Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

XXXV. évfolyam, 65. szám. ÄRA: 1,80 Pt 1985. március 19., kedd Mai számunkból KÜLDÖTTGYŰLÉS A BONYHÁDI ÁFÉSZ-NÉL (3. old.) A VÖRÖS GRÓFNŐ (4. old.) MOTOROS EMLÉKTŰRA (6. old.) A Jó GAZDA ELŐRELÁTÁSÁVAL (3. old.) Energiagazdálkodásról a tél végén Hóból, szélből, jégből nem volt hiány a télen — szén­ből, földgázból annál inkább. Ilyen volt a január, a február: hideg, barátságtalan, küzdelmes. De most már a márciusban járunk, mi dolgunk lehet mégis a zi­mankóval? Jobb is elfelejteni a bajokat — a hideget, a vele já­ró hiányokat. Amint tettük azt előbb is: a januári— februári fogadkozásainkkal együtt. Mert, ugye hány tédvíz idején ígértük, hogy jövőre másként lesz — az alkalmi takarótorlaszok helyett jól záró ablakokat épít­tetünk be. És eltökéltünk magunkban mást is: a gyár­ban, a téeszben, a hivatalban sem árt felváltani az al­kalmi fegyverzetet állandóra. De aztán jött a tavasz, a meleg évszak és fogadalmunk a hóval együtt olva­dásnak indult... Hány éve is annak, hogy a „biogázhullám” ellepte az országot? Négy-öt, vagy talán több is? A kis he­lyi energiagyáraknak egyik jól bevált változatát mu­tatta be Magyarországon az Energiagazdálkodási Inté­zet. Az akkor megismert adatok szerint a kétszáz szarvasmarhára méretezett itelep évi hetvenezer nor­mál köbméter gáz előállítására volt képes, termelése 5200 kilowattórát ígért. Voltak és vannak eredményes biogázhasznosító kísérletei a Vízügyi Tudományos Ku­tató Intézetnek is. Csak éppen a telepek, a kis ener­giagyárak száma kevesebb jóval, mint amennyire szük­ség lehetne az országban. Alighanem elfelejtettük már azt a szolgálati sza­badalmat is, amelyikkel az addig ismert hőszivattyúk­nál jobb hatásfokkal lehetett meleget nyerni a kör­nyezetből. A magyar feltalálók az abszorpciós és a kompresszoros elvű szivattyúk „keverékét” alkották meg — folyókból, tavakból, meleg levegőjű üzemek­ből vonják el ezek a „hibrid készülékek” is a hőt, azt, amit különben energiahordozót vásárolva sok pénzért állítanánk elő. Futja még a példából: évtizedes bizonyítékok sem tűntek elégségesnek ahhoz, hogy a Kertészeti Egye­tem professzorainak eljárása, a kettős falú vízfüggö- nyös fóliasátor rangot szerezzen magának a mezőgaz­daságban. Ez a természettudományos „üvegház” talán túl olcsón termel — ezért nincs elég híve? A napsu­gárzást, szigetelőanyagnak a deret, valamint a pince- hőhatást, azaz a föld melegét kéri csak az olaj, a szén helyett... Maradjunk még a hőgyáraknál, például a napkol­lektoroknál. A különös szerkezeteknél, melyekből iga­zán kevés van még idehaza. Akadnak már persze ha­zai eredmények, s legújabban: magáncélú hasznosítók is. A Hajdúszoboszlói Építő- és Vegyesipari Szövetke­I zet, társulva más cégekkel, forgalomba hozta a Fa- milit nevű könnyűszerkezetes, paneles építési mód­dal készült családi házait. Nemcsak az otthonok ma­guk az újdonságok, hanem a bennük alkalmazott nap­elemek is — a háztartási munkához, a tisztálkodás­hoz, a lakók így nyerhetnek meleg vizet. Ez az elgon­dolás a jelené —, a takarékos gazdálkodás jó példá-. j jaként. Nem várható persze a kollektortól, hogy fűt- sön, hagyományos kályhákat helyettesítsen. De az igen, hogy spóroljon — ha az időjárás is engedi. Jól tudjuk: nem a napsütés az igazi hiánycikk: van alapanyag a biogázgyártáshoz, van kiszivattyúzható hő a folyókban, tavakban. Mint ahogy termálvizekkel is jobban el vagyunk látva, mint a kontinens legtöbb országa — csak éppen kevesekben él olyan vállalkozó szellem, miint amilyen a szentesi vagy újabban a szarvasi gazdálkodókban van. Hírét vehettük már annak, hogy még a magas fek­vésű Svájcban is kutatófúrásokkal nyomoznak a sok ezer méteres mélységek geotermikus energiája után. A Nikex Külkereskedelmi Vállalatnál pedig dosszié­kat töltenek meg azok a külföldi leírások, amelyek a föld mélyéből nyerhető meleg víz hasznosítási módjai­ról szólnak. Az utóbbi időszak meglepő jelensége, hogy kutat­ják a hazai hegyi folyók, patakok vízenergiájának munkára fogását. Pedig ezt már megtették előttünk élő nemzedékek — vízimalmok, törpe vízerőtelepek számos helyen működtek. Aztán felejteni kezdtük őket, sőt még bontani is, mígnem ismét szükségét érezzük az „apró energiák” nyerésének, munkára fogásának. Vagyis keressük a kicsit, faggatjuk a természetet: ad-e újabb értékeket. Helyes, faggassuk, sosem késő. Talán csak arra nincs időnk már, hogy a megtaláltat sutba vágjuk, elfelejtsük évekre, évtizedekre, s csak egy-egy vakmerőbb tél után vegyük számba fel nem használt értékeinket. A biogázt, a hőszivattyút, a ket­tős falú fóliasátrat, a napkollektort, a termálvizet, a törpe vízerőművet, a többi kicsit. Az elfecsérelt ap­ró energiákat. Mert hovatovább, még sokba kerülhet­nek ezek nekünk... \ Az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt A testületek áttekintik a XIII. Központi Bizottsága és Központi El- kongresszus előkészítésével összefüg- lenőrző Bizottsága március 19-én gő kérdéseket, együttes ülést tart. (MTI) Irak—Irán Változatlan hevességgel folynak a harcok A Duna Bizottság ülésszaka Hétfőn plenáris üléssel, Vlagyimir Bazovszkijnak, a Szovjetunió budapesti nagy­követének, a bizottság elnö­kének zárszavával véget ért a Duna Bizottság 43. üléssza­ka. A március 12. és 18. kö­zött tartott tanácskozáson részt vett a hét tagország küldöttsége, ott voltak a KGST titkárságának, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának képviselői, vala­mint megfigyelőként az NSZK közlekedési miniszté­riumának szakértője. Az egyhetes ülésszakon munkabizottságok tárgyalták meg a korábbi szakértői ér­tekezletek előterjesztéseit, ajánlásait, olyan hajózási, vízépítési, hidrometeorológiai és statisztikai kérdéseket, amelyek segítséget nyújtanak a dunai hajózás további javí­tásához, a környezetvédelem­hez, a vízi közlekedés, fuva­rozás biztonságához. Az iraki—iráni háborúban vasárnap is változatlan he­vességgel folytak a harcok, bár több ország vezetői újabb diplomáciai erőfeszítéseket tettek az ellenségeskedés be­szüntetése érdekében. Az egymásnak ellentmon­dó jelentések miatt nehéz ké­pet alkotni a fronthelyzet pontos alakulásáról, az azon­ban világos, hogy a déli mo­csárvidék és a Tigris folyó mentén vívott harcokban mindkét fél jelentős erőket vetett be. Az iráni erőknek többszöri próbálkozás ellenére sem si­került hídfőállást kiépíteniük a Tigis folyó nyugati partján. A teheráni frontjelentés sze­rint ezek az erők az Amarah iraki várostól délre fekvő mocsárvidéket továbbra is el­lenőrzésük alatt tartják." Az irániak vasárnap visszaver­ték az iraki csapatok ellentá­madását és a március 11. óta tartó offenzívában 7500 el­lenséges katonát tettek harc- képtelenné. Az irakiak vasár­nap rakétákkal lőtték Diz- fult, légierejük pedig Bak- tarant bombázta — közölte Irán. Az iraki hadijelentés sze­rint csapataik a mocsárvidé­ken visszavetették az ellensé­get, és 15 ezer iráni katonát megöltek, több ezret fogságba ejtettek. Irak felszólította a légitársaságokat, hogy kedd estétől — közép-európai idő szerint, délután hat órától — ne repüljenek be az iráni légtérbe, mert azt háborús térségnek tekinti. Mihail Gorbacsov köszönet­nyilvánítása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn köszönetét intézett mind­azokhoz, akik őt tisztségébe történt megválasztása után üdvözölték. A Szovjetunió legkülön­bözőbb részeiből érkezett jó­kívánságokat megköszönve Gorbacsov megállapítja: na­gyon fontos, hogy sok üdvöz­lő levél küldője az SZKP KB múlt heti rendkívüli ülé­sének döntéseiről szólva késznek vallja magát az ed­digieknél is aktívabban részt venni a párt politikájá­nak megvalósításában. Mihail Gorbacsov őszinte köszönetét fejezte ki a szoci­alista országok, a kommu­nista és munkáspártok, a for­radalmi és demokratikus mozgalmak vezetőinek, azok­nak az állam- és kormány­főknek. politikai és közéleti személyiségeknek, külföldi szervezeteknek és állampol­gároknak, akik őt üdvözölték. — Szeretném ismételten megerősíteni, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szovjet állam továbbra is az ország gyors ütemű társa­dalmi-gazdasági fejlesztésé­nek, a dolgozók életkörül­ményei javításának, a béke megszilárdításának és a kü­lönböző népek gyümölcsöző együttműködésének útján kí­ván haladni — mutatott rá üzenetében Mihail Gorba­csov. Ünnepélyesen el búcsúztatták az obsitosokat Hétfőn délelőtt kedves ün­nepség színhelye volt Szek- szárdon a Panoráma film­színház. Több mint négyszáz volt legénységi állományú, il­letve volt tiszti állományú egykori honvédőt búcsúzta­tott el a Hazafias Népfront, a város társadalmi és állami szervei, valamint a Tolna megyei Hadkiegészítő és Te­rületvédelmi Parancsnokság. A volt legénységi állomá­nyúak betöltötték 55., a volt tiszti állományúak a 60. életévüket. Csajbók Kálmán, a nép­front megyei titkára köszön­tötte az utoljára behívópa­rancsra összegyűlteket, majd Szénási László ezredes, a Tolna megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancs­nokság parancsnoka köszönt el az obsitosoktól. Beszédében köszönetét fe­jezte ki a búcsúzoknak a helytállásért, az odaadó mun­káért, amelyet a néphatalom, a szocializmus érdekében ki­fejtettek. Utalt arra is a pa­rancsnok, hogy ez a nemze­dék átélte nemzetünk törté­nelmének legsötétebb idősza­kát, de ott volt a legdicsőbb időszakban is, amikor dia­dalra kellett vinni a nép hatalmát. Beszéde további részében áttekintést adott a nemzet­közi helyzetről, valamint a Szovjetunió és a szocialista tábor béketörekvéseiről. A honvédelmi miniszter, ebből az alkalomból 'kiadott díszparancsának ismertetése után Sz. Nagy Károly nyu­galmazott őrnagy beszélt a volt hadkötelezettek nevé­ben, majd Szénási László ezredes emléklapokat adott át az immáron tartalékos ál­lapot alól is felmentett egy­kori hadkötelezetteknek. A kedves rendezvény az általános iskolások színvona­las műsorával ért véget. A rendezvény alkalmat nyújtott arra, hogy találkoz­zanak az egykori bajtársak- elvtársak és emlékezzenek nehéz, ámde felejthetetlen katonaéveikre. Ezekben a napokban a me­gye többi városaiban is ha­sonló eseményekre került, illetve kerül sor, ahol a környékbeli egykori katona­kötelesektől vesznek búcsút. A résztvevők egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom