Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. február 13. D Magyar Nemzeti Baak elnökének sajtátájékoztatéja Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy 1984-ben eredményes esztendőt zárt a magyar népgazdaság, nemzetközi fizetési pozíciói javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél nagyobb — 600 millió dolláros — kiviteli többletet sikerült elérni, ami azonban kisebb volt a tervezettnél. Az elmúlt két év során, illetve az idén a tervek szerint összesen egymilliárd dollárral csökken az ország nettó adósságállománya. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatai is előnyösen változtak. Magyarország 1982-ben csatlakozott az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményéhez, a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. A múlt esztendőben a valutaalaptól további 440 millió dollár hitelt vettünk igénybe. A Világbankkal is újabb 200 millió dolláros hitelmegállapodást kötöttünk. Emellett a Világbank által finanszírozott beruházásainkhoz — úgynevezet társ-finanszírozásban megvalósuló — kereskedelmi banki hiteleket is igénybe vettünk. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi adósságválság gazdaságunkat érintő kedvezőtlen hatásait csökkentettük. 1984-ben mérséklődtek a rövidlejáratú tartozások, s javult a külföldi hitelek lejárati feltétele. Az elmúlt két év alatt fokozatosan növekedtek a devizakészletek, így 1985-re nyugodtabb gazdálkodási feltételeket sikerült biztosítani. A népgazdasági terv fő célja az idén is a külső és belső egyensúlyi helyzet javítása; nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében tovább akarjuk csökkenteni az adósságállományt: Konvertibilis elszámolású forgalomban 1984- hez hasonló mértékű áruforgalmi aktívum elérésével számolunk. Rubel elszámolású viszonylatban az alapvető cél, hogy a forgalom mindkét irányban tovább nőjön, s javuljon az egyenleg. Elmondta, hogy az idén újabb külföldi hitelek felvételét tervezik. Ezeket export- fejlesztő, importmegtakarító, a takarékosabb anyag- és energia-felhasználást, a hulladékhasznosítást elősegítő, az idegenforgalmat fejlesztő beruházások finanszírozására használják fel. A Világbankkal 1984-ben három hitelmegállapodást készítettek elő a vegyipar, az állattenyésztés és a húsféle- dolgozás, valamint a közlekedés fejlesztésére. Egy továbbiakban megvalósítandó programon pedig most dolgoznak. Emellett a bank újabb konzorciális, bankközi hitelek felvételét tervezi külföldön. A nemzetközi kötvénypiacon már 1984-ben megjelent Magyarország, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy javult népgazdaságunk hitelképességének megítélése. A KGST-bank- kapcsolatokban további, az áruforgalommal összefüggő techunikai jellegű hitel igénybevételével számolunk, illetve tervezzük, hogy a Nemzetközi Beruházási Bankhoz beruházási hitelkérelmet nyújtunk be — mondotta. Tegnap Szekszárdira látogatott Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter. A TAÉV központjában egész napos értekezleten tárgyalta meg a dunántúli ÉVM-Vállalatdk igazgatóival az ágazatpolitikai feladatokat, a lakásépítési kiviteleSzólt arról, hogy külföldi hitel igénybevételével tavaly jó ütemben haladtak az idegenforgalmi célú beruházások. Két új szálloda, a büki gyógyszálló és a tihanyi üdülőfalu előkészítő munkálatainak megkezdésével a hitelfolyósítás némileg meghaladta az előirányzottat. A világbanki beruházások üteme viszont a tervezettnél lassabb. A programok kidolgozása az átlagosnál hosszabb időt igényel. Emiatt a múlt esztendőben nem sikerült a rendelkezésre álló hitelekeretet teljes mértékben igénybe venni. A beruházási hitelekről szólva elmondta, hogy a bank 1984-ben a 23 milliárd forint beruházási hitelnek 55 százalékát a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló, anyag- és energiamegtakarítást eredményező fejlesztésekre fordította. A vállalatok exportbővítő, importmegtakarító fejlesztésére a múlt évben 7,4 milliárd forint állt rendelkezésre. Az év első felében azonban a hitelkereslet még lanyha volt és csak külön akciók hatására élénkült meg. A vállalatok több esetben különféle pénzügyi alapok által nyújtott kedvező finanszírozási lehetőségeket vettek igénybe, emellett külföldi gépbérlet segítségével bővítették exportfejlesztő kapacitásaikat. Végül is ezekre a célokra bank a tervezettnél egymilliárd forinttal kevesebb hitelt folyósított. Az energiaracionalizáló fejlesztésekre is a számított 3,3 milliárd forintnál kevesebbet vettek igénybe a vállalatok. Éppen ezért a bank tervezi, hogy az energiaracionalizálási beruházások pályázati rendszerét korszerű- * siti. A hitelező bankszervek az idén is a legjobb, a gyors megtérülést ígérő, a hitelek minél előbbi visszafizetését biztosító fejlesztéseket részesítik előnyben. A hitelezés üzleti jellegének erősítését, a hatékonyságon, a jövedelmezőségen alapuló hitelnyújtást helyezik előtérbe. Az idén módosult a beruházások hitelezésének néhány feltétele. A jövőben a hitel lejáratát nem a beruházás üzembe helyezésétől, hanem az első kölcsön folyósításától számítva állapítják meg. Ez az építéssel járó beruházásoknál két-három évvel rövidíti a lejáratot. Lehetővé válik, hogy a jelentős exportőrök kivitelük szinten tartását szolgáló fejlesztéseikhez is kedvezményes hitelhez jussanak. További változás, hogy megszűnt a beruházások jövedelmezőségi minimumkövetelménye. A hitelező szervezetek a vállalatok pénzügyi helyzetének, hitelvisszafizető képességének megítélése alapján döntenek a hitel folyósításáról. Az elmúlt esztendőben javult a hazai vállalatok fizetőképessége. 1984 végén 159 vállalat — az előző esztendőnél 8 százalékkal kevesebb — nem tudta időben fizetni tartozásait. Kedvezőtlen azonban, hogy a fél évnél hosszabb ideig fizetésképtelenné váló gazdálkodók tartozása az 1983. évi 19,3 miliárd forintról 26,1 milliárd forintra nőtt. Többségük azért került nehéz helyzetbe, mert nem jutottak időben exportált termékeik ellenértékéhez. A bank énpen ezért arra ösztönzi az exportőröket, hogy zési feladatokat, s a jelenlegi rendkívüli időjárás hatását az építőiparra. A tanácskozáson részt vett K. Papp József, a megyei pártbizoítltsó'g első titkára, és Császár József, a megyei tanács elnöke is. a nagyobb biztonságot nyújtó fizetési módot válasszák kapcsolataikban. A bank továbbra is észszerűen szigorú követelményeket támasztva bocsátja a vállalatok rendelkezésére a forgóeszközhiteleket. Kizárja a hitelezésből a tartósan raktárra termelő, vagy indokolatlanul magas készleteket felhalmozó vállalatokat. Forgóeszközhitellel mindenekelőtt a növekvő termelést, a magas exportkinnlevőségeket finanszírozzák. E téren a hitelezési formák is bővülnek. Lehetővé válik hitelképes gazdálkodó szervezetek részére folyószámlahitel nyújtása, ami a vállalati pénz- gazdálkodást átmeneti likviditási zavarok esetén jelentősen megkönnyíti. A gazdálkodó szervezetek lehetőséget kaptak az áruhitelezésre is. Ennek egyik formája a kereskedelmi hitel, amely azonban nem terjedhet ki a beruházással összefüggő szerződésekre. Ezután arról szólt, hogy a bankrendszer továbbfejlesztésének célja a pénzintézetek üzleti vállalkozási jellegének erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szervezetét — a jegybanki és kereskedelmi funkciók szétválasztása érdekében — továbbfejlesztik. A jegybank növekvő szerepet vállal a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervezésben. A Magyar Nemzeti Bankon belül két hiteltagozat jött létre. Az egyik hiteltagozat az ipar, az építőipar, a közlekedés, a hírközlés, és az ágazatok bel- és külkereskedelmi vállalatainak finanszírozását végzi, míg a másik az élelmiszergazdaságot és a hozzá kapcsolódó bel- és külkereskedelmet látja el hitellel. A hiteltagozatok önállóan alakítják üzletpolitikájukat. Az MNB budapesti intézetéből Budapesti Hitelbank néven országos hatáskörű leánybank jött létre, amely a budapesti helyiipari vállalatok és szövetkezetek hitelés pénzforgalmi kapcsolataival foglalkozik. A Budapesti Hitelbank teljes körű üzleti banki felhatalmazást kapott. Kötvények és más értékpapírok kibocsátását, forgalmazását végezheti, betéteket gyűjthet, saját pénzalapjaival vállalkozásokat finanszírozhat, vagyonkezeléssel és lizing-üzletekkel foglalkozhat. Az MNB vállalkozási alapjából Általános Vállalkozási Bank Rt néven alakult önálló leánybank, amely a jövedelmező és gyorsan megtérülő beruházások finanszírozásával, ezekben való részvétellel és más bankszolgáltatásokkal segíti elő a kezdeményező vállalatok jó ügyleteinek megvalósítását. Az MNB innovációs alapja Általános Innovációs Pénzintézet néven önállósult, amely a magyar szellemi termékek áruvá és szolgáltatásokká történő fejlesztését segíti elő pénzügyi eszközökkel. A kamatrendszer, a hitelek és a betétek kamatainak mértéke jelenleg nem változik. Vizsgálják azonban egy olyan rendszer működésének feltételeit, amelyben a kamatok alakításában — a jegybanki kamat függvényében — nagyobb szerepet játszana a pénzkereslet, illetve -kínálat alakulása. A hitelezési rendszer további korszerűsítése a hetedik ötéves tervben várható — mondotta az MNB elnöke. (MTI1 Rakétatalálat RakétfcaitaJálat ért kedden egy libériái zászló alatt haladó olajszállító teherhajót az Arab-öböl menti Hárg sziget közelében — közölték hajózási ügynökségek. Egy •iraki katonai közlemény arról számolt be, hogy az iraki csapatok kedden a front középső és déli szakaszán indított támadást. Építőipari tanácskozás Szekszárdon PANORÁMA BUDAPEST Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke újjáválasztá- sa alkalmából táviratban üdvözölte Háfez aű-Asszadot, a Szíriái Arab Köztársaság elnökét. VARSÓ Robbanás történt hétfőn este egy sosnowieai szénbányában fkartiowioei vajdaság). Két bányász a helyszínen meghalt, a többi 21-et sikerült kimenteni. LISSZABON Tovább mélyül a portugál kormányválság. Kedden lemondott tisztségéről Jósé Augusto Seaíhra oktatási miniszter. Mario Soares kormányfőnek írott levelében a döntésit azzal indokolta, hogy „sem etikailag, sem politikailag” nem tud azonosulni a jelenlegi gyakorlattal. BELGRAD Veszelin Gyuranovics, a jugoszláv áiiannelnöikség elnöke a kétoldalú kapcsolatokat és a legfontosabb világpolitikai kérdéseket tekintette ét Szpinosz Kiprianu ciprusi elnökkel, aki héitfőn délután érkezett háromnapos hivatalos baráti látogatásra Belgrádba. Az utak (Folytatás az 1. oldalról.) állt, majd rövidebb, hosszabb ideig tartó áramszünet miatt volt kiesés. Ezt a fűtésen nem lehetett észrevenni, csak a meleg víz lett langyosabb. A földgáztüzelésnél tapasztalták a Déli fűtőműben, hogy a földgáz grafitszerű porral szennyezett, s ez eltömte a szűrőket. Olajtüzelésre kellett átállni, de ez a rendszer is meghibásodott. Ezt követően gázfűtést alkalmaztak, amely kedden reggel ismét leállt, a délutáni órákban újból olajjal fűtöttek. Szekszárdon egyedül a Beloiannisz Fűtőmű működött zavartalanul. Gondot okoz az is, hogy a Déli -fűtőmű előtt vezető szennyvízcsatorna eldugult, így a hűtővíz nem képes teljes egészében elfolyni. Helyreállt az áramszolgáltatás — Végre, 48 órai szolgálat után, az embereink ágyban al- hattak — összegezte tegnap délután Falussy László, a DÉDÁSZ üzemviteli osztályának vezetője a tél elleni csata kimenetelét. Helyreállt Tolna megyében az áramszolgáltatás. A DÉDÁSZ 65 dolgozója volt járhatók kint a „terepen” vasárnap hajnal óta. A munkát hétfőn éjfél körül fejezték be. Összekötötték a vezetékeket Fadd térségében, Alsónyéken és Alsónánán, Alsótengelicen másfél napig termelték a fát a villanyvezetékek környékéről. Néhány helyen kedden még dolgoztak, így Dombori- ban, Alsótengelicen és egykét erdészháznál. Hermész Antal villany- szerelő 48 órát töltött szabad ég alatt, és dolgozott Bátaszék és környéke áramellátásának helyreállításán Negyven éve szabadult fel Budapest ötvenegy napig tartott a harc Napjainkban sok helyütt látjuk — újságok, folyóiratok hasábjain, az ünnepre készülő ország és benne a főváros számos helyén — a 40-es számjegyet. Ez a számjegy emlékeztet. Emlékeztet bennünket a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító eseményekre. 1945. február 12-én este 9 órakor Moszkvában 324 lö- veg 24 össztüze köszöntötte a Vörös Hadsereg Budapestért vívott harcának győzelmes befejezését. A Szovjetunió rádióállomásai a nap folyamán közvetítették a szovjet Legfelsőbb Főparancsnok 277. számú külön hadparancsát, amely tudatta, hogy a Második és Harmadik Ukrán Front csapatai több mint másfél hónapos, 51 napig tartó ostrom és a nagyvárosban nehéz körülmények között vívott kitartó és kemény harcok után, február 13-án befejezték az ellenség Budapesten bekerített hadseregcsoportjának megsemmisítését. Ezzel teljesen elfoglalták Magyarország fővárosát, Budapestet, a németek hadászatiig fontos védelmi csomópontját, a Bécs felé vezető úton. A harcok során az ellenség óriási, közel 190 ezer főnyi hadseregcsoportja teljes egészében felmorzsolódott, megsemmisült. A hitlerista ellenség a katonák és tisztek közül több mint 49 ezer halottat, és 138 ezer foglyot veszített. Nagy mennyiségű fegyvert, hadfelszerelést vettek birtokba a szovjet csapatok. A Budapestért folytatott harcokban részt vett 349 ezer szovjet katonát és tisztet tüntettek ki a narancssárga-kék szalagon függő „Budapest bevételéért” bronzéremmel. A főváros felszabadítása három ütemben ment végbe. Január 1—10. között a perem- kerületek (Újpest, Rákospalota Kispest, Csepel, Kőbánya, Óbuda) szabadultak fel, január 11—18. között a pesti oldal belső kerületei, s ennek során a pesti gettó is. Ezt követően került sor a budai oldal teljes felszabadítására január 19. és február 13. között. 1944 karácsonyán bezárult a Vörös Hadsereg gyűrűje Budapest körül. December 29-én a szovjet hadvezetőség parlamentereket küldött a náci csapatokhoz. Osztyapen- ko és Steinmetz kapitányokat azonban orvul meggyilkolták. Ezzel kezdetét vette a fővárosért indított 51 napos kemény küzdelem. A felszabadító szovjet egységek súlyos véráldozatot hoztak azért, hogy Budapestet megkíméljék a teljes pusztulástól. Utcáról utcára, házról házra folyt a közelharc a nehéztüzérség bevetése nélkül azért, hogy az ország fővárosának közművei, műemlékei, csodaszép hidjai ne pusztuljanak el. Az esztelen fasiszta rombolás azonban a Dunába robbantotta teljesen értelmetlenül a hidakat, felrobbantotta a házak tucatjait, ártatlan emberek ezreit kergette a halálba. Az ostrom alatt mintegy 28 ezer lakos vesztette életét a harci cselekmények következtében. A német fasiszta csapatok és a nyilas csőcselék romhalmazzá változtatták a fővárost. Bár Magyarországon nem került sor a szomszédos országokhoz hasonlóan nemzeti felkelésre, mégis sikerült a partizánharcot megindítani a fővárosban és egyes bányavidékeken, a nagyobb ipari centrumokan. Ezek jelentősége azonban elsősorban politikai és nem katonai. Nem feledkezhetünk meg a budapesti akciógárdákról, a Laci, a Marót, a Szír csoportról, az újpesti partizánok nagyszerű akcióiról, a kispest-kőbányai csoport tevékenységéről, és a Budai önkéntes Ezrednek a nemzet becsületét a 24. órában mentő harcairól. 1945. február 13-án felszabadult Budapest. Az új élet kezdetén azonban ott tornyosultak a szinte megoldhatatlannak látszó súlyos nehézségek. Mindenütt a szörnyű pusztulás nyomai. Romok, te- metetlen halottak; ngm volt víz, villany, gáz. Járványveszéllyel kellett számolni. A felszabadított városban sem kenyér, sem élelmiszer-tartalék nem volt. Éhínség fenyegette Budapest sok százezer lakosát. Az emberek agyában pedig ott élt a fasiszta terror friss emléke. Ilyen körülmények között kellett megindítani az életet. A kommunisták kezdeményezésére, a szovjet városparancsnokság segítséget nyújtott ahhoz, hogy az éhezés megszűnjön, megkezdődhessen a romok eltakarítása, az új élet építése. VIDA SÁNDOR
