Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
1985. március 6, Képújság 5 A A vállalatok ellátása termelésükhöz, ilAnyagcIlaloS* letve működésükhöz szükséges anyagokkal. Zökkenőmentes lebonyolításának legfontosabb feltételei: a helyesen kialakított anyagfelhasználási normák és ezek alapján reális anyagellátási tervek kidolgozása, a szállítási szerződések helyes rendszere, az anyagszállítás folyamatossága, a felesleges anyag- szállítások kiküszöbölése, a megfelelő készletek, tartalékok biztosítása. A termelés egyenletessége és gazdaságossága jelentős részben az anyagellátás tervszerűségén múlik. (Új magyar lexikon) Alaposan ismerni az üzemek igényeit idén körülbelül 203 millió forint értékben adunk el gépeket. — Honnan szerzik be az alkatrészeket, s melyik beszerzési forrás a legnehezebb? — Az alkatrészek 55 százaléka KGST import, 45 százaléka pedig a hazai gyárak terméke. A legnehezebb az MTZ 550-es géphez hozzájutni, mert árban megfelelő, és könnyen kezelhető. Az alkatrész szállítói a Mezőgép vállalatok és az Agro- tek. Emellett saját termeltetésünk is van, a faddi és a magyarkeszi tsz melléküzemágában gumiárut, csatlakozófejet készítenek. Az alkatrészbeszerzés az E kombájnokhoz, az MTZ és a Zetor erőgépekhez a legnehezebb. — A már üzemben lévő régi gépekhez tudnak-e adni alkatrészeket? — Három évvel ezelőtt, 1982-ben Tolna megyében 143 SZK kombájnt tartottak nyilván, de nem mindegyik üzemelt. Tekintettel arra, hogy 8 esztendeig kötelesek vagyunk a forgalomba hozott gépek alkatrészeit raktáron tartani, SZK-alkatrészekkel bármikor tudunk szolgálni. — Miből és miért tartanak árengedményes vásárt? — Tavaly cukorrépakomGép, alkatrész, kemikália Kereslet-kínálat az Agrokernél Mostanában mintha kevesebb panasz hallatszanék a mezőgazdasági nagyüzemekben az alkatrészellátásra. Gyorsabban, könnyebben hozzájuthatnak a vásárlók az alkatrészekhez, s az is bizonyos, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek egyaránt részük van a javuló ellátásban. Persze, az is igaz, hogy a mezőgazdasági üzemekben kevesebb pénz jutott alkatrészre, így a készlet is bőségesebbnek tűnt. A gép-, alkatrész-, műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátásról Lukács Istvánnal, a Tolna megyei Agroker igazgatójával beszélgettünk. — Valóban ez a helyzet: a javuló ellátás egyik oka a fizetőképes kereslet csökkenése. Az alkatrészforgalomban mi is nagyobb növekedésre számítottunk, s ennek megfelelően adtuk le a rendeléseinket. Ráadásul nálunk jellemző, hogy a megrendelést egy évvel korábban kell eszközölni: most január, februárban már a 86-os év igényeit mérjük föl és adjuk le. Ezen a módszeren jó lenne változtatni, de az Agrotek, amely az importbeszerzéseket végzi, kénytelen kellő időben leadni a megrendeléseket. Az Agroker az előző évi forgalmat vette eddig alapul, most igyekszünk alaposabban megismerni az üzemek igényeit, tudakozódunk a különböző szervizeknél. A Bajai Kukoricatermelési Rendszerrel közösen 1983-tól szervizüzemet létesítettünk — ez itt, Szekszárdon, az Agroker területén működik. Tehát itt helyben, azonnal szembekerülünk a problémákkal. Korábban a Mezőgépei voltunk hasonló kapcsolatban, úgy tűnik, ez az új módszer jobb, hasznosabb. — Az üzemek mennyi pénzt költenek gépvásárlásra? — 1982-ben 400 milliót, 1983-ban 263 milliót, tavaly pedig 235 millió forintot. Az igazsághoz tartozik, hogy 1982-ben szűnt meg a gépdotáció — ez 40 százalékot jelentett —, s ezért akkor az üzemek igen sok gépet megvettek. A tervek szerint Sok száz ékszíj vár vevőre Húszvagonnyi 10 és 50 kg-os zsákos műtrágya E 514-es kombájnt vásárolt a felsőnánai Kossuth Termelőszövetkezet hétfőn délelőtt. A 784 500 forint értékű gépet Miklós La jós vezette haza. bájnokat, T—150-es traktorokat, szervestrágya-szórókat adtunk el kedvezményesen. Mindez a technológiaváltás következménye: ha csökken például a cukorrépa-terület, nyilvánvaló, hogy kevesebb gépet vesznek az üzemek. — Van-e elfekvő készlete az Agrokernek, s mi történik a fölösleges gépekkel, eszközökkel? — Lassan mozgó elfekvő készleteink vannak. Sok géptípus kifutott, korszerűbb gépekkel dolgoznak a földeken, a mi raktárainkban pedig még mindig itt vannak a régi alkatrészek. A korszerűsítés egyik jellemzője, hogy míg 1976-ban a tsz-ekben csupán 16 Claas dominátor volt, ma a számuk 100 körüli. Ami a lassan mozgó, illetve az elfekvő készleteket illeti, évenként selejtezünk, leértékeljük, és értékesítjük az árut. — Éveken át az ékszíj volt a sláger hiánycikk, tavaly nyáron meg bálakötöző zsinórt nem lehetett kapni. — Az ékszíjhiány 3—4 éve megszűnt. A bálakötözőt a TVK-tól és a szegedi kenderfonótól szerezzük be. Azért, hogy a tavalyi eset ne ismétlődhessék meg, már most, a télen közösen a KSZE-vel folyamatosan szállítjuk a bálakötöző zsinórt Szekszárdra. Minden reményünk megvan arra, hogy idén emiatt egy percre sem áll le az aratás. — Műtrágyából milyen ellátásra lehet számítani ? — Megalakult a Magyar Agrokémiai Egyesülés, amely a műtrágyák koordinációjával foglalkozik. Az energiakorlátozás miatt am- móniumnitrátból, és mész- ammon-salétromból kevesebb lesz, de helyette a Szovjetunióból karbamidot, ammonnitrátot kapunk. A műtrágyánál objektív okok miatt az első negyedévben kedvezőtlenebb lesz a helyzet, mint amire számítottunk. Foszfor és kálium műtrágyában nincs hiány. — Önök forgalmazzák a növényvédő szereket is. — Már most, a téli hónapokban folyamatosan érkeznek a növényvédő szerek. Esetenként, átmenetileg előfordulhat, hogy egy-egy szer nincs raktáron, de úgynevezett helyettesítő szerekkel rendelkezünk, amelyekkel hatékonyan lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen. Egy sima, egy fordított Szállítók és felhasználók az ipari üzemekben Fonalból — ami uan A lelkem rajta, a hatvanas években oly korban éltünk, mikor mi nők azt hittük, hogy a hivatásunk betölti az életünket, nem kell pulóvert kötnünk, befőttet készítenünk, és főzni sem, mert ott az étterem. Else gyermekemet úgy etettem spenóttal — ami tápanyagban gazdag, és a csontfejlődést segíti —, hogy nem tudtam: a főzeléket be is kell rántani. Szegény gyerek... Sós vízben főtt sárgarépát, spenótot, sóskát kapott. Kárára nem vált, értelmileg és testileg szépen és erősen fejlődött. Aztán múltak az évek, és úgy adódott, hogy egymás holmiját hordjuk. Most meg kötni tanulgatok, éppen két esztendeje. Egy sima, egy fordított, átemelés és miegymás. A csipke, meg a sodrott kötést képtelen vagyok megtanulni, tán tanfolyamra kéne iratkozni. Biztos van benne haszon. Mert a bolti pulóver drága, saját számításom szerint 300 forintból ki lehet hozni otthon egy 900 forintos pulóvert. Itt van előttem is egy maradék fonalakból lusta kötéssel készülő sál már vagy egy éve. Meg egy tucat könyv. Idővel kénytelen voltam ráébredni, hogy jó, ha savanyúság van a spájzban, s megtanulom a pulóverkö„Választék” a szekszárdi Korzó Áruházban tés fortélyait is. Ha van miből. Mert sárga blúzban járunk mi, akik kötni vagyunk kénytelenek az idén tavasz- szal. Mert momentán csak sárga fonal kapható. Az oldalt összeállította: Bakó Jenő és D. Varga Márta. Tolna megye ipari üzemeiben is a javuló alapanyag-ellátás a jellemző. A tervciklus elején — 1982— 1983-ban — ebből a szempontból komolyabb gondok jelentkeztek a vállalatoknál, amelyek nem egy esetben nehezítették a folyamatos termelést. A simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál, a szőrmekikészítő üzemnél akadozott a munka, akkor amikor a Hortobágyi Állami Gazdaságtól nem kapták meg időben a nyers birkabőrt. A Szekszárdi Bútoripari Vállalathoz a kooperációban gyártott alkatrészek, a fotelekhez szükséges fémlábak, fémvázszerkezetek, illetve az NDK-ból importált poliuretán hiánya okozott termelési gondokat korábban. Az ipari üzemek alkatrész-, alapanyag-ellátása az elmúlt évben már jobbnak minősíthető. Ez abból is adódik, hogy az üzemek is igyekeztek jobban felkészülni, hisz a jó anyagellátás nem csupán a szállítókon múlik, hanem azokon is, akik a vállalatok, ipari szövetkezetek anyagszükségletéről gondoskodnak. Nemegyszer hiányhelyzet alakul ki amiatt, hogy még mindig fellelhető az a jelenség, vállalati magatartás, miszerint egyes anyagokból túlkészleteznek, többet tartanak raktáron, mint amire valójában szükség lenne. Ennek az oka a szűkös ellátás, a következménye pedig egy helyütt anyagtöbblet, másutt anyaghiány. A negatív folyamatok megakadályozása végett a Pénzügyminisztérium az árhivatallal, illetőleg a megyei tanácsokkal közösen készletvizsgálatokat végez. Ott, ahol a forgóeszköz-gazdálkodás nem megfelelő, túlkészle- tezést tapasztalnak, illetőleg sok az elfekvő készlet, az indokolatlannak minősített forgóeszközt elvonják. Ez történt a simontornyai Bőrés Szőrmefeldolgozó Vállalatnál 1983-ban, amikor is 1 millió 300 ezer forint értékű forgóeszközt vontak meg a vállalattól. Ennek következtében a vállalat 1983 második felében már olyan anyag- és készletgazdálkodást folytatott, hogy éppen az elmúlt napokban állapította meg a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága, hogy ezen a területen javult a munka, s ezért a céget kivonta az úgynevezett alacsony hatékonysággal működő vállalatok köréből. Általában valamennyi Tolna megyei ipari üzemre jellemző, hogy pozitív irányt vett az anyag- és készletgazdálkodás. Ennek ellenére még az elmúlt évben is előfordultak olyan beszerzési gondok, amelyek gátolták a folyamatos termelést. A tőkés exportszállítást akadályozta például a Bonyhádi Zománcárugyárban az, hogy nem kaptak időben és megfelelő minőségű acéllemezt. A Tolna megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál fordult elő — itt bérmunkában női blúzokat varrnak — hogy a partner nem küldte az alapanyagot és a kellékeket a megbeszélt időben. A következmény: a vállalat dolgozóinak indokolatlanul sokat kellett túlórázniuk. A szolgáltatást végző vállalatok is jobban hozzájutnak mostanában alkatrészekhez, mint korábban. Esetenként beszerzési gondok jelentkeznek az autóalkatrészeknél, továbbá egyes híradástechnikai cikkeknél. Az alapanyag-, illetve alkatrészbeszerzés az ipari kategóriába tartozó vállalatoknál sajátos rend szerint történik: 120—180 napos a rendelési idő. Mindez a gyors termékváltást, a piacra való rugalmas reagálást hátráltatja. Számos alkalommal baj van a szerződéses fegyelemmel: egyes szállítók nem hajlandók szerződést kötni, csak akkor, mikor már biztosan tudják, mikor tudnak szállítani. Ebben az esetben közük a vállalattal, hogy az igényeket előjegyzésbe vették. A jövőben az alapanyagellátás terén rendkívül sok a feladat. A vállalatoknál az anyag- és készletgazdálkodásban kell előrelépni, erre az idén életbe lépett közgazdasági szabályozók nagyon szigorúan ösztönzik a vállalatokat. Rendkívül fontos lenne a szerződésfegyelem szigorú betartása, csökkenteni kellene az előrendelési időt, hisz rugalmasabb gazdálkodást folytatni, az állandóan változó piaci igényeket követni csak így lehetséges.
