Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

1985. február 12. NÉPÚJSÁG 3 Bonyhád, Pannónia Tsz Skála-Kapós GT Az új pártvezetőség első lépései Előrehozta f munka~ ______ terv szerin­ti utolsó ülését a bonyhádi Pannónia Tsz-ben az öt év­vel ezelőtt megválasztott pártvezetőség, a tervezettnél két héttel korábban vitatta meg a zárszámadás politikai előkészítésének tennivalóit. Ugyanis mire ez — a mun­katerv szerint — aktuális lett volna, addigra meg kellett tartani az összevont taggyű­lést, amelyen „lelép” a régi vezetőség, helyette új veszi kézbe a pártmunka irányítá­sát. No, meg a zárszámadó közgyűlést is korábban tar­tották meg. A régi pártve­zetőség határozta meg a ten­nivalókat és az új hajtotta, hajtja végre. A váltásnak nem szabad zökkenőkkel jár­ni. A régi vezetőség — és alapszervezeti vezetőségek — irányításával ment folyama­tosan a párttagfelvételek elő­készítése, a nevelő munka és már most, pár nappal a tag­gyűlés után az új pártveze­tőség adott ki két felvételi kérelmet... Folyamatosság és változás, szoros egységben. Annak el­lenére, hogy a három alap­szervezet munkáját összefo­gó, irányító pártvezetőség hét tagja közül csak kettő volt tagja a réginek, öt most került ebbe a tisztségébe. Sok párttag helytelenítette ugyanis — és jogosan —, hogy a hétből négyen a köz­ponti irodaházban dolgoznak. Ezen változtatni kellett. Emellett, nyugdíjazások mi­att másnál passzivitás miatt vált szükségessé a csere. Abból indult ki a jelölő bizottság, hogy egyeztetni kell a két elvet — követel­ményt —, az alkalmasságot és azt, hogy a különböző te­rületek képviselve legyenek a testületben, így a vezetőség alaposabb és széles körűbb információkhoz juthasson. Három hétig szinte szaka­datlanul dolgozott a jelölő bizottság, míg sikerült olyan javaslatot az „asztalra ten­ni”, amivel mind a közel száz párttag egyetértett és végül is az összevont taggyű­lésen egy-két jelöltnél csak egy ellenszavazattal azt meg­szavazták. A régiek közül újjáválasztották Borbély Jó­zsefet titkárnak, és Ambrusz Péternét vezetőségi tagnak, aki ismét nőfelelőse lett a vezetőségnek. Tóth Ferenc elnökhelyettes ’ett a párt­vezetőség titkárának he­lyettese, Gscheidt Gá­bor gépjármű-villamossá gi műszerész agit.-prop. felelős, Filkó István állattenyésztési telepvezető tömegszervezeti felelős, László József gépko­csivezető ifjúsági felelős, Papp Lajos termelési fele­lős. Valamennyien tapasztalt és köztiszteletben álló moz­galmi emberek. Az új vezetőség megala­kulásakor nemcsak a funk­ciók, reszortok elosztásáról döntött. Megállapodtak, hogy ismételten áttanulmányozzák a kongresszusi irányelveket, és a taggyűlési beszámolót és a vitát is figyelembe véve adják le javaslatukat a tit­kárnak az ez éyi munkaterv összeállításához, aminek meg­beszélésére, elfogadására a következő vezetőségi ülésen került sor. elhangzott a taggyűlésen jó néhány olyan javaslat, ész­revétel, amire vissza kell tér­ni. Például: Több helyen hi­ányos a véleménynyilvánítási készség, a közéleti aktivitás. Általában megfelelő a politi­kai légkör, a szövetkezeti de­mokrácia fórumai megvan­nak, de vannak területek, ahol — még párttaggyűlésen is — nemigen szólalnak fel az emberek. A pártvezetőség — és az alapszervi vezető­ségek — olyan esettel, ami­kor a bírálót retorzió érte volna, nem találkoztak, ki­véve egyet, amikor az ifjú­sági parlamenten bíráló fia­talt munkahelyi vezetője fe­lelősségre vonta: „miért kel­lett a nyilvánosság elé vinni, mért nem itt a műhelyben mondtad meg, hogy baj van.” Ám azzal gyakrabban ta­lálkozni, hogy az előadó — vagy a vezetőtestület előtt beszámoló — szakember annyira teletűzdeli mondani­valóját szakkifejezésekkel, idegen szavakkal, hogy az értelmetlennek tűnik sokak számára. A pártvezetőség­nek, a kommunistáknak te­hát oda kell hatni, hogy bán- tódás nélkül mondhassa el mindenki bíráló véleményét is, másrészt, közérthetőek le­gyenek a beszámolók. Dicséretes eredményeket ért el évek óta rendszeresen a termelőszövetkezet. Az 1984-es év azonban gyengébb volt: egyedül a jégkár tizen­ötmilliót vitt el, csökkentet­te a bevételt a tőkés export­ra eladott hízómarha koráb­binál alacsonyabb ára is. (Természetesen nem okozott ez pánikhangulatot és a meggyőző munkában élen Ugyanis járt a párttagság). Főképp azért maradt meg az egyen­súly, mert a korábbi évek­ben — nem kötelezően — megfelelő összeget tartalékolt nyereségből a szövetkezet ilyen időkre. Nincsenek te­hát bajok a gazdálkodásban, ám vannak tartalékok, mint arra a beszámoló taggyűlé­sen is rámutattak. A pártve­zetőség is, az alapszerveze­tek is fokozott figyelmet for­dítanak a jövőben a takaré­kosságra, a költséggazdálko­dásra, annak ellenőrzésére. Az alapszervezeti taggyű­léseken — és az összevont taggyűlésen is — felmerült az az igény, hogy a párttag­ság elvárja: a titkár és a ve­zetőségi tagok gyakrabban járjanak közöttük. Nem árt, sőt hasznos, ha a készülő döntés előtt kikérik vélemé­nyüket. Szükségesnek tartják — fórumokon kívül is — az eszmecserét a szövetkezet, az ország dolgairól, a friss in­formációt. A pártvezetőség, munkaterve összeállításakor ezt is figyelembe veszi. De már az első, közvetlenül az összevont taggyűlés utáni ülésen megegyeztek, hogy a vezetőség tagjai eljárnak az alapszervezeti rendezvények­re, nemcsak abban az alap­szervezetben képviselik az üzemi pártvezetőséget, ame­lyikhez tartoznak, hanem időnkint elmennek a mási­kak rendezvényeire is. Pél­dául az ifjúsági felelősnek ott a helye az alapszervezet vezetőségi ülésén, vagy tag­gyűlésén, ha az ifjúságpoli­tikai kérdésekről tárgyal, a többi reszortosnak hasonló­képp. Nem a titkár, hanem a ve­zetőségi tagok javasolták: le­gyen a teherviselés egyenle­tesebb és mindenki érezze felelősségét a pártmunkáért. Ezért, a vezetőségi ülésen ne csak a titkár számoljon be arról, mi történt a két veze­tőségi ülés között, hanem a reszortosok is a saját terüle­tük eseményeiről végzett munkájukról. A régi vezetőségben----------— ugyanis gondot o kozott, hogy a reszortfelelő­sök egyike-másika nem vé­gezte folyamatosan a mun­kát és csak akkor „mozgott”, amikor valamivel a titkár megbízta. A vezetőségi tagok eme kezdeményezése már előrevetíti azt, hogy a mun­ka kollektivebb, még ered­ményesebb lesz. J. J. Kereskedelmi hitel, fizetési kötelezvény A hazai vállalatok január 1-től lehetőséget kaptak arra, hogy fizetéseiknél, vásárlá­saiknál — meghatározott esetekben — a korábbinál hosszabb időre kereskedelmi hitelt nyújtsanak, illetve ve­gyenek igénybe. A Pénzügyminisztériumban ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak elmondták: az intézkedés célja, hogy elősegítse a vál­lalatok rugalmasabb együtt­működését. Lehetővé válik ugyanis, hogy a jövedelme­zően befektetők a korábbi­nál gyorsabban juthassanak hitelekhez. Ez a megoldás segíti a vállalatok eszközei­nek jobb kihasználását. Le­hetővé teszi, hogy olyan üz­leti akciókról se kelljen le­mondaniuk, amelyekhez rövid időn belül szükséges a több­letforrás előteremtése. Ko­rábban is lehetett kereskedel­mi hitelt nyújtani, de ennek időtartama csupán 30 nap volt. A múlt esztendőben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosí­tása ezt az időtartamot egy évre bővitette. A kereskedelmi hitel al­kalmazásának megkönnyíté­sére a vállalatok fizetési kö­telezvényt (váltót) használ­hatnak. A Magyar Nemzeti Banknál megkezdődött az ér­tékpapír használatához szük­séges nyomtatvány elkészí­tése. Mint ismeretes, hazánk 1965-ben csatlakozott a genfi váltójogi egyezményhez. Mind ez ideig azonban ennek az értékpapírnak a használata nem terjedt el, mivel a vál­lalatok csak 30 napig juthat­tak kereskedelmi hitelhez, s ilyen rövid időre nem volt ér­demes igénybe venni. A szak­emberek arra számítanak, hogy az értékpapír használa­ta mindinkább elterjed. Bár a fizetési kötelezvény (váltó) esetén a partnereknek illeté­ket kell fizetniük — ez drá­gítja a hitelezést —, de ez a forma nagyobb biztonságot nyújt. Az értékpapírok eladha­tók, forgathatók. Vállalatok, szövetkezetek, továbbá gaz­dasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok is kiállíthatnak, illetve vásárol­hatnak ilyet. Ebben —, ha igénylik — segítséget nyújta­nak a pénzintézetek. Az ér­tékpapírok egyébként bár­mely pénzintézetnél, így a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Fejlesztési Banknál, a Magyar Külkereskedelmi Banknál és a szakosított pénzintézeteknél leszámítol­tathatók, vagyis eladhatók. A pénzintézetek azonban nem kötelesek megvásárolni az értékpapírt, csak ha a tör­lesztést biztosítottnak lát­ják. A pénzintézetek hatá­rozzák meg azt is, milyen áron hajlandók megvenni a fizetési kötelezvényt. így re­mélhető, hogy a vállalati hi­telezők igen körültekintően kölcsönöznek. A kereskedelmi hitel ér­tékpapír használata nélkül, szerződés alapján is nyújt­ható. Ez — bár illetéket nem kell fizetni —, kockázatosabb a hitelező számára; ha az adós csődbe jut, a hitelező csak az állam és a bankok kielégítése után juthat pén­zéhez. A szakemberek arra számí­tanak, hogy a kereskedelmi hitel elsősorban jól jövedel­mező vásárlásoknál, illetve eladásoknál terjed el. Így többnyire a hatékony terme­lésre képes nagy-, közepes és kisvállalatok alkalmazzák ezt a hitelezési formát. A gyen­gén gazdálkodók számára ak­kor válhat hozzáférhetővé a kereskedelmi hitel, ha javít­ják hatékonyságukat, s part­nereik számára a javuló jö­vedelmezőség biztosítékot nyújt a kölcsönök időbeni törlesztésére. Az első hónapban 27 milliós forgalom Nem panaszkodhatnak azoíkmöík a gazdasági szerve­zeteknek a vezetői, akik a múlit' év utolsó hónapjában megalakították a Skála— Kapos GT-tt Kaposszekcsőn. A jiainiuiári forgatom ugyanis azt 'igazolja, hogy a társaság életképes, a forgatom növe­kedésének megtalálták egyes új elemeit, a többit még ke­resik. De beszedjenek a szá­mok: az élelmiszeripari cik­kekből 9, a ruházatiakból 7,5, a vegyesiiiparcikkből pedig majdnem tizenegymil­lió forint értékű árut adtak el. Főleg a taggazdaságok­nak, így nyolc Baranya me­gyei, nyolc Somogy megyei és tíz Tolnia megyei fogyasz­tási szövetkezét áruházaiba, boltjaiba, és még jutott áru a tagnak számító pécsi TSZ- KER-nék, és a pécsi Kon- zum Áruháznak is. Ormosy Lajos igazgatótól mi mégis először azt tuda­koltuk, hogyan kezdték a munkát? — Mlilndenékeílőtlt azzal, hogy a dolgozókikal beszél­tünk, alkilk 'korábban a ra- jonráktárban dolgoztak, ma­radhattak. Átvettünk min­denkit a helyli tenrnelőszö- vétkezettőil, ott voltak tagok. S az évii bérkülönböeetet, 8900 forintot beépítettünk a munkahétbe. így senki sem károsodoitt. Mindössze egy dolgozónk ment nyugdíjba, egy pedig most megy kato- námlafk. A létszámunk ma­radt. Árukészletünkben is némi változás állt 'be, hiszen a Skála-COOP-pal szorosab­bá válhatott a kapcsolat. Most Is olyan árukészletünk van, amely ennek előtte .nem volt, tehát a GT hasznára válik a lakosságnak. A legfontosabb intézkedé­sek közé tartozott, hogy rö­vidítették az áruházak, bol­tok rendelésétől a szállításig történő időt. Tehát előbb kapj'ák meg az árut. Az a keresfcedeiempölitdká j uk egyik sarkalatos tétele, hogy amit ígérnek, azt pontosan, választékiban is, és időben is a megállapodás szerint teljesítsék. Ez a bizalomnö­velő intézkedés máris érez­teti hatását. Több az olyan vevő — boltvezetők, áruház- igazgatók —, akik személye­sen jönnek el, nem hagyat­koznak csak az ügynöki munkára, a tájékoztatókra, személyesen győződnek meg az árukészlet összetételéről, a válogatási lehetőségekről. Éppen e látogatások ösz- tönzőek voltak több terüle­ten is. így például a cipőt is felvették „Skálájukra”, bár lényeges változás csák a má­sodik félévtől lesz, hiszen köztudott, hogy a cipőgyá­rakkal fél évvel előbb kö­tik a kereskedők a szerződé­seket, mint az árut szállíta- 'ni kellene. Januárban ennek ellenére .több mini félmillió forint értékű cipőt adtak a kiskereskedelemnek. Jobbára kialakult a vevő­körük, már ami a nagyban vásárlókat iHleti. Ugyanis az áruraiktár előtt nyitottak egy mdnimiaikietet, lahal magáno­sok vehetik meg azt, amit a kiskereskedelmi vállalatok a boltokba vihetnek. Kitűnő partnere a Kapos GT-nek a szekszárdi Skála, a pécsi Konzum, és a Fészek Áru­ház. Még a jó vevők közé lehet sorolni a nagyatádi, a bonyhádi áfésZt, és a kapos­vári Somogy Áruházat. A múlt héten nagy öröm volt a vezetők körében. Ugyanis megkapták az első értesítést a banktól, hogy az egyszámlájukra megérkezett az első tétel, ugyan csak 80 ezer forint, de már ez is pénz. Köztudott, hogy a ban­ki átutalások nem egy-két nlapig tartanak. Február de­rekáig még további húszmil­lió forint érkezését várták, valószínű e héten e bevételt már elkönyvelhetik. A GT nagyobb önállóság­gal dolgozik. így lehetőség nyílik a helyi árualapok fel­derítésére. A hőgyészi ve­gyesipari szövetkezettel már megállapodtak, frottírárut vesznek tőlük. Az ugyancsak a hőgyészi kötőüzémmel — a mosonmagyaróvári gyár­hoz tartozik — jó mederben folynak a tárgyalások. De a helyi árualapok közé sorol­hatók az újpétred .termelő­szövetkezet faipairt termé­kei is. A lakosság jöbb ellátása a oélja a Kapos GT-nek. így ez vezérelte azt az akciót is, amely szerlin/t fehnuár máso­dik felében, ahol zárszám­adást tartanak a mezőgazda­sági szövetkezetekben, kivo­nulnak, kurrens cikkekkel és tartós fogyasztási áruk­kal. így eljutnak majd Nagykónyiiba, Nagyszokolyra, Magyarkeszíbe és Felső­nyékre — a tervek szerint. E héten pedig árubemuta­tóval állnak a kereskedők elé. Bemutatják gazdag árukészletüket, kínálatukat. Szükség Van aiz áruismere­tekre, árkedvezményeikre, vásárokra, az új kereskedel­mi fogásokra, mert idén 600 millió foriimltos forgalmat terveznek Kaposszekcsőn. PÄLKOVÄCSJENŐ Szállítmányt állítanak össze a textilesek ISV-Biogal együttműködés A hatékonyabb sertésta­karmányozásra új módszert dolgoztak ki a debreceni Biogal Gyógyszergyár, vala­mint az Iparszerű Sertéshús- termelést Szervező Közös Vállalat (ISV) szakemberei. A különféle takarmány-ada­lékanyagokat, premixeket, vitaminokat, ásványi sókat, valamint tápszereket — a Biogal termékeit — korábban általános receptúrák alapján állították össze, s hozták for­galomba. Most, az együttmű­ködés révén változott a hely­zet: a forgalmazó cég, az ISV szaktanácsadói először meg­vizsgálják a helyi takarmány- termesztési és -felhasználási adottságokat, a partnergaz­daságokban etetett abrakta­karmányok beltartalmi érté­keit. Az így kapott adatok birtokában számítógépen ké­szítik el a tápok receptúráit, figyelembe véve az állatok fajtáját, életkorát. A módszerrel — amelyet Hajdú-Biharban sikerrel pró­báltak ki — kevesebb abrak­ból több sertéshúst lehet elő­állítani: 100 kilogramm táp elkészítésénél 30—40 forint megtakarítást érhetnek el, egy-egy hízott sertésnél 120— 160 forint a többlethaszon. Iparcikkek gazdag kínálata. Állandó bemutató a ve- gycsiparcikk-osztályon

Next

/
Oldalképek
Tartalom