Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11. (■tolna N __ _ 12 NÉPÚJSÁG Napirenden az utánpótlás A versenysport jövőjének záloga az utánpótlással való megfelelő foglalkozás. A fiatal sportolók nevelése rendkívül fontos terület sport- mozgalmunkban, és ezért az eddiginél is fokozottabb figyelmet érdemel. Hazánkban egységes rendszerben történő utánpótlásnevelésről 1963 óta beszélhetünk. A kísérleti éveket követően létrehozták a sportiskolákat, majd a testneveléstagozatos iskolákat. 1981-től az utánpótlás-nevelés sportiskolái módszerű az egyesületeknél. Jelenleg 619 „A” és „B” kategóriás szakosztályban foglalkoznak ilyen formában a fiatalokkal. Ez a szám elégséges lenne a megfelelő munkához, de közel a fele nem rendelkezik a feltételekkel. Hiányosak a létesítmények, több magasabban képzett edzőre lenne szükség! és több fiatalt kellene foglalkoztatni. A meglévő szakosztályokban 46 059 igazolt utánpótlás korú versenyző sportol. Ha elfogadjuk azt az elméletet, hogy száz ki- választottból tíz kerül a hazai, és csak egy a nemzetközi élvonalba, akkor legalább 130—140 ezer ifjúsági versenyzőt kellene foglalkoztatni. Ugyancsak a hiányosságok között kell megemlíteni, hogy kevés az iskolai testnevelési osztályok száma, és az elhelyezkedésük sem megfelelő az országban, sok még mindig a fehér folt. Gond az is, hogy az elmúlt időszakban a testnevelő tanárok „kivonultak” a sportmozgalomból, egyre kevesebben vállalnak edzői munkát. Egy országos felmérés szerint 725 iskola működik együtt az utánpótlást nevelő egyesületekkel!, de mindössze 290 (!) testnevelő tanár dolgozik edzőként ezekben a klubokban. Hogy mi ennek a magyarázata? — Az utánpótlás-edzőket sem erkölcsileg, sem anyagilag még mindig nem becsülik úgy, ahogy kellene. A testnevelő tanár számára kifizetődőbb, ha például gyermektornát vagy asszonytornát vezet. Nincs felelősség és több a pénz. Kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező edzők száma is: a 2533 edzőből mindössze 38 a mesteredző, és 383 a szakedző. Vannak tehát eredményeink, de ezzel korántsem lehetünk elégedettek. Tovább kell lépni, de hogyan? Sportvezetésünk két jelszót adott ki. Az utánpótlás-nevelés elsődleges színtere az iskola legyem, és az egyértelműen tehetségesek kerüljenek az egyesületek szakosztályaiba. Ezen belül részfeladat a testneveléstagozatos. iskolák rendszerének korszerűsítése, a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása. Fontos továbbá a vidéki bázisok bevonása, mert ott jobb a feltételrendszer, mint a-fővárosban. Van még egy figyelemre méltó kezdeményezés! A te- hetségesek magasabb szinten történő gondozása érdekében Baranyában, Békésben, Hajdúban és Zalában felmérő-, kiválasztó- és foglalkoztatórendszert alakítanak ki. A négy megyében felmérést végeznek az általános iskolák 3—5. osztályosai körében, és a szülők egyetértésével a kiválasztott tehetségekkel edzésközpontokban foglalkoznak majd Asztalitenisz NB I Kosárlabda NB I Tolnai VL-Postás SE 19:6 Egy lidércnyomásnak vége A Bp. Postás SE csapatának már eleve nagy sikert jelentett, hogy az eredményesen zárt őszi fordulók után tavasszal az 1—6. helyért folyó küzdelemben vehetnék részt. A hazaiak számára viszont nem jelent semmi különöset, hiszen az elmúlt évek során rendre legyőzték fővárosi ellenfelüket. Az esélytelenség tudatát levetkőzve, a fővárosiak váratlan, fiatalos lendülettel kezdtek. Eme nagy lendület és a hazaiak feltehetően hiányos bemelegítése azt eredményezte, hogy az első fordulóban 3-2-es vezetésre tettek szert a vendégek. Különösen váratlan volt a Bolvári testvérpár veresége Mezei, illetve Urbán II. ellenében. A második fordulóban a tolnaiak már átvették ellenfelük ritmusát és nagyobb tudásuk nyomban érvényre jutott: 5:0-ra nyerték a fordulót. Ezúttal az összesített eredmény 7:3-ra módosult a pályaválasztó tolnaiak javára. A következő fordulóban folytatódott a házigazdák győzelmi sorozata, melynek értékét csak növelte, hogy színvonalas csatákból kerültek ki győztesen Bolváriék. Sajnos, a gyér érdeklődés következtében ezt csak kevesen tapasztalhatták. A harmadik forduló után már látható volt: ezen a napon a hazai csapatból Balogh és Kiss játszik igazán jól, tőlük láthattuk a leglátványosabb megoldásokat is. A 4. és 5. forduló újabb 4:l-es tolnai győzelmekkel zárult. Ekkor már Bolvári I. szellemes, ötAtomerőmű Sportegyesület Dinamikus fejlődés A fiatalabb paksi sportegyesület, az Atomerőmű SE is megtartotta tisztújító küldöttközgyűlését. Volt mit értékelni, hiszen az 1984-es rendkívül dinamikus fejlődés eredményeként már az előkelő hatodik helyen állnak a megyei sportegyesületi rangsorban. Az előrelépés zálogaként említhetjük a tárgyi és személyi feltételek javulását. 1982-ben elkészült a Paksi Atomerőmű Vállalat sporttelepe. Itt füves labdarúgó-, bitumenes kosárlabda-, kézilabda-, tenisz- és atlétikai pálya található. Hat szokosz- tályban (kajak-kenu. kosárlabda, labdarúgás, cselgáncs, sakk, vívás) 540 versenyzőt foglalkoztatnak. A cselgáncs-szakosztály ismét eredményes évet zárt. Folytatódott a korcsoportonkénti képzés. Szepesi és Grill másodosztályú, Vayer, Molnár és Krausz bronzjelvényes- minősítést szerzett. Az elért eredmények mögött a színvonalas szakmai munka mellett ott van a szülői munkaközösség hathatós támogatása is. Kosárlabdában férficsapatuk NB Il-es szereplése mellett fontos feladatuknak tekintették az utánpótlás megalapozását. Leány és fiú úttörő- és serdülőcsapatuk már rendszeresen szerepel a megyei korosztályos bajnokságokban. Azonban továbbra is gondot jelent a kiesési gondokkal küzdő NB Il-es férficsapat szereplése. Labdarúgócsapatuk győztesen került ki a körzeti bajnokság 1983—84. évi küzdelemsorozatából. Az újonc gárdát féltették a magasabb osztálytól, de őszi teljesítményükkel cáfolták a szkeptikusokat: a folytatásban a tizedik helyről startol az együttes. A legfiatalabb szakosztály a vívóké, ök is jelt adtak már magukról, öt versenyzőjük iratkozott fel az országos táblázatra, ebből kettő ért el minősítést. A legfiatalabbak versenyeztetése érdekében a szakosztály kezdeményezőleg lépett fel: elindították az úgynevezett három város (Székesfehérvár, Várpalota, Paks) versenyét. A sakkozók ugyan alulmaradtak a szekszárdiakkal vívott versenyfutásban a bajnoki címért, de örülnek a megyebajnokságban szerzett ezüstéremnek is. Jól szerepeltek a megyei bajnokságokon is, így többen is jogot szereztek az országos vidékbajnokságon való szereplésre. Az egyesület elnöksége nagy figyelmet fordít a már komoly eredményeket maga mögött tudó kajak-kenu sportágra. Nem véletlen, hiszen ők adták az első ifjúsági válogatottakat Hoffmann Ervin és Balezer Gábor személyében. Mellettük két arany-, három ezüst-, hét bronzjelvényes sportolóval rendelkeznek. Házi statisztikájukat csak szépíti, hogy mind az országos vidék-, mind pedig az országos ifjúsági bajnokságon túlteljesítették a tervezett pontokat. A magas igényeket kielégítő sportlétesítmények — rendeltetésüknek megfelelően — a szabadidős sport résztvevői is birtokba veszik. Rangja, tekintélye van a sportnak a fiatalok, a dolgozók értékrendjében, ezt bizonyítják az egész éven át tartó szervezett üzemi bajnokságok, amelyeket a PAV illetékes szerveivel valósítanak meg. Tömegsport-munkájuk tervszerű — itt is mindent versenynap- tárban rögzítenek. A beszámoló után a közgyűlés a következő négyéves ciklusra is Bodrogi Jenőt választotta elnöknek, az ügyvezető elnök pedig Kiss Gábor. A Dózsa együttesének fiatal játékosa, Vékony (a labdával) ezúttal tíz ponttal járult hozzá a győzelemhez letes játékát is élvezhették a nézők. Végeredményben a Tolnái VL újabb fölényes, 19:6-os győzelmét hozta a találkozó. Mint ahogy már a bevezetőben említettük, korszerű, látványos támadójátékot felvonultatva Balogh és Kiss játéka emelkedett ki, gyakran kaptak nyíltszíni tapsot. Bolvári Ildikó a váratlanul elvesztett első mérkőzése után olyannyira belelendült, hogy a további négy mérkőzésén még csak játszmát sem veszített. A kis Bolvárdn látszott, hogy nincs igazán formában, ennek ellenére rendkívüli akarással, három győzelmet szerzett. Az ifjúsági korú Rencz két győzelmével .hasznos csapattagnak bizonyult. A vendégek közül Urbán II. és Mezei teljesítményét illeti dicséret. Győztesek: Balogh, Kiss 5—5, Bolvári I. 4, Bolvári K. 3, Rencz 2 illetve Urbán II. 3, Mezei 2, Szendy. * Március 16-án, szombaton a BSE együttesét fogadják a tolnaiak. Az asztalitenisz NB I-ben mindig is csemegének számító, az ezüstéremért vívott rangadó mérkőzésnek ezúttal nincs nagy tétje. Ugyanis a magyar asztalitenisz új csillagával, a Tolnán nevelkedett Bátorfi Csillával „megizmosodott” BSE az ősidők óta bajnok Statisztika SC legyőzésével átrendezte az erőviszonyokat. Egy esetleges tolnai győzelemmel, — ami a papírforma alapján nincs kizárva — a Statisztikának segíthetnek a bronzéremvárományos tolnaiak. Teke NB I Helycsere a táblázaton DÉLÉP SC—Dombóvári Spartacus 6:2 (5065:4889). Az első játékrészben mindkét páros óvatosan kezdett. A pályaválasztó szegedi csapat próbálta diktálni az iramot, azonban a Spartacus felvette a ritmust és kiegyenlített küzdelemben csak minimális előnyre tudtak szert tenni a hazaiak. A folytatásban rákapcsolt a DÉLÉP és jobb tarolásuk révén tovább növelték ' előnyüket. A harmadik fordulóban visszaesett a Tisza-parti együttes, a dombóváriak igyekeztek ezt kihasználni, azonban az összességében jobb egyéni teljesítményt felvonultató DÉLÉF SC megérdemelt győzelmet aratott a sportszerű mérkőzésen. Ezzel együtt a két azonos pontszámú együttes helyet cserélt a bajnoki táblázat 7—8. helyén. A Dombóvár pontszerzői: Mándli 842, Illés 832. Szekszárdi Dózsa—KSI 88-69 (41-26). Szekszárd, 300 néző. V.: Harsányi, Balázs. Szekszárdi Dózsa: Pártos (23), Varga (20), Gábris (—), Christián (27), Vékony (10). Csere: Daróczi (4), Smol- czerné (4), Szabó (—). Edző: Vertetics István. KSI: Knó- bel (19), Aschonbrenner (6), Pintér (25), Dóczi (10), Krá- lik (—). Csere: Hámori (6), Horváth (3), Bakai (—), Földi (—). Edző: Haris Ferenc. A hatalmas tét rányomja bélyegét az első percek játékára. Mert tudniillik, ha a Dózsa hazai pályán a leggyengébbnek tartott ellenfél ellen vereséget szenved, számára a további mérkőzések elvesztik jelentőségüket. Rengeteg hibával játszik mindkét csapat, a hazaiakat Pártos háromtalálatosa, és a 11-4-es vezetés sem nyugtatja meg. De ennek ellenére is fokozatosan elhúznak a fővárosiaktól, akik távoli dobásokkal nemigen tudnak veszélyeztetni, és a palánk alatt is rendre alulmaradnak. A 7. percben 17-8. Ezt követően hullámvölgybe kerülnek a dózsások, eladott labdák, kihagyott ziccerek jellemzik a játékukat. Ennek próbálja elejét venni Vertetics edző időkéréssel. A félidő végére aztán mintha megnyugodnának a hazaiak. Szép, és ami a legfontosabb, eredményes támadásokat láthat a közönség. A 15. percben 30-18, a 18-ban 38-21. Ekkor úgy tűnik, nem lesz miért idegeskedni a második félidőben. Szünet után tovább növeli előnyét a Dózsa, a 26. percben 59-42. Ettől kezdve azonban arcokra fagy a mosoly, vészterhessé válik a levegő, a Vertetics—Murvai edzőpáros egyre többet ugrik fel a kispadról. Gödörbe kerül a Dózsa. És ahogy fogy az előny minél jobban fenyeget a vereség réme, annál idegesebbek a játékosok. A 31. percben 65-57. Aranyat érnek ekkor Pártos hárompontos kosarai. Ám úgy tűnik, ez is kevés, négy perccel a befejezés előtt 72-67. Oly sok vereség után elfelejtett volna nyerni ez a csapat? De nem .. . Egyik pillanatról a másikra helyrebillen a lelki egynesúly, kitisztulnak a fejek. Az utolsó percekben már csak a Dózsa ötöse van a pályán. A mérkőzés végét jelző dudaszó után pedig már nemcsak ők, hanem az egész kispad a játéktér közepén tolong. Mint egy hatalmas sóhaj, fél év elfojtott indulata, úgy tör elő a lányokból, az edzőkből az öröm. Elerednek a könnyek, de végre a boldogság könnyei. Régen örülhettek a dózsás lányok győzelemnek, de reméljük, a rájátszás során nem utoljára. Egy győzelem az NB ll-ben Dombóvári VMSE—Soproni MAFC 110-62 (64-39). Dombóvár, 150 néző. V.: Major, Krasznai. DVMSE: Ács (13), Lovász (26), Kollár (7), Bálind (3), Jászberényi (26). Csere: Haraszti (4), Onhausz (12), Gálosi (6), Soós (13), Bosznai (—). Edző: Horváth Károly. A Tamásit és Czim- baleket nélkülöző hazai csapat nagy lendülettel kezdett, jelentősebb előnyt a 15. percig nem tudott szerezni. A félidő utolsó öt percében már nagy iramot diktáltak Ácsék és 25 ponttal elhúztak. Szünet után tovább növelte előnyét a DVMSE, és biztosan győzött. Első ízben szerepéit a hazaiaknál Onhausz Péter, aki a találkozó 100. pontját dobta. Jók: Jászberényi (a mezőny legjobbja), Onhausz, Bálind, Soós. MALÉV SC—Atomerőmű SE 87-76 (42-29). Paks, 50 néző. V.: Kardos, Haász. ASE: Hovorka (12), Czakó (9), Tóth (10), Schmidt (36), Antoni (9). Csere: Kolki (—), Kenessey (—). Edző: Hesser Zoltán. A ziccereit jobban kihasználó fővárosi csapat biztosan nyert. Soproni VSE—Bonyhádi MSC 70-65 (29-25). Bonyhád, 50 néző. V.: Hargitai, Kovács. BMSC: Harsányi (18), Vanya (15), Palkovics (7), Lengyel (9), Kishonti (6). Csere: Oroszki (10), Nagy (—), Biszak (—), Vajda (—), Fláding (—). Edző: dr. Ábrahám János. A bajnoki címre pályázó soproni együttes ellen egy mindvégig szoros mérkőzésen maradt alul a BMSC együttese. A második félidő 3. percében bár átvették a vezetést a hazaiak, a meglepetés elmaradt. Sportaktíva Bonyhádon Sportaktíva értekezletet tartottak Bonyhádon a város üzemeinek, intézményeinek vezetői részvételével. A város párt- és állami vezetőin kívül megjelent István József, a megyei tanács elnök- helyettese, Khul Mihály, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezető-helyettese, valamint Herczig Gábor, a megyei sporthivatal elnöke. Tamás Ádámnak, a városi pártbizottság első titkárának elnökletével megvitatták az MSZMP Politikai Bizottsága sporttal kapcsolatos 1984. évi határozatát, valamint a Bonyhádi MSC megalakulása óta eltelt időszak eredményeit, nehézségeit és az elkövetkezendő időszak főbb feladatait. Többen hozzászóltak, véleményt alkottak a város testnevelési és sportmunkájáról. Megerősítették, hogy a Bonyhádi MSC megalakulása előrelépést jelentett a város sportéletében. Az értekezlet a város testnevelési és sportja anyagi, tárgyi feltételeinek javítása mellett foglalt állást. Elhangzott, hogy folytatódik a városi sporttelep korszerűsítése, az új öltöző építése, valamint igényként jelentkezik egy tanuszoda létrehozása a VII. ötéves tervben. A létesítmények felépítése elsősorban a helyi erők ösz- szefogásával valósulnak meg, számítva az üzemek és a város lakosságának társadalmi munkájára is. Szükségesnek, célszerűnek tartotta a sport- aktíva-ártekezlet, a sportági szakosztályok további differenciálását a Bonyhádi MSC-n belül a lehetőségek, feltételek szerint. Kiss Anikó (balról) ötször győzött