Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985. március 13. NÉPÚJSÁG 5 "T"a\/oc7 ».A tél és a nyár közötti évszak. Csillagászati- " V lag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában dél felől az egyenlítőbe ér, és addig tart, míg a Nap legnagyobb északi deklinációját el nem érte, vagyis tavaszi napéjegyenlőségtől (március 20—21.) a nyári napfordulóig (június 21.) ... Meteorológiailag az északi félgömbön március, április, május hónapokat számítjuk tavaszi hónapoknak. Az időjárás nagyon változó (áprilisi idő), nedves; majd (főleg később nappal) mór meleg, de éjjel még hűvös, úgy, hogy (összevetve a légnyomás eloszlásával) májusban is fellépnek éjjeli fagyok.” (Révai Nagylexikona.) Kinek-kinek jelent A magát még kevésbé mutogató tavasz mindenkinek mást jelent, de a különbözőségek ellenére is van két közös dolog: a jó idő, a meleg áhítása és a szabadban végezhető — évszaknak megfelelő — munkák utáni vágy. Azt gondolom, az utóbbiakat felesleges részletezni, hisz az ezután következő „vallomásokból” sok minden kiderül. Benkő József, a nagydoro- gi dohánybeváltó portása szabad idejében szőlő-, illetve dohánytermesztéssel foglalkozik. A „mit jelent a tavasz?” kérdésre ennyit válaszol: — Alig várjuk már, hogy beköszöntsön, hiszen a tavaszi munkákkal nagyon elmaradtunk. A dohányma- got máskor március 10-ig el szoktuk vetni a fóliasátorban, de most úgy néz ki, hogy 20-ig is elhúzódik. Ügy lenne jó, ha minél előbb tavasz lenne, mert akkor a munkák — szőlőmetszés, dohánypalántázás — nem torlódnának össze. Kíváncsian várom, hogy mire fejlődik majd a szőlő, hiszen jég borította a vesszőket ... A tavasz a szórakozást is jelenti nekem, éppen a futball miatt. Érdekel, hogy labdarúgóink mennyire tudják bepótolni az őszi lemaradást. Kovács Istvánné 72 éves kajdacsi nyugdíjast, mint mondja, nemcsak az öregség, hanem a hosszú tél is megsanyargatta: — Nagyon várjuk a tavaszt, mert a jó időben megdolgozhatjuk a kertben lévő szőlőnket, vete- ményezhetünk, és a kis jószággal is szívesebben foglalkozhatunk. Majd talán a télen mellénk szegődött betegség is elmúlik ... Kovács József, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság gépszerelője is az előzőekhez hasonló véleményen van. <5 így indokol: — Sokkal jobb kint dolgozni, jobb kint javítani a gépeket... A pénz is ilyenkor több, mert többet és hosszabb ideig lehet a szabadban dolgo- ni. Az ember a szabad idejét is hasznosabban tudja eltölteni, kirándulhatunk a családdal, foglalatoskodhatunk a faddi telkünkön lévő barackfákkal. Még egy szempontból jelentős a tavasz: az ember könnyebben öltözködhet. Tompái Aladár is a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál dolgozik, T—100- as erőgépet vezet. A bony- hádvarasdi munkás tömören fogalmaz: — Sok mindent jelent, de legtöbbet talán forintban, ugyanis az egyre hosszabbodó napokon többet tudunk dolgozni... Nem kell az üzletben megvenni a zöldséget, mert majd otthon is megterem, ezért könnyebb lesz a megélhetés. Novák Ildikó a kölesdi presszó fiatal felszolgálójának kikapcsolódást — bécsi kirándulást — jelent az évszak, a jó idő, és ez a tavasz is „közelebb hozza” egy évvel a tervezett esküvőjét. Ennyi volt a megkérdezettek véleménye, ami — úgy gondolom — sokunk vágyával, elképzelésével is találkozik. Mikor iesz tavasz 7 A hosszú, kemény tél — úgy tűnik — továbbállt, s a havat és jeget olvasztó bágyadt napsütés is itt volt már. A meteorológiai tavasz március 1-ével beköszöntött ugyan, de mégis Arkagyij Rajkin szavaival — „Válámi ván, de nem áz igázi" — jellemezhetjük az évszakot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének Középtávú Előrejelző Osztályát arra kértük, hogy „árulják el", mikorra várható az igazi tavasz, milyen lesz március és az évszak többi hónapjának időjárása. A telexen érkezett válasz a következő: — A legfrissebb előrejelzéseink szerint valószínűleg várnunk kell még az igazán enyhe, tavaszias idő tartós beköszöntésére. A melegedés folyamatában kisebb visszaesések még lehetségesek, így a hét első napjaiban érezhetően — körülbelül 5 fokkal — esik vissza majd a hőmérséklet, de ez a lehűlés minden bizonnyal nem lesz tartós. Mindenesetre a márciusi átlaghőmérséklet várhatóan még mindig kevéssel a szokásos alatt marad. Az előttünk álló tavasz második hónapja, az április, átlagosnak, a május pedig az átlagosnál valamivel melegebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. — Mit mond, mit javasol az orvosmeteorológia? — Az átlagos időjárású tavaszon is gyakran panaszkodunk tavaszi fáradtságra, általános gyöngeségre, gyors kimerülésre — oz idei március pedig valószínűleg túl is tesz ebből a szempontból a többi márciuson. A tavaszi fáradtság alapvető oka az ingerszegény téli környezetben, a hideg időjárásban, következésképpen a szervezet túlzott energiafelhasználásában, az ibolyántúli napsugárzás hiányában keresendő. Mire vége a télnek, szervezetünk „feléli" a tartalékait, és ha azt nincs mivel pótolni, jelentkeznek a szokásos panaszok. A márciusi változékony időjárás pedig nemhogy az energia pótlását tenné lehetővé, hanem még újabb erőbevetésre is késztet bennünket. Sajnos, ilyenkor nagyon nagy a veszélye a megbetegedésnek, megfázásnak, fertőzéseknek. Valószínű, hogy az unalomig megszokott már a figyelmeztetés, mégis újra meg kell tennünk: a tavaszi betegségeket csakis úgy kerülhetjük el, ha a mindenkori időjárásnak megfelelően (melegebben, illettve könnyedebben) öltözünk, egészséges életmódot folytatunk, lehetőleg sok zöldségfélét, vitamindús gyümölcsöket fogyasztunk. Munkák előtt a határban I A télutón, az új évszak küszöbén a mezőgazdaság helyzetéről tájékozódtunk Magyar Jánostól, a Tolna megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának munkatársától. — A szokatlanul hideg és hosszú tél elvonulóban van, és a tavasz közeledté- | vei a nagyüzemi ültetvényeken és szántóföldeken is megindult az élet. A szőlő és gyümölcsösökben , közel egy hétig tartó jég- ; borítás ma már egyértelműen megállapítható, hogy \ terméskiesést okoz. Ennek | nagyságát, azonban csak 1 később tudjuk megállapí- ! tani. A nagyüzemi szőlők j metszése befejezéséhez közeledik, és a nagyüzemi munkakollektívák növényvédő gépeiket a lemoso permetezéshez készítik elő. — Készen állnak a szántóföldi gépegységek is. A magágy-előkészítés és a tavaszi kalászosok elvetése jelenti most a legfontosabb tennivalót. Erre azonnal sor kerül, amint a talaj állapota lehetővé' teszi, a jelenlegi felázott földe- í ken ugyanis még nem lehet elvégezni ezeket a munkákat. Az őszi kalá- I szosok átteleléséről a rövidesen elvégzendő állapot- í minősítéskor megbízható < képet kapunk. Addig is, | ahol lehetséges, az őszi j búza, őszi árpa fejtrágyá- j zását végzik. Ezzel egyide- 'S jűleg tervszerűen folyik a j közelgő tavaszi munkák \ alapozása. Az oldalt készítették: Czakó Sándor, Ékes László, Horváth Mária és Takács Zsuzsa. Hol a fény és hol a virág? Nem akarok siránkozni, de most már elég volt a télből. A túl hosszúra sikeredett és hideg télből. Nem vagyok egyedül, aki esténként optimistán várja a meteorológiai intézet másnapra szóló jelentését, hátha megtörik a jég. Persze, a múlt héten egy-két napra ... Optimisták voltunk, amikor ezt az oldalösszeállítást terveztük. S vagyunk most is, amikor „nem hagyjuk magunkat”. Emlékszem, középiskolás voltam, amikor az egyik lány kitalálta, hogy rendezzünk versírási versenyt. Ez február 25-én történt, s a költemények 26-án kerültek a szomszéd osztály zsűrije elé. (A dátumok pontosak, dokumentumom van róla — oklevél formájában.) A nevezőknek mindössze egyetlen kikötéshez kellett alkalmazkodniok, mégpedig a vers címéhez, amely az volt, hogy: TAVASZ. Érthető, hiszen csodálatosan sütött kint a nap, s azt, 16—17 éves lányok lévén, ragyogóan érzékeltük is. Magam is jelentkeztem a nagy attrakcióra, s elkövettem életem egyetlen, ugyanakkor frenetikus sikerű költeményét: „Levetem a nagykabátom. Felveszem a kiskabátom.” Hát igen, ennyi a vers. mely pontosan visszaadta a valóságot, s igazán jókat lehetett nevetni rajta. Most viszont mosolyogni sem tudok e sorokon, mert csak nem akar múlni a nagykabátos időszak, s ez bizony nem kevés gondot okoz a mezőgazdaságnak, g mindannyionknak. Kérdések és sóhajok tömkelegé röppen föl naponta: mi lesz az őszi vetéssel, hiszen a fejtrágyázást nem lehet időben elvégezni, a gyümölcsösökben már metszeni kellene — hiszen március 1-ével „beköszöntött” a meteorológiai tavasz — és egyáltalán, késnek a tavaszi munkák, s ebből adódóan minden késve kerül elénk, amit a föld ad. S összetorlódnak majd a kinti munkák. És szedhetjük — ha lehet kapni — a vitamindrazsékat még jó ideig, a spenót, a cseresznye... várat magára. És hol a fény, hol a virág? A vitaminok kapcsán egy érdekes ellentmondás jut eszembe. Ügy mondják, hogy ilyenkor — alig merem leírni — tavasszal az emberek fáradékonyabbak, mint más évszakokban, amit tavaszi vitaminhiány néven is emlegetnek. És ilyenkor, amikor a madarak hangolni kezdenek, amikor láthatóvá válnak a rügyek, amikor szőkülnek a fűzfa ágai. amikor vidáman kacsint ránk a nap, ilyenkor éledünk, mondják, ilyenkor születnek a nagy szerelmek, s ilyenkor vagyunk tettre készebbek, jobban megy a munka is talán, mintha időnk is több lenne, kimegyünk a kis kertbe, egy kis rendezkedésre, vagy a ház körül takarítjuk a tél maradványait, folytatjuk a játszótér építését, s lessük, hogy a járda mellett bújik-e már a tavaly vetett fű. S olyan jó, hogy tavasszal van oly sok és szép ünnepünk. A fiatalok már lázasan készülődnek a forradalmi ifjúsági napok gazdag eseménysorozatára, a méltó ünneplésre, s mindannyian így teszünk, várva a legnagyobb idei ünnepünket, hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. Bizonyos vagyok benne, hogy addigra kivirul a természet, ünnepi díszbe öltözik, s jut kedves virágaiból dekorációul az emlékezés színhelyeinek is bőven, hiszen ha késik is a várva-várt tavasz, csak beköszönt ma, holnap, vagy holnapután. Mert mint Áprily Lajos írja: „... a természet hű hozzád, mint anyád”. Nyátnikék! — szól a cinke, de az időjárást látva hajlamosak vagyunk azt is hallani ebben az énekben, hogy kiscipőt! kiscipőt. Mitagadás: nehezen bontakozik a kikelet. Márpedig nagyon óhajtanánk és óhajtja minden a langymeleg verőfényt. De késik áradni, rügyet fakasztani, bimbót bontani, csírákat serkenteni. Sajnos földjeinken még fagyos lábbal toporog a március. Szégyenszemre rügyfakadás idején is még telet idéző képeket készíthettünk és a tavalyi óhajunkat mutathatjuk csak be. V lllyitnilcelc! *
