Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

1985. február ti. Képújság 3 Bonyhádi Zománcárugyár Munkaverseny-értékelés ­A szocialista munkaver- seny-mozgalom új értékelési rendszerének tapasztalatait elemezte legutóbbi ülésén a gyári pártvezetőség. Mi tette szükségessé a változta­tást és milyen eredményeket hozott — erről beszélgettünk Márton Bélával, a Bonyhádi Zománcárugyár pártvezető­ségének titkárával. — Rá kellett jönnünk, hogy munkaverseny-szabályza­tunk már nem szolgálja kel­lően a versenymozgalom fő célját, a munka termelékeny­ségének fokozását, a haté­konyság növelését, az ered­ményes gazdálkodást. Részle­tesen kidolgozott pontrend­szer alkalmazásával értékel­tük a szocialista brigádok te­vékenységét — ebben pon­tot „értek” ugyanúgy a ter­melési jellegű vállalások, mint a társadalmi munka, a tanulás (egy-egy eredmé­nyes vizsgabizonyítvány) és a brigádrendezvény stb. — A szocialista brigád­mozgalom hármas jelszavá­nak megfelelően... — Igen. Ám a „hátulütője” volt ennek, hogy a pontok „egyenrangúak” voltak. Le­hetett valamelyik kollektíva a gazdasági jellegű vállalások teljesítésében gyengébb, ha magasabb pontszámot ért el a többinél, a brigádok sor­rendjében az élre kerülhe­tett. Márpedig, azért mégis­csak a termelés, a gazdálko­dás a legfontosabb, hiszen abból származik a jövede­lem, a nyereség, benne a verseny jutalmazására for­dítható pénz is. Aztán: ami­kor bizonyos pontszám eléré­sével lehetett elnyerni az arany-, ezüst- és tironzfoko- zatot, némelyik brigád ha megszerezte az ehhez szüksé­ges pontokat — amivel a sza­bályzatban előírt pénzjuta­lom is járt —, „leállt” a ver­senyben és nehéz volt pót­vállalásra késztetni. — Miben változtattak? — Először talán arról hadd szóljak, hogyan készítettük a változást elő. Évek-évtize- dek óta jó a kapcsolatunk a pécsi Zsolnay gyárral, hoz­zájuk mentünk 1983. őszén tapasztalatcserére. Módszerü­ket jónak tartottuk, és — né­mi változtatással — alkal­mazni tudtuk a mi viszo­nyainkra. A gazdasági veze­tés a szakszervezettel közö­sen kidolgozta az új értéke­lési és jutalmazási rendszert. A termelő-munkahelyeken műszakversenyt kezdemé­nyeztünk. Az évi 360 ezer fo­rintban meghatározott jutal­mazási keretből kétszázezret a műszakverseny legjobb brigádjai kapnak — negyed­évenként. E negyedévenkén­ti értékeléskor — ami a ha­vi adatokból tevődik össze — kizárólag a gazdasági jel­r Uj orvosi A RADELKIS Elektroké­miai Műszergyártó Ipari Szö­vetkezet gyártmányainak je­lenleg egyhiarmada kapcsoló­dik az orvostudományhoz, s idei gyártmányfejlesztési ter­vei, kutatási témái azt bizo­nyítják, hogy a szövetkezet ilyen irányú tevékenysége to­vább bővül. Még az idén elkészítik an­nak a mikroprocesszoros mű­Toválbb folytatják az idén a Duníaii Kőolajipari Válla­lat fejlesztéséit. A huszonöt évvel ezelőtt alapított fino­mító kiépítésének első há­rom ütemében a kőolaj-fel­dolgozás elsődleges üzemei készültök el. A jelenlegi, ne­gyedik ütem azt a célt szol­gálja, hogy ugyanannyi kő­olajból a korábbinál több és értékesebb terméket nyerje­nek. Ennek keretében ké­szült el és kezdett termelni tavaly a katalitikus kralkk- üzem, amely az expartánualap bővítésóveil már féléves mű­ködése alaítt is hozzájárult a külgazdasági egyensúly javításához, itt évente egy­millió tonna fűtőolajból ál­lítanák élő motorbenzint, gázolajat és értékes vegyipa­ri alapanyagokat. Ennek ré­vén a DíKV tavaly 70 millió dollárral növelhette export­ját. A krakküzem működé­se az idén tovább javítja a vállala/t expantléhetőségeit: nő a propilén, a bután, a butilém és az egyéb értékes alapanyagok kínálata. Az idén három üzem épí­tését folytatják és további háromét kezdik meg Száz­halombattán. A folytatódó építkezések közül a viszlkaziitástörő üzemben a kőölajfinamítás során keletkező, sem tüze­lésre, sem más célra nem hasznosítható, nehéz fűtő­olajból, az úgynevezett gud- ronból készül könnyebb fű­tőolaj, benzin és gázolaj. A hazánkban eddig nem alkal­mazott módszerrel lehetővé válik, hogy kevesebb kőolaj­ból azonos mennyiségű fűtő­olajat állítsanak elő. Az ugyancsak 1986-tól működő üzemben évente 700 ezer­tonna gudront dolgoznak fel. A kőolajtermékek gazda­ságosabb hasznosítását szol­gálja az úgynevezett xilol- izomerizáló és ortoxilol- üzern is. Ezekben a benzin földolgozása során keletkező, eddig nem telejsen hasznosí­tott xilol-elegyből készítenek értékes alapanyagot. Az műszerek szernek mintapéldányát, ame­lyet a vérgázanalízishez hasz­nálnak. Ez a klinikai rutin­vizsgálatoknál szükséges mű­szer főleg a csecsemőosztá­lyokon alkalmazható. A mű­szer az újszülöttek vérében oldott oxigén mennyiségét, valamint a szervezet sav-bá­zis egyensúlyát méri. Kezelé­se egyszerű, a vizsgálat gyors, pontos. ugyancsak 1986-tól működő üzemek segítségévéi azonos mennyiségű benzinből a ko­rábbi évii 12 ezer tonna he­lyett 44 ezer tonna ortoxiiiolt gyártanak legnagyöbb hazai felhasználója, a Nitrökémia részére, amelynek jelenleg importból kell beszereznie ezt az alapanyago/t. A további három üzem, amelynék építését az idén kezdik meg, a hagyományos termékek gazdaságosabb elő­állítását szolgálja, illetve teljesen új termékeiket fog előállítani. Az úgynevezett allkilező üzemben gyártják majd 1988-tól az alacsony ólom­tartalmú, környezetét és mo­tort kímélő benzint. Január elsejétől már csökkentették a forgalomban lévő benzi­nek ólomtartalmát, de csak az új üzem létesítésével vá­lik lehetségessé, hogy 1988- na az egy liter benzinben le­vő ólomtartalom — a nem­zetközi szaibványmiák megfe­lelően — ne haladja meg a 0,15 grammolt. Az új, maléinsav-anhidrid üzemben a korábbinál kor­szerűbb technológiával, gaz­daságosabban állíthat ják elő a műgyanta- és műanyag- gyártásnál használt alap­anyagot, jiarvairészt exportra. Az ebben az évben induló harmadik beruházás az úgy­nevezett normál paraffin üzemé, amelyben elsősorban élelmiszeripari oélokra szol­gáló, értékes alapanyagokat készítenek majd. A DKV-nál az idén több új termék előállítását is meg­kezdik. Jelentőségénél fog­va kiemelkedik ezek közül a repülőgépek üzemanyaga, a nagy tisztaságú kerozin. Az üzemanyagot a Százha­lombattától kiépített távve­zetéken juttatják el a Feri­hegyi repülőtérre. Egyelőre évi ISO ezer tonna kerozint gyártanak, de a lehetőségek­nek és a szükségletnek meg­felelően a jövőben akár meg is kétszerezhetik a terme­lést. (MTI) új módon legű vállalásokat, illetve azok teljesítését vesszük figye­lembe. Az év végi értékelés­nél már számbavesszük az egyéb vállalásokat, teljesí­téseket is és ezek, és ter­mészetesen a negyedéven­kénti eredmények alapján is, alakul ki a „rangsor” a bri­gádok között. Az első tizenöt brigád jutalmat kap — az el­ső „helyezett” például fejen­ként ezer, a tizenötödik négy­száz forintot, az első emellett elnyeri a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet. — És az eredmény? — Főképp a minőségi mu­tató alakulásában mérhető le. A zománcozóban a mű­szakverseny oda vezetett, hogy hat százalékkal emel­kedett az első osztályú ter­mékek aránya, megtetézve jóval a kongresszusi és fel- szabadulási versenyben vál­laltakat. Eredményeink van­nak az anyag- és energiata­karékosság terén is. Sikerült kialakítani, illetve felfokoz­ni az egészséges verseny- szellemet. Arra törekszünk, — és ezt többen is hangsú­lyozták a pártvezetőség ülé­sén — hogy a brigádokon belül is megvalósuljon a sze­mélyenkénti értékelés, ponto­sabban: a differenciálás a jutalom elosztásánál. (J) Dombóvár Küldöttgyűlés a DOMBCALOR Vasipari Szövetkezetnél (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap délután tartották meg a dombóvári DOMB­CALOR Vasipari Szövetke­zetben az 1984. évi munkát értékelő küldöttgyűlést. Re­tek Ferenc elnök beszámoló­jában elmondta, hogy 1984. évben munkájuk végzésében felhasználták a megelőző idő­szakban tapasztaltakat. Kü­lön értékelte a szövetkezet egyes üzemrészeinek munká­ját. Például a döbröközi te­lep kiemelkedően teljesítette feladatát. Az előző eredmé­nyeiket az elmúlt évben 35 százalékkal teljesítették túl, úgy, hogy munkájuk minő­sége javult. A szolgáltató részlegük a megszokott ütemben teljesítette felada­tát. Nem sikerült megoldani azonban a híradástechnikai javítás eredményesebbé té­telét, s ezért a tevékenységet átadták a dombóvári elektro­mos karbantartó és szolgál­tató kisvállalatnak. A Domino szakcsoport a szövetkezet részévé vált, pó­tolva az egyes munkaterüle­tek kapacitáshiányát. Rugal­masságával biztosítva a so­ron kívüli rendelések telje­sítését, a külső helyszíni sze­relések gazdaságos megoldá­sát. Folytatódott a szövetke­zet termék-korszerűsítése is. Üj termékként — rekordidő alatt — fejlesztették ki egy gázolaj kazáncsalád első tag­ját, gyártásának műszaki fel­tételeit. Létszámgazdálkodásunk­ban a szintentartás érvénye­sült. Az elnök szólt néhány negatív jelenségről is, őszin­tén feltárta a problémákat, melyek javítására intézke­dési tervet készítettek. A küldöttgyűlésen beszámolt még a szövetkezeti bizottság, valamint a nőbizottság elnö­ke is. Tovább fejlődik a DKV HÍRRE Időről és Időkérésről Ugye, egyetértenek velem abban, hogy hihetetlen gyorsasággal rohan az idő?! Az egyik nap alig ér véget, már tolakodik mögötte a másik, új gondokkal, örömök­kel, problémákkal megpakolva. Valahogy kevésnek tűnik az ébrenlétnek a 14—16 órája, mégis sok minden belefér, meg ta­lán sok minden ki is marad belőle. A rö­vid februári hónap egyszer egy évben kö­zelebb hozza .egymáshoz a bérfizetés nap­jait, — és most utalok vissza az időre —, s az 52 hétből már nyolcat „lerágtunk”. Talán ez idő alatt is sokan adhatnak már számot sikerekről, eredményekről, jó mun­káról és helytállásról. Sokszor és sokat be­széltünk arról, hogy ilyen a tél, olyan a tél... hát az idén aztán inkább olyan volt (vagy még most is az), így már régen „vicsorgott!! ránk, és hűtötte le jó időre a kedélyeinket. Csúszós utak, szakadt vil­lanyvezetékek, befagyott itatok, csak rob­bantással kirakható szenesvagonok — és lehetne a felsorolást tovább is folytatni, de nem ez a lényeges. Sokkal inkább az az emberi helytállás, tettrekészség a lé­nyeg, ami ezeket a nehéz napokat is előre vitte, amihez mindig volt ember. A nyol­cadik hét is felsorakoztatta a maga esemé­nyeit és történéseit, amit most pár sorban elevenítsünk is fel. Tallózva Szombaton egy egész oldal számolt be a KSH Tolna megyei Igazgatósága me­gyénk 1984. évi társadalmi-gazdasági fej­lődéséről. Részletesen elemezve a beruhá­zások, az ipar, az építőipar, a mezőgazda­ság, a pénzforgalom, a lakásépítés, az áru­forgalom, az egészségügy és az oktatás helyzetét, életkörülményeinket. Az ember büszke a kollégája sikereire — hiszen vele dolgozik —, így méltán örülhettünk annak, hogy a MUOSZ által meghirdetett fotó- pályázat legjobb képei között találhatjuk Gottvald Károly munkáját is. Hétfőn pártértekezletekről adtunk szá­mot és tudósítás szólt a pékek vasárnapi munkájáról — hétfői kenyerünkről. Keddi lapunk első oldalán a teveli téglagyárról adtunk rövid helyzetképet, szóltunk a gáz­ellátásról; és a termelőszövetkezetekben folyó tavaszi készülődésről. Szerdán a ve­tések szellőztetéséről adtunk képes anya­got, zárszámadásról, elkészült pályaudvar­ról, mezőgazdasági gépellátásról, és ismét csúszós utakról írtunk. Csütörtökön az SZMT előadói konferenciája volt jelentős esemény, és a tél végi dombóvári vásárról adtunk képes beszámolót. Pénteken az egészségvédelemről szóltunk, mely a me­zőgazdaságban épp oly fontossággal bír, mint bármely más munkaterületen. Mezőgazdasági helyzetkép A hosszan tartó februári hideg — ami szokatlan erősségű volt — a szőlő- és gyü­mölcsültetvényekben terméskieséssel járó károkat okozott. A lehullott, 10 milliméter ónos eső vastagon ráfagyott a hajtásokra, majd a hét végén bekövetkezett felmelege­dés csökkentette, illetve megújította a jég­páncélt. Több kis- és nagyüzemben rázo- gatással igyekeztek eltávolítani a vesszők­re ráfagyott jeget. Az őszi vetésű növé­nyek fölött keletkezett jégpáncél töreté- séről már írtunk — tehergépkocsikkal és erőgépekkel járták a vetéseket. A növény- védelmi és agrokémiai tervek készülnek, melyeket a szakigazgatási intézmény kör­zeti felügyelői ellenőriznek és szaktaná­csokkal segítenek. A gépjavítások folyama­tosak, komolyabb alkatrészhiányról nincs Mélyre kell hajolni a téli „anyagbeszerzés­nél” a juhoknak, a Nagydorog környéki pusztán A műtrágyázás sem leányálom az Idei februárban — amit bizonyít a beragadt IFA is a majosi határban jelentés. A fejtrágyázás és szervestrágyázás munkáit is végzik a gazdaságok. A KSZE termelési rendszerben részt ve­vő termelőszövetkezetekben a termelési technológia javítása, a feladatok egyre ma­gasabb szinten történő végrehajtása érde­kében kiemelkedő munkákat végző dol­gozókat megbecsülik. Az idei az első alka­lom, amikor 59 szövetkezet és gazdaság ugyanennyi szakembere oklevelet, tárgy- és pénzjutalmat vehet át jó munkájáért. Mindet felsorolni lehetetlen, de néhányuk nevét megemlíteni azért feltétlenül fon­tosnak érzem. Így herendi vázát, oklevelet és pénzjutalmat vehet át a zárszámadó közgyűlésen a kisvejkei Daradics Antal erőgépvezető, az iregszemcsei Szabó Fe­renc, a nagykónyi Koppánymenti Téesz gépkocsivezetője, Túri Géza, vagy a paksi Szabadság Téesz kombájnosa, id. Csábi László. Mondom, folytathatnánk a sort brigádvezetők, termelési ágazatvezetők, fő- agronómusok, gépüzemelők neveinek a fel­sorolásával, de mindet leírni képtelenség — viszont jó példaként társaikat is ser­kentheti az ő sikerük. Talán már az utolsó havas kép a szezon­ban a szekszárdi Csatár házairól Hasznos tagértekezletek A Bonyhád és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet, vala­mint a Völgységi Takarékszövetkezet ösz- szevontan tartja a város különböző pont­jain a tagértekezleteit. Ezeken a tagság képet kap az előző évi tevékenységről és az idei év terveiről, feladatairól. A 7705 főt számláló áfész terveiből kitűnik, hogy a nyereségük további növelésére, a vásár­lók jobb kiszolgálására még nagyobb gon­dot fordítanak. Beruházási terveik között szerepel Bonyhádon új ABC-áruház építé­se, a 35. számú bolt bővítése és az apar- hanti bolt építésének megkezdése. A Völgységi Takarékszövetkezet soha nem látott jó évet zárt 1984-gyel. Több mint 23 százalékkal nőtt a betétállomá­nyuk (az országos átlag 10 százalék). Be­vezették a nyereménybetétkönyvek váltását itt is, Skála-utalványokat árusítanak, és ami nem mellékes, hatvanezer forint ér­tékben adtak el könyvet a bonyhádi fiók­ban. A Perczel Etelka szocialista brigád a munka mellett erre is tudott időt szakí­tani. Egy igazi üzletember erre azt mon­daná, jó az árukapcsolás, mert amíg va­laki kölcsönre vár, addig olvashat, netán vásárolhat is. A példa ragadós lehetne, hiszen a kivitelezése bizonyította életre­valóságát. Halló, Szakádét 7 A tegnapi lapban olvastam, hogy a Pos­taigazgatóság és a tanács összefogásával bekerül a telefonkönyvekbe; Gyönköt és környékét a 74-es körzetszámon lehet hív­ni. Lehet mentőért, orvosért telefonálni, a mindennapok apró, ötperces ügyintézései kábelen így gyorsabban bonyolódhatnak, március 1-től Crossbar-hálózatra kerülve hét település mindennapjait teszi köny- nyebbé a telefon. A gazdasági helyzet ne­hézségei ellenére, mégis fejlődünk és a korszerű telefon, ha lassan is, de terjed, segítve a vonal mindkét végén munkáját, ügyeit intéző huszadik századi embert. SZABÓ SÁNDOR Magyarszéki Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom