruházi lánc újabb taggal bővült, megnyitotta kapuit a Márka-Skála Szövetkezeti Áruház Sziget- szentmiklóson. Az 1200 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményben ABCm Aruház áruház, iparcikkosztály, lakástextil, divatáru, konfekció és ajándék shop várja a vásárlókat. Érdekesség, hogy vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. A nőidivat-osztályon Vagyonvédelem Az elmúlt évtizedekben a termelőszövetkezeti gazdálko- dás kiemelkedő eredményeket ért el, és az ország gazdaságának alapvető tényezőjévé vált. A téeszek korszerű nagyüzemekké fejlődtek és a szövetkezeti tulajdon, mint a társadalmi tulajdon egy része, jelentős nagyságrendet képvisel. Tolna megye szövetkezetei közel 7,5 milliárd forint bruttó állóeszközzel és 3,4 milliárd forint forgóeszközzel rendelkeznek. Ez a vagyon fokozott védelmet élvez a szocialista állam és társadalom részéről, ami nemcsak a szövetkezeti tagság, de minden állampolgár kötelessége. A szövetkezeti vagyon megóvása széles körű társadalmi feladat, a szövetkezeti tagoknak, dolgozóknak, de kötelessége ez a velük kapcsolatban lévő állami szerveknek, vállalatoknak és hivataloknak is. Az üzemi vezetésnek és a társadalmi szervezeteknek fontos szerep jut ebben a feladatkörben. A TOT elnöksége és a Belügyminisztérium munkacsoportot hozott létre a társadalmi tulajdon védelmére azzal a céllal, hogy az 1979—83 közötti évek valóságos fejlődéséről, a bűnözés helyzetéről pontos helyzetképet kapjon, a gondok megoldására pedig javaslatot tegyen. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények alakulásának vizsgálata elválaszthatatlan attól a közegtől, amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak. A szövetkezetek ma már nemcsak a mezőgazdasági termelésben töltenek be fontos szerepet, hanem a szolgáltatások a kiegészítő üzemágak területén is. A szövetkezetek nem egyszerűen gazdálkodó szervek, hanem a közösségi élet otthonai is. működésüket, gazdáia téeszekben kodásukat demokratikus elvekre építették és ennek megfelelően is szervezték meg — önkormányzati keretek között dolgoznak. A munkacsoportnak a vizsgált időszakról szóló jelentéséből kiderült, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények elkövetése a többi ágazathoz hasonlónak mondható, nem jobb, de nem is rosszabb, mint a népgazdaság egyéb területén. Az elmúlt öt esztendőben a kivizsgált bűncselekmények 61 százaléka lopás, 12,4 százaléké betöréses lopás, 8,9 százaléka sikkasztás, 5,4 százaléka csalás, 0,2 százaléka pedig hűtlen kezelés volt. Ebben az időszakban országosan 12 781 bűncseleknény vált ismertté, és a korábbi évekhez hasonlóan, továbbra is a lopások állnak az első helyen. Üj jelenség a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyújtásából keletkezhet. Sokszor a gazdálkodás nehéz áttekinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolvajt. A belső ellenőrzés komoly fejlődésen ment keresztül, de az ellenőri munka színvonala még nem kielégítő. A tsz-vezetők — hangsúlyozza a vizsgálat — létszámukhoz képest rendkívül kis arányban követnek el bűn- cselekményt, évente 1—2 százalékuk ellen indul eljárás. A választott vezetők bűnelkövetése még ennél is alacsonyabb. Az egyéni haszon- szerzésre törekvés inkább a középvezetőknél tapasztalható, a termelésben és az értékesítésben elfoglalt helyük jóval tágabb lehetőséget kínál a vagyon elleni cselekedetek elkövetésére. Követtek már el bűncselekményt tévesen felfogott köz-, illetve csoportérdek motivációjaként, a gazdálkodási eredményeknek a valóságnál szebb színben való feltüntetésével. Az elkövető vezetőik zöme büntetlen előéletű, rendezett anyagi körülmények között élő, gyakran társadalmi tisztségeket viselő ember, cselekedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt környezetükben. Kiemelkedő, hogy a bűn- cselekmények elkövetésének száma tendenciózusan csökken, ami a vizsgált időszakban 82%-os volt. A szövetkezetekben a társadalmi tulajdon védelmének helyzete jó, tovább javult a fegyelem, erősödtek a szocialista vonások. Mutatja ezt a hatékonyabb gazdálkodás, a közös vagyon fokozottabb őrzése is. A tagok és vezetők jól irányítják és ellenőrzik a szövetkezetek gazdálkodását. működését. Az elmúlt években korszerűbb lett az üzemi és munkaszervezet, javult a belső ellenőrző munka színvonala is. A szövetkezeti tulajdon védelmének szempontjából komoly jelentőségük van a káderkérdéseknek és a személyzeti munkának. A szakmai rátermettség mellett elsőrendű követelmény a politikai megbízhatóság, és fontos kérdés az utánpótlás szervezett biztosítása is. Súlyának megfelelően kell foglalkoznia a tsz-szövetség elnökségének a szövetkezeti ellenőrző bizottsági elnökök véleményezésével. A vagyonvédelemmel foglalkozó tagok száma általában megfelelő, összetételük, tevékenységük és szervezeti irányításuk azonban még kívánnivalót hagy maga után. Érdekes és nem is megnyugtató, hogy a téeszek elleni bűncselekmények felét kívülálló személyek. követik el. A jelenleginél nagyobb figyelmet érdemel a szövetkezetekkel tartós, vagy eseti szerződési kapcsolatok jogainak, követeléseinek nyilvántartása és azok érvényesítése. Változatlanul kulcskérdés a társadalmi tulajdon védelme esetében a belső ellenőri munka. „A termelőszövetkezetek működését, gazdálkodását — a termelőszövetkezetek önállóságán alapuló demokratikus belső igazgatás keretében — maga a tagság ellenőrzi, a téeszeken kívülálló szervek ellenőrzését csak a jogszabályokban megállapított hatáskörökben végezhetnek.” Más szerveknél ezt a feladatot rendszerint a felettes szervek látják el, a téeszeknek ebben az értelemben nincs felettes szervük, így önmaguknak kell gondoskodni a „tulajdonosi ellenőrzés” megszervezéséről. A legfőbb ellenőrző szerv a közgyűlés, a tagok összessége, akik ezt a jogot a tagok soraiból választott ellenőrző bizottság útján gyakorolják. Az ellenőrzési iroda, megalakulásától napjainkig sokat fejlődött, ellenőrzési kötelezettségének eleget tesz, munkájáról évente részletes beszámolót készít. Említést érdemel azonban a tagság tudati, szemléleti formálása is, mert a téeszekben komoly társadalmi bázis áll a jó ügy szolgálatában. Az elmúlt évtizedekben a megye termelő- szövetkezetei kiemelkedő eredményeket értek el, korszerű nagyüzemekké váltak, fejlődtek és modernizálódtak, évről évre fokozták termelésüket. Az eredményekben érdemeket szerzett vezetők és tagok döntő többsége becsületes, törvénytisztelő állampolgár. A megteremtett értékek védelme, a téeszek minden dolgozójának — minden magyar állampolgárnak — egyetemes erkölcsi és anyagi érdeke. —ó — r Az ABC-áruházban
