Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 33. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. február 9., szombat.. JOGOK KÖTELEZETTSÉGEK (3. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) VISSZAVONULT A SPARTACUS GÖLGYÄROSA (13. old.) LAKAS MINDENKINEK KELL! Mai számunkból .» Vizsgázik a jövedelemadó Kevés rendelet kavar nagy vitát a nyilvánosság előtt, A kivételek egyike az 1984. január elsején életbe lé­pett új jövedelemadó-rendelet, amely mintegy egy­millió embert érintett. Nemcsak a kulcsokat vitatták, hanem a rendszer szemlélete ellen emeltek kifogást, elsősorban a szellemi foglalkozásúak tiltakoztak, mondván: az új jövedelemadó egy kalap alá vonja a tudósokat, művészeket a kisiparosokkal és kiskeres­kedőkkel, holott a munkájuk jellege és a helyzetük igencsak eltérő. A viták elhalkultak, legalábbis mind kevesebbszer lehet polemizáló cikket olvasni az újságok hasábjain. Ám, a rendszer hamarosan vizsgázik a nyilvánosság előtt, és végérvényesen eldől, ki fizet többet és ki ke­vesebbet, mint azelőtt, s a rendelet valóban nem tesz-e különbséget az egyes tevékenységek között. Az elmúlt egy évben valószínűleg sokan rájöttek, hogy az elosztási viszonyok hiányosságait nem lehet számon kérni rajta. Magyarán azt, hogy ma sokszor a fizikai munka, az autószerelés, a tetőfedés jobban fi­zet, mint a szellemi pályák többsége. Az egy éve hozott új rendelkezés szellemét tekint­ve alapvetően különbözik a régebbitől. Ugyanis a kü­lönböző forrásból szerzett jövedelmeket — természe­tesen, nem számítanak ide a bérek és a fizetések, va­lamint a találmányok, az újítások, az ingatlanok el­adásából szerzett jövedelmek —, össze kell vonni, s ezután kell adót fizetni. Ez az intézkedés azokat érin­ti hátrányosan, akik eddig többféle forrásból jutottak pénzhez, s ezek után egyenként adóztak. Mert — mondjuk — kétszer ötvenezer forintnak mindenkép­pen kisebb az adója, mint egyszer 100 ezernek. Ezzel viszont megszűnt a korábban fennálló ellentmondás; ha valaki több helyről szerzett jövedelmet, akkor elő­nyösebb helyzetbe került, mintha csak egyetlen for­rásból kapta volna a pénzét. Nem kell különösebben magyarázni, hogy az efajta megkülönböztetés nem­csak értelmetlen, hanem társadalmi szempontból is » igazságtalan. Az összevonás tehát mindenképpen emeli az adót. Ennek ellensúlyozására viszont az új táblázat a ko­rábbinál alacsonyabb- kulcsokat tartalmaz, sőt, a leg­magasabb kategóriában — ami már hatszázezer fo­rintos jövedelem fölött lép érvénybe — a korábbi 75 százalékkal szemben 65 százalékos az elvonás. Éppen az egységes táblázat miatt háborodtak fel a legtöbben. Az értékhatárok és kulcsok azonosak mindenki szá­mára, aki az általános jövedelemadózás szerint fizeti a közös költségekhez a hozzájárulását. Ám, ez még nem jelenti azt, hogy a tevékenységek között nem tesz különbséget a rendszer. Pusztán ar­ról van szó, hogy ezentúl a társadalmi hasznosságot nem az adókulcsok fejezik ki. Ledőltek azok a mes­terséges korlátok, amelyeket indokolatlan lett volna megtartani a 80-as évek magyar gazdaságában, Ko­rábban például másként adózott a kisiparos, ha kö­zületi, s másként, ha magánmegrendelőknek dolgo­zott. S az sem volt mindegy, hogy valaki szolgálta­tást végez vagy éppen valamilyen portékát készít. Mindenképpen igazságosabb, ha egységesen, a jöve­delmek nagysága szerint adóznak. Viszont valamilyen módon tükröződnie kell annak, hogy az egyes tevékenységek különböző jellegűek, és ennek megfelelően másként lehet — kisebb vagy na­gyobb költségek árán — jövedelemhez jutni. Ezeket az eltéréseket pedig figyelembe veszi az adórendszer, méghozzá az adóalapok kiszámításában. Vagyis, a költ­ségek elszámolása különbözik. Nem lenne hely a pa­ragrafusok részletes felsorolására, ám mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy például az írók, ellentét­ben a kisiparosokká), kétszázezer forintos jövedelem után 60 százalékos rezsit számolhatnak el: tehát ele­ve 120 ezer forinttal kisebb az adóalapjuk mert 80 ezer forint után fizetnek csak adót. S ez már forintban számolva is megmutatja a társadalom értékítéletét. Bár az új rendelet előkészítésekor jónéhány számí­tást állítottak össze a szakemberek, de ebből csak hoz­závetőlegesen lehetett megállapítani, hogy ki jár job­I ban és ki rosszabbul, mint azelőtt. Az alacsony jöve­delműek mindenképpen kevesebb adót fizetnek majd, s valószínűleg csak a kétszázezer forint feletti kere­settel rendelkezőktől kérnek majd többet a költség- vetés számára. Ám, a végleges adatokra május végé­ig várni kell hiszen a kisiparosok és kiskereskedők jövedelembevallásait előbb az adóközösségekhez kell benyújtani, majd ezeket a tanácsok ellenőrzik, így a végleges számokat csak május elején kaphatja meg a Pénzügyminisztérium. A feldolgozáshoz szükséges adatlapokat a kifizető­szervek, tehát vállalatok, szövetkezetek, intézmények töltik ki. Az éves kereseteket és a fizetendő adót a számítógép nyomtatja majd az adólapokra. Ezeket a tanácsok küldik el az érintetteknek májusban, de csak akkori, ha az évközben fizetett adó és a számí­tógép által kiszámított levonás különbsége meghalad­ja a kétezer forintot. Ha nem éri el ezt a határt, ak­kor nem kell adót fizetni. Az adólapok tételesen fel­sorolják, hogy ki, mikor és melyik szervtől kapott pénzt, így ellenőrizni lehet a számítások pontosságát.' És a határozat ellen — ahogy eddig — 15 napon be­lül lehet fellebbezni. Májusban tehát véglegesen eldől mindenki számá­ra, hogy jobban jár-e, mint korábban. Júniusban pe­dig népgazdasági szinten is értékelni lehet, mit hozott az új adórendszer. LAKATOS MÄRIA Ünnep - hétköznap Zárszámadó közgyűlés a kapasszekcsői Kossuth Tsz-ben — Papp Nándor, a termelőszövetkezet elnöke beszámolóját mondja A kaposszekcsői Kossuth Termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlését pénteken délelőtt tartotta a dombó­vári művelődési központban, amelyen részt vett Cserép Imre, a városi pártbizottság első titkára. Papp Nándor termelőszö­vetkezeti elnök a vezetőség beszámolójában többek kö­zött az alábbiakról szólt: — A zárszámadás terme­lőszövetkezetünk életében az adott esztendő legfontosabb ünnepi eseménye. Itt adunk számot az elmúlt év mun­kájáról, ez évi elképzelése­inkről. ízt megelőzően a munkahelyi közösségek ta­nácskozásain, vezetőségi ülé­sen, küldöttgyűlésen is meg­tárgyaltuk az 1984-es gazda­sági év eredményeit, az ered­mény felosztását, valamint az erre alapozható ez évi ter­veket. A szigorodó közgazda- sági körülmények ellenére is a tervfeladatainknak eleget tettünk, azokat a legtöbb te­rületen túlteljesítettük, me­lyek alapján megállapíthat­juk, hogy helytállt tagságunk az 1984-es esztendőben. An­nak ellenére, hogy egy év­vel ezelőtt az volt a véle­mény, hogy az 1983. évi ma­gas nyereséget nem tudjuk megismételni, most mégis örömmel mondhatjuk, hogy nyereségünk tovább növeke­dett és termelőszövetkeze­tünk eddigi legmagasabb eredményéről adhatunk szá­mot. A növénytermesztés ve­tésszerkezetére jellemző volt a gabonafélék nagyobb ará­nya, az egyéb szántóföldi nö­vényekhez képest. A kalászos gabonák vetését nagymér­tékben hátráltatta az 1983. évi száraz őszi időjárás. Csak többletköltséggel, több­szöri talajműveléssel tudtuk a búza és őszi árpa vetését elvégezni. A tavaszi és nyár eleji időjárás kedvező volt, így őszi búzából a termelő- szövetkezet fennállása óta a legnagyobb hozamot értük el. Kiemelten kezeltük, hogy a nagy létszámú állatállo­mány széna- és silószükség­letét maradéktalanul bizto­sítsuk. A 275 hektár lucerna betakarítását igyekeztünk úgy szervezni, hogy a leg­jobb minőségű kerüljön szé­nakészítésre. Így 662 tonna pillangósszénát készítettünk. Réti széna 373 tonna került betárolása, mely jó minő­ségű. A sertéshizlalás ön­költsége némileg javult. An­nak ellenére, hogy a hízó­sertés-értékesítésnél is gon­dok voltak, csökkent a súly feletti hízó sertések aránya, így javult az értékesített ser­tések átlagsúlya. A gépesítési főágazat alap­vető feladata, hogy a társ ágazatok tevékenységéhez korszerű műszaki hátteret biztosítson. Tevékenysége ki­terjed a gépjárművek, mun­kagépek, majori gépek javí­tására, épületek, technoló­giai berendezések karbantar­tására és az energiagazdál­kodásra. Termelőszövetkeze­tünk eredményei azt tükrö­zik, hogy a főágazat biztosí­totta mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés műszaki ellátását. Az is igaz, hogy maradtak el fontos fel­adatok, de figyelembe kell vennünk, hogy az összes el­várás kielégítésének vannak anyagi és kapacitásbeli fel­tételei is. A termelés folya­matában legdöntőbb gépek, berendezések időben álltak az igénybe vevő ágazatok rendelkezésére, és a váratlan meghibásodások sem okoztak súlyos, elviselhetetlen hiányt. Ezután az 1985. évi ter­melési tervjavaslatot Hilbert János főkönyvelő ismertette, és ezután került sor a sza­vazásra. A beszámolókat a közgyű­lés egyhangúlag elfogadta. Moszkva Tanácskozott a KISZ KB küldöttsége Pénteken hazaérkezett Bu­dapestre a KISZ KB kül­döttsége, amely Hámori Csa­bának, a KISZ Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével látogatást tett a Szovjetunióban. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a Lenini Kom- szomol Központi Bizottságá­nak Viktor Misin, első tit­kár vezette tárgyalócsoport­jával. A megbeszéléseken a KISZ és a Lenini Komszo- mol képviselői tájékoztatták egymást a magyar és a szov­jet ifjúsági mozgalom idő­szerű kérdéseiről, megvitat­ták a két ország ifjúsági szervezetei közötti kapcsola­tok bővítésének lehetőségeit. A tárgyalások során a felek véleményt cseréltek a nem­zetközi ifjúsági mozgalom egységének erősítéséről, a szervezeteik előtt álló fel­adatokról, különös tekintet­tel a XII. Világifjúsági és Diák Találkozó előkészítésé­re és lebonyolítására. A KISZ KB küldöttségét fogadta Jegor Ligacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára. A megbeszélé­sen részt vett Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te is. Gus Hall írása Jaltáról A három szövetséges ha­talom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia negyven évvel ez­előtti jaltai megállapodásai napjainkban is teljes mér­tékben időszerűek. Ezek a megállapodások a két tár­sadalmi-gazdasági rendszer történelmi realitásának elis­merésén, valamint a békés egymás mellett élésen, mint a nagyhatalmak közötti kap­csolatok fő elvén alapulnak — írta Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának főtitkára a Daily World című amerikai lapban. Csakúgy, mint 1945-ben, most is megvan a lehetősége annak, hogy a nézeteltérése­ket áthidalják és olyan meg­állapodást kössenek, amely elmozdítaná a világot egy nukleáris háború széléről, s amely a nukleáris fegyverek csökkentéséhez, illetve ké­sőbb teljes megsemmisíté­sükhöz vezetne. Ez a kérdés áll majd a márciusban Géni­ben kezdődő új szovjet—ame­rikai tárgyalások középpont­jában is — mutatott rá Gus Hall. Közel 15 milliárd forint vízügyi beruházásokra Az idén 14,6 milliárd fo­rintot, a tavalyinál 1,6 mil- liárddal többet költhet az ország vízgazdálkodási beru­házásokra — jelentette be pénteken az Országos Víz­ügyi Hivatalban tartott saj­tótájékoztatóján Zsuffa Er­vin, az OVH elnökhelyette­se. A fejlesztés lehetővé te­szi, hogy ebben az évben napi 140 ezer köbméterrel bővüljön a közüzemű víz­művek teljesítménye, és újabb százezer lakást kap­csoljanak be a vezetékes vízellátásba. így az év végén már az ország lakosságának 84 százaléka részesül közmű­ves ivóvízellátásban. Ezen belül lehetőség nyílik arra, hogy egészséges ivóvízhez jusson újabb 60 település, ahol korábban a víz minősé­ge nem felelt meg minden­ben a közegészségügyi elő­írásoknak. Hasonlóképpen nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy a Dél-Alföldön, el­sősorban Békés és Csongrád megyében a már meglévő vezetékes hálózat vizének minőségét is javítsák, csök­kentsék nitráttartalmát. Zsuffa Ervin hangsúlyozta, hogy a kormány víztakaré­kossági és vízminőségvédel­mi intézkedéseinek alapján biztató eredményeket értek el. Kedvező, hogy jó néhány nagyipari üzem víztakarékos technológiákra tért át: gon­dos tisztítás alapján vissza­forgatja, többször használja fel a vizet, s csak a párolgási és egyéb veszteségek miatt van. szükség pótlásra. így tavaly az előző évihez viszo­nyítva országosan 35 ezer köbméterrel csökkent a víz- fogyasztás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom