Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985. február 5. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK „Célmentes” Mindennapi munka- és iskolakötelezettségeink mellett adódnak szabad perceink, óráink, melyek­nek okkal és céllal törté­nő felhasználása mind fi­zikai, mind szellemi regene­rálódásunknak, kikapcsoló­dásunknak a kulcsa lehet. De vajon igyekszünk-e úgy felhasználni a szabad időt, hogy annak haszna akár a másnap délelőtti felelések­nél, vagy a munkagép mel­letti odafigyelésnél plusz­ként jelentkezik a mi ol­dalunkon?! Nagyon sok diák, mint bejáró tölti el napjainak nagy részét a megyeszékhe­lyen. Délelőtt iskolában vannak vagy a szakmai gyakorlaton gyarapítják tu­dásukat. De délutánon­ként. .. Kézben a diploma­tatáska, összeáll négy-öt fiatal és egy ideig csatan­golnak. Mennek az utcán hiszen hideg van —, nézik a kirakatokat, rágyújtanak egy cigire, beszaladnak a Skálába, beülnek egy italra (ami lehet éppen üdítő is) valamelyik vendéglátóegy­ség termeibe... Mások a buszmegálló környékén portyáznak. Sokan vannak a hazafelé vivő buszon, — hadd menjen, majd jön a másik — beszélgetnek és időnként toporognak is, mert fáznak. — Hazamen­ni?! Minek. Otthon nem nagyon van olyan hely, ahová okkal, céllal elmen­nének. A téli estéken na­gyon csendesek a kisebb te­lepülések. A kocsma? Az mégsem járja, otthon a fa­luban. .., esetleg egy mo­zi. .., a szánkózás maradjon a kicsiknek. Na, most ki a hibás? Nemcsak a fiatal, aki kép­telen önmagának hasznos időtöltést találni. Talán a programok egysíkúsága, monotonsága sem egyértel­műen csábító. Tenni kel­lene valamit. Itt megint megakadunk, mert úgy érezzük, elsősorban azok­nak kellene lépni először, akik nem tudják, hogy mit kezdjenek önmagukkal. Pe­dig program mindig adó­dik, talán nem eléggé egy­értelmű ahhoz a felhívás, hogy hozzájuk is eljusson. Volt itt Szekszárdon, a múlt héten táncház is, ahol inkább érdemes toporogni. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egyik iskola — a nyitottság jelképeként — meghívja a másik diák­jait a programjaira. Elő­ször talán szemlélőként, másodszor részesekként, harmadszor biztos már vi­szonzásra is találnak. Ke­vesebben járnák a várost, mellőznék az otthont jelen­tő falut, ha „célmentes” időtöltéseiket befognánk valami meleg, kellemes programmal szolgáló isko­lába, művelődési házba. Adjuk el a programokat! Hivalkodásmentesen, szen­zációhajhászás nélkül, de úgy, hogy azokat észre kelljen végre venni, és amelyekre feltétlenül, bel­ső kényszertől hajtva be­térnének a fiatalok. — szs — Az 1984/85-ös tanév egyik fontos állomásához érkeztek el az oktatás résztvevői az elmúlt hét végén. Kiosztot­ták a félévi értesítőket, vagy ahogy a leleményes diák­nyelv fogalmaz: a mérgesí- tőket. A félévi megmérettetésnek, az év végi osztályzatoknál talán szigorúbb érdemje­gyeknek figyelmeztető jelle­ge van. Azt jelenti, hogy még összeszedheti magát a diák, pótolhatja a lemara­dást a tanév hátralévő részé­ben. De kell, hogy összeszed­je magát, mert ha nem, ak­kor ... A figyelmeztetés mellett van azonban egy másik je­lentése is a félévi mérésnek. Nemcsak a diák, hanem a szülő is „vizsgázik” ilyen­kor. Kiderül ugyanis, hogy mennyire kísérte figyelem­mel gyermeke tanulmányi munkáját, folyamatos volt-e érdeklődése, vagy csak egyes alkalmakra korlátozódott csupán. A javítás lehetősége nekik is megadatik a máso­dik félévben. Csak éljenek vele. A szülő mellett a tanár is kiállítja saját bizonyítványát, hiszen a nevelés-oktatás olyan kétoldalú folyamat, amiben mindkét résztvevő­nek a maximumot kell nyúj­tania. Emlékszem, tavaly nagy megdöbbenést keltett kollé­gám riportja, amiben a szakmunkásképzős tanulók nagyarányú bukásáról szá­molt be. A januári hírek azt igazolják, hogy az idén ja­vult a statisztika az intéz­ményben. A napokban jár­tam megyénk egy másik szakmunkásképzőjében, és az igazgató megemlítette, hogy 610 diákjuk közül kénytele­„Az embernek nemcsak a világban már megvalósult le­hetőségeket kell megcsodál­nia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s ben­nük magát, minél különbbé megalkotnia.” Ezt a Németh László-gondolatot választot­ták mottónak a decsi pedagó­gus KISZ-alapszervezet fia­taljai az 1983/84-es év folya­mán, amikor a Tolna megyei pedagógusok számára szak­mai vetélkedősorozatot szer­veztek ÖRÖKMOZGÓ cím­mel. A vetélkedősorozat cél­ja a gyakorló pedagógusok elméleti ismereteinek frissí­tése, az önképzés elősegítése, az elméleti ismeretek mellett a naponta jelentkező pedagó­giai problémák, szituációk megbeszélése, megoldása, a szakirodalom olvasására késztetés, lehetőség biztosítá­sa a tapasztalatcseréhez. A vetélkedő fő támogatói a megyei szerveken kívül a Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanárai, valamint a helyi szervek voltak. A tavalyi verseny haszná­Február közepén indul or­szágos turnéra a Dolly-Roll, a Prognózis és a Solaris együttes, az Oimega március 6-án startol, megismétli őszi sikeres és különleges kon­certjét 6 vidéki sportcsar­nokban, július végétől au­gusztus közepéig pedig új le­mezét fogja élő koncerteken bemutatni. Április elsején kezd az I. Emelet nevű együttes, tini­sztár vendégekkel, 9-én Zá- ray Márta és Vámosi János 30 előadásból állé sorozatba kezd, május 1-től vidéki tur­néra indítják a budapesti Maxim mulató látványos, zenés reviiműsorát. nek voltak több mint százat megbuktatni. Mondanom se kell, az iskolavezető egyál­talán nem örült ennek a ténynek. A gondot az jelenti részben, hogy a hozzájuk ke­rült tanulók küszködnek az írással, olvasással és mate­matikával. Ehhez hozzájárul még az is, hogy nincs még megfelelő rangja a tanulás­nak. Egy-egy sikertelen pro­duktumot elintéznek egy vállrándítással, mondván, na és akkor mi van? Legfeljebb elmegyek segédmunkásnak és többet keresek. Tévedés ne essék, az is­kolákban nem a mindenáron való buktatás a cél, hanem az, hogy mind az általános, mind a szakmai műveltséget megalapozzák. Erre töreksze­nek a tanárok, de a tanulók egy része is. Felvetődhet a kérdés, akkor mi okozza, hogy romlott az iskolák bel­ső morálja. Pedagógusmúltamból em­lékszem azokra a „viharos ból tanulva hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójára ismét vetélkedősorozatot hir­detnek Tolna, Baranya, So­mogy és Zala megye fiatal pedagógusai számára. A vetélkedősorozat témá­ja: hazánk nevelésügye (1945—1985), a munkahelyen (iskolában) folyó (folytatan­dó) újító tevékenységek, helyi törekvések, a pedagógusszerep megközelítése (pl.: alapkon­fliktus-helyzetek, a pedagó­gus értelmiségi szerepe, ta­nár-diák viszony, pedagógus­pedagógus viszony stb.). Cél: az önképzés elősegíté­se, újító tevékenységre ösz­tönzés. Gyakorló pedagógusokból összetevődő csapatok jelent­kezését várják. A csapatok létszáma 3—5 fő lehet. A csapatok összetétele a vetél­kedő során változhat. Minden nevező csapat 500 forint ne­vezési díjat — szervezési költséghez hozzájárulást — fizet. Jelentkezési cím: 7144 Decs, Haladás u. 1. Általá­nos Iskola, ÖRÖKMOZGÓ. Tavasszal és ősszel az Er­kel Színházban ORI-előadá- sok is lesznek: február 25- én: Musiaalparádé, március 12: Katona Klári műsora, március 18: Házaspárbaj címmel népszerű színművész­párak közös műsara. Április elején isimét a Goombay Dance Band vendégszerepel nálunk és Budapest után há­rom vidéki sportcsarnokban is fellép majd. A nyáron miagyamóta- és popzenei összeállításokkal szerepel az ŐRI az üdülő­helyeken. A Halló itt Bala­ton! című műsor most ün­nepli 20. születésnapját. osztályozó értekezletekre”, amelyeken a statisztika volt a cél. Természetes (?), hogy néha megkaptuk a gyerek­től egyrészt a minek tanul­jak, úgysem lehet megbukni, másrészt pedig azt, ha egye­sek ilyen hozzáállással elég­ségest kapnak, akkor nekem kevesebb is elég a jóhoz, vagy a jeleshez. Egy tény, ezzel a hibás szemlélettel romlott az iskolai morál. Ma még kicsit kísért a múlt, de el kell jutni — a további példálózás helyett — addig, hogy újra legyen megfelelő rangja a tanulás­nak. Azt kell(ene) megérteni minden tanulónak, hogy a jövő országépítő munkáját csak akkor tudják szaksze­rűen elvégezni, ha a jelen­legi munkájukat — a tanu­lást — is példásan elvégzik. Ezt várja el tőlük — joggal — a család, az iskola és a társadalom. Ezért legyen a címben felírt na és-ből, „na én akkor megmutatom”. négyezer pályázat A XII. YIT jelvényei A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó szovjet előké­szítő bizottsága jóváhagyta az első nyolc jelvényt. Ezek színükben és alakjukban is eltérnek egymástól, csak egy közös van bennük, az ötszir­mú margaréta, a felszálló galamb és a földgömb — a moszkvai találkozó emblé­mája és a felirat „XII. Vi­lágifjúsági és Diák Találkozó Moszkva 1985”. Decemberben fejeződött be a pályázat, amelynek ered­ményeképpen kiválasztják a VIT hivatalos jelvényét Ezenkívül minden egyes kül­dött emlékérmet is kap Moszkvában. 400 hivatásos és amatőr művész közel 4 ezer vázla­tot küldve a pályázatra, ne­héz feladat elé állította a zsűrit: nemcsak minden egyes munkát meg kell néz­ni, hanem ki kell választa­ni a legjobbat. Ezért a zsű­rinek egy hónappal el kellett halasztania az eredményhir­detést. Hamarosan megjelennek az üzletekben a VIT-re készült különféle ajándéktárgyak, népművészeti darabok, s ki­adják a XII. VIT-re készült bélyegeket és bélyeges borí­tékokat. XIMOCKBA 1985 Egy a jelvények közül Felhívás Örökmozgó ORI-prognózis ’85-re Omega - tavasszal és nyáron is! Szekszárdon Fórumsorozatot hirdetett meg a KISZ Szefkszárd váro­si Bizottsága a Népújság KlSZ-szervezietével közösen. Az első összejövetelt január 31-én az MSZMP MB Okta­tást Igazgatóságán tartották meg, a gazdaságiirányítási rendszer új szabályozóiról, annialk eredményeiről, fogad­tatásáról. A rendezvény céljául, el­képzeléseikről kérdeztük Pancza Tibort, a KISZ Szek­szárdi városi Bizottságának propagandistáját: — A soro­zatot elsősorban irányítási körünkbe tartozó bizottságok és a közvetlen irányítású alapszervezetek titkárainak és propagandistáinak szer­veztük azzal a céllal, hogy a KlSZ-vezertők — és termé­szetesen az érdeklődő tag­ságnak is — kellőképpen tá­jékozódjanak, ismerjék meg az aktuális kül- és belpoliti­kai, gazdasági kérdéseket. Ez az ismeretanyag igen fontos mindennapjainkban, feltétele a fiatalok világnézetének a közéletben, mozgalomban való részvételének, alakítá­sának, nevelésének. A fórum­sorozat keretében a témák és az előadók kiválasztásá­nál törékedtünk a fiatalok érdeklődése, igénye szerint kialakítani a rendezvény tematikáját. — Az első alkalom után mi a tapasztalát? — A KSZE fialtál közgaz­dásza, dr. Gazdag László tar­tott előadást az új gazdasági szabályozókról teljesen „hét­köznapi”, mindenki által érthető nyelven. Talán ennek is köszönhető a nagy érdek­lődés, aktív részvétel a hall­gatók sarából hozzászólások, kérdések bizonyították a fia­talok nyitottságát. — Mi a következő prog­ram, mely témáikat vesznek még sorra? — Február 28-ára HVG- fórumot szervezünk, amire a Heti Világgazdaság főszer­kesztőjét, Viincze Mátyást várjuk. A téma izgalmas, és mindamnyiunkat érintő: gaz­dasági helyzetünk az áreme­lés tükrében. Ezt várospoliti­kai fórum követi, a fiatalok lakáshoz jutásának lehetősé­geit vázolja fel majd a vá­rosi tanács illetékes vezető­je. A sorozatot április elején Sándor István, a Hét mun­katársának aktuális külpoli­tikai kérdésekről szóló elő­adása zárja. T, Kellemes időtöltés - jó versenyzés A szekszárdi 505-ös számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet kulturális és KISZ-bizottsága idén is megrendezte a hagyományos iskolai Ki-mit-tud-ot, amelyen a résztve­vők hat kategóriában indulhattak. A citerán Orsós György játszik. Milyenek a mai fiatalok? A Társadalomtudományi Intézet munkatársai ötéves át­fogó kutatássorozat végén próbálják majd megválaszolni a fenti kérdést — hallhattuk a televízió kulturális hetilapja legutóbbi adásáhan. Az interjúk és kérdőívek álltai már eddig is sók mindent elárultak magúkról a fiatalok. Például azt, hogy nemigen érdeklődnek a politizálás iránt, gyakran egyenlőségjelet tesz­nek a politika és külpolitika szarvak közé. A társadalom, a szűkebb környezet politikai szoaializácdós tevékenysége nem megfelelő. Vagyis a szülő, az iskola nem készíti fel a fiatalt a társadalmi életben való oselakvő részvételre. A mai fiatalok az Utóbbi 8—10 évben váltak hírfogyasz­tókká, ekkor viszont katasztrofális viszonyúkat tapasztaltak, s kialakult bennük egy olyan magatartás, melynek lényege a „távol tartom magam” felfogás. A fiatalok túlnyomó része valamilyen közösség munkájá­ból részt vállal, de nlincsen meg az az intézményrendszer, mely alkalmas lenne arra, hogy kielégítse az ifjú korosztály aktivütásigényét. (Hogy mi a 80-as évek fiataljainak legjellemzőbb vonása? Sokkal realistábbak, mint a fiatalság volt bármikor. Korán foglalkoztatják őket az egzisztenciális problémák, jövőképük, társadalmi aktivitásuk emiatt kényszerűen leszűkül. Az eddigi kutatások megállapítják, hogy minél magasabb a fiatalok képzettsége, annál nagyabb az elmaradásuk a bérekben. A lakásprobléma életmódjukat is képes befolyá­solná. — Az eddig is ismert tényeket most számokkal dokumen­tálják. Hogyan lehetne továbblépni? — tette fel a kérdést a műsorvezető Békés Zoltánnak, a Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársának. — Csak a társadalmi problémákat hatékonyan megoldó program keretében lehet az ifjúság helyzetével eredménye­sen foglalkozni — hangzott a válasz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom