Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

1985. március 6, Képújság 5 A A vállalatok ellátása termelésükhöz, il­AnyagcIlaloS* letve működésükhöz szükséges anya­gokkal. Zökkenőmentes lebonyolításának legfontosabb feltételei: a helyesen kialakított anyagfelhasználási normák és ezek alapján re­ális anyagellátási tervek kidolgozása, a szállítási szerződések he­lyes rendszere, az anyagszállítás folyamatossága, a felesleges anyag- szállítások kiküszöbölése, a megfelelő készletek, tartalékok biztosí­tása. A termelés egyenletessége és gazdaságossága jelentős rész­ben az anyagellátás tervszerűségén múlik. (Új magyar lexikon) Alaposan ismerni az üzemek igényeit idén körülbelül 203 millió forint értékben adunk el gé­peket. — Honnan szerzik be az alkatrészeket, s melyik be­szerzési forrás a legnehe­zebb? — Az alkatrészek 55 szá­zaléka KGST import, 45 szá­zaléka pedig a hazai gyárak terméke. A legnehezebb az MTZ 550-es géphez hozzá­jutni, mert árban megfelelő, és könnyen kezelhető. Az alkatrész szállítói a Mező­gép vállalatok és az Agro- tek. Emellett saját termelte­tésünk is van, a faddi és a magyarkeszi tsz mellék­üzemágában gumiárut, csat­lakozófejet készítenek. Az alkatrészbeszerzés az E kombájnokhoz, az MTZ és a Zetor erőgépekhez a legne­hezebb. — A már üzemben lévő régi gépekhez tudnak-e adni alkatrészeket? — Három évvel ezelőtt, 1982-ben Tolna megyében 143 SZK kombájnt tartottak nyilván, de nem mindegyik üzemelt. Tekintettel arra, hogy 8 esztendeig kötelesek vagyunk a forgalomba hozott gépek alkatrészeit raktáron tartani, SZK-alkatrészekkel bármikor tudunk szolgálni. — Miből és miért tartanak árengedményes vásárt? — Tavaly cukorrépakom­Gép, alkatrész, kemikália Kereslet-kínálat az Agrokernél Mostanában mintha keve­sebb panasz hallatszanék a mezőgazdasági nagyüzemek­ben az alkatrészellátásra. Gyorsabban, könnyebben hozzájuthatnak a vásárlók az alkatrészekhez, s az is bi­zonyos, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek egyaránt részük van a javuló ellátás­ban. Persze, az is igaz, hogy a mezőgazdasági üzemekben kevesebb pénz jutott alkat­részre, így a készlet is bő­ségesebbnek tűnt. A gép-, alkatrész-, műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátásról Lu­kács Istvánnal, a Tolna me­gyei Agroker igazgatójával beszélgettünk. — Valóban ez a helyzet: a javuló ellátás egyik oka a fizetőképes kereslet csök­kenése. Az alkatrészforga­lomban mi is nagyobb nö­vekedésre számítottunk, s ennek megfelelően adtuk le a rendeléseinket. Ráadásul nálunk jellemző, hogy a megrendelést egy évvel ko­rábban kell eszközölni: most január, februárban már a 86-os év igényeit mérjük föl és adjuk le. Ezen a mód­szeren jó lenne változtatni, de az Agrotek, amely az im­portbeszerzéseket végzi, kénytelen kellő időben le­adni a megrendeléseket. Az Agroker az előző évi forgal­mat vette eddig alapul, most igyekszünk alaposabban megismerni az üzemek igé­nyeit, tudakozódunk a kü­lönböző szervizeknél. A Ba­jai Kukoricatermelési Rend­szerrel közösen 1983-tól szer­vizüzemet létesítettünk — ez itt, Szekszárdon, az Agro­ker területén működik. Te­hát itt helyben, azonnal szembekerülünk a problé­mákkal. Korábban a Mező­gépei voltunk hasonló kap­csolatban, úgy tűnik, ez az új módszer jobb, haszno­sabb. — Az üzemek mennyi pénzt költenek gépvásárlás­ra? — 1982-ben 400 milliót, 1983-ban 263 milliót, tavaly pedig 235 millió forintot. Az igazsághoz tartozik, hogy 1982-ben szűnt meg a gép­dotáció — ez 40 százalékot jelentett —, s ezért akkor az üzemek igen sok gépet megvettek. A tervek szerint Sok száz ékszíj vár vevőre Húszvagonnyi 10 és 50 kg-os zsákos műtrágya E 514-es kombájnt vásárolt a felsőnánai Kossuth Ter­melőszövetkezet hétfőn délelőtt. A 784 500 forint értékű gépet Miklós La jós vezette haza. bájnokat, T—150-es trakto­rokat, szervestrágya-szórókat adtunk el kedvezményesen. Mindez a technológiaváltás következménye: ha csökken például a cukorrépa-terület, nyilvánvaló, hogy kevesebb gépet vesznek az üzemek. — Van-e elfekvő készlete az Agrokernek, s mi törté­nik a fölösleges gépekkel, eszközökkel? — Lassan mozgó elfekvő készleteink vannak. Sok gép­típus kifutott, korszerűbb gépekkel dolgoznak a föl­deken, a mi raktárainkban pedig még mindig itt van­nak a régi alkatrészek. A korszerűsítés egyik jellem­zője, hogy míg 1976-ban a tsz-ekben csupán 16 Claas dominátor volt, ma a szá­muk 100 körüli. Ami a las­san mozgó, illetve az elfek­vő készleteket illeti, éven­ként selejtezünk, leértékel­jük, és értékesítjük az árut. — Éveken át az ékszíj volt a sláger hiánycikk, tavaly nyáron meg bálakötöző zsi­nórt nem lehetett kapni. — Az ékszíjhiány 3—4 éve megszűnt. A bálakötözőt a TVK-tól és a szegedi ken­derfonótól szerezzük be. Azért, hogy a tavalyi eset ne ismétlődhessék meg, már most, a télen közösen a KSZE-vel folyamatosan szállítjuk a bálakötöző zsi­nórt Szekszárdra. Minden reményünk megvan arra, hogy idén emiatt egy perc­re sem áll le az aratás. — Műtrágyából milyen el­látásra lehet számítani ? — Megalakult a Magyar Agrokémiai Egyesülés, amely a műtrágyák koordi­nációjával foglalkozik. Az energiakorlátozás miatt am- móniumnitrátból, és mész- ammon-salétromból keve­sebb lesz, de helyette a Szovjetunióból karbamidot, ammonnitrátot kapunk. A műtrágyánál objektív okok miatt az első negyedévben kedvezőtlenebb lesz a hely­zet, mint amire számítot­tunk. Foszfor és kálium mű­trágyában nincs hiány. — Önök forgalmazzák a növényvédő szereket is. — Már most, a téli hóna­pokban folyamatosan érkez­nek a növényvédő szerek. Esetenként, átmenetileg elő­fordulhat, hogy egy-egy szer nincs raktáron, de úgyneve­zett helyettesítő szerekkel rendelkezünk, amelyekkel hatékonyan lehet védekezni a betegségek és kártevők el­len. Egy sima, egy fordított Szállítók és felhasználók az ipari üzemekben Fonalból — ami uan A lelkem rajta, a hatvanas években oly korban éltünk, mikor mi nők azt hittük, hogy a hivatásunk betölti az életünket, nem kell puló­vert kötnünk, befőttet ké­szítenünk, és főzni sem, mert ott az étterem. Else gyermekemet úgy etettem spenóttal — ami tápanyag­ban gazdag, és a csontfejlő­dést segíti —, hogy nem tud­tam: a főzeléket be is kell rántani. Szegény gyerek... Sós vízben főtt sárgarépát, spenótot, sóskát kapott. Ká­rára nem vált, értelmileg és testileg szépen és erősen fej­lődött. Aztán múltak az évek, és úgy adódott, hogy egymás holmiját hordjuk. Most meg kötni tanulgatok, éppen két esztendeje. Egy sima, egy fordított, átemelés és mi­egymás. A csipke, meg a sodrott kötést képtelen va­gyok megtanulni, tán tan­folyamra kéne iratkozni. Biztos van benne haszon. Mert a bolti pulóver drága, saját számításom szerint 300 forintból ki lehet hozni otthon egy 900 forintos pu­lóvert. Itt van előttem is egy ma­radék fonalakból lusta kö­téssel készülő sál már vagy egy éve. Meg egy tucat könyv. Idővel kénytelen voltam ráébredni, hogy jó, ha savanyúság van a spájzban, s megtanulom a pulóverkö­„Választék” a szekszárdi Korzó Áruházban tés fortélyait is. Ha van mi­ből. Mert sárga blúzban já­runk mi, akik kötni vagyunk kénytelenek az idén tavasz- szal. Mert momentán csak sárga fonal kapható. Az oldalt összeállította: Bakó Jenő és D. Varga Márta. Tolna megye ipari üze­meiben is a javuló alap­anyag-ellátás a jellemző. A tervciklus elején — 1982— 1983-ban — ebből a szem­pontból komolyabb gondok jelentkeztek a vállalatoknál, amelyek nem egy esetben nehezítették a folyamatos termelést. A simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat­nál, a szőrmekikészítő üzem­nél akadozott a munka, ak­kor amikor a Hortobágyi Ál­lami Gazdaságtól nem kap­ták meg időben a nyers bir­kabőrt. A Szekszárdi Bútor­ipari Vállalathoz a kooperá­cióban gyártott alkatrészek, a fotelekhez szükséges fém­lábak, fémvázszerkezetek, il­letve az NDK-ból impor­tált poliuretán hiánya oko­zott termelési gondokat ko­rábban. Az ipari üzemek alkatrész-, alapanyag-ellátása az el­múlt évben már jobbnak minősíthető. Ez abból is adó­dik, hogy az üzemek is igye­keztek jobban felkészülni, hisz a jó anyagellátás nem csupán a szállítókon múlik, hanem azokon is, akik a vál­lalatok, ipari szövetkezetek anyagszükségletéről gon­doskodnak. Nemegyszer hiányhelyzet alakul ki amiatt, hogy még mindig fellelhető az a jelen­ség, vállalati magatartás, miszerint egyes anyagok­ból túlkészleteznek, többet tartanak raktáron, mint ami­re valójában szükség lenne. Ennek az oka a szűkös ellá­tás, a következménye pedig egy helyütt anyagtöbblet, másutt anyaghiány. A negatív folyamatok meg­akadályozása végett a Pénz­ügyminisztérium az árhiva­tallal, illetőleg a megyei ta­nácsokkal közösen készlet­vizsgálatokat végez. Ott, ahol a forgóeszköz-gazdálko­dás nem megfelelő, túlkészle- tezést tapasztalnak, illetőleg sok az elfekvő készlet, az in­dokolatlannak minősített forgóeszközt elvonják. Ez történt a simontornyai Bőr­és Szőrmefeldolgozó Válla­latnál 1983-ban, amikor is 1 millió 300 ezer forint értékű forgóeszközt vontak meg a vállalattól. Ennek következ­tében a vállalat 1983 máso­dik felében már olyan anyag- és készletgazdálkodást foly­tatott, hogy éppen az el­múlt napokban állapította meg a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága, hogy ezen a területen javult a munka, s ezért a céget kivonta az úgynevezett ala­csony hatékonysággal mű­ködő vállalatok köréből. Általában valamennyi Tol­na megyei ipari üzemre jel­lemző, hogy pozitív irányt vett az anyag- és készletgaz­dálkodás. Ennek ellenére még az elmúlt évben is elő­fordultak olyan beszerzési gondok, amelyek gátolták a folyamatos termelést. A tő­kés exportszállítást akadá­lyozta például a Bonyhádi Zománcárugyárban az, hogy nem kaptak időben és meg­felelő minőségű acéllemezt. A Tolna megyei Textiltisz­tító és Ruházati Vállalatnál fordult elő — itt bérmunká­ban női blúzokat varrnak — hogy a partner nem küld­te az alapanyagot és a kel­lékeket a megbeszélt időben. A következmény: a vállalat dolgozóinak indokolatlanul sokat kellett túlórázniuk. A szolgáltatást végző vál­lalatok is jobban hozzájut­nak mostanában alkatrészek­hez, mint korábban. Eseten­ként beszerzési gondok je­lentkeznek az autóalkatré­szeknél, továbbá egyes hír­adástechnikai cikkeknél. Az alapanyag-, illetve al­katrészbeszerzés az ipari ka­tegóriába tartozó vállalatok­nál sajátos rend szerint tör­ténik: 120—180 napos a ren­delési idő. Mindez a gyors termékváltást, a piacra való rugalmas reagálást hátrál­tatja. Számos alkalommal baj van a szerződéses fegye­lemmel: egyes szállítók nem hajlandók szerződést kötni, csak akkor, mikor már biz­tosan tudják, mikor tudnak szállítani. Ebben az esetben közük a vállalattal, hogy az igényeket előjegyzésbe vet­ték. A jövőben az alapanyag­ellátás terén rendkívül sok a feladat. A vállalatoknál az anyag- és készletgazdálko­dásban kell előrelépni, erre az idén életbe lépett közgaz­dasági szabályozók nagyon szigorúan ösztönzik a válla­latokat. Rendkívül fontos lenne a szerződésfegyelem szigorú betartása, csökken­teni kellene az előrendelési időt, hisz rugalmasabb gaz­dálkodást folytatni, az állan­dóan változó piaci igénye­ket követni csak így lehetsé­ges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom