Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
S rtÉPÜJSÁG 1985. február 23, Tömegközlekedés a szovjet városokban A taskenti (Uzbég SZSZK) metró egyik állomása Szovjet gazdaság Cél: a töretlen fejlődés Szoborpark Temesváron Egy hullámra emlékeztető kőtömbre a középkori Temesvár várárkainak tervrajzát véste a szobrász, egy másik kőidom oltárt mintáz, de címe: A vízlépcső, összesen tíz hasonló absztrakt szobor került nemrég végleges helyére, a temesvári Bega- partra, az Alpinet parkba. Az ötlet szokatlan volt: az első temesvári szobrász-szimpo- zion résztvevői azt a feladatot kapták, hogy mintázzák meg a vizet. Nehezen megvalósítható téma, ami talán tényleg csak az absztrakció módszereivel faragható kőbe. hiszen az örökké változó, csobogó, hömpölygő víz naturalista, realista módon aligha ábrázolható. A soksok történelmi szobor után Temesvárott a témaválasztás valóban újszerű. Temesvárott a látogató eszményi környezetben láthatja már az absztrakt alkotásokat, a talányos kőidomokat, amelyeket voltaképp mindenki fantáziája szerint értelmezhet. A park csodás rálátást kínál az alkotásokra, lépcsőzetes teraszairól mindig más szögből tűnnek elő a kőtömbök, amelyeket kissé távolabb, a folyópartról, s a parkot lezáró két Bega-hídról is jól lehet szemlélni. Igazi kis szabadtéri múzeum az Alpinet park, ahol hajdan virág- kiállításokat tartottak. Vannak, akik stílustörőnek tartják, hogy a századfordulós környezetbe helyezték el az absztrakt szobrokat, másoknak viszont épp ez a kettősség tetszik. Eleve szép gondolat volt a szobrokat a folyópartra hozni, hiszen témája mindegyiknek a víz, az éltető elem. A Bega közelsége talán még közvetlenebb gondolattársításokat szülhet, mint egy szökőkút, egy allegorikus barokk szoborkút Több kompozíció utal a vízi energiára, a vízi erőművekre, de csak közvetlen módon. Ilyen Neculai Bandarau szobra, a Vízjel, vagy Szakáts Béla Vízlépcsője, s Florentin Tanasescu Energiahordozó című alkotása, ez a szintén talányos kőszobor. Szellemes és tetszetős Stefan Calarasan Cölöpépítmény című alkotása, amelyen a négyszög-kör rajzolat váltakozik a megmun- kálatlanul hagyott felületekkel. A szobrászok hetven napon át dolgoztak az elmúlt évben, maguk nagyolták a kőtömböket, a táborban nem voltak segédmunkások. Ezen a környéken ez az első ilyen művészeti kezdeményezés, de remélik, hogy idén is újra önszegyűlnek a vadászerdőbe, a táborba a szobrászok, akik új formát és stílust álmodtak a hófehér kőtömbökbe. B. WALKÓ GYÖRGY Ciánból cukor Szovjet kutatók olyan baktériumokat fedeztek fel, amelyek a ciánvegyületéket cukorrá és nitrogénné alakítják át. E baktériumokat a gyakorlatban is hasznosítják: az aranymosásra használt zagyot vélük szabadítják meg a ciánvegyületektől. A kiitenyésztett törzsek megélnek a literenként 700 milligramm ciánt tartalmazó közegben is. A szovjet városok lakosainak abszolút többsége a tömegközlekedési eszközöket veszi igénybe. A tömegközlekedés iránt megnyilvánuló ilyen nagy érdeklődés nem véletlen. Hiszen egyszerre rengeteg embert szállít, ráadásul sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a személygépkocsi, az utasokat sok gondtól kíméli meg. Nem kell benzint vásárolni, nincs szükség garázsra, nem kell helyet keresni a gépkocsi parkolásához, nem kell gondoskodni a gépkocsi javításáról. És nincsenek torlódások, dugók az utakon... A személygépkocsiban rendszerint egy, kettő, vagy három ember utazik. Az autóbusz vagy a trolibusz, amely az úttesten alig több helyet foglal el, mint az autó, 30—50 utast szállít. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megállókban az utasok egy része kiszáll az autóbuszból, és új utasok szállnak fel, akkor világossá válik, hogy az autóbusz (trolibusz, villamos) száz személygépkocsit helyettesít. Majd amikor az utcákon kevesebb lesz a közlekedési eszköz, akkor a levegő is tisztább lesz, köny- nyebbé válik a forgalom irányítása, és sokkal ritkábban történik baleset. A Szovjetunióban 60 évvel ezelőtt elhatározták a városi személyszállítás generális megoldását. Mivel rendelkeztek az ország városai azokban az években? Nagyon kevéssel. Itt-ott voltak villa- mosvonalgk, némely helyen még lóvontatású villamosok, s a személyautók számát tíz ujjon meg lehetett számolni. Moszkvában például 1919- ben 274 villamos volt üzemben, ezek közül 111 nem embereket szállított, hanem az akkoriban szükséges szállítmányokat — tüzelőanyagot és élelmiszert. A polgárháború befejezése után a város villamosparkja mindössze 126 kocsiból állott. A fiatal szovjet állam lépésről lépésre növelni kezdte városi közlekedési eszközeinek a potenciálját. 1922-ben a főváros 250 villamoskocsival gyarapodott. Már 5 év Mikor jölmt meg az első ó-orosz ípengétős hangszer, a guszli, s kinek az ügyes ujjai szólaltatták meg először ... ? Első maradványait az ar- cheológusdk, iaz ősi Novgorod II. századból származó kulturális rétegében (találtak meg. A guszliról gyakran tesznek elmllíitést a régi lemúlva csaknem ezer villamos közlekedett, s megjelent az első autóbuszjárat is. Kezdetben az autóbuszokat Angliában és Németországban vásárolták. S amíg az utcákon a lassú és drága bérkocsik segítettek az utasok szállításában, a szovjet gépkocsigyártók felkészültek az első hazai autóbuszok és trolibuszok gyártására. (1933- ban Moszkva utcáin megjelentek az első szovjet trolibuszok.) A városi tömegközlekedés fejlődésében jogosan tekinthetjük döntő fordulatot hozó pillanatnak az első szovjet metróvonal megépítését Moszkvában, 1935-ben. Azóta a föld alatti gyorsforgalmú útvonalak építése állandóan bővül, növekszik. A metró elvben abban különbözik az összes többi közlekedési eszköztől, hogy például 7,8 millió embert szállít naponta — s nem foglalja el a helyet az utcákon. Bár a görög „metropolis” szóból származó metró „fővárosit” jelent, a szovjet fővároson, Moszkván kívül a Szovjetunió további nyolc nagyvárosában van metró. A föld alatti vonalak hossza elérte a 390 kilométert. 1985 végéig a vonalak teljes hoszgendálk, guszlin játszott a híres Szadko ... A Novgorodban talált maradványok alapján a mai mesterek guszlíkat és az északi táj más hagyományos zeneszerszámaliít is elkészítik. Ezer év múltán újra szólnak a Valhov partján a gusziik, sípok és az ősi háromhúr os vonós hangszerek, szúsága már 478,5 kilométerre növekszik. Kétezerig 24 városban tervezik metró építését. A Szovjetunióban a több mint 250 ezer lakosú városok számára, az utasszállítás valamennyi eszközének a fejlesztéséhez komplex távlati fejlesztési tervet dolgoztak ki. Az ország fő tervező szerve, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága mellett működik az összetett közlekedési problémákkal foglalkozó különleges intézet, amelynek a szakemberei minden ilyen komplex tervezéshez megteszik a szükséges javaslatokat A tervet véglegesen annak a szövetséges köztársaságnak a “minisztertanácsa hagyja jóvá, amelynek területén a város fekszik. A tömegközlekedés a Szovjetunióban tovább fejlődik, és ez a folyamat szakadatlan. A metróról már beszéltünk Üj fejlődésnek indult a régi villamos is: Kijevben, Vol- gográdban, Novopolockban. Krivoj Rogban, Sztarij Osz- kolban, és más városokban már épülnek a gyorsvilla- mos-vonalak, amelyek elkülönített pályatesten kapnak helyet, mert a gyorsvillamos útját más közlekedési útvonalak nem keresztezhetik. melyeket a mai hegedűtől különleges zenei lehetőségeik különböztetik meg. Hangjukat a tehetséges zenész — hangszerkészítő, régész — Vilagylimiír PoVetkim adja vissza. Napjainkban is kedvelik Novgrodbain az ősi hangsze- réket. Sajátos hangjukat szívesen felhasználják az amatőr népi együttesek. Közöttük a novgorodi zeneiskola népi bangszeregyütteA Szovjetunió valamennyi köztársaságában megvitatták és jóváhagyták az 1985-ös évre kidolgozott gazdasági és szociális fejlesztési terveket. A fejlődés leggyorsabb ütemére a közép-ázsiai és a kaukázusi köztársaságban lehet számítani és ez elősegíti majd, hogy gazdasági fejlettségük színvonala egyre jobban megközelítse más szövetséges köztársaságok színvonlaiét. Minden köztársaságnak megvan a saját sokféle ágazatot magába foglaló modem ipara és korszerűen gépesített hatalmas mezőgazdasága. Mindegyiknek fontos szerepe van az össz- szövetségi munkamegosztásban. Területének nagyságát, lakosságának számát, gazdasági potenciálját itekinve a legnagyobb Orosz Föderáció, természetesen ia legtöbbel járul hozzá az ország általános gazdasági fejlődéséhez. Elég megemlítenünk, hogy 1985-ben az Orosz Föderáció feladata megtermelni a Szovjetunió energia- készleteinek több mint kétharmadát, a kőolaj több mint 90 és a földgáz 70 százalékát. Itt öldanak meg olyan, az egész Szovjetuniót érintő feladatokat, mint Szibéria, a Távol-Kelet és észak, a BAM vonzási körzetéhez tartozó területek fűtőanyag- energetikai és nyersanyag- kincseinek kiaknázása, a modern villamosgépgyártás hatalmas bázisának megteremtése. A korszerű ipar sokat fejlődött a szövetséges köztársaságokban. Mindegyiknek megvannak a maga jól képzett káderei, munkások, mérnökök, műszakiak. A gazdasági élet fejlődését számos tudományos kutatóintézet szolgálja. Ugyanékor minden köztársaságban vannak a gazdasági életnek olyan területei, melyeket a saját nemzeti adottságaik és lehetőségeik révén teremtettek meg és amelyek ma meghatározzák az adott köztársaság gazdasági fejlődésének irányát. Üzbegisztán iparában például meghatározó szerepe se. Repertoárjukon orosz népdalok és klasszikus művek népi hangszeres átiratai szerepelnek. Idén nyáron a novgorodi guszliegyüttes részt vesz a Norvégiában megrendezendő észak néped folklórfesztivá- lon, az ősi hangszerek fel- hangzanak Novgorod 1125 éves évfordulójának ünnepségein is. vegyiparinak és odiajkémiá- nak. Mégis, Kurdartilla Ah- medov, Üzbegisztán tervhivatalának elnöke a köztársaság legfanitosiabb iparágaként a gyapottenmesztést emelte ki. A köztársaság a megalakulása óta elMt évek alatt hússzorosára növelte a gyapottfienmesztést. Most az a tervük, hogy 1985-ben mintegy 6 millió tonna nyersgyapoitort adnak az országnak. Ez körülbelül kétharmada annak, amit az egész Szovjetunióban termesztenek. Mint KurdatiMa Ahmédav hangsúlyozta, a köztársaság dolgozói azzal járulnak hozzá az egész szovjet népgazdaság fejlődéséhez, hogy minden erejükkel igyekeznek növelni a gyapotter- mesztést. A balti köztársaságokban most kulcskérdés a műszaki fejlődés meggyorsítása, a termelés hatékonyságának növelése. A Litván SZSZK- ban — az ipar egészéhez viszonyítva — gyorsabb ütemben fejlődik majd a gépgyártás, az elektronika, a műszergyártás és a híradás- technikai eszközök gyártása. A társadalmi termelés növekményét a tervek szerint teljes egészében a munkatermelékenység növelése révén állítják elő. Modern, tudományigényes új ipari komplexum alakul ki a kaukázusi köztársaságokban. Az örmény SZSZK-ban, 1985- ben például fokozottan fejlesztik a rádiótechnikai és elektronikai ipart, a precíziós szerszámgépgyártást. Az agrárszektor további fejlesztésének problémái ilyen vagy olyan mértékben érintik az összes köztársaságot. A feladatok közül a legfontosabb, hogy a földművelés biztonságos legyen és kivédjék az időjárás szeszélyeit. Ezzel kapcsolatban az egyetlen járható út a talaj- javítás, az öntözött területek növelése, az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése. Ez elsősorban az ország fő gabonatermő területeire, az Orosz Föderációra, Ukrajnára, Kazahsztánra vonatkozik. Flotta a sivatagban A Kara-Kum sivatagban a fő közlekedési útvonal az azonos nevű csatorna. Ez a bővizű mesterséges folyó keletről nyugati irányba húzódva hömpölyög Türkmenisztán területén és a hosz- sza most már 1100 kilométer. A hajók, uszályok ezen a vízi úton szállítják a cementet, a sódert és a többi építőanyagot, gépet a csatorna felső szakaszára, ahol az Amu-Darján hatalmas víztározó épül. A csatorna partján újabb két kikötő fogadja a szállítmányokat a sivatagban épülő hatalmas „tenger” építkezéseihez. A csatornán közlekedő hajók, uszályok a jelen tervidőszakban még 1,5 millió tonna rakományt juttatnak el ehhez a nagyszabású vízügyi építkezéshez. A Kara-Kum csatornának egyébként ma már nyolc kikötője van. Mint ismeretes, az ország területének négyötödét sivatag borítja, melyen még negyed évszázaddal ezelőtt is a legbiztonságosabb közlekedési eszköz a teve volt. Napjainkban viszont egész flotta közlekedik a csatornán., A csatorna flottája 150 hajóból áll és ez a szám állandóan gyarapodik. Türkmé- niában külön szakiskolák vannak, ahol hajóstiszteket, mérnököket, matrózokat és egyéb hajózási szakembereket képeznek ki a Kara-Kum csatorna flottájának. van a vili amosipannak, G. SZPIRIDONOV Újra szólnak a gusziik