Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-08 / 32. szám
1985. február 8. Képújság 3 A pártról mindenkinek (IV.) Az alapszervezetek Anyagi felelősségvállalás A társadalmi tulajdon védelme a termelőszövetkezetekben Javult a belső ellenőrzés A Szekszárdi Népi Ellenőrzési Bizottság még októberben vizsgálta meg a működési területén lévő termelőszövetkezetekben a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. Az azóta eltelt néhány hónap alkalmat ad annak a bemutatására is, hogy mi történt azóta. Általánosságban leszögezhető, hogy a társadalmi tulajdon védelme a vizsgált szövetkezetekben javult, illetve biztosított. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek hiányosságok, szabálytalanságok, egy gazdaságban törvénysértés is előfordult. A társadalmi tulajdon védelme nem jelenti csak az elkövetett szabályszegések, vagy bűncselekmények feltárását, a személyes felelősség megállapítását, a vizsgálatnak is az volt a célja, hogy megelőzze a társadalmi tulajdon megkárosí- tását. A párt leSkisebb szerve-----1------- zeti egységei az a lapszervezetek. Az MSZMP- nek országosan mintegy 25 ezer, a megyében 569 alapszervezete van. Alapszervezet bármely lakóterületi, gazdálkodó vagy intézményi egységben alakítható,, ahol legalább három párttag van. Az optimális létszám ennél magasabb: a tapasztalatok szerint általában a 30—50 tagból álló alapszervezetek tudnak a leg- eredményeseben működni. Merev séma azonban nincs erre. Többnyire az a célszerű, ha az alapszervezet működési területe valamely meghatá- , rozott termelési, hivatali vagy területi egységre terjed ki, de ez sem valósítható meg minden esetben. Az alapszervezeteknek a tömegpolitikai munkában, a párthatározatok megvalósításában kulcsszerepük van. A párttagok elsősorban itt élnek szervezeti élétet, s a pár- tonkívüliek előtt is közvetlenül az alapszervezet személyesíti meg a pártot. Most, amikor a társadalmi, gazdasági élet több területén decentralizáció megy végbe, és a helyi egységek önállósága megnő, még fontosabb, hogy az alapszervezetek kezdeményező, és hatékony politikai ellenőrző szerepet töltsenek be. Az MSZMP arra törekszik, hogy az alapszervezetek, a pártonkívüliek véleményét folyamatosan kikérve és hasznosítva, önállóan képesek legyenek megjelölni a helyi politikai, gazdasági, kulturális teendőket. Fontos szerepet töltenek be a párttagok és a párttal egyetértő pártonkívüliek politikai képzésében, szemléletük és magatartásuk formálásában, a párt utánpótlásának biztosításában. Négy évtized tapasztalata igazolja, hogy az az alapszervezet ké(Folytatás az 1. oldalról.) viai tetőfedő cserép mellett itt kapható osztrák gyártmányú is, mindegyik két-két színben. Egyik szürke, de a hatóságok, tékintettel az ellátási problémákra, engedélyezik, azt is fel lehet rakni a tetőre. Idén is közel 90 millió forint értékben szándékoznak építőanyagot forgalomba hozni. Jelenleg a slágernek számító jugoszláviai piros 4/4- es téglából nagy a készlet. De a mi vidékünkön újdonság a barcsi mészhomoktégla. Amíg az előbbiből kéményt, pillért lehet építeni, ez a szürke tégla is jó dekoratív, meg falkitöltő célra egyaránt. Kötőanyagok: a cement már az év első hetében folyamatosan érkezett Szek- szárdra is, s az építkezések kezdésére ugyancsak lesz friss, a szomszédos megye gyárából hozzák. Onnan, ahonnan a jó minőségű mészhidrát is származik. Ezt a terméket néhány hét óta zsugorfóliába csomagol- tan szállítják, így a vízre kényes hidrát megbízhatóan tárolható a szabadban is. A vasgerendák legtöbb típusa máris a telepen van, ám az E-gerendákat csak az anyagellátási megállapodást kötő vevőknek tudják adni, mint ahogy néhány bátaszé- ki típusú vázkerámiát is. Ugyanakkor, amint megszüntették a hatos és tizes válaszfaltéglák gyártását, a TÜZÉP azonnal rendelt ugyancsak Jugoszláviából. Az új termék jobb minőségű az eddig nálunk ismerteknél. A különféle béléstestek közül a legjobb választék a mázai üzemben gyártottból lesz. Az is természetes, hogy a kisebb áthidalók, csövek és egyéb építési anyagok beszerzése is folyamatos, és az ellátás a tavaszra várhatóan pes eredményesen betölteni rendeltetését, amely a kommunisták igazi közösségévé tud válni. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely legalább kéthavonként összeül. A taggyűlésen minden párttag egyenjogú. A kommunisták itt döntenek a helyi politikai kérdésekről, a párt politikájának alkalmazásáról, a kommunisták feladatairól az adott egység munkájának előbbrevitelében. Megvitatják a működési terület felelős vezetőinek beszámolóit. Döntenek az alapszervezet belső szervezeti életének különféle kérdéseiben, a párt soraiba történő felvételről, továbbá a párttagok fegyelmi ügyeiben. Mint látható, az alapszer--------- vezeti taggyűlések n apirendjeiben nincs semmiféle „titokzatos” dolog. A kifejezettten a párt belső életét érintő néhány kérdésen kívül nincs semmi olyan, amiről a pártonkívüliek ne szerezhetnének tudomást-. Ezt felismerve számos alapszervezet tudatosan fáradozik azon, hogy a pártonkívü- lieket rendszeresen megismertesse taggyűlési állás- foglalásaival, az ott születő helyzetértékelések lényegével. A taggyűlésen választják meg — ötéves időtartamra — az alapszervezet vezetőségét. Ez a testület — amely 3—9 tagból állhat, az alapszervezet taglétszámától függően — szervezi a gyakorlati pártmunkát, a taggyűlés és a felsőbb szervek határozatai alapján. A vezetőség kollektiven végzi munkáját, . tagjai együttesen (vezetőségi ülésen) hozzák döntéseiket, de a munka megosztása céljából minden vezetőségi tag valamely meghatározott reszortot is ellát (szervező kielégítő lesz. Persze, majd visszatérünk a szekszárdi telepre is! Amikor már a telkeken megélénkül a munka — s hozzuk onnan is a véleményt a árubeszerzés örötitkár, agitációs és propagandafelelős, termelési felelős, várospolitikai felelős, a párt- szervezet gazdasági ügyeivel foglalkozó felelős). Különösen fontos a — taggyűlés által közvetlenül választott — titkár szerepe. A titkár a vezetőség élén áll, de nem felette. Tevékenységéről számadással tartozik a taggyűlés és a vezetőség előtt. Ugyanakkor elsődleges szerepe van a gyakorlati pártmunka megszervezésében és irányításában, gyakran kell állást foglalnia a pártalapszervezet nevében, képviselnie kell az alapszervezetet más szervek előtt — mindezek következtében nagyobb a felelőssége, mint a vezetőség többi tagjáé. Alapszervezeti titkárnak lenni — ez a legnehezebb, nagy megbecsülést érdemlő politikai megbízatások, közé tartozik. Az alapszervezetek a legtöbb helyen pártcsoportokból állnak. Az 5—10 kommunistát tömörítő pártcsoportot a csoport tagjai által megválasztott bizalmi vezeti. A pártcsoport nem rendelkezik a pártszervezetet megillető jogokkal: nem hozhat a tagjait kötelező határozatot, nem vehet fel párttagot — de véleményezheti, kezdeményezheti felvételüket — és így tovább. En nek e^en^re nagyon------------- nagy a szerepe az a dott területet érintő problémák megvitatásában, a párttagok véleményének és teendőinek összehangolásában. A pártcsoportok többnyire kötetlen megbeszéléseket tartanak — munkájuk akkor hatékony, ha elevenen reagálnak az időszerű kérdésekre, ha eleven, jó kapcsolatuk van a pártonkívüliekkel. GYENES LÁSZLÓ (Következik: Jogok és kö-v telezettségek.) meiről és gondjairól — az új otthonok építésének kezdésekor, folytatásakor. Pálkovács Jenő Fotó: Bakó Részletes kép A népi ellenőrzés alaposan és részletesen ellenőrizte a belső szabályozottság (helyzetéit, a belső és a vezetői ellenőrzés rendszerét, beleértve az ellenőrző bizottságok működéséit, ,a tényleges őrzést, a szervezeti és személyi feltételek alakulását, az eszközök állagmegóvását, a készletek tárolását, kezelését, és a pénzügyi előírások betartását. Hat termelőszövetkezetet ellenőriztek, valamennyiről részletesen beszámol az elfogadott anyal. Itt most csak a főbb tanulságok bemutatására van mód. A legnagyobb rendet a te- veli, a bátái és a bátaszéki termelőszövetkezetben találták. A belső szabályozással általában nincs gond, az megfelel az előírásdknlak és a célszerűségi feltételeknek. A társadalmi tulajdon védelmének helyzetét a gazdaságok vezetői és testületéi rendszeresen napirendre tűzik. Rendszeres a hétvégi ügyelet, az őrök, éjjeliőrök száma ugyan igen eltérő, de többnyire biztasätjak a majorok, szabadtéri tárolók biztonságos őrzését. Nem mondható el ugyanez a páncélszekrények védelméről. Még szerencse, hogy időközben a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére már intézkedéseket tettek. A páncélszekrények kulcsai sem mindig az előírt személyeknél, illetve helyen voltak, időközben ezeket a szabálytalanságokat is megszüntették. Tulajdoniképpen meglepő, de tény, hogy elég sok készletkezeléssel megbízott személynek nem volt erkölcsi bizonyítványa. Falun, ahol ismerik egymást az emberek, ez nem látszik nagy hibának, de mégis előfordulhat, hogy büntetett előéletű személy kerül felelős beosztásba. Közben már ebben a kérdésben is intézkedtek. Ugyanígy szabály, hogy akire érték van bízva, az tegyen anyagi felelősség- vállalási nyilatkozatot. Ezek is hiányozták több esetben, illetve a népi ellenőrök megjelenése, vagy éppen távozása után kerülték aláírásra. Visszaélést csak egy esetben állapították meg — erre még visszatérünk —, de a készpénzforgalom, illetve a nyomtatványok kezelése terén is találtak lazaságokat. Készpénzfelvételnél előfordul, hogy csiak annyit írnak a bizonylatra, hogy „ellátmány”, tehát nem követhető nyomon, mire is költötték a pénzt. Időközben ebben is változás történt, remélhetően és minden esetben meg is valósítják a gyakorlatban az előírást. Kevés a felelősségre vonás A belső ellenőrzés gazdaságonként eltérő színvonalú, már csak azért is, mert .más- más képzettségű személy végzi az ellenőrzést. Nem minden esetben követhető nyomon írásban, hogy mit kifogásolt ,a belső ellenőrzés, milyen intézkedések születtek és ezekről nem kap a belső ellenőr visszajelzést. A szövetkezetek válaszaikban hangsúlyozzák, hogy szóban kapnák, ami el is képzelhető, de nem szabályos. A belső ellenőrzés, vagy a vagyonvédelem helyzetének felmérése során a legritkább esetben kerül sor kártérítésre vagy fegyelmi eljárás lefolytatására. A társadalmi tulajdont károsító lopások száma és értéke szerencsére igen csekély, rendszerint nem tudják megállapítani, hogy ki követte el. A készletgazdálkodás, anyagbeszerzés területén a gondok túlmennék egy-egy gazdaság hatáskörén, ameny- nyiben például a bétái termelőszövetkezetnek nincs telexe, tehát az anyagbeszerző kénytelen Utazni, a raktárak .kicsik, mód .Sincs a faj- tárikénti tárolásra. Ennek ellenére rendet találtak a ráktáraikban. A méregraktárak kezelése az előírtaknak megfelel. A műtrágyát, ha kénytelenek is szabad ég alatt tárolni, védelméről takarással gondoskodnak. A gépműhelyek, tárolók is rendben vannak, a gépek óvása, karbantartása is sokkal jobb a korábbinál, mert újak beszerzésére kevesebb a lehetőség, mint korábban. A már nullára leírt gépek aránya növekvő. Kifogásolta a népi ellenőrzés, hogy a különféle jogcímeken más községben élőknek a járandóságot postai, és nem MsNiB-utalványon küldik, ezen azóta már változtatták. Jelentős a háztáji állatok felvásárlásával kapcsolatos pénztári forgalom is, javasolták, hogy ezek kifizetésével bízzák meg a takarékszövetkezetet. Van, ahol ezt megvalósították, másutt nem, azért, mert az eljárás bonyolultabb, illetve* a tagságra nézve hátrányos, amennyiben , a takarékszövetkezet nem tud azonnal fizetni. Mi van Tengelicen? A tengelioi termelőszövetkezetben történteket már csak azért is érdemes külön és főbb vonalaiban megemlíteni, mert máshol is tanulságos lehet a kialakult helyzet. A pénzkezelés tekintetében a szövetkezet nyilvántartása teljesein használhatatlan. Csak az derül ki, hogy melyik tömböt ki vette át, de, hogy az egyes csekk- lapokat és utalványokat milyen célra és összegben ki használta fel, nem lehet megállapítani, mert nincs feltűntetve a ténylegesen felhasznált összeg, az elszámolás határideje. Rendszeres volt a határidőn túli elszámolás; a főkönyvelő részéről is. Nyilvánvaló, hogy ezek után mások is hasonlóan járnak el, 1983-ban 24-en számolták el késve ötszáztól tízezer forintig terjedő ösz- szegről. Keréttúllépés is „szokás” volt a szövetkezetben, ugyanabban az évben 129 alkalommal költötték többet a tervezettnél. Súlyos szabálytalanságnak minősült, hogy egy időben ketten kezelik a pénztárt. Hogy mikor, kinél volt egyáltalán a pénztár- kulcs, arról nyilvántartás csak 1984. április 27-től van. Nem ehhez a vizsgálathoz tartozik, de tény, hogy a tengeti cl Pet őfi Tsz-nél az elmúlt év tavaszán közérdekű bejelentés kapcsán már volt célvizsgálat. A városi bíróság Kovács Kálmán főkönyvelőt bűnösnek találta egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, egyrenbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében és egyrendbeli, hanyag kezelés vétségében. A főkönyvelő lemondott Ezért a bíróság a vádlottat halmazati főbüntetésül egy év szabadságvesztésre és hatezer forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztették. A termelőszövetkezet elnöke 1984. november 28-án a népi ellenőrzésnek írott levélében közli — a többi hiányosság kijavítása mellett —, hogy a főkönyvelő aláírási jogát a képviseleti könyvben még nem törölték, mivel küldöttközgyűlés bízta meg a főkönyvelői teendők ellátásával, tehát közgyűlési határozat kéll ennék törléséhez. 1984 márciusában szűnt meg a rendelkezési joga a bankszámla felett, illetve az utalványozási joga a házipénztárban. Ugyanabban a hónapban- a küldöttközgyűlés nem szavazta meg munkaköréből való felfüggesztését. A termelőszövetkezet elnöke november 23-án saját felelősségére és hatáskörében eljárva a főkönyvelőt munkakörének ellátásától eltiltotta és a közgyűlés határozatáig a munkavégzésből kizárta. A decemberi közgyűlés a főkönyvelő lemondását állásáról és vezetőségi tagságáról elfogadta. Az 1984. február 28-án elrendelt fegyelmi eljárás viszont még nem zárult le, annak ellenére, hogy a bíróság még 1984 novemberében másodfokon jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, és az közben jogerőre emelkedett. A Szekszárdi Népi Ellenőrzési Bizottság utóvizsgálatban tér vissza a társadalmi tulajdon védelmének helyzetére. IHÁROSI IBOLYA Tavasz előtt a TÜZÉP-nél Ajtók Trabantokon Szigetelőanyag bádoghordóban, vb-gerenda, a fészer alatt ajtók, ablakok
