Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-12 / 59. szám
1985. március 12. ^PÜJSÄG 5 Hegyei verseny után, országos előtt Két győztes az 505-ösből Rumbach József: „A felkészülés során sok tartalékot szerezhettünk” Vinkovics József: „A szakrajz kedvenc tantárgyaim közé tartozik” FIATALOK MTiTO FIATALOK FIATALOK Országos diáknapok A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen idén is megrendezi az országos diáknapokat, amelyeken diákfesztiválokat és az amatőr művészeti csoportoknak minősítő bemutatókat szerveznek. Utóbbiakat éppen ezekben a napokban rendezik meg művészeti kategóriánként a megyei KISZ-bi- zottságok és a megyei tanácsok művelődési osztályai. A bemutatókra minden középfokú tanintézetben tanuló diák. illetve közösség — szólista és művészeti csoport — jelentkezhetett. Az országos diáknapokon a tanulók a következő művészeti kategóriákban adnak számot tudásukról : énekkar, kamarakórus, szólóének, szólóhangszer, kamarazene, népzene, pol- beat, folk-beat, rock, dzsesz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamondás. A bemutatók produkciói valamennyi kategóriában arany, ezüst, bronz fokozattal minősíthetők. A rendezvénysorozattal képet kívánnak adni a tizenévesek iskolai és iskolán kívüli folyamatos kulturális tevékenységéről, a diákművelődés eredményeiről, s lehetőséget teremteni a közművelődésben élen járó diákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének elismerésére. Az 1984—85. évi országos diáknapok eseménysorozata tartalmában kötődik hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulójához, s a rendezők szándéka szerint hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék az elmúlt négy évtizedben megtett történelmi utunk eredményeit, a szocialista fejlődés kulturális és közösségi értékeit. Az országos diáknapokhoz kapcsolódva, a tanintézeti bizottságok iskolai diáknapokat rendeznek. Ezek segítik a régi diákszokások, iskolai hagyományok felelevenítését, s példát adhatnak a szabad idő hasznos eltöltéséhez, a kulturált szórakozási szokások kialakításához. Az iskolai diáknapokon a tanulók bemutatják diákköri, amatőr művészeti tevékenységüket, s a műsorokban bőven kap helyet a vidámság, a diákhumor. A diáknapokat meghirdető szervek országos pályázatokat írtak ki a honismereti kutatással, a képző-, az ipar és a népi díszítő művészettel, az írással, a fotózással, a film- és a rádióműsor-készítéssel próbálkozó tanulóknak. A legszínvonalasabb pályamunkák készítői a Szigetközben, Mártélyon, Sárvárott, Szolnokon, illetve Budapesten szervezendő szaktáborokban vehetnek részt. A pályaművek már megérkeztek a KISZ Központi Bizottsága Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsához, értékelésükre április közepéig kerül sor. Az országos diáknapok alkalmával április 25. és 28. között diáknapi fesztiválokat rendeznek az ország hét városában: Egerben, Sárospatakon, Gyulán, Keszthelyen, Sopronban, Székesfehérvárott és Pécsett. A fesztiváldíjat a diáktanács döntése alapján az a megye kapja, amelyik a legszínesebb, a középiskolai és a szakmunkásképző intézetek kulturális munkájáról egyaránt képet adó műsort mutatja be. Mindketten a szekszárdi 505-ös számú Szakmunkásképző Intézetben tanulnak, a 3. d, vagyis a vasesztergályos osztály diákjai, a két fiú közös jellemzője, hogy a szakmunkástanulók megyei, versenyén első helyezést értek el. A rövid találkozás során mégis két különböző portré, más-más egyéniség rajzolódott ki előttünk. Rumbach József a szakmai vetélkedésben bizonyult legjobbnak, s megszerezte ezzel az országos megméretésen való részvétel jogát, amit március 28—29-én Zalaegerszegen rendeznek meg. — Milyen indíttatásból jelentkezett a tanulmányi versenyre? — Korábban minden évben indultam az iskolai házi versenyeken, elsősorban erőfelmérésből. Ilyenkor látja az ember, hogy mennyit tud és hol vannak hiányosságai. Aki pedig komolyan veszi, a felkészülés során „gazdagodhat”, sok tartalékot szerezhet. Persze az sem utolsó dolog, hogy az országos első hat helyezettnek nem kell szakmunkásvizsgát tenni, rögtön felszabadul. — A követelményrendszert tekintve, milyennek ítéli meg a Dombóváron lebonyolított megyei selejtező színvonalát? — Az elméleti és gyakorlati részből álló feladatok közül számomra az előbbi bizonyult nehezebbnek. Főként a példák értelmezése kívánt nagy figyelmet, összpontosítást. Most már, a tanulságokat levonva elmondhatom, ebben kell még javulnom, és több ismeretet szereznem az országos döntőig. A gyakorlat már jobban sikerült, és éppen ezzel vívtam ki a továbbjutás jogát. Egy Mosse kúpus maróbefogófejet kellett öt óra alatt elkészítenünk. Erre azonban előre készülhettünk, hiszen verseny előtt két héttel megkaptuk a rajzot, s a nehezebb, munkaigényes fogásokat elvégezhettük, előkészíthettük a darabot. — Hol lakik, mivel tölti szívesen szabad idejét? — Bátaszéki vagyok, így már harmadik esztendeje kollégiumban töltöm a hét nagyobbik felét. Szerencsére nagyon jó társaságot alakítottunk ki, igazán jól érzem magam. Legtöbbször zenét hallgatunk, különösen a kemény rockot szeretjük. — Az utolsó évet tapossa, idén végez. Mi az elképzelése a jövőről? — Semmi biztosat nem tudok mondani, de a Bátaszéki Fémipari Szövetkezetben, Az 1984-es esztendő egyik rockzenei eseménye volt A krónikás bemutatója. Rockzene? Túl sokan és sokszor használták e szót könnyebb és súlyosabb műfajú mai zenék összefoglalásaképpen ahhoz, hogy A krónikás zenei világa ilyen egyszerűen elintézhető legyen. Rock-koncertet hirdetnek, és az valójában tánc- vagy diszkózene. Musicalek és musical come- dyk, musical tragedik íródnak rock-ritmusban. Kemény Gábor és Kocsák Tibor rockja azonban ahogyan egyik kritikusuk írja: „az első magyar kompozíció, amely igazán rászolgál a nevére: rockopera”. Kocsák Tibor nemcsak társszerzője a zenének, hanem A krónikás előadásainak karmestere is. Kettőjük zenéje a szó szoros értelmében közös: nem választható külön egyikük munkája a másikétól. Különben is jó barátok. Mindketten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába jártak, majd a Zeneművészeti Főiskolán tanultak, zongora tanszakon, és zeneszerzést. Még mostani munkájuk is közös: a Színház és Filmművészeti Főiskolán tanítanak. Amikor a rockszínház megalakult, érthető módon kapahol most gyakorlaton vagyok, szívesen maradnék. Azt azonban elhatároztam, hogy idővel érettségi vizsgát teszek. ♦ Vinkovics József volt az, aki osztálytársát kishíján megelőzte a szakmai küzdelemben, ám a végső „mérlegelésnél” a második hellyel kellett megelégedni. Mégis kárpótolta magát, hiszen szakrajzból indulhat majd a kecskeméti országos megméretésen. — A vasesztergályos versenyen az „első félidőben” még vezetett, azután fordult a kocka. Miért? — Az elméleti feladatok után az élen álltam, s úgy gondoltam, hogy a nehezén túljutottam. Talán* egy kicsit elbíztam magam, és ez a könnyelműség a gyakorlatnál megbosszulta magát. — Ügy látom, hogy azért nem nagyon bánkódik, más területen ugyanis sikerült a győzelem. — A szakrajzversenyen Kovács Mihály tanárom biztatására indultam el, ő búz- dított és segített a felkészülésben. Igaz, szívesen is tettem, hiszen kedvenc tantárgyaim közé tartozik. Már az általános iskola elvégzése után ilyen irányba szerettem volna továbbtanulni műszaki rajzolónak. De ennek feltétele volt az érettségi ás akkor nem éreztem elég erőt magamban, inkább a szakmunkásképzőt választottam. — Azt mondják, tapintatlanság szakmunkástanulótól a kérdés: hogy áll a közismereti tárgyakkal? — Igaz, hogy kevesebb gondot fordítok rá én is, de nem okoz azonban különösebb gondot, talán a történelem az, ami nehezebben megy. A korábban közismereti tárgyakat érintő • „minek az”, „felesleges”, nemtörődöm szemlélet sokaknál átragadt a szakmaira is. Holott a kenyeret jelenti ez legtöbbünk számára néhány év múlva... — Jó közösségi embernek tartják, a diákok megválasztották a kollégium klubtitkárának. Mit nyújtanak a több száz bentlakónak? — Mindig felmérjük az igényeket, milyen programokat, rendezvényeket fogadnak szívesen társaink. Legnépszerűbb természetesen a havonta egvszer megrendezett disco, de szép számban gyűltünk össze a Ki mit tud? vetélkedőn, vagy a Ki miben tudós? házi versenyen is. Az ismeretterjesztő előadások elsősorban akkor vonzanak sokakat, ha érdekesnek ígércsolatba kerültek vele, tanítványaik révén, hisz többen a musical osztályból oda szerződtek, ott szerepeltek. A főiskolások zenés bemutatóinak természetszerűen ők a betanítói. A West Side Story volt — Iglódi István rendezésében — a főiskola első ilyen nagy vállalkozása. Miklós Tibor, a Rockszínház vezetője, már évekkel ezelőtt szólt nekik, hogy szívesen mutatna be új magyar darabot. Ugyancsak ő javasolta később Stefan Heym Dávid király krónikája című regényét. Nagyszerű drámai lehetőségeket találtak benne. Et- hán, Salamon király történetírója megbízást kap, hogy megírja Salamon apjának, Dávid királynak a krónikáját. A krónikás azonban, akinek a hős. a nagyszerű Dávidot kellene megformálnia, egyre több ellentmondással, szörnyűséggel találkozik Dávid életében, amikor meghallgatja a visszaemlékezéseket. A szövegkönyvet Miklós Tibor írta, Heym regényéből. Kocsák Tibor: nem egy készen kapott drámát zenésítet- tünk meg. Mindannyian alaposan elolvastuk a regényt, majd megfogalmazódott bennünk egy-egy zenei motívum, megszületett egy-egy melókező témát ajánlunk, mint például legutóbb a bőr- és nemibeteg gondozó egyik munkatársa járt nálunk. — Mindezen kívül mivel foglalkozik szívesen, van-e hobbija? — A természet. Németké- ren lakom, és a környéket úgy ismerem már, mint a tenyeremét. Hét végén, vakáció idején, ha az időjárás engedi, az erdőt járom. És hogy a sok szépséget, az utánozhatatlan természetet megörökítsem, másoknak is dia. Miklós Tibi elhozott egy- egy jelenetet az „irodalmi forgatókönyvből”, ehhez írtunk zenei vázlatot, megfogalmazva, hogy ki lesz a színpadon, mi történik, mit mondanak a szereplők. Megpróbáltunk Richard Wagner motívumtechnikájával élni. A szereplőket egy-egy motívum jellemezte; jelezte zenei jelenlétét. Ethannak például három ilyen motívuma volt, az első gondolatait, igazságát fejezte ki, a második a család, a harmadik szerelme megszólaltatására. megmutassam, fényképezem. Egy képemet elküldtem a Nimród vadászújságnak, és nagy meglepetésemre meg is jelent... — Végleg lemondott a műszaki rajzolói hivatásáról? — Nem, mindenképpen szeretnék leérettségizni, és úgy hallottam, hogy rövidesen beindul a technikumi képzés. Talán majd ott folytatom. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS — Az ilyen teljes jelenlét, amikor nemcsak a betétszámokat, hanem a teljes zenét el kell játszaniuk eléggé feszes zenedramaturgia szerint, nem rémítették meg a szereplőket? — Dehogynem! Először azt mondták, hogy ezt képtelenség megtanulni. Aztán egyre inkább rájöttek az ízére, öt hónap volt a betanulási idő. A legnagyobb feladat Ethán alakítójára, Szakácsi Sándorra hárult, aki minden alkalommal jelen volt, s nagyszerűen játszott. Pályázati felhívás honvédségi ösztöndíjra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel azokat a fiatalokat, akik meghatározott felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, vagy oda felvételre jelentkeznek, ameny- nyiben tanulmányaik befejezése után képesítésüknek megfelelően a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állam- polgárság. feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi és alkati rátermettség. A honvédségi ösztöndíjra pályázók a szükséges okmányokat a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól szerezhetik be és kitöltés után azokat oda kell visszajuttatni. Honvédelmi ösztöndíjra pályázhatnak: műszaki egyetemek közlekedésépítő, szerkezetépítő, földmérő, járműgépész, épület- gépész, építész-tervező, gépipari technológiai, híradástechnikai, műszer- és irányítástechnikai, mérnöki képesítést nyújtó szakain. Tudományegyetemek jogász, pszichológus, programozó, matematikus, térképész, meteorológus, tervgazdasági és pénzügyi szakirányú felkészültséget nyújtó szakain. Orvostudományi egyetemek általános orvosi karain. Főiskolák (egyetemek főiskolai karai) magas- és mélyépítési, épület- és építő gépészeti, hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási, vasútgépészet!, közlekedés-automatizálási, gyártástechnológiai, híradásipari, szervezés és számítástechnika alkalmazási, repülőgépvezetői, földmérési- és földrendezői üzemmérnöki (kivételesen tanári) képesítést nyújtó szakain már tanulmányokat folytató hallgatók, illetve az oda készülő fiatalok. Nők jelentkezésére csak egyes területeken és korlátozott létszámban van lehetőség. A pályázókkal az ösztöndíjszerződés megkötésére a sikeres egyetemi (főiskolai) felvételi vizsga, valamint a Magyar Néphadsereg Budapesti Sorozó Központjában végrehajtott katonai pályaalkalmassági vizsgálat eredményétől függően kerülhet sor. Az ösztöndíjasok tanulmányaik alatt a Karikás Frigyes Katonai Kollégium Parancsnokságához tartoznak. Pályázati határidő: március 31. — A siker nem maradt el. Máig is játsszák a MOM-ban. — És készül a teljes nagylemezünk is. Többször előadtuk már A krónikást vidéken, a Budai Parkszínpadon — ahol vendégünk volt a regény írója, Stefan Heym is, a Nemzeti Sportcsarnokán. — Ügy tudom, nagy a külföldi érdeklődés is. — Szakmailag minden külföldi musical-szakembernek tetszettünk. A Casino de Paris csak a nagy létszám miatt nem vette át az előadást; s televíziós, illetve színpadi bemutatót is terveznek külföldön, ám ezekről még korai lenne beszélni. — Milyen helyet foglal el a jelen zenei palettáján az önök zenéje? — Mi abban a generációban születtünk, éltünk, amelyik számára a rock második anyanyelv. Belénk ivódott a zene, hiszen Elvis, a Beatles hangjain nőttünk föl. A mai könnyűzene a fiataloknak se az agyát, se a szívét nem foglalkoztatja, csak az érzékekre hat, a ma születő komoly zene pedig túl intellektuálissá vált. Mi a rockban is a mélységet, a tisztaságot szeretnénk sugallani; s hidat teremteni a klasszikus és a rockzene között. „Fogyasztható” zenét próbáltunk írni. TÖRDAY ALIZ A krónikások krónikája A krónikás egyik előadásán megjelent a regényíró is. (Kemény Gábor, Kocsák Tibor, Stefan Heym, Miklós Tibor).
