Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

1985. március 11. TOLNA '' v _ Vita az előterjesztett beszámolók felett e “népújság _________________________________________________________________________________________ A z elnöklő Vas István ez­után megnyitotta a vitát, el­— A megyei pártbizottság beszámolója a megye ipará­nak dinamikus fejlődéséről ad számot. Ebben a legjelen­tősebb az országban is egye­dülálló új technika megjele­nése, az atomenergia békés felhasználása. Tizenkét éve folyik ez a beruházás, amire eddig 60 milliárd forintot fordított a magyar népgaz­daság. A paksi Atomerőmű két blokkja készült el, és kezdte meg az energiater­melést a hatodik ötéves terv időszaka alatt. Terven felül — mely terveket széles körű nemzetközi tapasztalatok, mintegy normák figyelembe­vételével állapították meg — egymilliárd kilowattóra ára­mot szolgáltatott és összesen tízmilliárd forint értékű vil­lamos energiát termelt. Olyan teljesítményt produ­kált amelynek alapján a ti­zenkilenc országban létesí­tett 183 atomierőmű között az első tíz között helyezke­dik el. Ami pedig a második blokkot illeti, olyan para­méterekkel üzemel, amely példátlan. Indulása óta egy­szer sem kellett leállítani. Az elmúlt kemény télben is biztonságosan dolgozott. A továbbiakban szólt a ve­zérigazgató az üzemelés biz­tonságáról, a szigorú előírá­sokról, melyeket messzeme­nően sikerült betartani és a megengedett szennyezés ez­redrésze sem éri a környéze- tet. Tamás Ádám felszólalásá­ban elsősorban a pártbizott­ság város- és községpolitikát irányító tevékenységéről be­szélt. Kitért az eredmények mellett a gondokra és ellent­mondásokra is. Elmondta a felszólaló, hogy 21 település tartozik a város- környékhez. Bonyhádon a la­kosság számát illetően erő­teljes a növekedés, míg az egyéb településeken csökke­nés ment végbe, de ez az utóbbi időben lényegesen le­lassult. Ez mindenekelőtt an­nak köszönhető, hogy a párt­szervek, de a tömegszerve­zeti szervek is kiemelten fog­lalkoznak ezzel a fontos kér­déssel, és olyan reális poli­tikát alakítottak ki, amely megfelel az érdekeltségi igé­nyeknek. Az természetes, hogy van különbség a települések kö­zött, de mindenütt arra tö­rekedtek és törekednek, hogy megfelelő életfeltételeket biz­tosítsanak az ottlakó embe­reknek. Elmondta, többek kö­zött, hogy nemcsak Bonyhá­don, hanem az egyéb tele­püléseken is jelentősen meg­nőtt a lakásépítési kedv, és elsősorban az önerős lakás­építésé. A dombóvári vasúti csomó­pont küldötte érzékletes tá­jékoztatást adott a pártérte­kezlet résztvevőinek a vasúti közlekedés helyzetéről és a további tennivalókról. Hozzászólásából mindenek­előtt ki kell emelni azt, ami­kor ismertette a Sárbogárd— Dombóvár vonalszakasz vil­lamosításának fontosságát, és annak a nagy eseménynek a jelentőségét, amikor a város felszabadulásának 40. év­fordulóján befutott a pálya­udvarra az első villamos mozdony. Az eredmények között be­szélt Tamási Zoltán arról a nagyszabású fejlesztésről, amit a csomóponton a mun­kavégzés feltételeinek javí­tására tettek, valamint az 520 fős szociális épület át­adásának jelentőségéről. sőnek Pónya József lépett a szónoki emelvényre. örvendetes, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználása mellett — ezek nélkül hoz­zá sem foghattunk volna a beruházáshoz — számos új megoldást produkáltak a hazai mérnökök, amelyek al­kalmazása egyedülálló az atomenergetikában és visz- szahatottak a gyártókra is. 1986-ban kerül sor a hár­mas, egy évvel később a né­gyes blokk üzembe helyezé­sére. A következő ötéves tervciklusban harminomilli- árd forint lesz a beruházás, ötvenmilliárd kilowattóra a termelés, amit különben 59 millió tonna hazai szén el­égetésével, a magyar szén­bányászat kétévi termelésé­vel lehetne produkálni. Az egészséges, vezetékes ivóvíz iránti igény növeke­dését mutatja, hogy kilenc községben iétesült vízműtár­sulás, több községben pedig hálózatbővítés történt, vala­mint új kutakat helyeztek üzembe. Részletesen beszélt a fel­szólaló az oktatás, a keres­kedelem helyzetéről, de az élet más területeiről is. Kér­te a megyei szervek segítsé­gét a bonyhádi kórház re­konstrukciójához. A nagy téllel kapcsolatban — amely reméljük már mö­göttünk van — elmondta a dombóvári vasutasok küldöt­te, hogy az hallatlan erőfe­szítéseket követelt a MÁV dolgozóitól. A3, hogy úrrá tudtak lenni a nehézségeken, a csomópont 520 kommunis­tájának példamutatását kö­vető dolgozó kollektívának köszönhető. Emellett a tár­sadalmi munkavégzés is olyan arányú volt az elmúlt időszakban, amilyenre azelőtt még nem volt példa. Itt is a kommunisták voltak az élen­járók, és ezt a csomópont valamennyi dolgozója elis­meri. A gondokat se hallgatta el a felszólaló, ezen belül első­Tizenöt éves a párt nőpo­litikái határozata, s ennek megvalósulásáról beszélt a felszólaló, hangsúlyozva, hogy ezen idő alatt a nők helyzete sokat változott. A helyzetet a saját munkahe­lyén szerzett tapasztalatai alapján elemezte. A cipő­gyárban 1175 nő dolgozik, a teljes létszám 73,8 százaléka. A munkában helytállnak a lányok, asszonyok, ezenkívül a brigádmozgalomban, a közhasznú társadalmi mun­kában is eredményesen vesz­nek részt. Hetvennyolcán tagjai valamilyen választott testületnek. Munkájukat a gyáron belül anyagilag és er­kölcsileg elismerik. Az érté­kelési időszakban négyen kaptak Munka Érdemrendet, 218-an pedig különféle más kitüntetést. Mozgalmi tevé­kenységükért 42-en részesül­tek elismerésben. Sokat tesz­nek az üzemben a szociális és a munkakörülmények ja­vításáért1, a tanulást támo­gatják. A beszámolási idő­szakban 58-an végeztek kü­lönféle oktatási intézmény­ben. Kétévenként megszer­vezik a betanított munkások szakmunkásképző tanfolya­mát. A tanulókat részesítik az összes lehetséges kedvez­ményben. Sokat tettek a nők vezető­vé nevelése érdekében, 26-an Bevezetőjében szólt az ipar fejlődéséről, a megye gazda­ságának szerkezeti átalaku­lásáról, aztán áttért a me­zőgazdaság néhány problé­májának elemzésére. Szá­mokkal, adatokkal gazdagon illusztrálta a mondanivaló­ját, bizonyítva, hogy mennyit fejlődött az elmúlt öt évben Tolna megye mezőgazdasága. — Gyakran mondogatják, hogy nálunk könnyű látvá­nyos eredményeket elérni, mert jók a mezőgazdasági termelés adottságai. Megálla­píthatjuk azonban azt is, hogy a valóban jó adottsá­gokkal jól is sáfrákoátak a termelőszövetkezeteink — mondotta. — A növényter­mesztésen belül a legfonto­sabb növények esetében me­gyénk évek óta őrzi „dobo­gós” helyét. Az állattenyész­tésben is szép eredmények születtek. Évről évre nőtt az előállított termelési érték és az ezzel arányos nyereség, de a legutóbbi gazdasági év­ben megtorpanás volt a nye­reség alakulásában. Ennek oka a feltételek szigorodásá­ban, a támogatás megszűné­sében! a beruházások csök­kenésében és az elvonások növekedésében keresendő — foglalta össze a felszólaló. Ezután arról beszélt, hogy az utóbbi években a technikai színvonal szinten tartása is gondot okoz, a gépek egyre nagyobb százaléka nullára le­A megyei tanács elnöke hozzászólását azzal »kezdte, hogy amíg korábban a megye iparosítása volt a fő feladat, aztán következett az infra­struktúra lemaradásának pótlása, különösen a közleke­dés javítása, addig a VI. öt­sorban a létszámgondokat is­mertette, de azt is hangsú­lyozta, hogy az 1000 harminc év alatti fiatal a jövő zá­loga a csomóponton. Felszólalását abban som- mázta, hogy vissza kell ál­lítani a vasút társadalmi megbecsülését, de helyre kell állítani a rendes munkaidő becsületét is. A többség a vasútnál is rendet, fegyelmet követel a munkahelyén. Felszólalását azzal fejezte be, hogy maga és megbízói a pártdokumentumok ember- centrikusságát értékelik min­denekelőtt, és ezért elfogad­ják azokat. dolgoznak vezető beosztás­ban, munkájukkal elégedet­tek. A legfontosabb eredmény, hogy a határozat érvényé­nek tizenöt éve alatt a nő­politikái munka -a gazdasági vezetés, a pártélet, a tömeg­szervezetek munkájának szerves része lett. Ennek el­lenére visszatérően önálló napirendként, vagy beszá­moltatás formájában is rend­szeresen áttekinti a cipőgyár­ban a párt-, a szakszervezet és a KISZ-szervezet a nőpo­litikái határozat végrehajtá­sát. írt. A korábban épített állat­tartó telepek is felújításra szorulnának. Már régebben mondogat­ták a szövetkezetek vezetői, hogy a nehezedő gazdasági feltételeket már nem bírják tovább a téeszek, mégis az történt, hogy nemcsak talpon maradtak, hanem az ered­mények is növekedtek, most viszont a fejlesztés terén kri­tikus a helyzet. A talpon má- radás feltétele az, hogy fel­tárják és kihasználják a tar­talékokat. Ma már nem elég a jószándékú vezetési ered­ményes vezetői munkára van szükség a termelőszövetkeze­tekben. éves terv fő feladata már az országos nagyberuházások segítése mellett az alapellá­tás fejlesztése és a lakásépí­tés a legfontosabb tennivaló. Éppen az iparosodás miatt feszítőén nagy arányú volt a városokba vándorlás. A megyei tanács 1982-ben számolt be a kormány előtt, akkor munkáját alapvetően jónak ítélték meg, hiszen a megye fejlődése a legtöbb mutató alapján az országos átlagnak megfelelő volt, né­hány területen annál jobb is. Ha a mai helyzetet az 5—10 évvel ezelőttivel vetjük össze, akkor a kép igen kedvező, más megyékkel is álljuk az összehasonlítást, de ha az igényekkel vetjük össze a le­hetőségeket, bizonyos terüle­teken még nőnek is a feszült­ségek. A VI. ötéves tervben a fej­lesztésre szánt összeg nyolc­van százaléka a lakossági alapellátás bővülését szolgál­ja. Császár József szólt a köz­lekedés, az iskolahálózat és az egészségügyi ellátás fejlő­déséről. A lakáshelyzetről el­mondta. hogy a tanácsok so­kat tettek a magánerős la­kásépítés támogatásáért, de a kialakult arányok már nem kedvezőek, hiszen az állami lakások az összesnek már a 10 százalékát sem érik el. Szekszárdon például már ta­valy sem épült állami lakás, az idén sem fog. Az árak emelkedése is nehéz helyzet­be hozza éppen a legrászo­rultabb rétegeket. A felszólaló bevezetőben hangsúlyozta, hogy tapasz­talataik szerint megyénkben a párttagság döntő többsége a nehezebbé vált körülmé­nyek között is helytállt, pél­dát mutatott. Elismeréssel szólt, azoknak a pártszerve­zeteknek a munkájáról, ame­lyek időben és jól foglalkoz­tak a pártfegyelem kérdései­vel, és ezzel segítették a bi­zottság munkáját is. A pártszervezetek cselek­vőképessége megfelelt a kí­vánalmaknak, ennek ellené­re 681 esetben kellett párt­büntetést alkalmazni, az ese­tek mintegy felében a párt­tag a törvénnyel került szembe. A legsúlyosabb bün­tetést, a pártból való kizá­rást 160 esetben kellett al­kalmazni. A fegyelmi bizottság elnö­ke hangsúlyozottan szólt a megelőzés, a nevelés fontos­ságáról, arról, hogy a kom­munisták közössége idejében figyelmeztesse a párttagot a követelményekre, és ezzel előzze meg a pártfegyelem megsértését. Kedvezőtlen je­lenség, hogy a következete­sebb fellépés sem hozott ese­tenként kívánatos ered­ményt. Kiemelte a hozzászóló a vezetők felelősségét a példa- mutatásban. A vezetők tevé­kenysége ugyanis erősítheti és gyengítheti is a párt irán­ti bizalmat. Néhány esetben az is előfordult, hogy veze­tő élt vissza a bizalommal olyannyira, hogy a pártból is ki kellett zárni. Számuk el­Gyakran mondják a kü­lönböző tanácskozásokon, ér­tekezleteken, hogy divat az ifjúságról beszélni, az egyes folyamatokat, jelenségeket az ifjúság oldaláról megközelí­teni — kezdte felszólalását a KISZ megyei bizottságának első titkára. Kifejtette, hogy a párt politikájáról szólni az ifjúság figyelmen kívül ha­gyásával szinte lehetetlen, hi­szen megyénk munkaképes korú lakosságának 38 száza­léka, azaz 48 000 fő tartozik — beleértve a diákokat is — a 30 éven aluliak táborába. A sokat mondó számokon kí­vül pedig jól tudjuk, hogy az ifjúsági .mozgalom és az if­júság cselekvő erőt jelent a társadalmi változásokat moz­gató feladatok végrehajtásá­ban. Ezután az elmúlt öt esz­tendő eredményeit sorolta, amellyel megyénk ifjúsága bizonyította, hogy képes meg­felelni a követelményeknek, elvárásoknak. S hozzátette, hogy a fiatalok nagyobb ré­1 Hozzászólásának további részében beszélt a társadalmi munka hallatlan jelentőségé­ről, hiszen az ebben az ötéves tervidőszakban húsz száza­lékkal növelte meg a fejlesz­tés összegét. Beszélt ezenkí-1, vül az állami élet demokra­tizmusáról, a közigazgatás át­szervezésének új feladatairól és a választások előkészítésé­ről. Hangsúlyozta, hogy az új feladatokat is képes ellátni a tanácsi apparátus, a munka minőségének javítására van lehetőség. enyésző ugyan, de nemcsak gazdasági, hanem politikai kárt is okoztak a pártnak, mert magatartásukkal a ve­zetőellenes hangokat erősí­tették. — A fegyelmi bizottság betölti ■ feladatát — mondta végezetül a felszólaló —, ki­tekintenek a pártélet más területeire is, jelzéseikkel se­gítik a pártmunkát, javasla­taikkal elősegítik a párt egy­ségét, a fegyelem megerősö­dését. Ezt követően Vas István harminc perc szünetet ren­delt el. A délelőtti szünet után Bo- zsó Jánosné vette át a párt- értekezlet elnöki tisztét. El­sőként Kiss Magdolnának, a KISZ megyei bizottsága első titkárának adott szót. sze érdeklődő, szívesen dol­gozik, s vállal társadalmi megbízatást, van társadalmi felelősségérzete, rendelkezik az igen fontos kezdeménye­ző- és alkotókészséggel. Vi­szont mindezt csak akkor tudja elhivatottságához mél­Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója Tamás Ádám, a bonyhádi városi pártbizottság első titkára Tamási Zoltán, dombóvári dízelszerelő Szabó Jánosné, a Bonyhádi Cipőgyár cipőfelsőrész-készítője Izsák Gyula, a bátaszéki Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke Császár József, a megyei tanács elnöke Balogh István, a megyei pártbizottság tagja, a fegyelmi bizottság elnöke Kiss Magdolna, a Tolna megyei KISZ-bizottság első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom