Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 28. szám ARA: 1,80 Ft 1985. február 4., hétfő KUTYA A RÁCS MÖGÖTT (2. old.) DÉDAPÁINK VÍG KEDÉLYE (4. old.) LABDARŰGÓÖSZ ’84 (6. old.) KISPRÖBA,, ANNAK AKI NEM INDULT (6. old.) Forintért vett csend Más és más pápaszemen át nézve ugyanaz, örült az üdüllőiteleik tulajdonosa, ment birtokától nem mesz- sze közutat építettek, vége tehát a kocsit gyötrő bukdácsolásnak. Később azután férjhez ment az egy szem gyermek, vevőit várt a gonddal kezelt kent, a szerény hétvégi ház. A vevő jött és — fitymált. Nem valami jó hely ez. Itt az út. Forgalmas, zajos.... ő csendet keres. Csend. Kezd értélke lenni. A legrégibb hazai „természetvédelmi törvény”, az 1504. évi XVIII. tör- vényeitek — mély a vadászatról rendelkezett —, már bemerészkedett a hangok világába is; daloló barátainkat, a madaraikat is megóvandónlak tartja. Tíz esztendő alatt, 1975 óta a két és félszeresére nőttek a környezetvédelmi beruházások, a kiadott ösz- szeg döntő részét azonban „a vdzék tisztán tartása hivatalos elnevezésű teendőkör emésztette fel, a zaj- ártalom elleni védekezésre a teljes ráfordításoknak az öt-hét százaléka jutott, jut csupán. Bizonyos, hogy többre lesz majd szükség. Repülőgépek sugárhajtomu- vének dübörgése, légkalapáosok vad bömbölése, feltorlódott gépkocsik motorjainak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozása ... környezeti ártalmaink legjelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szakemberek különösen „a közúti, forgalmi eredetű zajterhelés gyors növekedéséről” beszélnek, a magunk szerény, laikus tapasztalatai pedig azt mutatják, mind ritkább a csendes pillanat, a zajokat megszűrő, 'azokat távol tartó környezet, hely, mert már az erdők mélyének mélyén is négykerekű, lemeztestű vaddisznók csörtetnek, nyomtatott áramkörök jeled erősödnek fel böm- böléssé a hangszórókban. Az országnak csupán a városaiban 15,5 ezer kilométer a belterületi utak hosszúsága. Ebből rendszeresen 50 millió négyzetméternyi útfelületet tisztítanak, ami eredmény. Az eredmény teremtette gond: az úttisztítás — mert már döntő részben gépek dolga ez — egyre nagyobb zajjal jár. A lakosság tiltakozik esti, éjszakai nyugalmának háborgatása miatt, javasolja, járjanak nappal ezek a szuszogó, harákaló, a csendet durván szilánkokra hasító masinák. Járhatnak nappal, de a felét sem végzik el, mint éjszaka, mert számukra akadály a forgalom, amint lassú mozgásukkal, nagy testükkel maguk számítanák elefántoknak a versenylovak menetébe keveredve. Hol, kinél az igazság, hogy most nappal vagy éj jól...?! Kicsiny, köznapian közönséges példája annak, mi minden keveredik — akárcsak sok másban — zajok és csendek birkózásában, s bár az utóbbi gyakrabban legyőzött, mint győztes, a közönség fokozatosan rájön, nem lehet puszta szemlélő. Ezer módon tudunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművök, a légi forgalom — így bizony, a vegyszert szóró kétfedelű meg a helikopter is ide tartozik! —, az ipari berendezésék mind- mind zajforrások, almint — a szakma nyelvén — egyre erőteljesebb szerep jut a lakossági csendszennyezésnek is. A kedves szomszédnak, aki vasárnap délelőtt a lakótelep kellős közepén szereli és túráztatja gépkocsija motorját, az ismeretlennek, aki szombaton reggel hatkor kezdi ed a paiteettosdszolást, a bömbölő rádióknak, tv-készülékeknék, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú zajongóknak, akik azt hiszik, mert a csend köztulajdon, akkor közpréda is lehet. S mintha tényleg közpréda lenne... Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védékezésre is képessé tesszük magunkat. Adminisztratív eszközökkel például, így csendvédelmi övezetek kijelölésével, gyógyinitézmények, iskolák környékén, üdülőhelyeken. Az új építkezéseknél védősávok kialakításával, a passzív védekezés sokféle esz1 közének — növényzet, falak, épületek, földrézsűk — alkalmazásával, továbbá településrendezési, forgalomszervezési intézkedésekkel mérsékelve a zajjal megterhelt népesség arányát. A védekezés tárházába tartozik az a zajvédelmi számítógépes adatbázis, amelynek 'létrehozásán most dolgozik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal felügyelete alatt működő Környezetvédelmi Intézet, amint ide sorolódnak olyasmik is, mint az egyirányú útvonalak kijelölése, az átkelőhelyek, a kereszteződések, a csomópontok felülvizsgálata a nyomvonaüikonrekoiók, a kényszerű megállások és indítások számának a csökkentése, a gépjárművek zajemissziójánalk (zajkibocsátásának) folyamatos ellenőrzése a szervizékben éppúgy, mint az országutakon... hosszú a sor, szerencsére. Szerencsére, de sajnos, sok pénz kell hozzá. Mert már forintért vehetjük csak meg a csendet, a csend társát, a nyugalmat, a nyugalom adta pihenést. Sok pénz kell tehát hozzá, ám a sok forintnál is több figyelem, tapintat, mások iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betartása, azaz viselkedési kultúra, s ráadásul mindez ingyen lenne. Ha lenne. MÉSZÁROS OTTÓ Nagyközségi, üzemi pártértekezletek Januárban lezajlottak a pártalapszerveze- tekben a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések. Február a maga- sab szintű tanácskozások hónapja. A hét végén a megye nagyközségeiben és nagyobb üzemeiben tartottak pártértekezletet, közülük háromról tudósítunk. S/montorn ya : Eredményesen gazdálkodó ipar gyarapodó község Tizenegy alapszervezet több mint 400 tagjának 7il küldötte vett részt a si- monltomyai nagyközségi pártértekezleten, amelyet szombaton tartottak a párt- székházban. Győré Nándor, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos beszámolójához, valamint előterjesztette a kongresszusi irányelvékkel kapcsolatos állásfoglalást. Mind a beszámoló, mind a vita azt tükrözte, hogy a siimontomyai kommunisták, a pártszervezetek és a pártbizottság, eredményesen tevékenykedtek az elmúlt öt esztendőben a XII. kongresz- szus határozatainak megvalósításáért. Az országos eredményekhez a nagyközség dolgozói szorgalmas munkával járultak hozzá. Mutatják ezt a jellegzetesen ipari település üzemeinek termelési, gazdálkodási adatai, és azOk a nagyközség gyarapodását érzékeltetik. Ez utóbbiak közül egy különösen fontos és mintegy következik a többiből. Szemben az országos tendenciával, Si- montomya lakóinak száma öt év alatt 5500-ról 5700-ra emelkedett. A pártbizottság kiemelt feladatának tekintette a gazdasági építőmunka segítését, éllenőrzését. A párttagok gondolkodásmódjában javult a gazdasági tisztánlátás, a korábbinál jobban ismerik a gazdasági összefüggéseket. A megváltozott közgazdasági és piaci körülményekhez való alkalmazkodás céljából a vállalatok komoly gyártmányösszetétel- jaivító intézkedéseket tettek, új termékek gyártására tértek át. Jelentősen nőtt a termelés — nemcsak értékben, hanem például a bőrgyárnál és a SIMOVILL-nél naturális mutatókban is — az export csaknem másfélszeresére növekedett, az elmúlt öt esztendő alatt mintegy félmilliárd forint simon- tornyai termék került az országhatárokon túlra. A vál- lalatok-szövetkezetek nyeresége öt év alatt megközelítette a háromnegyed milliárd forintot — köztük a bőrgyáré az 1979. évi 700 eZerröl 1984-ben 119 millióra nőtt. A bérszínvonal összességéiben évi átlagban 6%-tkai növekedett. Magasabb bérnövelést ott tudtak megvalósítani, ahol jobb volt a hatékonyság, magasabb a jövedelmezőség. Eredményes politikai fel- világosító-nevelő munkát folytatnak az alapszervezetek, a képzettség növekedésének számszerű adatain kívül ezt az is mutatja, hogy mind tobben vesznek részt az alapszervezetek munkájában, a közéletben, a közgondolkodás formálásában. Javult a községi pártbizottság irányító, szervező és ellenőrző munkája, fejlődött az állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek irányítása, munkájuk koordinálása és a kádermunka. Tervszerű és folyamatos a tagfelvétel az alapszervezetekben. A feladatokról szólva többék közt az állami-tanáasi munka javításának fontosságára hívja fel a figyelmet a pántbizottság beszámolója. A gazdaság pártirányítása területén, a hatékonyság növelése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a vállalati alkalmazkodóképesség, a vállalkozói készség fokozására és a munkafegyelem javítására. Fejleszteni kell az ideológiai munkát, növelni a párttagok vitakészségét. A (Folytatás a 3. oldalon.) A művelődési házak táján jártunk Válogatás nélkül, kijelöltünk magunknak két irányt, s azzal a céllal indultunk, hogy megtudjuk: hét végén milyen az élet a '.művelődési otthonokban. Mehettünk volna több tucat más községbe, minden városunkba, találtunk volna minden bizonnyal érdekes programokat másutt is. Ügy véljük, összeállításunk is bizonyítja: nincs hétvége a nagyobb művelődési házakban, míg a kisebb falvak „házai” inkább alkalmi, mintsem állandó rendezvények otthonai. Ezzel kapcsolatban külön kell szólni azokról az emberekről, akik szombaton és vasárnap a művelődési házakban dolgoznak. Ügyeleteseknek mondják őket, bár gazdái ezekben a napokban a művelődés sokféle ágazatának, ök is, mint annyian a hétvégeken értünk dolgoznak. Pillanatokat rögzítettünk, de ezekben az egész tükröződik. Jegenyés János alkotásait a héten már ismét láthatják Kényszerszünet Pakson Pakson a Munkás Művelődési Otthon ajtaját zárva ... az ablakot bedesz- kázták... találtuk. Kis cédula tudatta, hogy ezen a vasárnapon nincs belépés. Itt is rombolt az időjárás, aminek következtében két hatalmas üvegtábla betörött, s csak a tűzoltóság segítségével tudták ideiglenesen bedeszkázni, némileg védetté tenni a helyiséget. így az épület természetesen nem fogadhatott látogatókat. Pedig lett volna mit nyújtani, hiszen nemrégiben nyílt meg Jegenyés János üvegtervező iparművész kiállítása, egyszerű, szépen kidolgozott darabjai valóban szemet gyönyörköd- tetőek. A máskor délután 2 órakor nyitó „házban” a gyerekek általában a számítógépes játékkal töltik szívesen idejüket, a nagyobbak pedig sokszor csak az együttsét, a közösség kedvéért jönnek. Tegnap mindez elmaradt. Táncosok és madárvédők Dunaföldváron Dunaföldváron már az utcán hallani lehetett a pattogó, ütemes zenét, a fiatalok tiszta énekhangját. Az Alpári Gyula Művelődési Házban próbált éppen a tánccsoport, majdnem szűk volt számukra a színházterem, hiszen ezúttal együtt gyakorolt a középső és a nagy csoport, kisebbek és idősebbök. Űj darabot próbáltak, mert a minősítőn két tánccal — a sióagárdival és a kalocsaival is — bővítik majd repertoárjukat. De nemcsak a színpad, a klubterem is megtelt vasárnap délelőtt. A Madártani Egyesület hölyi csoportja nagy érdeklődés mellett tartotta meg összejövötaelét. A táplálékláncról, a természet, a (Folyttatás a 3. oldalon) A legidősebb küldött, a 77 éves Deli György felszólalása
