Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

r Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXV. évfolyam, 30. szám. ABA: 1,80 Ft 1985. február 6., szerda FRANCIA KP: OJ JELSZÓ JEGYÉBEN (2. old.) SZOCIALISTA BRIGÁDOK VERSENYE DUNAFÖLDVÁR0N (3. Old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) RANGOS SPORTESEMÉNYEK MAGYARORSZÁGON (6. old.) ÁRUHÁZ (5. old.) Több hitel, előnyösebb törlesztés Miután az állami lakásépítés az utóbbi időszakban jelentősen mérséklődött, az otthonra vágyók zöme ar­ra kényszerült, hogy maga vállalkozzon az építkezés­re. Az építkezéshez viszont első-, másod- és harmadsor­ban pénzre, sőt mind több pénzre van szükség. A kor­mány 1984 november eleji, a lakáshelyzettel foglalko­zó ülését követően január elsejétől új, a hitelfelvételt és a törlesztéseket szabályozó rendeletcsomag lépett ér­vénybe. A hitelek összegét, felső határát és a szociálpoliti­kai kedvezményt utoljára a két esztendővel ezelőtt ha­tályba lépett jogszabályokkal határozták meg. Tehát rövid idő telt el bevezetésük óta. Megváltoztatásukra azért volt szükség, mert a lakásárak a vártnál sokkal gyorsabban, évi 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. A lakásár emelkedése általános. Általánosnak kellett tehát lenniük az új — a korábbinál kedvezőbb — hi­telfelvételeknek is. A népgazdaság pénzügyi helyzete azonban egyelőre csak részleges változtatásokra és kedvezményekre ad lehetőséget. A módosításokot részben a rászorultság, részben pe­dig a lakáspolitikai célok alapján fogalmazták meg. Az utóbbiak sorába tartozik az az intézkedés, amely növe­li a megvásárolt állami bérlakásokhoz kért hitelek tör­lesztési idejét. Előnyös az is, hogy az ilyen lakás meg­vásárlását is támogathatja kölcsönnel vagy vissza nem térítendő összeggel a munkáltató. Az új szabályok szorgalmazzák a tetőtér-beépítéseket és az emelet-ráépítéseket azáltal, hogy a hitelkondí­ciók közelítik a lakásépítés-vásárlás általános feltéte­leit. A rendelkezés a hitel mértékét a költségek eddi­gi 50 százaléka helyett 60 százalékban állapítja meg. A beköltözők számától függően emelkednek az — ál­lami bérlakást eredményező — kedvezményes hitelek felső határai is. További változás, hogy az eddigi 50 ezer forint helyett összeghatár nélkül adható ilyen építkezésekhez bankkölcsön. A toldaléképítéshez nyújt­ható kölcsön felső határa 100 ezerről 150 ezer fo­rintra emelkedik. Az állami építési telkek tartós használatba vételekor a kölcsön kamata az eddigi egységes 6 százalék he­lyett a kölcsön összegének függvényében változik. Két esztendővel ezelőtt vezették be — az ugyan­csak az OTP-től igényelhető, de a kedvezményes hi­telnél jóval magasabb kamatozású — bankkölcsönt. Az építkezők kezdeti tartózkodását követően — a la­kásár-emelkedések miatt — drágasága ellenére is oly­annyira népszerűvé vált a forma, hogy az OTP admi­nisztratív eszközökkel korlátozta a bankkölcsönök nyújtását. Ezek helyett azonban célszerűbb azoknak a január elsejétől érvényes pénzpolitikai eszközöknek az alkalmazása, amelyek az igényelt kölcsön összegétől függően differenciálják a kamatokat. Hitelfelvétel szempontjából kedvezményezettnek számítanak, akik maguk is takarékoskodnak. Az ifjú­sági betétek után nyújtható kölcsönök felső határát például 70 ezerről 120 ezer forintra emelték az új jog­szabályok. Ez azt jelenti, hogy aki például hét eszten­dőn keresztül havi ezer forinttal takarékoskodik, 84 ezer forint teljes befizetéssel 222 ezer forint „saját erőhöz” jut. Üj fejlemény (jóllehet a különböző korábbi közle­mények már utaltak rá), hogy az együtt költöző har­madik gyermek után 40 ezerről 80 ezer forintra emel­kedik a szociálpolitikai kedvezmény. További változás, hogy a lakásépítéshez és vásárlás­hoz nyújtható hitelpiacon eddig egyeduralkodó OTP versenytársakat kapott. A takarékszövetkezetek a fel­készülést követően várhatóan a tavasz elejétől élhet­nek azzal a felhatalmazással, amely lakásszövetkeze­tek esetében és családiház-építéshez, illetve -vásárlás­hoz, valamint a felújításhoz és korszerűsítéshez hi­telt nyújthatnak. Attól azonban egyelőre aligha kell tartanunk, hogy a hitelezők futnak a kölcsönfelvevők után. Hiszen a kibocsátható hitelek mértékét a betétek nagysága és a törlesztések visszaáramlása is korlátozza. Az utóbbi gyorsítását szorgalmazza az az új rendelet, amely janu­ár elsejétől a kedvezményes kamatozású kölcsönök határidő előtti visszafizetésére, vagy a rendkívüli tör­lesztésre 40 százalékos engedményt ad. A törlesztés előnyeit jelzi, hogy például tízezer forintos tartozás hatezer forinttal megváltható. Az említett kedvezmény bankkölcsönre és munkáltatói kölcsönre nem adható. Végezetül szólni kell arról a — remélhetőleg a legrá- szorultabbaknak kedvező — változásról, amely sze­rint a helyi tanácsok kölcsönnel vagy vissza nem té­rítendő támogatással javíthatják az otthonteremtők pénzügyi feltételeit. A források bővítése érdekében a tanácsok (a lakossági hitelkeret terhére) hitelt vehet­nek fel. A rászoruló családoknak nyújtott kölcsön ka­mata 3 százalék, törlesztési ideje pedig — három évi türelmi idő után — 15 esztendő. MOLNÁR PATRÍCIA-■ ___________________________________ Tovább janii a külkereskedelmi egyensúly Veress Péter sajtótájékoztatója Hazánk külkereskedelmi árucsere-forgalmának 1984. évi alakulásáról, valamint az idei legfontosabb feladatokról tájékoztatta kedden Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter a sajtó képviselőit a Parlamentben. A miniszter elmondta, hogy tavaly a külkereskedel­mi egyensúly tovább javult; a rubel elszámolású árucse­re-forgalomban kivitelünk számottevően meghaladta a behozatalt, és — a tervezett­nél valamivel kisebb arány­ban — az 1983. évi szintet meghaladó aktívumot értünk el a konvertibilis elszámolású áruforgalomban is. Kedvező­en alakult nemzetközi meg­ítélésünk is, hitelképessé­günk fokozódott. Változatla­nul gondot okoz, hogy a kon­vertibilis exporton belül viszonylag csekély a magas feldolgozottságú termékek aránya, és hogy néhány te­rületen nem sikerült még biztosítani a termékek tar­tósan egyenletes, jó minősé­gét. A kiszállítások üteme sem volt kielégítő: a tavalyi aktívumnak közel egyharma- da decemberben keletkezett. A miniszter kiemelte a szo­cialista országokkal folytatott árucsere-forgalom alapvető jelentőségét. A szocialista országokból származik a vá­sárolt energiahordozók túl­nyomó többsége, az alap­anyagimport több mint egy- harmada, és a gépipari be­hozatal 64 százaléka. A tava­lyi évet jelentős, korábban felhalmozódott külkereske­delmi passzívummal kezdtük, és a cél elsősorban az elma­radás csökkentése volt. Ezt sikerült is teljesíteni oly mó­don, hogy mind az export, mind az import az előirány­zatot meghaladó mértékben növekedett. Kivitelünk érté­ke a tervezett 9 helyett 11 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben behoza­talunk az előirányzott 1983- as szinthez képest néhány ágazatban valamelyest ugyancsak emelkedett. A legjelentősebb exporttöbble­tet a kohászat, az élelmiszer- ipar és a gépipar érte el, csökkent viszont a könnyű­ipari és a mezőgazdasági cikkek kivitele. Ez utóbbiak­nál több termékcsoportból is erre az évre áthúzódó kivite­li elmaradásaink vannak. Az importon belül nőtt a gép­ipari, valamint a kohászati és könnyűipari termékek aránya. A szocialista országok kö­zül legjelentősebb külkeres­kedelmi partnerünk változat­lanul a Szovjetunió: a tel­jes külkereskedelmi árufor­galom 32 százaléka, a rubel elszámolású forgalomnak pe­dig több mint 60 százaléka a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelemben realizálódik. A Szovjetunióba tavaly mintegy 11 százalékkal töb­bet exportáltunk, és onnan összesen hat százalékkal töb­bet vásároltunk mint egy év­vel korábban. Kivitelünknek csaknem fele gépipari ter­mék, de jelentős az anya­gok, alkatrészek, valamint a fogyasztási iparcikkek ex­portja is. A behozatalban az ener­giahordozók és a nyersanya­gok aránya a legnagyobb, de számottevő mennyiségű gép- ipari és vegyipari terméket is vásároltunk. A töhbl európai szocialista országgal összességében 5,5 százalékkal nőtt tavaly az árucsere-forgalmunk, ennék (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta Vo Nguyen Giapot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden hiva­talában fogadta Vo Nguyen Giapot, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, aki február 2-től 6-ig mun- kalátgatáson tartózkodik Ma­gyarországon. A vietnami miniszterelnök-helyettes itt— tartózkodása során megbe­szélést folytatott Czinege Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével és Pál Lé- nárddal, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnö­kével. Vo Nguyen Giap ma uta­zik el hazánkból. (MTI) KGST-tanácskozás Moszkvában Moszkvában kedden meg­kezdődött a KGST gépipari együttműködési bizottságának első ülése. A bizottságban a tagorszá­gokat miniszterelnök-helyet­tesek képviselik, hazánkat Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A bizottság így ha­tékonyabban tudja megolda­ni azokat a feladatokat, amelyek a KGST-tagorszá- gok felső szintű gazdasági értekezleteinek döntéseiből fakadóan ráhárulnak. A TSZKER idei terveiből w Uj szolgáltatás, új takarmányboltok A TSZKER Tolna megyei területi központjában már a múlt évben felkészültek a taggazdaságok, a háztáji ter­melők és a más területen tevékenykedő magánosok jobb ellátására. A sokéves hagyományok­hoz híven a Kiváló címmel kitüntetett területi központ dolgozói, vezetői a múlt év­ben is eredményesen teljesí­tették terveiket, ám az idei tennivalók sem maradnak el a tavalyitól. Éppen ezért na­gyobb gondot fordítanak a szolgáltatási tevékenység színvonalának növelésére. A sok példa közül álljon itt kettő: a kaposszekcsői ta­karmánykiegészítő tápok rak­tárából több szert hoznak forgalomba, mint tavaly, fő­leg a Phylaxia termékeiből. Ennek az a jelentősége, hogy a környékbeli gazdaságoknak nem kell hosszú utakat jár­műveikkel megtenni a kisebb tételű őrleményekért, illető­leg tápszerekért. A TSZKER a kaposszekcsői termelőszö­vetkezettől bérli az épületet és az értékesítésben is köz­reműködnek, személyzet adá­sa révén. Újdonság a szolgáltatásban az is, hogy idén január har­madikétól a szekszárdi volt kendergyárban beállítottak egy olyan korszerű centríro- zógépet, amelyhez hasonló kevés van az országban. Ez­zel lehetővé vált, hogy a helyszínen lecseréljék a használt gumikat az autók­ról. Ugyanis eddig csak el­adták a futózottat és a tu­lajdonos járhatott míg meg­bízható műszeres szakem­bert talált. Itt ugyanis két szakember foglalkozik a ve­vőkkel, egyikőjük Vas Ist­ván gumiipari szakmunkás, a másik, Dombi Ferenc pe­dig autószerelő, így azonnal megállapítják, hogy a ke­réktárcsára — felnire — fel szabad-e szerelni az új, vagy futózott gumit. Azonnal el­végzik a munkát. Újdonság az is, hogy a tehergépkocsik különleges ballonos köpenye­it és traktoroknak valót is futózottan hoznak forgalom­ba. Az idén mintegy tízezer futózott gumit adnak majd el, terveik szerint a kender­gyári telepről. A kisgazdaságok gondjai­nak enyhítésére szigorúbb szállítási fegyelmet rendeltek el, ezenkívül pedig a szállí­tókkal is megállapodtak, a jövőben jobban ellátják a takarmánykeverőket a szük­séges recept szerinti anya­gokkal. Ennek hatása máris lemérhető a szekszárdi piac­téren lévő takarmánybolt­ban, és másutt is. Van sze­mes termény, és a jövőben is jó ellátást ígérnek. Új takarmánybolt nyitásá­ról azért határozott a veze­tőség, mert egy-két ellátat­lan területről kaptak értesí­tést. fgy idén három új gaz­daboltot nyitnak, ahol takar­mányok, kiegészítők, abrakok vásárolhatók. Rövidesen megnyitják a nagydorogi, a németkéri és a madocsai boltot. Dombi Ferenc a korszerű műszer segítségével állítja be a tárcsán a gumiköpenyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom