Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

1985. március 2. TOLNA , ­8 'nÉPÜJSAG Mennyit ér két nap takarékosság a szovjet gazdaságban? — A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek az ener­gia-takarékosságnak. Ezt tük­rözi az 1985. évi népgazdasági terv is — mondja Lev Vo- lodarszkij, a Szovjet Közpon­ti Statisztikai Hivatal elnö­ke. — A gazdálkodás jelen­legi méretei mellett (a Szov­jetunió a világ ipari terme­lésének évente egyötödét ad­ja) a takarékosság a terme­lésnövekedés biztosításának fontos forrása. Lev Volodarszkij felhívta a figyelmünket arra a javas­latra, melyet K. U. Csernyen- ko terjesztett elő az SZKP PB tavaly novemberi ülésén. Arról van szó, hogy 1985- ben minden vállalat felada­tául tűzte ki, hogy két napot a megtakarított energia — nyersanyag és fűtőanyag — segítségével dolgozik. Mit je­lent ez a két „megtakarított” nap a szovjet gazdaságnak? Volodarszkij konkrét sta­tisztikai adatokkal szemlélte­ti: az anyagtakarékosság ér­téke két napra átszámolva több mint 3,5 milliárd rubel. — Emögött a szám mögött — mondja a Szovjet KSH elnöke — hatalmas nyers­anyagtartalékok rejlenek. Például, ha a gyárak két napig megtakarított fűtő­anyaggal dolgoznak, máris 3.5 millió tonnával növeltük szénkészletünket. Kétnapi ta­karékosság az energetikában 7.6 milliárd kilowattóra villa­mos áramot jelent — ez meg­haladja még az olyan nagy köztársaságok éves termelés- növekedését is, mint Ukraj­na vagy Kazahsztán. Legalább ilyen jól érezhető a takarékosság hatása a szov­jet gazdaság más szféráiban is. Például a két nap alatt megtakarított anyagok segít­ségével növelhetjük a fo­gyasztási cikkek termelését. Volodarszkij elmondotta, hogy két nap alatt a Szov­jetunióban 62 millió négy­zetméter különböző szövetet, 4 millió pár bőr lábbelit, 48 ezer televíziói), 50 ezer rádió- készüléket, 32 ezer hűtőgé­pet, fagyasztott és egyéb árut állítanak elő. Az utóbbi évek­ben ugyanakkor a termelés növekedése mellett javult a termékek minősége és bővült a választék. Volodarszkij szerint a „két­napi takarékosság” javaslata fontos tendenciát tükröz: egy sokkal ésszerűbb gazdálko­dási tendenciát. A jelen terv­időszakban (1981—1985) a nemzeti jövedelem növeke­désének üteme megelőzte a beruházások növekedési üte­mét. Ez' a szovjet gazdaság fokozódó hatékonyságáról ta­núskodik. 1981—83 között például az energia- és fűtő­anyag megtakarítások az energiatermelés növekedésé­nek felét tették ki. Az ener­gia-takarékosság lehetővé tette, hogy csupán az elmúlt évben 71 millió tonnával csökkentsük a fűtőanyag-fel­használást 1980-hoz képest. 1983-ban csökkent a gépgyár­tásban az öntöttvas-felhasz­nálás, az építőiparban egy sor szervezési-műszaki in­tézkedést vezettek be. Mind­ez 4,7 millió tonna fém meg­takarítását eredményezte. Volodarszkij azonban úgy véli, hogy a nagy előrelépés ellenére még nem merítettük ki a takarékosság és a taka­rékoskodás összes lehetősé­gét. Ellenkezőleg, a gazda­ság méreteinek növekedésé­vel arányosan csak nőnek a lehetőségek. Ha ma minden társadalmi termék előállítá­sánál 1 rubelből csak 1 ko­pejkát takarítunk meg, 13 milliárd rubellel gyarapít­juk a nemzeti jövedelmet. — A gazdasági hatékony­ság fokozásának módjai mindenki előtt ismeretesek. Egyik módja mindenekelőtt az ország rendelkezésére álló hatalmas potenciál — a főbb termelési alapok, pénz-, anyagi- és munkaerőtartalé­kok — ésszerű felhasználása. Ezenkívül fontos az is, hogy levonjuk az elmúlt évek ta­nulságát* amikor nem fordí­tottunk kellő gondot az anyagráfordítások csökkenté­sére. Mindez együttvéve nemcsak megerősíti a gazda­ság eddigi eredményeit, de jelentősen megsokszorozza erejét is. Áram és ivóvíz — atomenergiával Vállalati tanácsok - lengyel módra A lengyel vállalatok jó ré­szénél ezekben a hetekben választásokat tartanak. Tit­kos és általános szavazással a dolgozók küldötteket dele­gálnak azoba a testületekbe, amelyeknek a lengyel gaz­dasági reform fontos hatás­kört adott. Ezek a dolgozók tanácsai, amelyek ma már a termelőüzemek, intézmények kilencven százalékában tény­kednek. A tanácsok szerepe, hogy a vállalat gazdálkodásának mindennapjait irányító igaz­gatóval együtt döntsenek a legfontosabb közgazdasági és termelési kérdésről: a terv­ről), a nyereség felosztásáról, műszaki fejlesztésről. A ta­nácsok nem tulajdonosai a vállalatnak, de egy sor tulaj­donosi jogot az állam átru­házott rájuk. Fontos szere­pük van a munkás-önkor­mányzat e szerveinek az igazgatók kinevezésében. Ha ma Lengyelországban meg­üresedik egy vállalatvezetői állás, azt a törvény értelmé­ben csak pályázattal szabad betölteni. Ezt ma még nem mindig tartják be. A pályá­zatot a több, mint hétezer vállalat kétharmadánál a dolgozók tanácsai írják ki. s ők is nevezik ki a legjobb eredményt elért jelentkezőt igazgatóvá. Kétezer körül van azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a kinevezés joga a minisztert, vagy a vajdaság vezetőjét illeti meg, a pályázati bizottságokban azonban ekkor is jelen van a tanács néhány tagja. A lengyel gyakorlat arra utal, hogy a személyzeti ügyek gyakran okoznak konflik­tust a dolgozói tanácsok és a minisztériumok, illetve a tanács és az igazgató között. A konfliktusok feloldására a lengyel jogszabályok pon­tos folyamatokat írtak elő. Ha a feleket a békítő bizott­ság sem tudja közös állás­pontra hozni, akkor vitájuk­ban bíróság dönt. Ilyen per eddig csak egy-kettő akadt, s a lengyel vállalati önkor­mányzatok ma elsősorban a gazdálkodás kérdéseivel fog­lalkoznak. A dolgozók tanácsaiba or­szágosan vagy százötvenezer tagot választottak be. Ezek többsége munkás. Érthető, hogy jó részüknek nem köny- nyű döntenie, amikor a vál­lalat hosszú távú stratégiá­járól kell határozatot hoznia a testületnek. Énpen ezért a TEMP KB illetékes központ­ja. illetve a lengyel SZE.TM szakbizottsága rendszeres tanfolyamokat, konzultáció­kat szervez számukra, hogy megismerkedjenek az előírá­sokkal, a gazdasági szabályo­zókkal. Ma általában az a vélemény itt, hogy a tanács­tagság kétéves időtartama túl rövid, nem ad lehetősé­get a megszerzett ismeretek kamatoztatására. A lengyel vállalati önkor­mányzatok munkája után ér­deklődtem egy sor üzemben. Általában arról számoltak be beszélgetőpartnereim, hogy a dolgozók tanácsai felelős gaz­daként lépnek fel. Gyakran keletkezik ellen­tét a szakszervezetek és a vállalati tanácsok között, mi­vel az előbbiek többnyire a nyereség mind nagyobb há­nyadát kívánják kiosztani, vagy szociális célokra költe­ni, míg a vállalati tanácsok sokszor a hosszú távú fejlesz­tés mellett döntenek. A szak- szervezetek és az önkor­mányzatok közötti konfliktu­sok — állapítják meg Len­gyelországban — nem elke­rülhetetlenek, s idővel mind­két szerv megtalálja maid megfelelő helvét a dolgozói érdekek kéoviselete és érvé­nyesítése rendszerében. Varsó, 1985. február. Miklós Gábor Möbel professzor veseátültetései Dr. Moritz Mebel egész­ségügyi tanácsos a berlini Charité urológiai klinikájá­nak igazgatója. Neve szoro­san összefonódik az orvostu­domány egy viszonylag fia­tal ágával, a vesegyógyászat­tal és a veseátültetéssel. Húsz évvel ezelőtt még többnyire meghaltak azok, akiknek veséi nem működ­tek kielégítően. Ma már szá­mukra is elérhető a segítség. Jelenleg az NDK-ban 55 dia­lízis-központ működik. A ve­segyógyászatnak az utóbbi két évtizedben elért sikerei nagyrészt Mebel professzor­nak és munkatársainak kö­szönhetők. Az országban eddig ezer veseátültetést végeztek, s kö­zülük az elsőt — 1967-ben — Mebel egészségügyi tanácsos hajtotta végre, sikerrel. Kör­nyezetében egy egész uroló­gus-generáció nőtt fel, amelynek .tagjai a professzort tekintik példaképüknek. Az urológiai klinika igaz­gatója a Szovjetunóban vé­gezte tanulmányait. Szülei­vel ide emigrált a fasizmus elől. Amikor a hitleri Né­metország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót Mebel jelentkezett a szovjet hadseregbe. Végigharcolta a háborút, majd moszkvai ta­nulmányai befejeztével visz- szatért hazájába. Már egye­temi évei alatt az urológiá­ra szakosodott?, s egész élet­műve a vesegyógyászathoz fűződik. A professzor előbb a fred- richshaini urológiai klinika igazgatója, majd a Humboldt Egyetem tanára, később pe­dig a Charité főorvosa volt. Ma akadémikus, aki jelentős szerepet vállal az orvos-to­vábbképzésben. Dr. Moritz Mebel a nem­zetközi orvostársadalom el­ismert szaktekintélye. Jelen­leg az Intertransplant társ­elnöki tisztét tölti be. A szervezet a KGST-országok vesebankja. Az itt megvaló­suló orvosi együttműködés révén az elmúlt három év­ben 2 110 alkalommal nyúj­tottak segítséget a tagálla­mok vesebetegeinek. A kitűnő orvos elméleti munkát is végez. S emellett munkatársaival együtt átadja tapasztalatait a testvérorszá­gok tudósainak. Kutatásai­nak köszönhető az úgyneve­zett tartós dialízis módszerei­nek kidolgozása és a vese gé­pi konzerválása. „Mint orvos — vallja Me­bel professzor — nem elé­gedhetnek meg pusztán a be­tegségek gyógyításával. Ne­künk orvosoknak azért is föl kell emelnünk a szavun­kat, hogy az emberek béké­ben és jólétben élhessenek.' (BUDAPRESS— PANORAMA) Egy ilyen atomerőművi szaporító-reaktort láthatunk, amelynek hulladékhőjével tengervíz-desztillálását is végez­nek, ekként állítván elő ivóvizet a sós tengervízből Nagy teljesítményű teleszkóp A galaxisok mélyéről ér­kező sugarak felfogására al­kalmas a Szovjet Tudomá­nyos Akadérnia krími asztro­fizikai obszervatóriumában felszerelt új gammatelesz­kóp. A készülék a szuper rövid- hullámú — az atom méreté­nél ezerszerte kisebb hullám­hossz — elektromágneses áramlásait regisztrálja, ame­lyek a pulzárokban és a ga­laxisok magjaiban lezajló ha­talmas, nem állandó folya­matok során keletkeznek. A teleszkóp fő eleme egy nagy teljesítményű antenna, amely 24 tükörből áll. Minden egyes tükör átmérője 1,2 mé­ter. (APN—KS) A szovjet atomerőművek jelenleg 21 ezer megawatt teljesítménnyel állítják elő az országban termelt összes villamos energia 9 százalé­kát. A nukleáris energával működő 13 erőműben har­mincöt blokk termeli az ára­mot, és évente 140 milliárd kilowattóra villamos ener­giával látja el az országot. Az atomenergia ily módon 70—75 millió tonna hagyo­mányos tüzelőanyagot pótol. Az új beruházások révén to­vábbi hatezer megawattal nö­velik az atomerűművek telje­sítményét. Jelenleg 22 atom­erőmű épül a Szovjetunió­ban, s a következő ötéves tervben várhatóan kétszer annyit költenek nukleáris erőművek létesítésére, mint korábban. A jól bevált, hagyományos reaktorok mellett a Szovjet­unióban — a tőkés országok­ban is megfigyelhető irány­zatnak megfelelően — nagy figyelmet fordítanak az új „generációra”, az úgyneve­zett szaporító-reaktorokra. A gyors- vagy szaporító-reak- torokban erősen dúsított urán vagy plutónium a fűtő­anyag. De miközben ezek — hőt termelve — energiael­látásra már alkalmatlan izo­tópokká alakulnak át, a reaktorok aktív zónáját kö­rülvevő tórium—232 szintén hasadóképes urán—223-má alakul át, tehát az ilyen reaktor a hőtermelésen kívül újabb hasadóanyagot is elő­állít, sőt többet!, mint ameny- nyit fogyaszt. Így azután ért­hető, hogy például egy 1000 mW-os szaporítóreaktor uránigénye századrésze a hagyományos reaktorénak! A Szovjetunióban jelen­leg már három gyorsneutron­nal működő atomerőmű is üzemel. Művészi tárgyak nyírfa kéreg bői Dmitrij Golovcev, akár csak nagyapja, könnyű és tartós kosarakat, dobozokat készít nyírfaháncsból Dmitrij Golovcev még a nagyapjától tanulta a külön­böző tárgyak készítésének művészetét nyírfakéregből. Dmitrij Golovcev kosarai­nak, dobozainak nem kell a reklám, annyira jók és ké­nyelmesek. A kelet-kazah­sztáni Parigino faluban nincs olyan család, mely ne használná az ügyes kezű em­ber készítette tárgyakat. Sok népművész él a kis falvakban. Művészetük év­százados hagyományokat őriz. A falusi népművészek tovább folytatják a régiektől tanult művészetet. (APN—KS) Elektronikai termékek A román számítástechnika az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult. A legújabb termékek közé tartoznak a Coral 4021 és 4030 jelzésű ipari számító­gépek. Külön figyelmeit érde­melnek az ipari folyamatok automatizálását biztosító, má­sodpercenként 2,5 millió mű­veletet végző Indipendent 1—102 F típusú miniszámí­tógépek. A Electronum gyár exportkínálatából érdemes kiemelni a Prae nevű sze­mélyi számítógépet, amelyet a -tudományos kutatómunká­ban, a tervezésben, az ipar­ban, az egészségügyben és az oktatásban egyaránt kivá­lóan alkalmazhatnak. Mongólia Erdőgazdálkodás Mongóliában Mongólia területének 10 százalékát borítja erdő. Az erdőgazdálkodás viszonylag rövid múltra, hatvan évre tekinthet vissza az ország­ban. Az eredmények azonban már megmutatkoznak. A legutóbbi 15 évben vég­zett erdőtelepítésekkel és az új termelési módszerek be­vezetésével fellendült az er­dőgazdálkodás. A szovjet se­gítséggel létesített erdészeti üzemek évről évre növelik termelésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom