Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
1985. február 2. NÉPÚJSÁG 11 A magyarországi minaretek Hazai tájakon Mezőhegyes kétszáz éve A másfél száz esztendős török hódoltságnak temérdek pusztítás volt a velejárója. Ám a megszállt területeken berendezkedő oszmánok nem csupán romboltak, hanem építettek is. Elsősorban a várak védműveit hozták rendbe, továbbá mohamedán imahelyeket, templomokat emeltek. Ami természetes, elvégre a török impérium vallási alapokon nyugvó katonai birodalom volt. Kiűzésük után vallásgyakorlatra szolgáló épületek, továbbá fürdők, kutak, temetők és tür- bék, helyenként lakóházak tanúsították lanyha építő kedvüket. Ezeknek az építményeknek a java részét azonban a visszafoglalások hadműveletei és a későbbi építkezések elsöpörték, de előfordult, hogy a török emlékek elleni harag rombolta le. Végül is sokkal kevesebb építmény maradt fenn napjainkig, mint amennyi a felszabadító háborúk befejezésével még állott. A törökök építette számos égbe nyúló, karcsú minaret közül már csupán négy emlékeztet a hódoltságra. Az egyik Pécsett áll, a Jakováli Hasszán dzsámival együtt, melynek szerves része. A többi három minaret mellől az idők viharában eltűntek a dzsámik, s így a pécsi emlék tekinthető hazáink egyetlen teljes muzulmán egyházi épületegyüttesének. A minaret hozzá tartozik a dzsámihoz, azaz a nagyobb török templomhoz, s olyanféle szerepet tölt be, mint a keresztény templomok tornya. (A mecsethez, amely ugyancsak templomocska, nem jár minaret.) Általában kőből készült, négyzet alakú talapzatból induló magas torony, amely sokszögű törzsbe megy át. Feljebb körerkélye van, amelyre belső csigalépcsőn lehet feljutni. Az erkélyre vezető kijárat mindig a dzsámiban levő imafülke irányába, tehát Mekka felé néz. Erről az erkélyről hívta imára a négy égtáj felé forduló müezzin napjában ötször, elnyújtott énekléssel híveit. Pécsett Evlia Cselebi török utazó ottjártakor — 1663 nyarán — hét dzsámi minarettel és tíz mecset szolgálta az igazhivők lelki üdvösségét. A közülük megmaradt egyetlen minaretet Jakováli Hasz- szán pasa építtette a dzsámival együtt a 16. század második felében. Belsejében 87 Az érdi Hamza bég dzsámihoz tartozott minaret. Jól elkülönül az eredeti résztől a betonból készített kiegészítés, a minaret mégis egységes hatást kelt a szemlélőben. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi és a minaretje lépcsőfok vezet a 22,5 méter magasan álló körerkélyre. A körerkélyt eredetileg áttört kőkorlát szegélyezte, amelyet vallási és örömünnepeken világítottak ki. A mai vasrácskorlát a 18. századból való, a toronysisak a múlt század végéről. A minaret lépcsősen kialakított négyzetes zsámolyon áll. Ez tartja a lábazatot, amelyet 6,5 méter magasan igen finom tagozatú vak szamárhátívsor zár le. A következő építészeti elem a lapos török téglából falazott, csonkagúla alakú résa, amelyet a törökök „papucsának neveznek. A 80 fok alatt hajló papucsról indul a 11,5 méter magas törzs, amelynek oldallapjait enyhén íves vájatokkal képezték ki. Az erkély alatt két sorban zöldes színű, fakó fémmázas csempék ékeskednek. A távolról kereknek tűnő minaret tizenkétszög alaprajzú, tehát sokszögű. A másik minaret — s ez talán közismert — Egerben áll. Magassága 35 méter. Építési idejét nem ismerjük, de mindenképpen 1596 után rakhatták, miután Eger is török kézre került. Alaprajza tizennégyszögű. A körerkélyt sztalaktitos párkány tartja. (A pécsit négytagú koronázó párkány támasztja alá.) Lábazatánál ugyancsak megtalálható a szamárhátívű díszítés, a pécsinél gazdagabb raj- zú kivitelben. Evlia Cselebi Egerben is megfordult, s ránk maradt a várost ismertető leírása. Eszerint Egerben is hét dzsámi és a hozzájuk tartozó hét minaret hirdette Allah dicsőségét. (A mecsetek és más imahelyek száma 1664-ben 39 volt.) Napjainkra azonban itt is csupán egyetlen minaret maradt, de már a hozzátartozó Kethüda-dzsámi nélkül. Kevesen tudják, hogy Érden is áll egy minaret. Igaz, nem teljes magasságában. Mindössze 15 méter maradt belőle. Eredeti része a körerkélyt tartó koronázó párkánynál végződik, amely feltűnően hasonlít a pécsire. Az érdi Hamza bég minaret helyi fűrészelt kőből épült, talapzata négyszögű, a törzs tizenhatszögű. Valamikor ez is egybeépült a dzsámival, a bejárata is onnan nyílt. A 17. század elején emelték. A törzset a lábazattal összekötő „papucs” feltűnően rövid. 1970-ben renoválták, és betonból kiegészítették. Ma a körerkély fölött is folytatódik a torony, és. egyszerű sisak fedi. A negyedik minaret az ér- diénl csonkább, s Szigetvár látnivalója. A várban áll, a kastély melletti épület tövében, amely valaha Szulej- mán khán dzsámija volt. Ebből nyílik a bejárata. A hajdani dzsámi négyszögletes belső terű épület, amelyben sztalaktit boltozatú mihráb- fülke (imafülke) áll. A szigetvári minaret közvetlenül a vár eleste után), 1566-ban épült a szokásos négyzetes zsámolyra, amely a sokszögű lábazatot tartja. Dr. Csonkaréti Károly „Kendergyűjtés folyik éppen az egyik hatalmas táblán, summáslányok dolgoznak veresképű, hízott bandagazdák vezényszavára, olyan gyorsasággal, s olyan szabályos ütemben, mintha fürgemozgású gépek lennének.” Ez az idézet Féja Géza Viharsarok című — annak idején, a két világháború között oly nagy port felvert, bírósági Ítélettel is sújtott — szociográfiájából való. S ugyancsak ez a könyv írta: „Különös látvány, mintha a kúriák, s úrilakok, a nyaralók és a kastélyok vándorútra keltek volna, azután Mezőhegyesen, s itt megállapodtak, mondván, jó nekik ez a hely”. Mezőhegyes, ez a Békés megyei település az ottani nagybirtok megalapításától — azaz éppen kétszáz esztendeje — bizony sokáig ezt a riasztóan kettős képet mutatta. Egyrészt egy valóságos mintagazdaság teremtődött ott, másrészt meg olyan szegénységben, a nincstelenség legalsó fokán éltek e díszgazEgyezernyolcszázhatvanban, tehát 125 éve született, és 1935-ben, vagyis kereken ötven éve halt meg Kner Izidor, a hírnevessé vált gyomai nyomda megteremtője. Pályafutása a kiegyezés után nálunk hirtelen fellendült gazdasági fejlődés körülményei között bontakozott ki, sikereiben mégis tehetsége, ízlése, üzleti érzéke és vasszorgalma vitte a döntő szerepet. Könyvkötő volt, akárcsak a Vág mellől Békés megyébe áttelepült elődei. A székes- fehérvári Szammer Nyomdában dolgozott, és szabad idejében igyekezett megismerkedni a betűszedés és a nyomtatás mesterségével is. Konyított tehát valamit a nyomdászathoz, amikor Gyomára hazalátogatva, az ottani főszolgabíró és egyben a takarékpénztár elnöke arra bíztatta, hogy éljen a lehetőséggel, alapítson nyomdát, erre a célra bankkölcsönt kaphat. 1882-ben tizenkét fióknyi betű és egy kis kézisajtó beszerzéséből állt a nyomdaalapítás. S egyetlen nagyobbacska. deszkafallal kettéosztott szobában kapott helyet a nyomda és a nyomdász lakása. Naponta általában tizenhat órát dolgozott. A szedést, a nyomtatást éveken át maga végezte, s a kinyomtatott könyveket természetesen maga kötötte be. Eközben arra is szakított időt, hogy daság kiszolgálói, mint a korabeli Magyarországon is kevesen. Hogyan alakult ki keleti határaink mellett ez a hatalmas társadalmi és gazdasági kontraszt? Létrejöttét az a históriai körülmény magyarázza, hogy az osztrák örökösödési és a hétéves háború következtében mind kevesebb harcra alkalmas ló került nyereg alá. II. József, ez a felvilágosult uralkodó egyebek között arra is rádöbbent, hogy a monarchia csak akkor őrizheti meg erejét, ha a ló- tenyésztés ismét felvirágzik. Ezért elrendelte, hogy keressenek és találjanak Magyar- országon olyan területet, ahol a lehető legjobb körülmények között szaporodhatnak és nevelődhetnek a paripák. Csekonics József vérteskapitány volt — mai kifejezéssel élve — a (.témagazda”, aki hosszas tájékozódás után úgy vélte, hogy az Alföld középpontjában, a környéknél egy kissé magasabban fekvő síkságon lehet ezt a lótenyészetet megalapozni. karcolatokat írjon a Babszem Jankóba és Jókai Üstökös című lapjába. Nemsokára házat vásárolt, korszerű gyorssajtót szerzett be, majd 1902-ben nagyobb beruházásba kezdett: a nyomda elhelyezésére új épületet emelt. 1900-ban tizen- ketten, 1914-ben pedig már 150-en dolgoztak a gyomai Kner Nyomdában. Hogy té- len-nyáron egyenletes legyen a nyomda munkával való ellátottsága, kiválasztott két olyan * nyomtatványfajtát, amelyet nem szükséges, sőt nem is lehet a megrendelés pillanatában előállítani, hanem raktáron kell tartani. Ilyenek voltak a közigazgatási nyomtatványok és a báli meghívók. A szép, többszínnyomású báli meghívókat, amelyeket jónevű magyar festőművészek terveztek, a Kner Nyomda nemcsak belföldön hozta forgalomba], hanem százezer számra küldte megrendelőinek Ausztriába, Német- és Franciaországba, sőt még Egyiptomba is. Kner Izidor arra törekedett, hogy az ízléses báli meghívók, plakátok, üdvözlőkártyák és boríték-címkék tervezésére minél nevesebb művészeket nyerjen meg, vagyis megteremtse nálunk is az alkalmazott grafika rangját és becsületét. Mire azonban e téren eredményeket mutathatott volna fel, megváltozott körülötte minden: a határok, a gazdasági körülmények, és a II. József 1784. december 20-án aláírta ezt az okmányt. 1785- ben megkezdte működését a lótenyésztésre szakosított gazdaság. Akkoriban mintha gyorsabban mozgott volna a kőműveskanál, mert 1786- ban Csekonics József már egy kisebb fajta birodalom uraként parancsnokolt Mezőhegyesen: több mint háromszáz katona hajthatta nyugalomra ott a fejét, és az ötszáz kanca, a húsz törzsmén is kényelmes istállókban abrakolt. A császári-királyi ménes lóállományát kilenc ménesbe csoportosították, mégpedig származás szerint. Mezőhegyes — nyilván azért is, mert a tenyészethez a táplálékot adó, „kiegészítő” telepeket is megteremtették — igen gyorsan felvirágzott: elkezdett hullani az az éremeső, amely a békési tájon felnevelt paripák teljesítményét honorálta. Egy évszázad múlva, 1876- ra a lóállomány megkétsze- reződötü, s az ottani gazdálkodás kiterebélyesedett. A ♦ szokások is. A báli meghívók divatja elmúlt, ám Kner Izidor nem jött zavarba. A grafikusokat ezután címlapok tervezésével és könyvek illusztrálásával bízta meg. Az I. világháború előtt Kner Izidor két külföldi szerzőt szólaltatott meg magyarul. Kiadta Gorkij egy kötetét és Thomas Mann Halál Velencében című regényét. A magyar szerzők művei közül ekkor Gyomán jelentek meg Thury Zoltán munkái, Hevesi Sándornak egy drámája, Erdős Renée János tanítványai című regénye és Balázs Béla versei, novellái és drámái, köztük A kékszakállú herceg vára című egy- felvonásos színműve. Még az 1900-as évek elején, amikor romlani kezdett a szeme, első riadalmában Imre fiát kivette a gimnáziumból és Lipcsében beíratta a Máser-féle nyomdaipari technikumba. Kner Imre három év múltán, 1907-ben fejezte be tanulmányait Lipcsében, és hazatérése után — apja bizalmából — 17 éves fejjel átvette a nyomda műszaki vezetését. Kner Imre azonban nemcsak alapos szakmai felkészültséggel érkezett haza, hanem az akkor Nyugat-Európában hódító új stílus, a szecesszió ismeretével is, és megérintette őt William Morris hatása, aki az 1890-es években londoni nyomdájának, a Kelm- scott Pressnek feltűnést kelMŰVÉSZET múlt század végén már a szarvasmarhák is szép számmal harapták a békési gyepet, s az állományhoz sertések, juhok is társultak. Időközben akkorára nőtt meg a mezőhegyesi gazdaság, hogy jobb híján ketté kellett választani. Egyrészt megmaradt a lótenyészet, másrészt pedig önálló életet kezdett élni minden más ágazat. Az új elrendezéshez új ember is kellett, és ezt a valakit egy fiatal — megbízatása idején alig huszonnyolc éves — mezőgazdászban, Gluzek Gyulában találták meg. Gluzek Gyula ambiciózus volt, s igyekvésének, hozzáértésének köszönhetően hamarosan európai hírű nagyüzemmé nőtte ki magát Mezőhegyes. Érdemeit így lehet summázni: a talajerő helyreállítása céljából sikerrel szorgalmazta a szarvasmarhatartást — egyebek között simentáli egyedeket hozatott be —, és az alföldi talajt ipari növényekkel ültette be, termesztett kendert, lent, cukorrépád és az egész gazdaságot behálózta keskeny vágányú vasúttal, amelynek vonalai legalább 70 kilométer hosszan kanyarogtak. Mezőhegyes — ez a Maros törmelékkupakján kialakult löszös talajú birodalom — annyira felfejlődött, hogy az 1878. évi párizsi világkiállításról egy híján tíz ménje tért vissza aranyéremmel. A rekordoknak persze óriási ára volt. A föntebb idézett — Féja Géza által leírt — helyzetjelentés arról is szól, hogy micsoda embertelen körülmények között dolgoztak azok a summások, akik cementpriccsen, tömeg- szálláson aludtak, és keresetük egy béres díjazásának a felét sem érte el. „A summás olcsó portéka...” — írta nevezetes munkájában Féja. A nyomda emblémája tő, míves kiadványaival megindította a „szép könyv” mozgalmat. A magas igénynyel megformált, művészi kivitelezésű könyvek első hazai műhelye a gyomai Kner Nyomda lett. 1915-től kezdve az öregedő Kner Izidor a könyvkiadás irányítását is legidősebb fiának, Imrének adta át. Az 1880-as évek elején még kezdetleges kis nyomdát Kner Izidor gyors ütemben fejlesztette nagy teljesítőképességű üzemmé. Erre nézve jellemző, hogy századunk első évtizedében a vasútigazgatóság kénytelen volt meghosszabbítani a vonatok tartózkodási idejét a gyomai állomáson, hogy a Kner Nyomda rengeteg küldeményét berakhassák a mozgóposta kocsijába. J Emlékezés a gyomai Kner Nyomda alapítójára
