Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _____________________________________________ » XXXV. évfolyam, 56. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. március 8., péntek TUDÓSÍTÓINK írjak KARBANTARTÓK (4. old.) A GABONAFORGALMINÁL OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) Sorskérdésünk: az ipar Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik kissé pate- tikusnak tartják írásunk címét, mondván: mintha köl­tői pátosz sugallta volna a sorskérdés emlegetését. Pedig szó sincs semmiféle poétikus túlzásról, szigorú, sőt, könyörtelen gazdasági realitások figyelmeztetnek arra, hogy valóban az ipartól függ a népgazdaság jö­vője, s a mi egyéni bodilogulásunk is, hiszen ez a nép­Í gazdasági ág adja a nemzeti jövedelem 46, az összes export több mint 70 százalékát. A fentieket azon a kétnapos konferencián húzták alá, amit — Iparunk negyven éve címmel — a Buda­pest Kongresszusi Központban rendeztek meg, már­cius első napjaiban. Amint erről a sajtó már beszá­molt, előadások, hozzászólások sokasága hangzott el, I Vámos Tibor akadémikus használta a nemzeti sors­kérdés fogalmát. Voltak a magyar iparnak aranykorai is — állápí- tötták meg az előadói emelvényen. Az első aranykor még dédapáink idejére esik, 1880—1913 között, ami­kor iparunk a növekedés ütemében és több más vonat­kozásban is lépést tartott a világgal. A második aranykort — a két világháború közötti alacsony növe­kedési ütemmel szemben — 1950—73 között éltük át, amikor — a legtöbb fejlett tőkés országot jócskán meghaladva — évi átlagban 5,5 százalékkal nőtt nem­zeti jövedelmünk. E látványos gyarapodás, gazdago­dás húzóereje az ipar volt, hiszen — ezt már Kapolyi László ipari miniszter emelte ki leginkább — 1950—83 között, évi átlagban számolva csaknem 7 százalékkal növelte termelését. Ez a dinamikus fejlődés gyökeresen megváltoztatta hazánk gazdaságát. A hajdani elmaradott agrárország­I ból olyan ipari agrárországgá váltunk, amelynek ipara — változatlan áron számolva — 16-szor többet termel, mint amennyire 1938-ban képes volt. Ez a mind job­ban izmosodó népgazdasági ág átrajzolta az egész or­szág térképét: 5 új szocialista városunk nőtt ki a földből, s teljesen átalakult az egykori kisebb-nagyobb alföldi mezővárosok arculata is. Az ipar alapvető vál­tozásokat indukált társadalmunk osztályszerkezetében is. Ugyanis abban az országban, amelyben még 1945- ben is minden második munkaképes korú ember a földművelésből élt, napjainkban a foglalkoztatottak több mint fele munkás. Mindezek — letagadhatatlan tények. Méltók voltak arra, hogy az elismerés hangján szóljanak róluk a 40 év, a jubileum kapcsán. Hozzátéve, hogy mégsem a visszatekintés jellemezte ezt a konferenciát. Ez csak alkalmat adott arra, hogy — az orvosoktól kölcsönzött hasonlattal élve — szigorú, minden szépítés nélküli helyzetdiagnózist készítsenek a népgazdasági ágról, s meghatározzák a következő években, sőt hosszabb táv­ra előretekintő terápiát. Az elmondottakban már az is bent foglaltatik, hogy iparunk olyan hirtelen nőtt, izmos kamaszra hasonlít, aki mutatósnak látszó fizilkai felépítése, ereje ellenére is gyengélkedik. Az előadók felsorolták, részletezték e gyengélkedés tanújeleit. Az egyik ilyen tünet, amire Kádár Béla mutatott rá: a korszerűtlen iparszerkezet. Vagyis az, hogy a természeti erőforrást igénylő ágak aránya meghaladja az 50 százalékot, ami világviszony­latban is kimagasló. Még ott is, ahol bővében vannak nyersanyagoknak, hát még Magyarországon! Ezt más szavakkal úgy is mondhatjuk, hogy nem elég fejlett az elektronika, a műszeriparunk, biotechnológiánk, ál­talában: még nincs kellő súlyuk, részarányuk azoknak az iparágaknak, amelyek kevés anyagot és sok kvali­fikált munkát igényelnék. A másik nagy gondunk: lemaradtunk a műszaki fej­lesztésben. Vámos Tibor akadémikus mondotta: „Egyet­len érték növekszik — az eddiginél sokszorosan na­gyobb mértékben — a magas színvonalú szellemi mun­káé, és az ezzel szorosan összefüggő munkakultúráé ... Az alapvető értéktermelés forrása tehát a szellemi munka lett. A közelmúltban és még ma is tartó perió­dust pedig sajnos az jellemzi, hogy a pillanatnyi szük­ségletek szempontjából hibásan »legpuhábbnak« ítélt szellemi értékek emberi és technikai tartaléka deval­válódik ...” Hozzátette: ha az ipar fejlődése nemzeti sorskérdés, azon belül a műszaki fejlesztés, a szellemi alkotó munka megbecsülése még inkább az. Az elmondottakból már a kiút is körvonalazható. Olyan iparpolitikára van szükség, amely a műszaki fej­lesztés meggyorsításával, az iparszerkezet korszerűsí­tésével dinamikusabb gazdasági növekedést ér el. Hogy mekkora lehet az évi növekedés üteme az optimista és kevésbé optimista változatokat feltételezve, arról — a hetedik ötéves terv készítésével elfoglalt — Or­szágos Tervhivatal és Ipari Minisztérium között ma még hasznos, s minden bizonnyal gyümölcsöző vita folyik. De abban teljes az egyetértés, hogy valóban gyorsuló növekedésre van szükség, amelynek húzó- ' ereje, motorja — amint Kádár János aláhúzta a kong­resszusi központban tett látogatása során — az ipar kell, hogy legyen. Az eszköz — vagyis az egyik legfontosabb eszköz — pedig a korszerűbb gazdaságirányítás. Erről már Pullai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese szólt a legrészletesebben. Méltatva az 1985. január el­sején életbe lépett új reformszakasz jelentőségét, alá­húzva, hogy ez a-gazdaságirányítás egész rendszerére kiterjed, amit később fokozatosan továbbfejlesztenek. Hogy miért, mi célból, az ismert: kapjanak nagyobb mozgásteret a vállalatok, nyíljék zöld út az érték­teremtő, a tartalékokat mozgósító vállalkozó szellem előtt. Az érdekeltek hasznára, amely a népgazdaság­nak, így nekünk is kamatozik. MAGYAR LÁSZLÓ Kitüntetések, ünnepségek a 75. nemzetközi nőnap alkalmából A 75. nemzetközi nőnap alkalmából csütörtökön ki­tüntetési ünnepséget tartot­tak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a kitün­tetetteket, az ország vala­mennyi lányát és asszonyát: — Megelégedéssel és elis­meréssel állapíhatjuk meg, hogy a magyar nők egyre nagyobb és értékesebb sze­repet töltenek be az ország­építő munkában. Minde­mellett teljesítik természet- adta hivatásukat, a gyerme­kek nevelésének, a család el­látásának szép és magasztos, ám a mai gazdasági helyzet­ben nem könnyű feladatát. — Országunkban törvé­nyes és valóságos egyenlő­séget akarunk a nőknek. Szocialista állami létünk kez­detétől törvény szabályozza hazánkban a nők jogait. A felszabadulást követően min­den pálya megnyílt a nők előtt, kitárultak az egyete- meg és a főiskolák kapui. Pártunk és kormányunk az eltelt 40 évben mindent megtett azért, hogy a nők egyenjogúsága ne csak dek­larált adomány maradjon, hanem mindennapi valóság­gá, életünk természetes, ve­lejárójává váljon. Ez a szán­dék és törekvés hívta élet­re a régebbi és a közelmúlt szociálpolitikai intézkedéseit, amelyek a nők munkaválla­lását, a családban betöltött szerepük könnyítését hivatot­tak elősegíteni — hangsú­lyozta a továbbiakban. Losonczi Pál ezután átad­ta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a béke védel­mében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építé­sében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett kima­Látogatók a virágkiállításon gasló munkásságuk, valamint a gyermekeiket példásan ne­velő családanyák nevelői te­vékenysége elismeréseként. A Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitünte­tést vehette át az ünnepsé­gen Borsi Sándorné, a dom­bóvári népi ellenőrzési bi­zottság nyugalmazott elnöke is. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Ba­logh Jenőné, a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet cso­portvezetője, Bognár László- né, a Szekszárdi Állami Gaz­daság szőlőmunkása, az ezüst fokozat kitüntetésben része­sült Gangéi Jánosné, a Pak­si Városi Tanács V. B. nyu­galmazott előadója és Gara­mi Ferencné, a bátaszéki öregek napközijének nyugal­mazott vezetője. Kitüntetéseket adtak át tegnap délelőtt Szekszárdon a MÉSZÖV székházában is. A SZÖVOSZ elnöke hat Tolna megyei dolgozó nőt részesített Kiváló Munkáért kitüntetésben. Ünnepi ülést tartott Szek­szárdon a HNF városi nőbi­zottsága, amelynek tagjait Mohai András, a megyei bizottság politikai munkatár­sa köszöntötte verssel és rö­vid ünnepi megemlékezés­sel. Ezt követően dr. Sass Edit, a KÖJÁL egészségne­velési főorvosa tartott elő­adást az egészséges életmód­ról. Az ünnepi fogadáson a Tejipari Vállalat termékei­ből és a Sütőipar, illetve a Szekszárdi Húsipari Vállalat termékeiből volt kóstoló. Megyeszerte nagy a készü­lődés a mai napra, nemcsak a virág- és édességboltokban, a megyei művelődési köz­pontban például már a hét eleje óta virágkiállítás és vásár várja az érdeklődőket. Hasonló akciókra másutt is sor került. Szűrös Mátyás beszéde A Magyar Nők Országos Tanácsa csütörtökön gálaes­tet rendezett a Pesti Vigadó­ban a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából. Részt vett a gá­laesten Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, valamint a politikai és a tár­sadalmi élet több vezető sze­mélyisége. (Folytatás a 2. oldalon) Színes, gazdag program a Forradalmi Ifjúsági Napokon A Forradalmi Ifjúsági Na­pok rendezvényeiről tájékoz­tatták az újságírókat csütör­tökön a KISZ Központi Bi­zottságának székházában. A FIN március 15-én, az 1848- as polgári forradalom és sza­badságharc 137. évforduló­ján a Petőfi-szobornál ren­dezendő koszorúzási ünnep­séggel veszi kezdetét. A részletes programról szólva Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára emlékeztetett arra, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatát első íz­ben — éppen 20 esztendővel ezelőtt — azzal a céllal szer­vezték meg, hogy segítséget adjon a fiatalok történelmi tudatának és szemléletének formálásához. Az idei prog­ramok előkészítésére meg­különböztetett figyelmet for­dítottak, gondolatokban, tar­talmukban gazdag műsorok­kal, tömegdemonstrációkkal kívánnak megemlékezni for­radalmár elődeikről. A „Há­rom tavasz” rendezvényei az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásának feldolgozá­sára is alkalmat adnak, s kapcsolódnak a felszabadu­lás 40. évfordulójának tisz­teletére országszerte szerve­zett eseményekhez. A központi rendezvények­kel kapcsolatban Koltay Gá­bor, a március 15. és az áp­rilis 4. fővárosi ünnepségek főrendezője elmondotta: az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc évfordulójá­ra félórás zeneművet írt Kol­tay Gergely és a Kormorán együttes Szécsi Margit, Arany János és Petőfi Sán­dor versei, valamint népda­lok felhasználásával. A pro­dukciót — amelyben megze­nésített formában helyet kapnak a Nemzeti dal és az Egy gondolat bánt engemet című költemények — Szigeti Károly koreográfiája alapján 60 táncos adja elő március 15-én, a Nemzeti Múzeum lépcsőin és mellvédjén. Április 4-én a fővárosban a katonai díszszemlét köve­tően ifjúsági nagygyűlést rendeznek a Felvonulási té­ren, ahová mintegy 20 ezer fiatalt várnak. A résztvevők bekapcsolódnak majd az ün­nepi alkalomra készített fél­órás, összefüggő zenés pro­dukcióba. Este a Hősök terén a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ké­szített Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játé­kot tekinthetik meg az ér­deklődők. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 66. évfordulója tiszteletére or­szágos emlékünnepséget ren­deznek március 21-én Eger­ben. A Forradalmi Ifjúsági Na­pok országos rendezvény­naptára is bőségesen kínál lehetőséget a tartalmas ün­neplésre a fiataloknak. Már­cius 22—24. között rende­zik meg a szocialista váro­sok ifjúgárdistáinak találko­zóját Várpalotán, március 25-én Negyven év békében címmel városi vetélkedőt szerveznek Siófokon. Ápri­lis 4-én és 9-én szovjet ba­rátságvonat érkezik a ma­gyar fővárosba, s ugyan­csak Budapesten március 29. és 31. között Miénk itt a tér címmel a KISZ budapes­ti bizottsága rendez sokszí­nű kulturális műsort a Vö­rösmarty téren, a Vigadó téren, a Vigadó utcában és a Duna-korzón. Várkonyi Péter befejezte londoni tárgyalását Várkonyi Péter külügymi­niszter csütörtök este befe­jezte háromnapos nagy-bri- tanniai hivatalos látogatását, és hazarepült Londonból. A repülőtéren brit kollégájának személyes képviselője bú­csúztatta. Londoni tartózkodása so­rán a magyar külügyminisz­ter meghívójával és vendég­látójával, Sir Geoffrey Ho­we külügyminiszterrel, to­vábbá Malcolm Rifkind kül­ügyi államminiszterrel és Norman Tebbit kereskedel­mi és ipari miniszterrel tár­gyalt. Csütörtökön fogadta őt Margaret Thatcher mi­niszterelnök. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg Sir Geoffrey Howe-t, aki a meghívást elfogadta.! Hivatalos programja része­ként a magyar diplomácia vezetője részt vett Domokos Mátyás londoni nagykövet sajtófogadásán is, ahol brit újságírókkal találkozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom