Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
1985. március 27. “íxíÉPÜJSÁG 5 Hal alakulnak vállalati tanácsuk? Beszélgetés Deák Jánossal, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettesével Több vállalati közösség döntött már, hogy állam- igazgatási felügyelet alatt marad, vállalati tanácsot alakít, vagy a közgyűlési, küldöttgyűlési formát választja. Ma már az iparvállalatok dolgozói is tudják, hogy számukra mit javasolt a minisztérium, s április 30-ig módjukban áll javaslatokat tenni. Egyúttal közölniük is kell, hogy mikor kívánják életbe léptetni az új vezetési formát. A program szerint ugyanis 1986. december 31-ig minden cégnek át kell térnie az új rendre. — Türelmesek vagyunk, hiszen a mostani változások nemcsak jelképesek — mondja Deák János, az Ipari Minisztérium szervezetfejlesztési főosztályvezető-helyettese. — A vállalatoknak most kell átgondolniuk, hogy ezután mennyire önállóan dolgoztatják a gyárakat, üzemeket. S nem kell feltétlenül darabjaira hullani egy vállalatnak, alapíthatnak leány- vállalatot, vagy a belső elszámolásra, a jóval nagyobb önállóságra késztethetik a részlegeket. Nincs tökéletes vállalat, ahol ne lehetne több jogot adni az egységeknek. A fellebezhetetlenek, hiszen az íróasztal mellől nem láthatunk mindent, ezért várjuk a módosító javaslatokat. * — Az államigazgatási felügyelet viszont kötelező érvényű 40 vállalat számára. — Valóban, 40 céget államérdek miatt ide soroltunk. A bányákat például azért, mert az országnak gazdasági stratégiai érdeke, hogy a természeti kincseket az előzetes tervek szerint kiaknázzák. A szénbányászatot fenn kell tartani, nem tehetjük ki a piaci hatásoknak mint például Angliában. Természetesen azért nem kötjük gúzsba ezeket a vállalatokat sem, csak az állam speciális jogot gyakorol, hogy a bányavállalat elsősorban szenet bányásszon. Foglalkozhat mással is, így például a Tatabányai Szénbányák gépeket is gyárt. Ám az arány nem tolódhat el az utóbbi javára még akkor sem, ha az kifizetődőbb. A minisztérium a fejlesztés irányát is meghatározhatja, így például azt, hogy a lézeres frontfejtés a jövő útja. Természetesen ehhez pénzügyi támogatást is nyújt. A szénhez hasonlóan az alumínium is stratégiai terméknek számít és — közüzemi szolgáltatásai miatt — a kőolajjal és a földgázzal gazdálkodó OKGT is állami felügyelet mellett dolgozik tovább. Honvédelmi kötelezettségei miatt ugyancsak több vállalatot kellett még idesorolnunk. — Az említett vállalatok viszont így jóval kisebb önállósággal bírnak, s ez megszabja a lehetőségeiket is. — Az államigazgatási felügyelet nem zárja ki a részlegek fokozottabb anyagi érdekeltségét és önállóságát. Ily módon például a Dorogi Szénbányák brifcettüzeme is meglehetősen szabadon gazdálkodhat. A műszaki fejlesztő és karbantartó részlegek pedig maguk is járhatnak munka után, hiszen a szűkös fejlesztési lehetőségek miatt aligha van rájuk mindig szükség. Márpedig, ha önállóan számolnak el, érdekükben áll, hogy mindig legyen munkájuk. Az Április 4. gépgyár leányvállalatot alapított a műszaki fejlesztő részlegéből. Hasonló megoldáson gondolkodnak a Fékon vezetői is. — A vállalatok zömét valószínűleg vállalati tanácsok irányítják majd, de min múlik, hogy még az idén, vagy csak 1986- ban csatlakoznak? — Mi fele-fele arányban soroltuk be a vállalatokat, így az idén 197 alakítaná meg a tanácsot. Azóta több megyéből szóltak, hogy ők bizony siettetnék, de a mi besorolásunk szerint csak jövőre következnének. Mindenkinek megmondtuk, hogy nem ragaszkodunk a határidőkhöz. Ha felkészültek, akkor előbbre hozhatjuk. Ám egy szakmailag nem megalapozott döntés később visszaüthet. Ha leányvállalatot akarnak alapítani, akkor azt például meg kell várni. A leányvállalat vezetői csak akkor vesznek részt a tanácsüléseken, ha róluk van szó. Ok ugyanis önállóbban dolgoznak, mint mások. S ha egy műszaki fejlesztő részleg és a vidéki gyáregységek viszonylag önállóan dolgoznak, akkor az ottani vezetők ugyancsak tagjai lesznek a tanácsnak. Arról is dönteniük kell az előkészítő bizottságoknak, hogy az üzemeket, gyáregységeket milyen arányban képviseljék. Nincs kötött szabály. Lehet a termelési adatok alapján, és lehet a nyereség szerint. Szerintünk az utóbbi a szerencsésebb, hiszen a magyar gazdaságban egyre inkább azok a vállalatok élnek meg, amelyek nyereségesek. — Nyilvánvaló, hogy a közgyűléses forma csak azoknál a cégeknél szerencsés, ahol nincsenek többen ötszáznál, hiszen ott képesek a dolgozók átlátni a gyár dolgait. — Mi is úgy gondoltuk, s bár határt kellett húznunk, nem kívánunk mereven ragaszkodni az ötszázas számhoz. A közgyűlés évente egyszer, vagy akár többször is összehívható, s ahol több vidéki telephely van, ott a küldöttgyűlés is jó megoldásnak látszik. Természetesen a közgyűlés által választott vezetőség évente többször is ülésezhet. Látszólag ez a legdemokratikusabb forma, ám a legnagyobb ellentétekre is itt számíthatunk a munka- vállalók és a munkáltatók között. A munkásnak ugyanis arról kell döntenie, hogy a stratégiára szavazzon, vagy ma lehetőleg minél több pénzt kivegyen a kasszából. Nagy dilemma ... — A vállalati tanácsok és a közgyűlések mindenképpen csorbítják az igazgatók hatalmát. Ezért történhetett meg, hogy néhol — o dolgozókat nem kellően tájékoztatva — gyorsan döntöttek. — Valóban, ez a demokrácia próbája is, á ahol manipulálják a választást, ott nem sok haszna lesz. Ám attól egyetlen igazgatónak sem kell tartania, hogy kiszolgáltatott helyzetben lesi, és szakmailag megalapozatlan terveket kell végrehajtania. A jogszabályok szerint a vállalati tanácsok csak stratégiai kérdésekben dönthetnek. Irányokat és arányokat határozhatnak meg, de hogy mit gyártsanak és menynyit, arról az igazgató határoz. Megtörténhet, hogy az igazgatót leszavazzák, és más stratégiát kell követnie, mint amit jónak lát. Ám ha menet közben újabb érvei adódnak, összehívhatja a vállalati tanácsot, s újból megvitathatják a követendő irányt. Az igazgatónak sem érdeke, hogy szó nélkül végrehajtsa a mások által javasolt stratégiát, s aztán öt év múlva azt mondja: „Na, ugye, megmondtam.” A vállalati tanács elnöke nem utasíthatja az igazgatót, inkább felügyeleti joga van. Az igazgatónak egyébként így nagyobb mozgásszabadsága lesz, mint amikor a minisztérium gyakorolta ezt a jogot. — A vállalatok elfogadják az önök javaslatait? — Többségük hasonlóan vélekedik. így például vállalati tanács dönt majd hamarosan a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Bonyhádi Zománcárugyár és a Kner Nyomda jövőjéről. Az Öntödei Vállalat megszűnt, s egykori gyárai nem egyforma utat járnak. A Kőbányai Vasöntöde vállalati tanácsot választ, míg a jóval kisebb Komáromi Vasöntöde stratégiájáról valószínűleg közgyűlés határoz majd. Arról is tudunk, hogy két debreceni vállalat még nem döntött, hogy melyik formát válassza. Az írószergyárnak például a közgyűlést ajánlottuk, de lehet, hogy végül is vállalati tanácsot alakítanak. ök tudják, hogy melyik az üdvözítőbb, az érdekük, hogy jól határozzanak. DALIA LÁSZLÓ Számítógépes vízellátás a nyugat-balatoni körzetben Még az idén megkezdik a nyugat-balatoni regionális vízellátó rendszer számító- gépes irányításának a kiépítését. A jelenleginél lényegesen hatékonyabb, és takarékos vízellátást biztosító számítógépes rendszeren belül — a Balatonbenénytől Bala- tonöszödig húzódó településeken — 18 mérőállomás telepítését tervezik, amelyek a fonyódi számítógépes irányítóközponthoz csatlakoznak majd. A kizárólag hazai berendezéseken alapuló fejlesztés — az OMFB és az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával — 1981-ben kezdődött. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fővállalkozásában a VITUKI és a VIZITERV szakemberei már elkészültek a nagy bonyolultságú rendszer jelentős részével, és várhatóan néhány hónapon belül megkezdődik a mérőállomások kiépítése. Egy-egy mikroprocesszoros folyamatirányító berendezéssel ellátott mérőállomás 10— 15 mérőhelyről gyűjti a rent delkezésre álló vízkészlet nagyságáról — és az adott körzet hidraulikai jellemzőiről — az információkat, amelyeket URH adatátviteli láncon keresztül automatikusan továbbít a fonyódi irányítóközpontba. Az itt elhelyezett nagy teljesítményű számítógép rendszeres jelzéseket kap a térség meteorológiai adatairól is, amelyek alapján — speciális matematikai módszerekkel — előrejelzi az egyes körzetekben a vízfogyasztás várható alakulását. összességében a központi számítógép mintegy 250—300 mérőjel, illetve információ feldolgozását végzi majd el, és ezek alapján folyamatosan tájékoztatja az irányítóközpont szakembereit az egész terület vízellátási helyzetéről. Ha beavatkozásra van szükség, ismertetik az adott feltételek között szóba jöhető — és ezen belül az optimális — megoldások lehetőségét is. Ezt követően a diszpécser központ dolgozói a kiválasztott intézkedési változatot — például egyes szivattyúk indítását vagy leállítását — az URH- láncon immár utasítás formájában közlik az érintett mérőállomással. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Több brigádtaggal, nivosabb eredmény A Mezőgép Vállalat várdombi gyáregységében az utóbbi egy év alatt megnövekedett a szocialista brigádtagok száma. Várdombon kilenc brigád jelenleg száznégy taggal veszi ki a részét a termelési, a brigád-, valamint az öntevékeny munkából. A gyáregység elmúlt évi termelési eredményei valóban impozánsak, negyven- nyolc százalékkal teljesítették túl a dolgozók a meghatározott tervcélokat, és 1984- ben 123 millió forintos eredménnyel zárták az évet. A vándombi gyáregység profilja az öntözőberendezések gyártása. Az elmúlt év elejénél csak mintegy 20 millió forint értékben volt birtokukban öntözőberendezés elkészítésére megrendelés. Az időközbeni konszolidálás következtében azonban megrendelésük rohamosan megnőtt, és a szocialista brigádoknak kommunista műszakokat vállalva kellett dolgozniuk, hogy a sok megrendelést teljesíteni tudják. Tisztelt Vásárló! A Fogyasztók Megyei Tanácsa az élelmiszert árusító egységek között ez évben is pályázatot hirdetett a „FOGYASZTÓK KIVÁLÓ BOLTJA” cím elnyerésére. Az elbíráláshoz szükség van a vásárlók véleményére, ezért kéijük, hogy a vásárlásai során szerzett tapasztalatai alapján szíveskedjék a bolt munkáját értékelni a következők szerint: Milyen a bolt: —; — áruválasztéka,- áru bemutatása, elhelyezése,- az árak feltüntetése,- pontos számolás, gyors fizetési lehetőség,- tisztaság, kulturáltság,- á bolt dolgozóinak magatartása és minden egyéb, amely egy üzletet Kiváló Bolttá tesz. A hátoldalon felsorolt boltok közül, amely az Ön véleménye szerint a legjobban megfelel a követelményeknek és érdemesnek tálálja a cím elnyerésére, kéijük aláhúzással a boltot javasolni. Az értékelő lapokat a felsorolt boltokban elhelyezett gyűjtődobozba lehet bedobni, vagy a Hazafias Népfront irodájában leadni és végül kérdőívek teijesztését végzőknek visszaadni. Közreműködését, szavazatát köszönjük. — 1985. március hó. , FOGYASZTÓK MEGYEI TANÁCSA
