Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 32. szám ÄRA: 1,80 Ft 1985. február 8., péntek A MUNKANÉLKÜLISÉG HATÁSAI (2. old.) A PÁRTRÓL MINDENKINEK (3. old.) A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBEN (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KORSZERŰ SÍCIPÓK (4. old.) Mai számunkból Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Napirenden a vb munkája és megyei párthatározatok­Folytatta munkáját az FKP kongresszusa Az idősekért Sőt, nemcsak az időse­kért ! A tanácsok, a nép­front és a Vöröskereszt már évek óta rendszere­sen és intézményesen fog­lalkozik az idősek helyze­tével. A bevezető mondat­ban azért szerepel, hogy nemcsak az idősekért, mert az utóbbi időben már nemcsak a nyugdíjasok, az öregek szociális helyzete a kérdés, hanem valamennyi segítségre, támogatásra szorult bekerült ebbe a körbe. Tamási környékén a fel­mérést már az elmúlt év­ben elvégezték, Szekszár- don is voltak már koráb­ban is kezdeményezések és tettek is, de a napokban befejeződik az az akció, amit a tanács kezdeménye­zett, a népfronttal és a Vö­röskereszt aktivistáival kö­zösen már el is végzett. Ebben az idősebb nyugdí­jasokon kívül a más ellá­tásban részesülők is szere­peltek, kortól függetlenül, így például a még dolgozó rokkantak is. Nyilvánvaló, hogy a fel­mérés még nem segítség. De, a tettekkel nem is kell várni az összegzésig, a tes­tületi ülésekig, vagy az in­tézkedési tervekig. Az igazi támogatás már a fel­mérés során is érvényesült. Például abban, hogy a fel­mérést végzők már akkor elmentek a gyógyszertárba, amikor erre megkérték őket, tájékoztatást adtak a lehetőségekről, ahova se­gítségért fordulni lehet. Nem egy rendkívüli segély ügyében intézkedtek már másnap. Sok mással ellentétben a tanácsok segélyezési kere­te rendszeresen emelkedik, az összegek nőnek, aki rá­szorul, az nem marad tá­masz nélkül. Felmérésekkel persze nem lehet mindent megol­dani, nem .is az a cél, hogy ezek száma szaporod­jon, de arra mindenkép­pen jók, hogy a rászoru­lókat felkutassák. Nagyon sok olyan emberrel talál­koztak, aki nem is tudta, hogy miféle lehetőségek állnak rendelkezésére, a szociális étkeztetés külön­féle formáitól kezdve a házi szociális gondozáson át a szociális otthoni el­helyezésig. Az utóbbi a legnehezebb és nem biztos, hogy a leg­jobb megoldás. Mindenki­nek annyi segítséget kell nyújtani, amennyire rászo­rul. Szép és többnyire név­telen példái vannak annak, a bejáró dolgozók, szom­szédok mennyit tesznek a környezetükben élő örege­kért, azzal, ha apróbb be­vásárlásokat elintéznek a városban, ha egy pár ha­risnyáért nem kell utazni. A népfront, a Vöröskereszt, a nőbizottságok, a lakóte­rületi pártszervezetek tár­sadalmi erejét össze lehet kötni a tanácsoknál és má­sutt rendelkezésre álló anyagi erővel, és így le­hetőségek megsokszorozód­nak, a jószomszédok, isme- • rősök közreműködésével. Persze sokkal jobb lenne egy általános állami intéz­ményrendszer, de addig is a felméréssel összekötött összefogás is sokat segít. A megyei tanács tegnap megtartottá: ülésén Császár József elnök számolt be a Tolnia megyei Tanács V. B. 1983—84. évi tevékenységé­ről, mivel a tanácstörvény értelmében a végrehajtó bi­zottságnak a munkájáról megbízatása ideje alatt leg­alább két alkalommal kell számot adnia a tanácsnak. A vb tevékenységéről készí­tett 32 oldalas beszámoló a megyéi tanács elnökének előterjesztésében tekinthető akár a ciklus zárásra való ké­szülésnek is, és nem tartal­maz olyan tényeket, adato­kat, melyekről aktualitásuk alkalmával ne tudósítottunk vdltna. A számvetés most mégis újnak tűnt, nem két­séges, hogy azzal is, amit a beszámoló felett nyitott vi­tában Szabó József, Balogh Sándonné, dr. Erdősi Mária, Dudás Antal megyei tanács- és vb-tagok mondottak el Gyugyd Jánosnak, az MSZMP megyei bizottsága titkárá­nak felszólalása előtt. Így alakult ki tulajdoniképpen egy igen reális és imponáló kép a Tolna megyei Tanács V. B.-nek arról a munkájá­ról, amit, mint az tudjuk, a párt határozatai, a jogszabá­lyok és a megyei tanács ál­tal 1980-ban jóváhagyott öt­éves munkaprogramja alap­ján készített munkaterve szerint végzett. Melyek vol­tak a súlyponti feladatai? Egyszerű, de nem rövid a válasz. Elsőrendű feladatot jelentett — s. jelent — az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak, a központi Bár mostanság, amikor a TÜZÉP kerül szólja, inkább a fűtőanyag, mintsem a ta­vasszal szükséges építkezési felszerelés kerül szóba, mégis máris érdemes beszélni a ta­vaszi várható ellátásról. Ám a kedélyek megnyug­tatására tekintsük át röviden előbb a szekszárdi, a 22-es telep idei és múlt év januári forgalmát. Ugyanis az igaz, hogy reggelente sorban áll­nak az emberek a Mikes ut­cai üzlet előtt, de például csütörtökön még legalább másfél ezer mázsa szén volt, ebéd után egy órakor. Kifi­nak, a kormány döntéseinek a végrehajtása, a Miniszter- tanács 3148/11983. sz. határo­zatának teljesítése. Továbbá a lakosság alapellátásának javítása, az ezt szolgáló fej­lesztési, valamint társadal­mi, gazdasági programok tervszerű megvalósítása. A kistelepülések népességmeg­tartó képességének növelése, a tervezett lakásprogram megvalósítása, az általános iskolai tanterem és a vízel­látási programok végrehaj­tása. S mindezekkel még nem is merült ki a legfonto­sabb feladatok sorolása, hi­szen szélesítésre várt 83— 84-ben a tanácsi munka de­mokratizmusa, zökkenőmen­tesen kellett megoldani a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos korszerűsítési tennivalókat, nem feledkez­ve meg a településtisztaság, környezeti rend javítása teendőiről sem. A megyei tanács vb az dlmúlt két év­ben egy híján hatvan témát tárgyalt és hadd álljon itt, hogy a tématár tulajdonkép­pen hű tükre a megye gaz­dasági, társadalmi életének, a fejlődésnek, s mindazon gondjainknák, melyeket to­vábbra is napirenden kell tartani. A vb 83—84-ben hat művelődési, kulturális napi­rendet és öt egészségügyi, szociális témát tárgyalt. De ennél lényegesen többször esett szó a két ágazat hely­zetéről egyéb napirendek kapcsán, arnli jellzi azt, hogy a testület igyekezett tevé­kenységét rugalmasan, a kö­zetik, s nem viszik az embe­rek a tüzelőt, a fuvarosok is ott tébláboltak, nem volt 1984. januárban brikettet 4780 mázsát iszapszenet 3085 mázsát feketeszenet 3418 mázsát kokszot 526 mázsát tűzifát 2170 mázsát E felsoroláshoz fűzhetnénk kommentárt, annyit, hogy a Duna—Tisza közéről is jöttek ide tüzelőt venni, de ez utób­bi vásárlás mennyiségre nem volt jelentős. A nyugdíjasok­nak már a következő hetek­ben idén is elküldik a tüzelő­rülményeJChez igazítva vé­gezni. Ezért állapíthatta meg a Tolna megyei Tanács, hogy végrehajtó bizottsága, szak- igazgatási szervei az elmúlt két évben is kiemelt fel­adatként kezelték a megye gazdaságának fejlesztését, a lakosság kommunális, kultu­rális, egészségügyi és szociá­lis ellátottsági színvonalának emelését, a megnövekedett igények kielégítését. Tovább erősödött nálunk az ipar vezető szerepe, foly­tatódott a korábbi évek di­namikus termékbővülése. Szocialista iparunk termelé­se 1984-ben 11—12 százalék­kal haladta meg Itt a me­gyében az 1983. évi szintet, s volt magasabb mintegy 70 százalékkal az 1980. évinél. A termelés növekedésében meghatározó volt az atom­erőmű I-es, majd a Il-es blokkjának beüzemelése. El­érte a tervezett szintet a Szekszárdi Húsipari Vállalat kapacitása. Bár csökkent a vállalati beruházások volu­mene, a fejlesztések közül kiemelkedő a Nlagymányoki Brikettgyár rekonstrukciója, a BVK szekszárdi gyára PVC-feldoligozó üzemének bővítése, a Gyár- és Gépsze­relő Vállalat üzemcsarnok- építése, a Bátaszéki Vázke- rámi agyár átállítása föld- gáztüzelésre. A megye épí­tőipara is megoldatta a leg­fontosabb föladatokat, javí­taná kell azonban a megvál­tozott piaci körülményekhez, az építési igényekhez való (Folytatás a 2. oldalon.) munkájuk. Még a fűrészgé­pen sem dolgoztak. De néz­zük a számokat. Eladtak: 1985. januárban 5800 mázsát 6419 mázsát 9608 mázsát 1711 mázsát 4107 mázsát utalványt a vállalatok éppen azért adják tavasszal ezeket, mert egyenletesebbé lehet tenni a bányák, erdők terme­lését, biztonságossá az ellá­tást. De reméljük, elmúlt a tél, s jön a tavasz. Élénk, őszinte hangú vita alakult ki csütörtökön az FKP kongresszusán. A hatá­rozattervezet és a főtitkár re­ferátuma felett folyó vitában a felszólalók valamennyien helyeselték azt, hogy a hatá­rozattervezet a válság elleni küzdelmet s az annak érde­kében kibontakoztatandó szé­les népi tömörülést állítja a párt stratégiájának közép­pontjába. Néhány felszólaló — e stratégia helyeslése mellett — kifogásolta a pártvezetés gyakorlatát. Így Félix Da- mette, aki a KB októberi ülésén tartózkodott a határo­zattervezet feletti szavazás­kor, egyrészt helyeselte a népi tömörülés megvalósítá­sára irányuló stratégiát, másrészt bírálta a pártveze­tést s azt hangoztatta, hogy annak gyakorlata elszakadt a társadalmi realitásoktól s ez okozta a párt tömegbe­folyásának visszaesését. Az ezt követő vitában a felszólalók többsége azonban Damette felfogása ellen fog­lalt állást, s rámutatott: a pártvezetés éppen - a társa­dalmi realitás talaján áll, amikor a széles népi tömö­rülés kibontakoztatására hív­ja fel a kommunistákat. Ez a jelszó megfelel a mai tár­sadalmi realitásnak, hiszen az embereket ma elsősorban az őket sújtó válság foglal­koztatja. Hélene Constans, Haute-Vienne megye egyik delegátusa (ebben a megyé­ben a határozattervezetet számos pontban módosító szöveget fogadták el a párt­konferencián), kijelentette: a Mit ígér a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat? Kabács Bé­la igazgató azt hangsúlyoz­ta, hogy a Tolna megyei te­lepeik éppen olyan ellátás­ban részesülnek, mint a más megyékben lévők. A helyi tanácsokkal állandó a kap­csolatuk, tudják, hogy meny­nyien akarnak építkezni, hol és milyen formában — csa­ládi ház, sorház stb. Ismerik a pénzintézetek, bankok vár­ható hitelprogramját, úgy­hogy jó vezérfonalat kapnak minden évre. Mi a szekszárdi, a Tolna megyei legnagyobb telepet kerestük fel, ahol tavaly több mint nyolcvannyolc millió forintos forgalmat ér­tek el. Horváth József telep­vezető így kezdte tájékozta­tóját: — A legfontosabb építési anyagok többségéből megfe­lelő a készletünk. Sajnos hi­ánycikk, azaz keresettebb portéka az idén is lesz, pél­dául az E-gerendák, a báta­széki falazóanyagok egyes fajtái. Ami van? Több száz ajtó. Jugoszláviából hozat­tuk a kishatármenti forga­lomban — előnyünk tehát, hogy a Dél-dunántúli TÜZÉP-hez tartozván, olyan árut is vásárolhatunk, amely az ország északabbra lévő részében nem kapható.. Ezek a „nyílászárók” drá­gábbak, mint a hazai gyár­tásúak, ám használati érté­kük is nagyobb. Hiszen nem kell ezeket festeni, a magyar szabványnak megfelelőek. Újdonság, hogy a jugoszlá­(Folytatás a 3. oldalon.) határozattervezet módosítá­sával elsősorban a kong­resszusi vitát kívánták gaz­dagítani, de természetesen a megye minden kommunistá­ja a demokratikus centraliz­mus talaján áll, végre fogja hajtani a kongresszus több­sége által hozandó döntést, annak alapján folytatja majd munkáját. Charles Fiterman, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, rá­mutatott: ellentmondásosnak tartja Damette felszólalását, hiszen Damette helyesli a most javasolt stratégiát, de bírálja azt a pártvezetést, amely e stratégiát kidolgoz­ta. Fiterman kifejtette: nem lehet bírálni a pártvezetést azért, mert 1981-ben a kor­mányban való részvétel mel­lett döntött. Ez akkor, ami­kor még elevenen éltek a kö­zös programhoz fűzött illú­ziók, olyan kísérlet volt, amelyet nem lehetett elke­rülni, éppen az akkori tár­sadalmi realitás figyelembe­vételével. E kísérletből azon­ban levonták a tanulságot, ez jut kifejezésre a határo­zattervezetben. Fiterman ar­ra is -felhívta a figyelmet, hogy a javasolt széles népi tömörülés nem csupán gaz­dasági követeléseket han­goztató mozgalomnak tekin­tendő, hiszen Georges Mar­chais referátumában a poli­tikai intézményrendszer mélyreható megreformálását is javasolta s így olyan cé­lokat tűzött ki, amelyek a francia társadalomban való­ságosan jelentkező igények talaján állnak. Maróthy László hazaérkezett Moszkvából Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a magyar kül­döttség, amely Maróthy Lász­lónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével a KGST miniszterelnök-helyettesi szinten létrehozott gépipari együttműködési bizottságá­nak ülésén vett részt. Maróthy László fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Haderőcsökkentés Halogató taktika Továbbra is halogató tak­tikát alkalmaz a NATO a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon. A csütörtöki ülésen Marcel Rymenans bel­ga nagykövet megismételte a nyugat régi keletű állításait arról, hogy a Varsói Szerző­dés fegyveres erői mind bi­zonyos fegyvernemek lét­számában, mind egy sor fegy­verfajtánál fölényben van­nak a NATO-val szemben. Tekintettel erre a körül­ményre, továbbá a szocialis­ta tábor haderőinek a föld­rajzi helyzetből eredő előnyé­re, a haderők „arányos” csökkentésére lenne szük­ség. Tavasz előtt a /

Next

/
Oldalképek
Tartalom