Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. február 21. Kiállítás Kondor Béla grafikái Dombóváron nagy sikerű kiállítást rendeztek Kondor Béla grafikáiból a művelődési otthonban. A művész Pestlőrincen született, 1931-ben. Gimnáziumi érettségi után villany- szerelőként dolgozott az Óbudai Hajógyárban, innen került a Képzőművészeti Főiskolára. Mestere Barcsay Jenő, Koffán Károly és Kmetty János volt. Diplomáját 1956-ban szerezte grafika tanszakon. Csoportos kiállításokon 1954 óta szerepelt. Első önálló kiállítása pedig 1960-ban volt Budapesten. Több külföldi szereplés után az 1964-es székes- fehérvári kiállítástól veszi tudomásul a szakma és a közönség Kondor művészetének jelentőségét. 1964-ben nyerte el a tokiói grafikai biennálé díját. Két ízben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A művész 1972-ben halt meg. Élete rövid volt, de alkotásaiban tovább él. Diákok a kiállításon „Hiszem, nem kis mértékben azért is különült el kortársaitól, mert még a teljesség igézetében élt, amikor festett vagy rajzolt, nem elégedett meg a részleges értékek realizálásával. Számára a mű totális értelmű volt, a művészi munka célja önálló mikrokozmosz megteremtése, amely a valóságban gyökeredzik ugyan, mégsem pusztán a valóság másolása” — írja róla Németh Lajos művészettörténész. Kondor Béla grafikáit az érdeklődő közönség március 3-ig láthatja. BODÖ IMRE Fotó: Dombal Kojak - új szerepben Hétesztendős szünet után visszatért a képernyőre Amerikában a New York-i rendőrség híres detektív-hadnagya-, Theo Kojak. Igaz, nem sorozatban, hanem csak egy kétórás külön filmben jelent meg a kopasz detektív, de ez a film mindenképpen említésre méltó. Kojak ugyanis egy politikai történet hőse lett. A „Belorusz dosszié” című film talán nem olyan mozgalmas, mint a korábbi Ko- jak-sztorik voltak. Azért a néző nem panaszkodhat: a kétórás filmben van négy halott, pisztolypárbaj, autós üldözés és sok minden a régi Kojak eszköztárából. Teljesen új viszont a történet. A „Belorusz dosszié” ugyanis fasiszta tömeggyilkosokról szól. Olyanokról, akik csendben meghúzódnak a velük a jelek szerint mit sem törődő Egyesült Államokban, New York orosz negyedében békésen élnek, az egyik nyomdász, a másik festő, a harmadik ügynök. A nyugodt életnek egy-egy pisztoly- lövés vet véget. Ezeket a gyilkosságokat nyomozza a kopasz hadnagy, s amikor rájön, hogy a látszólag jelentéktelen figurák között valamiféle kapcsolat lehetett, bevándorlási okmányaik után kezd vizsgálódni. S itt jön a film érdekes fordulata. Kojak ugyanis valóságos betonfalba ütközik. Az amerikai hatóságok, a külülgyminisztérium képviselői mindenféle felvilágosítást megtagadnak tőle, sőt minden követ megmozgatnak, hogy a szívós detektív kezéből kivegyék az ügyet. Kriminek nem illik ugyan elmesélni a történetét, de ez a történet innen már nem egyszerű detektívhistória. Kojak — a minisztérium egyik tisztviselőnője segítségével — mégis hozzájut a szigorúan titkos okmányokhoz. Ezekből derül ki azután, hogy nem egyszerű, a háború után Európa valamelyik országújáról Amerikába vetődött „menekültekről” van szó. A bevándorlási papírokon rajta van az — addigi — három halott élettörténete: az SS szolgálatába állt árulók, egy koncentrációs tábor egykori tömeggyilkos őrei voltak, akiket az amerikai felderítés tudatosan fogadott közvetlenül a háború befejeztével saját szolgálatába, hogy egy esetleges szovjetellenes idegenlégió szervezői legyenek. S aki végez velük, nem más, mint egy másik bevándorló, Kojak barátja, aki ugyanabból a táborból került Amerikába, csakhogy ő fogoly volt. ö veszi aztán saját kezébe azt az igazságszolgáltatást, amit a hatóságok szándékosan elmulasztottak. S amikor szembekerül a tábor egykori hírhedt SS-parancsnokával, az — a rászegezett pisztoly előtt — így kiált fel: „Én az Egyesült Államok kormányának védelme alatt állok”. Félreértés ne essék, a történet 1984 végén játszódik, abban az Egyesült Államokban, amely a demokrácia bajnokaként szereti feltüntetni magát. Itt élnek háborítatlanul az egykori tömeggyilkosok. Hogy hányán? Véletlen egybeesésként a Kojak-film vetítésének másnapján egy másik tévéadó éppen a Men- gele-üggyel foglalkozott, annak kapcsán, hogy a jelek szerint az auschwitzi tömeggyilkos a háború után az amerikai hatóságok kezében volt, de ők szabadon engedték. Itt mondta el Allan Ryan, aki egy ideig az igazságügyi minisztérium csak 1979-ben létesített, a háborús bűnösök ügyeivel foglalkozó osztályát vezette, hogy legalább tízezer háborús bűnös kapott menedéket az USA- ban. S hogy hányán kerültek úgy oda, mint a „Belorusz dosszié” szereplői? Erről nincs adat — de azt például felemlítették ebben az adásban, hogy Klaus Barbie, a lyoni hóhér, hosszú időn át az amerikai felderítés szolgálatában állt — nyilván nem egymagában. A Kojak-történet váratlan fordulattal ér véget. Az egykori koncentrációs táborbeli foglyot, saját jó barátja, maga Kojak állítja emberölésért az ügyész elé. Ám, ekkor megjelenik két jól öltözött úr, valamit súgnak a vizsgálóbíró fülébe, majd magukkal viszik a vádlottat. Az amerikai kormányzat nem enged nyilvános tárgyalást, nehogy fény derüljön arra, hogy háborús bűnösöket tartott vagy tart szolgálatában. „Végül is kinek az oldalán állunk?” — kérdi a film végén önmagától Kojak hadnagy. Valóban, kinek az oldalán? KIS CSABA Szép kis magyar komédia A szekszárdi művelődési központban február 15-én kellett volna szerepelnie a Magyar Színkörnek, Balassi Bálint Szép magyar komédia című darabjával. Az előadás azonban elmaradt: a Magyar Színkör előző nap azzal mondta le, hogy néhány nap múlva tartja meg, miután az egyik hangerősítő berendezés elromlott. Azonban a másodszor beígért előadást sem tartották meg, ezúttal arra hivatkoztak, hogy „a díszletek még nem készültek el”. Ez is nem sokkal az előadás előtt derült ki, de ezúttal már megtoldva azzal, hogy az előadást egyáltalán nem tartják meg. A művelődési központban mindkét esetben nagy vihart kavart a váratlan lemondás, hisz a darabot a Babits-bérletben hirdették meg, a még szabad jegyek pedig egy szálig elkeltek, tehát telt ház várta volna a Magyar Színkör előadását. Külön gondot okozott, hogy egy napon belül kellett intézkedniök, hogy a vidéki színházlátogatók ne induljanak útnak, így is, többen elzarándokoltunk a színházba. Mit mondjunk? Nem valami figyelmes eljárás. Nem is szabályos, arról nem Ts beszélve, hogy a szekszárdi művelődési központnak jelentős kárt okozott a kétszer is lemondott előadás. Erkölcsi kárt is, ami nem elhanyagolható, hisz bérleteseit, látogatóit szándékától függetlenül félrevezette, s megnyugtató megoldást az sem jelent, ha a színház megtéríti az így keletkezett, pénzben is kifejezhető kárt. A Magyar Színkör alkalmi színészekkel dolgozó kisvállalkozás, működésében a jelek szerint sok minden akadozik, de ezek firtatása nem a mi feladatunk. Egyébként a Szép magyar komédia az elmúlt évtizedek legnagyobb irodalomtörténeti eseménye volt, ugyanis 1958-ban találták meg Balassi Bálint addig lappangó színművét. Egy olasz mű átdolgozása, hangulatos pásztorjáték, a reneszánsz szellemében. A Magyar Színkör rejtélyes átdolgozást hajthatott végre a darabon, ugyanis az ártatlan pásztorjátékból „18 éven felülieknek” való színmű lett, nimfákkal és tündérekkel, akik az eredetiben egyébként nem szerepelnek. A Szép magyar komédiából nem kívánatos szép kis komédia lett, de milyen lehet a 18 éven felülieknek szóló előadás? Sose tudjuk meg. A gimnazisták, akiknek kötelező tananyag, nagyon kedves pásztorjátékot olvashatnak, csak szigorúan 18 éven aluliaknak. Cs. Somogyi Néplap 1979 óta a városi tanács tizenkétmillió forintot fordított a desedai víztározó fejlesztésére. Az eredeti tervekhez képest szerényebb elképzelések szerint a tó, a kiépítésére fordítható összeg szűkre szabta a lehetőségeket. Január elsejétől a városi tanács átvette a kezelési jogot az eredeti gazdától, a DRVV-től. A tó hasznosítása továbbra is több célú marad; elsősorban az árvízi csúcs csökkentése és a vízminőség szabályozása a cél. Járulékos feladat a haltelepítés, a mezőgazdasági öntözés, az ipari vízkivétel, s a szabadidő-központ megteremtése. E célok érdekében intéző bizottság alakult, mely a fejlesztési tennivalók ösz- szehangolását tartja szem előtt. A tájrendezési tervek 1976- ban termálfürdővel, szállodával, szabadtéri színpaddal, hatalmas üdülőközpont kiépítésével kecsegtettek. Az évek során az elképzelések a ráfordítható anyagi erők függvényében módosultak. A VI. és VII. ötéves terv városi fejlesztési feladatai között nincs az elsők között a víztározó kiépítése, az intéző bizottság mégis fontos feladatának tartja, hogy még ebben az évben hozzálássanak egy átgondolt, szakaszokra osztott terv szerint a környezet kialakításához. A területre vonatkozó komplex rendezési tervet a napi feladatokra bontva, szakaszosan valósítják meg. Ma elsőrendű feladat a nyáron megrendezendő úttörő-olimpia vízi táborának megépítése. A területet és a létesítményeket már úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a rendezési terv koncepciójához. Még az idén elkészült a Deseda egészére vonatkozó hasznosítási szabályzat. Várfalvi István, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, mintegy összefoglalva a lényeget elmondta: minden résztvevőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fejlesztés komoly áldozatvállalással, társadalmi munkával jár. Unokáink számára készítjük, de lehetőleg úgy, hogy mi is örülhessünk a kialakuló szabadidőközpontnak. PETŐFI NEPE A vállalatok, szövetkezetek gazdasági munkájában, a hatékonyság növelésében, az eredményesség javításában jelentős tényező a köz- gazdasági szabályozórendszer, a pénzügyi, árképzés- és hitelügyi, adózási rendelkezések gyors és alapos megismerése, azok helyes alkalmazása — a költséggazdálkodást javító, az ésszerű takarékosság követelményeit megvalósító ügyviteli, könyvelési, elemzési módszerek szervezése és gépesítése, valamint alkalmazása. A Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitel gépesítési Vállalata jelenleg Bács-Kiskun megyében 113 vállalatnál és szövetkezetnél az előbbi feladatokkal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez ad hatékony segítséget. Korszerű ügyvitelszervezés ma már számítógépes adatfeldolgozás nélkül nem képzelhető el. A vállalatok számítógép-alkalmazási tevékenysége főként az irodai számítógépekre irányul, kartonrendszerű nyilvántartással. Emellett a személyi és miniszámítógépek egy része szövegkiírásra is alkalmas, s ez megteremti az irodai munka komplex szervezését, egyes termelési feladatok számítógépes irányítását és programozását. A vállalati, szövetkezeti munkára jellemző programokból jelenleg mintegy Száz darab, különféle ügyviteli folyamatra és adott számító- géptípusra alkalmas programcsomagot használnak Bács-Kiskun megyében. Az ezen anyagot igénybe vevők a Robotron, a Felix, a Flpy- mot és a Commodore számítógépek különböző típusait üzemeltetik. Az idén sor kerül a Robotron 1715-ös professzionális személyi számítógépek és a Felix 1000-es mikroprocesszoros mikroszámítógépek megyei alkalmazására is. A költségvetési szervezetek és intézmények számára is mód nyílik hasonló lehetőségek igénybe vételére. A tanácsadási tevékenység a gazdálkodás igen széles körét öleli fel, s a következő témakörökre terjed ki számvitel, pénzügy, hitel, árképzés, adózás, támogatás, keresetszabályozás, kalkuláció, belső ellenőrzés, új vállalkozási, gazdálkodási, szervezeti formák, ügyvitelszervezés. Dunántúli napló A sörgyártás egyik fontos alapanyagáról, a komló termesztéséről tartottak kétnapos országos tanácskozást Harkányban, a bólyi Humu- lon korr\lótermelési rendszer szervezésében. A rendezvényre a komlótermelő szakembereken kívül a hazai sörgyárak és a jugoszláviai kutató intézetek képviselői is eljöttek. A bólyi kombinát irányításával működő Humulon komlótermelési rendszer gyakorlatilag az egész hazai komlóterületet kézben tartja. A múlt évben, mint arról Lipcsey Szabolcs rendszervezető főmérnök a résztvevőket tájékoztatta, a jégkár és az aszály ellenére hektáronként 11 mázsa 70 kiló tobozt szüreteltek a gazdaságok az átlagosnál jobb minőségben. Ez ugyan elmarad a 15 mázsás nemzetközi átlagtól, de a mi termőhelyi adottságaink mellett figyelemre méltó eredmény. A bólyi kombinát komlótermelői ezúttal is kitettek magukért, 1 kiló híján 17 mázsa komlótobozt takarítottak be hektáronként. Jó termést adott a komló a Tamási és a Hevesi Állami Gazdaságban is. Az átvételi átlagár az előző évihez képest 11 százalékkal emelkedett, ebből 4—5 százalékot a termelői áremelés tette ki, a többit a jobb minőségért fizette ki a söripar. Az eredménnyel azonban a termelők korántsem elégedettek. A tanácskozáson elmondták, hogy az utóbbi időben meggyorsult a komló- fajták biológiai leromlása. A bőtermő hibridek ugyanis hamarabb elhasználódnak, a gépek és vegyszerek intenzív alkalmazása csökkenti a termőképességüket. Ezért korszerűbb alapokra helyezik a komlótermelést. Fajtacserére kerül sor, amit a „lefutott” Northern Brewer fajtából kezdtek el. Helyette korszerűbb fajták, elsősorban Brewers Gold, Saladin, s részben a jugoszláv Atlasz és a Bolyban honosított és kipróbált cseh fajták, illetve hibridek kerülnek telepítésre. A növény gépesítésével és kemizálásával bekövetkezett ártalmak, a mechanikai sérülések és a tősarjperzselés megelőzésére a Tamási Állami Gazdaságban komlóhajtás- védő PVC-fólia alkalmazását próbálták ki sikerrel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A műholdról vehető színes tv-műsor, a számítógéppel öszekapcsolható házistúdió, vagy a fényvezető üvegszálon közlekedő „távolbalátó” telefon és viderendszer már hazánkban sem utópia. Ha nincs is meg a gyártáshoz minden technikai feltétel, a kissé már a jövő századhoz tartozó csodaberendezések fogadására éppen úgy fel kell készülni, mint a másfél évtizeddel ezelőtt a számítógép és a színes televízió gyártására. Ezek a híradástechnikai eszközök ugyanis a technikai fejlettség, a bonyolultabb munkakultúra hordozói is, aki tehát nem sajátítja el gyártásukat és lemond használatukról, az menthetetlenül évtizedekre elmarad a tudományos haladástól. Szinte minden elemét gyártja már a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat, a készülékek, tunerek és erősítők mégiscsak évek múlva állnak össze univerzális házistúdióvá. Ahogy Fister Ferenc, a tv- gyár főmérnöke magyarázta, a fejlesztés nem egy-két évre szóló feladatok halmazát, hanem a rokonterületekkel szüntelenül kapcsolódó, állandó folyamatot jelent. — Miből áll majd a Videoton házistúdiója? Monitor televízióból, amelyhez BTX- adapter, vagyis a tv-készü- lékbe épített, telefonvonalról számítástechnikai adatbankhoz kapcsolódó terminál tartozik, aztán természetesen rádió- és tv-tuner közös erősítővel, valamint lézer disc, videolemezzel működő lemezjátszó, magnetofon, és személyi számítógép. Az egész berendezést közös ve- zérlőplult segítségével lehet kezelni. Ebből a félszobányi stúdióból természetesen a lézer lemezjátszót, a videolemezt és a képmagnót licenc-, illetve szetvásárlással tesz- szük hozzá. Az egymáshoz és a különféle adásrendszerekhez csatlakoztatható hang-, kép- és számítástechnikai készülékek fejlesztése már megkezdődött Székesfehérváron és az évtized végére a kezelőberendezésekkel együtt működő — esetleg nagysorozatú — mindennapos termékké válik. Fister Ferenc ismeretei és előjelzése szerint a század- fordulóig nem a készülékek bonyolultsága növekszik, hanem a felhasználási területük bővül az információ-átvétellel. A házistúdió egyszerre számítógép, műsorszóró és képújság, vagy ha úgy tetszik, olyan színes televízió, amely az egész világot fogja. A jól ismert színes televízió, a terjedő képmagnó, sztereo rádió-magnó és lézeres lemezjátszó végül is házistúdióvá szervezve, személyi számítógéppel együtt áll össze magasabb minőségű, sokoldalúan felhasználható híradástechnikai és információs berendezéssé. Ennek megteremtése a Videoton fejlesztésének ötéves feladata.
