Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
1985. február 26. TOLNA ' tfÉPÜJSÁG 5 Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Hírek A Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnöksége február 7-én ülést tartott, amelyen az elnökség tagjai tájékoztatót hallgattak meg az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, az Ezermester- és Űttörőbolt, valamint az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda megyei munkájáról. Ezen az ülésen hangzott el tájékoztató a kisdobos szakbizottság közművelődési tevékenységéről is, valamint ekkor tárgyalták a megyei elnökség — az úttörővezetők 1985. évi felkészítésének tartalmára és rendjére vonatkozó — intézkedési tervét. • Az 1985. évi „Együtt a Gárda” szemle előkészítésének feladatait tárgyalták meg február 21-én a megyei Úttörő Gárda parancsnoki és honvédelmi szakbizottsági ülésén. • A Szekszárdi Városi Úttörőelnökség február 14-én megtartott ülésének napirendjén a csapatokban folyó mozgalmi képzés, valamint a honvédelmi nevelőmunka eredményeinek, gondjainak megvitatása szerepelt. A Tamási és a városkörnyék elnökségi és csapatvezetői ülésén, február 15-én, az ifivezetőknek a csapatokban betöltött helyéről, szerepéről, valamint a képzésük, továbbképzésük lehetőségeiről, módjaikról tárgyaltak. Két nappal később, február 17-én a Tamási Városi Úttörőelnökség mellett működő honvédelmi szakbizottság is ülésezett. Napirendjükön „A honvédelmi nevelőmunka helyzete a városkörnyéken” — téma — szerepelt. * A Dombóvári Városi Úttörőelnökség mellett működő honvédelmi szakbizottság február 19-én megtartott ülésén a nyári Úttörő Gárda szaktábor előzetes megtervezése mellett az „Egy napig katona (rendőr, tűzoltó, munkásőr, vöröskeresztes, Ifjú Gárdista) voltam” akció előkészítésével is foglalkoztak. Bemutatjuk: Ifjúsági ás úftörőház, Paks zaírópályázat, versmondóverseny is szerepel majd a programban, és mindezt ösz- szekapcsolják a Kazinczy- versennyel. Az iskolai szünidőkre minden évben külön tervet készítenek a ház dolgozói. Nyáron a cseresznyési napközistábor mellett a Balatonsza- badi-sóstói tábor munkáját — a művelődési központtal váltva — hetente egy-egy nap segítik. Ezenkívül a csapatok rendezvényeihez — farsang, őrsi és rajfoglalkozás, évfolyam klubok — nemcsak technikát és helyiséget, hanem programot is adnak. Az úttörőházi csoportok a gyermeknap környékén bemutatkoznak a környező településeken. Az ifjúsági és úttörőház tavaly decemberben jelentette meg másodszor Mi újság? címmel azt a kiadványát, amiben a pályázatok, felhívások mellett a gyerekek írásai is szerepelnek. Az úttörőházi munka a mozgalmi képzést is magába foglalja, őrsvezetők, rajtitkárok alapképzéséhez tematikát készítettek és juttattak el a csapatokhoz. Jó az együttműködés a képzési szakbizottsággal, az úttörőelnökséggel és velük együtt tervezik meg a képzési napokat, valamint a továbblépés útját. A leírtakból bizonyára az tűnik ki, hogy két személytől sok az a munka, amit itt felsoroltunk. Szerencsére azért vannak olyan segítőik — a művelődési központ szakemberei, a szakkörvezetők, a városi úttörőelnökség tagjai és a csapatvezetők, akikkel együtt a kétszemélyes apparátus lelkes munkája megvalósulhat. Még akkor is, ha olykor a plakátok, felhívások, szórólapok nem jutnak el időben a gyerekekhez. lönböző szabadidős programokat. Néhány — ízelétőül — ezekből. A Munkásművelődési Központtal váltva szervezik a szombati játszókat. (Már tervezik a húsvéti komplex játszót.) A mozival együttműködve ifjúsági filmsorozatot indítottak, péntekenként az ifi természetjárók segítségével túrázni hívták a gyerekeket. A ház jellegét figyelembe véve, a művelődési központ illetékes munkatársa segítségével évente 5—6 kiállítást szerveznek. A színházteremben megtartott diszkók mellett színielőadásokat is láthatnak a fiatalok. Évente visszatérő, nagyon várt program, a gyermekek hete, amit váltott helyen és változatos lehetőségekkel kínálnak. Tavaly kezdték a helytörténeti vetélkedő sorozatot, aminek igen jó a visszhangja, sok az érdeklődő. Az idén a város és a városkörnyék csapatainak 4—8. osztályosoknak meghirdetik az anyanyelv hetét. Helyesírásverseny, vers- és próA fiatalok művelődését, kulturált szórakozását, szabad idejük hasznos eltöltését szolgáló intézményekről már gyakran írtunk, de kimaradt eddig a sorból a paksi Ifjúsági és Úttörőház — méltánytalanul. Ezt a hiányt igyekszünk mo6t pótolni azzal, hogy bemutatjuk a Munkásművelődési Központ integrált részeként működő intézményt. Az atomvárosban — a Béke szálloda és étterem emeletén — 1979. november 6- tól működik a négy klubhelyiségből, egy kiállítóteremből — amit más célra is használnak — és egy kétszázötven személyt befogadó színházteremből álló „szabadidős központ”. A fiatalok és a fiatalabbak szórakozását biztosító intézményt az utóbbi négy évben Pé- tersz Mária vezeti, egy politikai munkatárs segítségével. Nekik adatott meg az a feladat, hogy a négy ifjúsági csoport — ifiklub, irodalmi kör, természetjárók, fiatal alkotók köre — munkájának szervezése mellett főleg a kisdobosoknak és az úttörőknek biztosítsanak, vezessenek programokat. Közel kétszáz gyerek jár — a lehetőségek és az igények figyelembe vételével indított — szakkörökbe, klubokba. A modellezők, a víziúttörők, az úttörő fúvósok, a sakkozók, a képzőművészek, a bábo- zók, a számítástechnika barátai mellett az orosz társalgási és a helytörténeti szakkör, valamint a gyermekklub tagjai kapnak hasznosítható ismereteket, élményeket részben az ifjúsági és úttörőházban, részben pedig — kihasználva a helyi iskolákban meglévő jobb feltételeket — a város iskoláiban. Az előbbiekben említett szakági munka mellett esetenként külső segítők részvételével bonyolítják a küÉrdeklődők „a Paks képekben” kiállításon Kulturális bemutatóra készülnek a bábosok Figyelem! Miről ír a márciusi Úttörővezető? Somogyi Imrénét, az Űt- törővezető olvasószerkesztőjét kértük telefonhoz, hogy megtudakoljuk, miről ír a folyóirat márciusban. A beszélgetés „eredményét” most közzé- tesszük. A márciusi számban verssel köszöntik az MSZMP XIII. kongresszusát, Rájuk emlékezünk címmel képes összeállítás szerepel a felszabadítókról, ez az utóbbi 10— 15 évben készült emlékműveket, művészi alkotásokat ábrázolja. A láng nyomában címmel megjelenő írás olyan csapatokról tudósít, amelyek valamelyik hős — például Szőnyi Márton, Osztapenko kapitány — nevét viselik. Azt mutatja be a szerző, hogy mit tettek a névadó kultuszának ápolásáért. A „Konferencia után” blokkban Csizmár Gábor budapesti úttörőelnök Ki és miben legyen önálló? című munkája mellett folytatódik a Vitassuk meg! sorozat, és egy anyag a tanulók politikai érzékenységét tárgyalja. A szabad idő hasznos eltöltéséhez adnak ötleteket, illetve tanácsokat a Tömegsport és a falábúak, az Egy sapka színei Tornyospálcán című cikkek, valamint az ügyességi pontszerző versenyhez készült módszertani anyag. A Mit, miért, hogyan? rovatban megjelenő munkák a FIN rendezvények lebonyolításához nyújtanak segítséget. A „szokásos rovatok” közül Somogyi Imréné kiemelte a Tárlatot, amiben az eddigi VIT-ek színes jelvényeivel találkozhatnak az olvasók. Az úgynevezett nemzetközi blokkban Haraszti István, az úttörőszövetség titkára mutatja be a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság 10 éves úttörőszervezetét, ezen kívül a nemzetközi gyermekmozgalomról is közöl a lap egy összeállítást. Az oldalt készítették: Ékes László, Takács Zsuzsa és Kapfinger András. A Magyar Posta — korszerűsítési tevékenységének részeként — a Balatoni Úttörő- város eddig nehezen hívható telefonvonalait átkötötte egy újonnan létesült gócközpontra. Ez magával hozta, hogy a távhívás körzetszáma és az úttörőváros telefonszámai megváltoztak. Azért, hogy megyénk úttörővezetői, úttörői, a pedagógusok, a tisztségviselők és a szülők az új számokat megismerjék, közöljük az alábbi értesítést: ansifős A Balatoni Ottörövóros telefonszámai 1985.fébniár 1-től megváltoztak. KBrzatazimi 87 1.48-440 A kisdobosok közművelődési tevékenységéről A Magyar Úttörők Szövetsége a gyermekek érdeklődésének kielégítését, szabad idejük tartalmas eltöltését, műveltségük gyarapítását, képességeik fejlesztését szakkörök, vetélkedők, versenyek, pályázatok, közösségi játékok hirdetésével, szervezésével segítette és segíti. A középtávú program biztosította, hogy ezek nagy részébe a kisdobos közösségek is bekapcsolódhattak. Tapasztalat, állapítja meg a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnöksége, hogy a kéknyakkendősök éltek az ajánlott tevékenységekkel, sőt, törekedtek más formák létrehozására, alkalmazására is. A közművelődési játékokba való bekapcsolódás, azokból a választás, területenként eltérő képet mutat. Általában csökkent a „Művészetek vándordíján”, és a „Barátunk a...” népszerűségé. Ez utóbbi a Paks és Tamási környékén a legnépszerűbb. Megyénk valamennyi úttörőcsapatában, kisdobos rajában örömmel fogadták a „Hétmérföldes csizmában” játékot, mivel felkelti a gyerekek érdeklődését a természet megismerésére, fejleszti a résztvevők esztétikai érzékét, a gyűjtőmunka pedig az olvasás iránti érdeklődést erősíti. A kulturális szemlék nagy hagyományra épülnek. Korábban csak csapat- és területi szinteken, majd több alkalommal — a rajvezetők kérésére — megyei bemutatókat is szerveztek kisdobosoknak. A kitűzött célt — a tömegesítést és a színvonal emelését — sikerült megvalósítani. A nemzetiségi kultúra ápolására nagy figyelmet fordítanak a rajvezetők. Mórágyon, Bonyhádon, Iz- ményben, Györkönyben és Gyünkön a nemzetiségi csoportok munkájában részt vesznek a kisdobosok, de a hagyományápolás szép példáit tapasztalhatjuk a néprajzi környezetben lévő iskolában is. A pályázatok, fesztiválok, találkozók, szaktáborok rendszere részben a szakköri tevékenységre épül, de nem veszi figyelembe a 6— 10 évesek életkori sajátosságait, ezért — bár adott a lehetőség — a kisdobosok részvétele elenyésző ezekben a formákban. Eredményes és népszerű az évenként meghirdetett megyei gyer- mekrajzpályázat. A megyei helyezéseken kívül országos és nemzetközi hírnevet is szereztek már a hőgyészi, a bonyhádi és a szekszárdi pajtások. A minden részletre kiterjedő tájékoztató megállapítja, hogy a művészeti szakkörök száma — igaz, lassú ütemben — növekedést mutat. Legeredményesebben ott működnek, ahol az úttörőházak, vagy a művelődési otthonok végzik a szervezést. Az úttörőszövetség és a Művelődési Minisztérium kiírásában nem szerepelt és nem szerepel a kisdobos korosztály részére szervezendő felmenő rendszerű tanulmányi verseny, de megyénkben már 10 éve lebonyolítják a komplex vetélkedőt csapat- és városi szinteken. Évente változatos formákkal és tartalommal, egyre magasabb színvonalon rendezik meg ezeket. Néhány csapatban — bár a kiírás csak úttörőkre vonatkozik — lebonyolították a Ka- zinczy-versenyt is. A megyei és városi kisdobos szakbizottságok — az úttörőelnökségek irányításával — jól együttműködnek a különböző közművelődési intézményekkel. A tervező, szervező munka városi szinten továbbfejlődött. A községekben a feltételek rosz- szabbak, mivel a művelődési házak vezetői általában tiszteletdíjasok, a házak nagy része elavult, fűtetlen. A falusi gyerekek városba való utaztatása gyakran gondot jelent. A Pogrányi Dezsőné, megyei kisdobos-szakbizottság- vezető által előterjesztett tájékoztató a további feladatokat és javaslatokat is tartalmazta: 1. Erősíteni kell a kisdobos és kulturális szakbizottságok együttműködését megyei és városi szinteken egyaránt. 2. Úttörőcsapataink kul- túrfelelőseinek tevékenysége, feladatköre a kisdobos korosztályra is terjedjen ki. 3. Az úttörőházak programjaikkal gyakrabban látogassanak el a kis településekre. 4. A moziüzemi vállalat programajánlata minden úttörőcsapathoz jusson el! 5. A tv gyermekműsorai legyenek színvonalasabbak, több 6—10 évest érintő program, játék- és ismeretterjesztő film kerüljön bemutatásra. 6. A közművelődéssel kapcsolatban több központi módszertani anyagot készítsenek a kisdobos korosztály számára. Levente Péter Szekszárdon Nemhiába vált a kicsinyek kedvencévé Levente Péter. Jó néhány évvel ezelőtt megszerették Móka Mikit a Zsebtévéből, azután pedig gyermekműsorokban, különféle előadásokon szólt apró hallgatóihoz. A szekszárdi Babits Mihály művelődési központban a múlt héten nagy feladatot oldott meg a neves színész a szekszárdi közönség előtt. A színházteremben több száz óvodás és kisiskolás figyelmét tudta magán és segítőtársain tartani, játékába bevonni. A nézőtér— színpad közötti űrt játékával töltötte be. Ügy beszélt és énekelt, gesztikulált és mozgott, kérdezett és válaszolt, hogy közben nem magyarázkodott, nem vált unalmassá a gyermekeknek. Egyenran- gúként beszélt az emberpalántákkal, úgy hogy nem kellett lehajolnia hozzájuk, letérdelt, hogy a szemükbe nézzen... „...Most te leszel a nagymama, én pedig az unoka...”
