Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
1985. március 28. NÉPÚJSÁG 5 Mai kommentárunk Brüsszeli próbálkozás Sikerül-e most az, ami tavaly októberben Luxembourgban, decemberben Dublinban és március elején Brüsszelben nem sikerült? — ez foglalkoztatja leginkább a megfigyelőket az Európai Gazdasági Közösség pénteken kezdődő csúcsértekezlete előtt. Az állam- és kormányfők kétnaposra tervezett megbeszélése napirendjén ugyanis ugyanúgy Spanyolország és Portugália csatlakozása áll a középpontban, mint a legutóbbi magas szintű tanácskozások mindegyikén. S ez a téma volt az, amely az említett megbeszéléseket alapvetően kudarcra kárhoztatta. Sőt, egyes szakértők még azt is bizonytalannak tartják, hogy összeülnek-e egyáltalán a héten a közös piaci vezetők a belga fővárosban. Ha ugyanis a csütörtökre összehívott külügyminiszteri eszmecserén sem tudnak áthidaló megoldást kidolgozni a közösség kibővítésének immár nyolcadik éve húzódó kérdésében, akkor nagy az esélye, hogy csúcsszinten sem születne megegyezés. Márpedig akkor — a presztízsveszteség elkerülésére — esetleg tényleg tanácsosabb lehet a brüsszeli fórum elhalasztása. Más vélemények szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy az EGK irányítói most ismét megpróbálnak áttörést elérni, hogy lezárhassák végre a tagállamok egy részét egymással szembefordító vitát. Már csak azért is, mert a spanyol és portugál belépés mellett amúgy is számos, nem egyszer heves belső ellentéteket keltő problémával kell foglalkozniuk. Az előjelek alapján ezt az álláspontot támasztja alá egy igen jelentős érv: az időtényező. Ha ugyanis a felvétel ügyében nem tudnak közös nevezőre jutni, akkor szinte kizárt, hogy az eredetileg tervezett, s már hivatalos dokumentumokban is szerepeltetett csatlakozási dátumot, 1986. január 1-ét betarthassák. A felvételhez ugyanis az előzetesen megfogalmazott szerződéstervezetet az összes tagállam parlamentjének el kell fogadnia. E ratifikációs viták időigényességét ismerve viszont, amennyiben nem születik most minden résztvevő számára elfogadható kompromisszum, a Közös Piac kifut a januári határidőből. Rengeteg múlik tehát azon, ki tudja inkább érvényesíteni akaratát Brüsszelben, mi lesz a kimenetele a halászat, bor-, gyümölcs- és zöldségtermelés, a vendégmunkások jogai és hasonló témákban vég nélkül folyó kötélhúzásnak. Portugália esetében úgy tűnik, a nyitott kérdések megnyugtatóan rendeződtek. Madrid viszont sokallja a csatlakozás fejében követelt engedményeket. Igaz, Gon- zález kormányfőt ugyancsak szorítja az idő: ha országa belépésének határideje eltolódik, akkor egész más esélyekkel nézhet a NATO-tagság ügyében jövő februárra kiírt népszavazás elé. Márpedig Spanyolország kapcsolatainak lazítását az atlanti szövetséggel biztos nem néznék jó szemmel Nyugat-Európában — a tengerentúlról nem is beszélve. Valószínűleg tehát ez — a gazdasági, politikai és katonapolitikai megfontolások összefonódása — lesz az, ami a két ibériai állam felvételét a brüsszeli próbálkozáson el fogja dönteni. SZEGŐ GÁBOR Folytatódnak a szovjet-kínai megbeszélések Április 9-én kezdődik a kínai—szovjet megbeszélések következő fordulója az államközi kapcsolatok normalizálásáról, ezúttal Moszkvában. 1982 őszétől eddig öt fordulót tartottak külügyminiszter-helyettesi szinten, hol Moszkvában, hol Pekingben. A legutóbbi megbeszélések óta a kínai—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt az, hogy nemrég Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta Li Peng kínai miniszterelnök- helyettest, aki kormányküldöttség élén részt vett Konsztantyin Csernyenko temetésén. Li Peng tolmácsolta Hu Jao-pangnak, a KKP KB főtitkárának Gorbacsov megválasztása alkalmából küldött jókívánságait, és hangsúlyozta: Kínában is a két nagy, szomszédos szocialista ország kapcsolatainak további javulását kívánják. Gazdasági területen új mozzanat: a két ország öt évre szóló gazdasági-kereskedelmi megállapodást akar aláírni. Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes decemberi kínai látogatásakor megállapodtak abban is, hogy vegyes bizottságot létesítenek a gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés koordinálására és fellendítésére. Decemberben több egyezményt kötöttek az említett területeken folytatandó kooperációról. A tavalyi 2,6 milliárd svájci frank érték helyett az idén Kína és a Szovjetunió 4,6 milliárd svájci frank (1,8 millió dollár) értékben kereskedik egymással. Március elején kínai parlamenti küldöttség járt a Szovjetunióban, s ezzel felújultak a két ország parlamentjei közötti kapcsolatok. A Szocialista Internacionálé küldöttsége Washingtonban PANORÁMA GENF Genfben szerdán az atom- és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartott a hadászati fegyverzettel foglalkozó munkacsoport. PEKING Szerdán délután Csao Ce- jang kormányfő beszédével megkezdődött a kínai parlament ez évi, egyetlen ülésszaka. Az ülésszak figyelmének középpontjában a kínai gazdasági reform áll majd. BONN A nyugatnémet kormány szerdán hivatalos nyilatkozatban foglalt állást az Egyesült Államok űrfegyver- kezási programjával kapcsolatban. A nyilatkozat nyitva hagyta azt a kérdést, hogy részt vesz-e az NSZK a „védelminek” nevezett program kutatási szakaszában. SYDNEY Ausztrália nem fog részt venni az amerikai űrfegyverkezési kutatási programban. Az álláspontot az ausztráliai hadügyminiszter szóvivője erősítette meg szerdán. WASHINGTON Az amerikai szenátus után a képviselőház is megszavazta azt a javaslatot, hogy engedélyezzék az MX-raké- ták építésére korábban jóváhagyott, de tavaly ősszel befagyasztott másfél milliárd dollár folyósítását. Az összegből a Pentagon 21 újabb ilyen, elsőcsapás mérésére alkalmas rakétát építhet. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök Washingtonban kijelentette: a szocialista és szociáldemokrata pártok sürgetik azt, hogy-a nagyhatalmak haladéktalanul jussanak lényegi megállapodásra a leszerelésről, a nukleáris fegyverek csökkentéséről. „Ez az esztendő különösen jó lehetőséget kínál erre, s nem biztos, hogy az ilyen lehetőség egyhamar visszatér” — jegyezte meg a finn miniszterelnök, aki a Szocialista Internacionálé leszerelési bizottsága küldöttségének élén járt az amerikai fővárosban. A küldöttség előzőleg Moszkvában tárgyalt, ahol fogadta őket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Sorsa most elmondotta: Washingtonban Bush alelnökkel és Shultz külügyminiszterrel találkoztak. Á fogadtatás szintjét az amerikai fél határozta meg. Korábban egy hasonló látogatás idején az akkori elnök, Carter személyesen tárgyalt a Szocialista Internacionálé küldötteivel. A tárgyalások témája a Szocialista Internacionálé legközelebbi kongresszusa elé kerülő leszerelési jelentés, illetve az intemacionáA vietnami önkéntesek újabb egységei térnek haza Kambodzsából — jelentette be szerdán a hanoi nemzet- védelmi minisztérium. A részleges csapatkivonás a közeli napokban lesz a kambodzsai és a vietnami fegyveres erők parancsnokságának megállapodása alapján. lé leszerelési bizottsága által kidolgozott néhány javaslat volt. Egyebek között szó esett a hadászati, illetve a közepes hatótávolságú fegyverek kérdéséről. Ez utóbbival kapcsolatban az amerikai fél most határozottan kijelentette: nem tartja szükségesnek a leszerelési tárgyalások sikere érdekében -a telepítés leállítását. Moszkvában viszont — a finn miniszterelnök közlése szerint — a delegáció azt a választ kapta, hogyha az amerikai fél leállítja saját közepes hatótávolságú eszközeinek nyugat-európai telepítését, akkor a szovjet fél is megfelelő lépéseket tesz. Ugyancsak nem tanúsítottak Washingtonban érdeklődést az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése iránt, a szovjet tárgyalóküldöttség támogatta ezt a javaslatot. Sorsa washingtoni sajtókonferenciáján megerősítette: Mihail Gorbacsov közölte vele, hogy válaszol Reagan amerikai elnök javaslatára a csúcstalálkozó lehetőségét illetően. A Szocialista Internacionálé — hangoztatta a finn kormányfő — feltétlenül támogatja e csúcstalálkozó mielőbbi megtartását. 1983. óta ezúttal negyedszer kerül sor a Kambodzsában harcoló vietnami önkéntesek részleges kivonására. A vietnami csapatkivonás diplomáciai jelentősége az, hogy Délkelet-Ázsia tőkés államai ezt tartják a - kambodzsai kérdés rendezése legfontosabb feltételének. Részleges vietnami csapatkivonás Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Egymilliós költségmegtakarítás A Bátaszéki Fémipari Szövetkezetben azy exportterületen dolgozó Petőfi Sándor szocialista brigád hirdette meg elsőként vállalásait és felajánlásait a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyre. Célként határozták meg a vállalatvezetéssel egyetértésben, hogy munkájukkal növelni fogják a termelékenységet, a hatékonyságot, az eszközgazdálkodásban takarékoskodnak, precízebb munkával fokozni fogják az exporttermelést, s ezenfelül részt vesznek az önképzésben, a társadalmi munkákban, és több kommunista műszakot is tartanak. A Petőfi Sándor szocialista brigád felhívásához azonnal csatlakozott a szövetkezet többi brigádja is, összesen 121 brigádtaggal. Az elmúlt év utolsó harmadában az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési értékben elmaradás volt. Ez az időközbeni anyagáremelkedésből, valamint a partnerektől késve történő anyag- szállításokból adódott. Nagyon komoly, és összefogott, kollektív munkára volt szükség, hogy a szövetkezet tervét valóban teljesíteni tudja. Ebben pedig pótolhatatlan szerepe volt a szocialista brigádok áldozatos munkájának. A 12 brigád megértette, hogy milyen sok függ munkájuktól és azoktól a kommunista műszakoktól, amelyeket a terv teljesítéséért végeztek. A kommunista műszakokban szintén a Petőfi Sándor brigád járt az élen. A szövetkezetnek a nem termelő területen dolgozó két szocialista brigádja is a sorompóba állt, munkát vállaltak a csomagolásnál. A vezetőkhöz jöttek a brigádtagok; hol van rájuk szükség, mi legyen a soron következő teendő. Ennek a központosított munkának köszönhetően az 1983-as 17 millióval szemben, 1984. negyedik negyedévében már 28,5 millió forint volt a termelési érték. A hétmillió forintra tervezett rubelexporttal ellentétben a végeredmény: 7 millió 800 ezer forintot tett ki. A Bátaszéki Fémipari Szövetkezet munkabrigádjai mindezeken felül 1 millió forint költségmegtakarítást is elértek, valamint a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi szakaszában 10 újítást nyújtottak be, melynek az értéke 389 ezer forint. A Tolna megyei Tanács V. B. tárgyalta Állami ellenőrzések 1984-ben Ribling Ferenc általános elnökhelyettes volt annak a beszámolónak az előterjesztője, amit tegnap délelőtt tartott soros ülésén a megyei tanács vb az állami ellenőrzések 1984. évi tapasztalatai címen tárgyalt meg. A beszámoló megvitatásán kívül, de azzal szoros összefüggésben határozta meg a testület ez évi ellenőrzési programját. A fő napirend beszámolója az értékelést az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. február 24-1 ülésének határozata tükrében végezte el. Pontosítva a szót; az ellenőrzési munka továbbfejlesztésének megyei tennivalóit, illetve további tennivalóit summázta, mindkettőt gazdasági, politikai, társadalmi súlyának megfelelően. Állami ellenőrző szerveink tavaly a megyében az egyeztetett 265 ellenőrzésen felül további 76 ellenőrzést végeztek el, rendszeresen tájékoztatva egymást vizsgálataik tapasztalatairól. Így például arról, hogy gazdálkodó szerveink döntő többsége megfelelően alkalmazkodott 1984-ben a gazdasági körülmények változásához. Termékszerkezetüket a piaci igényekhez igazították, így alapvető értékesítési gondjaik tavaly nem voltak. Tovább gyarapodtak az új vállalkozási és üzemelési formák, számuk az év végére elérte a háromszázat. Tevékenységük kedvező hatást gyákorolt a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodására. Az alapvetően pozitív vonások mellett azonban bőven tártak fel az ellenőrzések kedvezőtlen jelenségeket is. Néhány vállalatnál, szövetkezetnél például vezető állásúak is részt vettek a vgmknk és szakcsoportok munkájában. Előfordult, hogy a használt eszközökért, illetve helyiségért nem, vagy csak minimális bérleti díjat fizettek. Továbbra is gond, hogy a gazdálkodó egységek egy részénél a fő munkaidőben és a- vgmk-ban végzett munkát nem határolják el kellően. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a felelősségi rendszer és az ellenőrzések hatékonysága nem az elvárható mértékben javult. A' gazdálkodó szervek többségénél a vezetők továbbra sem fektetnek kellő hangsúlyt a belső ellenőrzésre. Javult ugyan az e munkakörökben foglalkoztatottak iskolai végzettsége, de gyakori, hogy az ellenőrzési munka mellett egyébbel is megbízzák a belső ellenőröket. Probléma az is, hogy a belső ellenőrök által feltárt hiányosságok megszüntetésére, megfelelő felelősségre vonásra nem mindig került sor. Kedvező folyamat indult meg ugyanakkor az áfészek- nél, ahol a belső ellenőrzés javaslatára 1984-ben 359 fő ellen kezdeményeztek felelősségre vonást. Gyakoribbá vált a fegyelmi és anyagi szankciók alkalmazása a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél is. A megyei szakigazgatási szervek igen sok kedvezőtlen jelenséget tapasztaltak a tanácsi intézményeknél és kis létszámú tanácsoknál. Ennek oka a kellő hozzáértés hiánya, a dolgozók leterheltsége. Az, hogy a vizsgált egységeknek mintegy egyharma- dánál nem következett be javulás a számviteli rend és bizonylati fegyelem terén, jelzi, hogy nem csekély a tennivaló a közvagyon védelme, a gazdálkodás belső rendjét sértő cselekmények megakadályozása érdekében. Nem beszélhetünk továbbá a felelősség érvényesítése terén érezhető fejlődésről sem. A külső ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatt a vállalatok vezetése általában nem vonta felelősségre az érintetteket. Nem javult 1984-ben a gazdálkodó egységek szerződéses fegyelme sem. Pozitív tényező ugyanakkor, hogy tovább szigorodott a külső ellenőrzés. A PM. Ellenőrzési Igazgatóság, a vizsgálataiban feltárt hiányosságok miatt tavaly 13,6 millió forint bírságot szabott ki. A bírság kiszabásában 89 vizsgálat közül 37 esetben vették súlyosbító körülménynek a számviteli rend megsértését és bizonylati fegyelmezetlenség jegyzőkönyvezett eseteit. Nőtt a felelősségre vonások száma az árvizsgálatok során feltárt hiányosságok miatt is. öt vállalatvezetőt, illetve főkönyvelőt részesítettek írásbeli figyelmeztetésben, egy esetben indítványoztak szabálysértési eljárást és három esetben kötelezték a gazdálkodó szervet 899 ezer forint értékben a vevők kártalanítására. A helyi tanácsoknál és tanácsi intézményeknél feltártak miatt 1984-ben kilenc személlyel szemben állapítottak meg felelősséget, tettek javaslatot szankcionálásra. Négy fő ellen büntető eljárás van folyamatban (Gerjen), két főt bocsátottak el (Bátaszék, Regöly), hárman pedig írásbeli figyelmeztetésben részesültek (Bátaszék, Nagymányok). Ezen túlmenően, tíz esetben 21,5 millió forint jogtalan kifizetés megtéríttetésére került sor. A testület — mely széles körű vitában tárgyalta meg az állami ellenőrzés 1984. évi tapasztalatait — leszögezte, hogy a megyei koordinációba bevont állami ellenőrző szervek hiánytalanul teljesítették ellenőrzési feladataikat, megfelelő volt az ellenőrző szervek együttműködése. A vb ezzel egy időben fogadta el az 1985. évi ellenőrzési tervet. Az ülés résztvevői ezt követően tekintették át — dr. Hegedűs János vb-titkár jelentése alaján — a járások megszüntetéséből eredő új feladatok megyei, helyi végrehajtását, majd a második negyedévi megyei tanácsülés előkészítésével foglalkoztak. A bejelentések címszó alatt előterjesztettek között szerepelt az 1984. évi megyei településfejlesztési verseny és a településtisztasági és környezetvédelmi akció eredményeinek értékelése. A városok kategóriában első Tamási, a nagyközségek kategóriájában első Bátaszék, második Dunaföldvár. A községek kategóriájában 1. helyezett Iregszemcse és Űjireg társközség, 2. Duna- szentgyörgy, 3. Györköny, 4. Bonyhádvarasd, 5. Kisszékely. Márton Istvánná, a Petőfi szocialista brigád vezetője az exportra készülő húsipari védőkesztyűket szabja
