Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13. NÉPÚJSÁG 7 fehérjét adó növények kutatási centruma A hazai és a külföldi kuta­tók és intézetekben jól ismert Iregszemcsei Takarmányter­mesztési Kutatóintézet élére tavaly július 2-án új igazgató került: dr. Takács László. A Nyírségben született, most 42 esztendős. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen szerzett dip­lomát, vízgazdálkodási szak­mérnöki képesítést is ugyan­itt kapott. Első munkahelye termelőüzem volt: a vencsel- lői Szabadság Téesz, s mi­közben a szövetkezetben a főagronómus-helyettesi munkát végezta, a he­lyi gimnáziumban is ta­nított. Főagronómus volt a balsai Petőfi Téeszben, majd kutató lett a Nyírségi Agro­technikai Kutató Intézetnél. Innen került a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem üzem- tani tanszékéra, ahol előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. A kutatóiintézeti kutatási munkára alapozva készítette el a doktori értekezését, amelynek a címe a követke­ző: A burgonyatermesztés jö­vedelmezőségét befolyásoló főbb agrotechnikai tényezők összehasonlító vizsgálata. Időközben elvégezte tanul­mányait a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem Politi­kai Gazdaságtan szakosító tagozatán. Mielőtt Iregszemcsére ke­rült, számos témakörben vég­zett kutatást. Vizsgálta pél­dául azt, hogy a meszezés, a különböző műtrágyadózisok, valamint az öntözés hogyan hat három burgonyafajta terméseredményére. Kidol­gozta a burgonya öntözéses termesztési módszereit. Fog­lalkozott a mezőgazdasági vállalatok ökonómiai szerve­zési kérdéseivel ezen belül is főleg a szántóföldi kultúrák­kal, az öntözéses termelés szerkezetével, a fehérjében gazdag növények ökonómiai és szervezési kérdéseivel. Ku­tatási témakörei ezzel nem merülnek ki, hisz olyan fon­tos témakör kidolgozásában is részt vett mint a gazda­ságosságot, és a versenyké­pességet fokozó ökonómiai és szervezési tartalékok, vala­mint az újabb források fel­tárása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Dr. Takács László eddigi kutatási munkája összegzé­seként most készíti a kandi­dátusi disszertációját, mely­nek a témája: A növényter­melés vállalati szerkezete, tervezése, és rugalmassága. Az oktatáson és a kutatá­son kívül az iregszemcsei kutatóintézet új igazgatója három éven át tagja volt az iparszerű termelési rendsze­rek vízgazdálkodási szakbi­zottságának, tanulmányokat készített a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntözési szolgálata részére, szakértőként működött közre Dr. Takács László, az iregszemcsei kutatóintézet igazgatója a Magyar Tudományos Aka­démia felméréseinél, több szakbizottságban, munkacso­portban dolgozott, s mező- gazdasági üzemeknek is adott szaktanácsot — öntözésszer­vezési és növénytermesztési témakörökben. Számos cikk jelent meg tollából a hazai szakkiadványokbani főleg az öntözés, a vízgazdálkodás, és termelésszervezés témaköré­ben. Mint az új igazgatóktól szokás, megkérdeztük dr. Ta­kács Lászlótól is, hogy me­lyek az elképzelései, milyen feladatokat tűzött ki önma­gának célul, munkájában mit tart a legfontosabbnak. — Szeretnénk elérni, hogy az általunk nemesített fajták minél nagyobb arányban ke­rüljenek a köztermesztésbei s a külpiacon is sikerünk le­gyen — hangzott a válasz. Ez a kutatással, nemesítés­sel foglalkozó intézet munká­ját minősíti. Cél az, hogy Iregszemcse továbbra is a fehérjét adó növények kuta­tási centruma legyen. Olyan fajtákat kívánnak előállíta­ni, amelyek a mezőgazdaság által felállított követelmé­nyeknek minden vonatkozás­ban megfelelnek. Változatla­nul a napraforgó, a szója, a repce lesz a három fő nö­vény, de foglalkozunk még hüvelyesekkel, többek között borsóvak esi cseri borsóval és lencsével. Az új fajták előállítása mellett agrotechnikai és öko­nómiai kutatásokkal is kí­vánnak foglalkozni. Ehhez persze pénz és létszám is kell — a fejlesztés forrásai adot­tak. Bővíteni kell az intézet­ben folyó tevékenységet, mégpedig azért, hogy az itt előállított fajtákhoz fajta­specifikus agrotechnikát is tudjanak ajánlani az üze­meknek. Az intézetben jelenleg 16 kutató dolgozik, s most írtak ki öt kutatói állásra pályá­zatot, ezenkívül a létszám 20—22, zömében középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal bővül. A több feladathoz tehát adottak a feltételek. I regszemcsén sze­retnék fokozni a sebességet, hisz a hazai növénytermesz­tésben a megfelelő fajtacse­réről és fajtaarányról a kuta­tóintézetek feladata gondos­kodni. Ezeknek az új fajták­nak állniuk kell a versenyt a külföldön előállított fajták­kal, s pláne ha jobbak azok­nál, mód adódik arra, hogy külpiacon értékesítsék. Csupán egy példa arra, hogy milyen az Iregszemcsén nemesített szója hazai vetés­aránya: a szójaterület 30— 40 százalékán kerül föld­be az Iregszemcsén nemesí­tett vetőmag. Ezt az arányt növelni kívánják. Ez rendkí­vül lényeges szempont, hisz a kutatáshoz szükséges ösz­szeg 65—70 százalékát saját bevételből kell finanszírozni. Fejleszteni is csak akkor tudnak, ha minél több Ireg- szemcsén előállított fajtát vetnek el a mezőgazdasági nagyüzemek. Tudniillik az úgynevezett „fajtahasználati díj” jelentős összeg, s a fej­lesztés forrása. Az intézet fejlesztésénél számításba veszik a profilból következő feladatokat« a me­zőgazdasági termelés kutatá­si-fejlesztési igényét, az inté­zet helyzetét, valamint a jelenlegi, és a VII. ötéves terv időszakának várható gazdasági körülményeit. A fejlesztést elsősorban a belső tartalékok feltárása, a kuta­tás, és a gazdálkodás haté­konyságának fokozására lehet alapozni. A hatékonyság fo­kozásának azonban feltétele a kutatási eszközök felújítá­sának, és létesítésének az ed­diginél nagyobb mérvű tá­mogatása is. Ami a belső tartalékokat illeti^ abból is van bőven: a kutatás komplexitásának megvalósítása, a kutatói állo­mány feladatcentrikus átcso­portosítása, és létszámának bővítése, a létszámkeret ma­radéktalan kihasználása, a költségvetés által biztosított pénzforrások ésszerű fel- használása, az üzemi terüle­ten a gazdálkodás színvona­lának fokozása, a kutatási eredmények hatékony érté­kesítése. A ma és holnap fajtái már az intézeti tenyészkertekben vannak. Ezek nemcsak a hazai, de a nemzetközi össze­hasonlításban is megállják a helyüket. Mint hagyományai­hoz híven eddig is, remélhe­tőleg a jövőben is, mind itt­hon, mind pedig külföldön egyre gyakrabban találkoz­nak majd a mezőgazdasági szakemberek Iregszemcsén nemesített fajtákkal. D. Varga Márta Uj Skála A Skála Áruházi lánc újabb taggal bővült, megnyi­totta kapuit a Márka-Skála Szövetkezeti Áruház Sziget- szentmiklóson. Az 1200 négy­zetméter alapterületű keres­kedelmi létesítményben ABC­m Aruház áruház, iparcikkosztály, la­kástextil, divatáru, konfek­ció és ajándék shop várja a vásárlókat. Érdekesség, hogy vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. A nőidivat-osztályon Vagyonvédelem Az elmúlt évtizedekben a termelőszövetkezeti gazdálko- dás kiemelkedő eredménye­ket ért el, és az ország gaz­daságának alapvető tényező­jévé vált. A téeszek korszerű nagyüzemekké fejlődtek és a szövetkezeti tulajdon, mint a társadalmi tulajdon egy ré­sze, jelentős nagyságrendet képvisel. Tolna megye szö­vetkezetei közel 7,5 milli­árd forint bruttó állóeszköz­zel és 3,4 milliárd forint for­góeszközzel rendelkeznek. Ez a vagyon fokozott vé­delmet élvez a szocialista ál­lam és társadalom részéről, ami nemcsak a szövetkezeti tagság, de minden állampol­gár kötelessége. A szövetke­zeti vagyon megóvása széles körű társadalmi feladat, a szövetkezeti tagoknak, dolgo­zóknak, de kötelessége ez a velük kapcsolatban lévő ál­lami szerveknek, vállalatok­nak és hivataloknak is. Az üzemi vezetésnek és a társa­dalmi szervezeteknek fontos szerep jut ebben a feladat­körben. A TOT elnöksége és a Belügyminisztérium mun­kacsoportot hozott létre a társadalmi tulajdon védelmé­re azzal a céllal, hogy az 1979—83 közötti évek valósá­gos fejlődéséről, a bűnözés helyzetéről pontos helyzetké­pet kapjon, a gondok megol­dására pedig javaslatot te­gyen. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények ala­kulásának vizsgálata elvá­laszthatatlan attól a közeg­től, amelyben a szövetkeze­tek gazdálkodnak. A szövet­kezetek ma már nemcsak a mezőgazdasági termelésben töltenek be fontos szerepet, hanem a szolgáltatások a ki­egészítő üzemágak területén is. A szövetkezetek nem egy­szerűen gazdálkodó szervek, hanem a közösségi élet ottho­nai is. működésüket, gazdái­a téeszekben kodásukat demokratikus el­vekre építették és ennek megfelelően is szervezték meg — önkormányzati kere­tek között dolgoznak. A munkacsoportnak a vizs­gált időszakról szóló jelenté­séből kiderült, hogy a társa­dalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények elkövetése a többi ágazathoz hasonlónak mondható, nem jobb, de nem is rosszabb, mint a népgaz­daság egyéb területén. Az el­múlt öt esztendőben a ki­vizsgált bűncselekmények 61 százaléka lopás, 12,4 százalé­ké betöréses lopás, 8,9 szá­zaléka sikkasztás, 5,4 száza­léka csalás, 0,2 százaléka pe­dig hűtlen kezelés volt. Eb­ben az időszakban országosan 12 781 bűncseleknény vált ismertté, és a korábbi évek­hez hasonlóan, továbbra is a lopások állnak az első he­lyen. Üj jelenség a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyúj­tásából keletkezhet. Sokszor a gazdálkodás nehéz átte­kinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolvajt. A belső ellenőrzés komoly fej­lődésen ment keresztül, de az ellenőri munka színvonala még nem kielégítő. A tsz-vezetők — hangsú­lyozza a vizsgálat — létszá­mukhoz képest rendkívül kis arányban követnek el bűn- cselekményt, évente 1—2 szá­zalékuk ellen indul eljárás. A választott vezetők bűnelkö­vetése még ennél is alacso­nyabb. Az egyéni haszon- szerzésre törekvés inkább a középvezetőknél tapasztalha­tó, a termelésben és az érté­kesítésben elfoglalt helyük jóval tágabb lehetőséget kí­nál a vagyon elleni cseleke­detek elkövetésére. Követtek már el bűncselekményt téve­sen felfogott köz-, illetve csoportérdek motivációja­ként, a gazdálkodási eredmé­nyeknek a valóságnál szebb színben való feltüntetésével. Az elkövető vezetőik zöme büntetlen előéletű, rendezett anyagi körülmények között élő, gyakran társadalmi tiszt­ségeket viselő ember, csele­kedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt környeze­tükben. Kiemelkedő, hogy a bűn- cselekmények elkövetésének száma tendenciózusan csök­ken, ami a vizsgált időszak­ban 82%-os volt. A szö­vetkezetekben a társadalmi tulajdon védelmének helyze­te jó, tovább javult a fegye­lem, erősödtek a szocialista vonások. Mutatja ezt a haté­konyabb gazdálkodás, a közös vagyon fokozottabb őrzése is. A tagok és vezetők jól irányítják és ellenőrzik a szövetkezetek gazdálkodá­sát. működését. Az elmúlt években korszerűbb lett az üzemi és munkaszervezet, ja­vult a belső ellenőrző mun­ka színvonala is. A szö­vetkezeti tulajdon védelmé­nek szempontjából komoly jelentőségük van a káder­kérdéseknek és a személy­zeti munkának. A szakmai rátermettség mellett első­rendű követelmény a politi­kai megbízhatóság, és fon­tos kérdés az utánpótlás szervezett biztosítása is. Sú­lyának megfelelően kell fog­lalkoznia a tsz-szövetség el­nökségének a szövetkezeti el­lenőrző bizottsági elnökök véleményezésével. A vagyonvédelemmel fog­lalkozó tagok száma általá­ban megfelelő, összetételük, tevékenységük és szervezeti irányításuk azonban még kí­vánnivalót hagy maga után. Érdekes és nem is megnyug­tató, hogy a téeszek elleni bűncselekmények felét kívül­álló személyek. követik el. A jelenleginél nagyobb fi­gyelmet érdemel a szövetke­zetekkel tartós, vagy eseti szerződési kapcsolatok jogai­nak, követeléseinek nyilván­tartása és azok érvényesítése. Változatlanul kulcskérdés a társadalmi tulajdon védelme esetében a belső ellenőri munka. „A termelőszövetke­zetek működését, gazdálko­dását — a termelőszövetke­zetek önállóságán alapuló demokratikus belső igazgatás keretében — maga a tagság ellenőrzi, a téeszeken kívül­álló szervek ellenőrzését csak a jogszabályokban megálla­pított hatáskörökben végez­hetnek.” Más szerveknél ezt a feladatot rendszerint a fe­lettes szervek látják el, a téeszeknek ebben az értelem­ben nincs felettes szervük, így önmaguknak kell gondos­kodni a „tulajdonosi ellenőr­zés” megszervezéséről. A leg­főbb ellenőrző szerv a köz­gyűlés, a tagok összessége, akik ezt a jogot a tagok so­raiból választott ellenőrző bi­zottság útján gyakorolják. Az ellenőrzési iroda, meg­alakulásától napjainkig sokat fejlődött, ellenőrzési kötele­zettségének eleget tesz, mun­kájáról évente részletes be­számolót készít. Említést ér­demel azonban a tagság tu­dati, szemléleti formálása is, mert a téeszekben komoly társadalmi bázis áll a jó ügy szolgálatában. Az elmúlt év­tizedekben a megye termelő- szövetkezetei kiemelkedő eredményeket értek el, kor­szerű nagyüzemekké váltak, fejlődtek és modernizálód­tak, évről évre fokozták ter­melésüket. Az eredmények­ben érdemeket szerzett ve­zetők és tagok döntő többsé­ge becsületes, törvénytiszte­lő állampolgár. A megte­remtett értékek védelme, a téeszek minden dolgozójá­nak — minden magyar ál­lampolgárnak — egyetemes erkölcsi és anyagi érdeke. —ó — r Az ABC-áruházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom