Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
^ NÉPÚJSÁG 1985. február 81. Az egyedülálló nő Az egyedülálló nők társasági életével kapcsolatban általában két szélsőséges véleményt vallanak az emberek: a magányos nő szabad préda, ezért jobban teszi, ha tartózkodik a társasági élettől; illetve az egyedülálló nő csakis azért jár társaságba, hogy ismerkedjék. 'Vajon mi rejlik e vitatható nézetek, megkövesedett előítéletek mögött? A magány valóban gyötrő állapot, s természetes, hogy mindenki igyekszik kilábalni belőle. Nem mindegy azonban a „hogyan”. A baj akkor kezdődik, amikor a magányosság megszüntetésére csak egyetlen lehetséges utat, az intim kapcsolat létesítését tudjuk elképzelni. A sürgető kényszer érzete megbéníthatja az ítélőképességet, a <, mindenáron” hajtóereje a józan ész fölé kerekedik. Vitathatatlan, hogy a nők sokkal jobban igénylik a gyengédséget, a megértést, a támaszt, mint a férfiak. Talán ezért fakad fel belőlük könnyebben és sürgetőbben a panasz, hogy egyedül vannak, nincs hová és kivel járniuk, hogy szoronganak a magánytól. Az ilyen asszonyi panaszkodást a férfiak közül sokan érzik kihívásnak, és szinte lovagias kötelességüknek tekintik boldogtalan ismerősük vigasztalását. Az érdeklődést, a megértést a nők olykor indokolatlan mértékű hálával viszonozzák. Előfordul, hogy érzelmileg zaklatott állapotukban könnyebben engednek a kísértésnek, anélkül, hogy a következményekkel számolnának. Egy kis figyelem, törődés, megértés, s lám. a vigasztaló szavaktól új reményekre gyűlt asszony könnyen válhat valóban szabad prédává. Az egyedülmaradástól való félelem nagy úr. A nők közül is sokan — miközben jogosan érzik és hangoztatják is: „nekem is jogom van a boldogságra”, „mégis csak tartoznom kell valakihez” — egy idő után elveikkel együtt feladják hiú reménynek hitt házassági vágyukat is, s a várakozásba belefáradva előbb-utóbb beérik egy-egy hosszabb, rövidebb kapcsolattal vagy éppen egy futó kalanddal. Az alkalmi partnereknél pedig nemigen nyom a latban, hogy nősek vagy sem. A megkövesedett előítéletek hátterében tehát valós tapasztalatok állnak. Ám mégsem indokolja semmi az általánosítást, hiszen az egyedülálló nőket — kevés kivételtől eltekintve — nem az alkalmi ismerkedés, a párszerzés lehetősége űzi az emberek közé. őket is éppen úgy, mint minden egészséges lelkületű embert, elsősorban a társasélet nyújtotta élmények utáni vágy sarkallja. El kell fogadni, hogy az egyedülálló nőben — éppen mert kevesebb lehetősége van arra, hogy napi gondjait és örömeit megossza valakivel — mohóbb kívánság él arra, hogy beszélgessen. Különösen fontos számára a hallgatóság érdeklődése, figyelme. Tudnia kell azonban, hogy a vele szemben élő előítéletekből, táplálkozó idegenkedést azzal tudja leginkább feloldani, ha mértéktartó, és nem árasztja el közlendőivel, hányatott magánéletének és csalódásainak részletes ecsetelésével a társaságot. FLAMM ZSUZSA (Orosz mese) Volt egyszer egy apó, és ennek az apónak több esze volt a kisujjában, mint másnak a fejében. Egy szép napon, amikor a földet szántotta, odaérkezett egy medve és azt mondta: „Parasztocska, most megeszlek téged.” „Oh, kedves Medve, inkább ne egyél meg engem." kérlelte az apó. „Gazdagon megjutalmazlak téged. Éppen répát vetnék. Amikor naggyá nőttek, legyen a tied az egész termés, mert én csak a gyökerét szeretem.” A medve beleegyezett. Az apó tehát répát ültetett, és az érés idején odaadta a medvének a répa leveleit, a répát pedig eladta a vásáron, és szép halom pénzecskét kapott érte. Amikor a medve észrevette, hogy az apó becsapta, azt mondta: „Hát én bizony mégis megeszlek téged!” „Inkább ne tedd!” kérlelte őt az apó. „Most éppen búzát vetek. Megkapod a gyökerét, én pedig elveszem magamnak, ami a föld felett nőtt.” A medve újra beleegyezett. Aratás után eladta az apó a termést egy szép halmocska pénzért, és a szalmával pedig befedte a háza tetejét. A medvének pe- '•dig azt mondta, hogy a gyökereket felgyűjtheti, amikor a tarlóföld fel lesz szántva. A medve észrevette, hogy az apó újra csak becsapta, és mérgesen mondta: „Én most igazán megeszlek!" „Hát, ha mindenképpen fel akarsz falni, hát falj fel mindjárt" válaszolt az apó. „De legalább addig várhatnál, amíg felszántottam a földet.” A medve helyeslőén brummogott, és az erdőbe cammogott egy kis szundításra. Éppen akkor arra jött egy róka, és megkérdezte az apótól: „Miért vágsz ennyire szomorú képet?” „Legyek talán vidám, amikor az erdőben a medve vár rám? Ha elkészültem a szántással, akkor felfal engem.” „De talán lehet még ezen változtatni" mondta a róka. „Mit adsz nekem, ha megszabadítalak a medvétől?” „Két tyúkot kapsz" ígérte az apó. „Jól van, két tyúkért segítek neked” mondta a róka, és elszaladt. Amikor a föld fel volt szántva, odacammogott a medve, és fel akarta falni az apót. Ebben a pillanatban megjelent az erdőszélen a róka, és odaszólt az apónak: „Jó napot Apó! Farkasra és medvére vadászom. Nem láttál egyet erre?” A medve hallotta ezt, és szörnyen megijedt. Gyorsan a kocsi mögé bújt, és kérlelni kezdte az apót: „Kérlek szépen, mondd, hogy senkit nem láttál!” A paraszt tette, amit a medve kért, de a rókától nem lehetett olyan gyorsan szabadulni. „És ugyan mi fekszik a kocsid mögött?" „Mondd, hogy egy rönkfa" — súgta a medve. Az apó ezt a kérését is teljesítette, de a róka még mindig elégedetlen volt. „Ha rönkfa, akkor miért nem kötötted a kocsira? Menten jövök, és megnézem magamnak a farönköt!” A medve kérlelte a parasztot, hogy gyorsan kösse meg, még mielőtt a róka odaér. Alig kötötte az apó a medvét a kocsira, máris ott termett a róka. „Mókás egy rönkfa! Ha az volna, akkor egy szeker- cének kéne benne lenni!” Az apó tehát fogta a szekercéjét, és fejbekólintotta vele a medvét. „Így ni kedves parasztocskám, és most add nekem a két tyúkot” kérte a róka. „Szívesen, Róka koma, csak gyere velem a kunyhómba.” És a Róka koma vele ment. Amikor a kunyhóhoz érték, az apó kinyitotta a kaput, és a nagy komondort kiengedte. Erre elszaladt a róka, de olyan gyorsan, ahogy csak tudott. A komondor meg utána hajtott. Az apó pedig a hasát fogta a nevetéstől. A róka meg a végén még boldog is volt, hogy ép bőrrel úszta meg a kalandot. Zoltán Aranka átdolgozása Blúzból - overall Vékony, kis termetű anyuka blúzából, vagy a nagyobbik kislány elölgombolós ruhájából a rajzon látható módon kis, könnyű overallt alakíthatunk a kisbabának. A szaggatott vonal mentén gépeljük le az ujjakat, és a nadrágszár kialakításához a blúz alsó részét (a felesleget) kivágjuk. A teil részbe vékony gumit fűzünk, a derékvonalra pedig kívül körbe csipkét varrunk. A nadrág alsó szegélyére is csipkét gépelünk, a szárába szalagot húzunk be és masnira kötjük. HOL VOLT, HOL HEM VOLT... .^Mesélj...” — gyakran kémek így bermüniket a gyerekek, de időmként bizony előfordul, hogy meséink értetlenségre találnak és a lutikók ki is fejezik nemtetszésüket. Mindezt elkerülhetjük, ha tudunk néhány fontos íténytt, /merít sajátos összefüggés Van a mesék egyes típusai és a gyerekek életkora között. <Ajz egyliík nagy tévedés, hogy a gyerekek első meséi a tündérmesék. Ez nem így van. A ltet-háromévesek zömének hiába beszélünk a varázslatokról, a csodálatos hősökről és a nagy átvátto- zásokról. ők csők azt értik és érthetik meg, /almi velük is megtörérvt. Iga/zából azt élvezik, hogy a velük megesett dolgok a mesében újból megismétlődnek. A képzeletük ekkor még nem teszi ugyanis képessé őket a meg nem élt helyzetiek átélésére. Áltálában azt szeretik, ha a mese róluk, vagy az ismerősökről szól. Az újra átélt egészen hétköznapi események — mi történt a boltban, reggel a felkelésnél vagy a játszótéren napközben — megmozgatják a gyermek képzeletét, emlékezetét gandiolatoíkat ébresztenek bennük, és mindezt érzelmek kísérik. Később már nem fontos, hogy a történet személy szerint róla szólj,on. Elég, ha általában hall a gyerekektől, az ő világához tartozó tárgyaikról vagy emberekről. Innen jut el meglehetősen hamar az egyszerűbb Csodás elemek megértéséhez és élvezetéhez. Az állatokról szóló elbeszélésék az első igazi mesék. A ihárolm-négyéves gyerek kíváncsian figyeli az állatok életét, ezek „emberi” magatartását. Ez elsősorban a gyerek valamennyi jelenséget emberi cselekvésnek tulajdonító gondolkodásmódjának felel meg. Négy-ötéves korra a gyerek érdeklődése főik ozat osan a tündérmesék felé fordul. Ezért is nevezik ezt az életszakasz! egyes pszichológusok és kutatók „mese-kor”- nák. Erre az időre alakul ki a gyermek ,;mése-tudata”. Képes arra, hogy a mesét és a valóságot megkülönibözMit meséljünk e gyerekeknek ? tesse. Ugyanakkor a mesében minden lehetséges, a kis és nagy álmok teljesülnek. A gyerek a beleélő, el- révülő hallgatás közben tulajdonképpen kompenzál — a mesében 'minden megeshet vele, almi a valóságban nem történhet meg. A gyermeki viliág szűkös ikeretei szinte szükségletévé teszik a mesehallgatást. A tündérmeséket kedvelő nagycsoportos már kezdi megérteni, a népmesék kissé régies, nehézkes nyelvezetét, furfangos történeteit is. Meséljünk nékik humorosat is, mert gyerekeink nagyon szeretnek nevetni. Közeledvén az iskoláskorhoz egyre jobbaln kedvelik az izgalmakat, majd az ezt követő megoldásokban a „boldog-vég” motívumot. Azt is tudomásul kell /vennünk, hogy eljött a hosszú, illetve folytatásos mesék ideje, sokáig képesek figyelemmel kísérni a történéseiét, a bonyodalmakat. Régóta vita tárgya, hogy szabad-e az óvodásnak ijesztő meséket mesélni? Ma már az a szakemberek álláspontja, hogy akkor lehet, ha a mese-tudat kialakult a gyerekben, tehát képes a valóságot és a mesét megkülönböztetni. De este, lefekvés előtt ezt sose tegyük — nyugodt, /békés álomra van szüksége. A mese azért is fontos a gyermek életében, mert az ismeretszerzés egyik forrású. A mesék valamilyen felfogást segítenek megerősíteni és elutasítani, ezért meg kell válogatnunk azokat. Szerencsére, bőven van miből és a legtöbb mese megfelel a gyermeki személyiségnek. Mindig a gyerimek egyéniségéből induljunk ki. — Nagyon fontos az ő ismerete, hiszen nem mindegy milyen érzelmekét mozgattunk meg benne. Van olyan gyerek, akinél a mese izgalma az elmondás után feloldódik, a másikban a félelmetes epizódok szorongást váltanak ki. Figyeljünk erre. És a mesem andás legyen mindkét szülő kedves kötelessége, kellemes feladata. A gyermek másfajta tevékenységeiben a játékban is alkotó munkát végez, a mesehallgatás révén a befogadásra nevelj/ük, ami aztán a mozinézés, a színházlátogatás során /később továbbfolytatódik. CSAPÓ IDA A Nap által kibocsátott infravörös és ultraibolya sugarak jó hatással vannak a szervezet egészére. Télen és kora tavasszal azonban mennyiségük nagymértékben csökken. Ilyenkor igen hasznos lehet a kvarcfénykeze- lés, amely hasonló a napfényhez. Ezt a fényt a kereskedelemben kapható kvarclámpa segítségével lehet előállítani. Kvarcüvegből készült égőjében higany van, melyet az elektromos áram izzásba hoz, és a keletkező gőzök bocsátják ki az ultraigolya sugarakat. Ezek frissítik és erősítik az idegrendszert, fokozzák a vérkeringést, elősegítik a bőrben a D-vita- minképződését, sőt baktériumölő hatással is rendelkeznek. A kozmetikában zsíros bőr, pattanásos arc, korpás haj gyógyítására alkalmazzák. A kezelés előtt célszerű a bőrfelületet megtisztítani az esetleges krémektől és szenyA napfény mesterséges pótlásáról nyeződésektől. így a fényhatás jobban érvényesül. Tilos szemüveg nélkül kvarcolni, a sugárzás károsítja a szemet, és kötőhártya-gyulladást okoz. A napszemüveg nem nyújt teljes védelmet, ezért erre a célra kapható, szegély- lyel ellátott védőszemüveget kell alkalmazni. Ajánlatos a kvarcolást egy perces idővel kezdeni, és fokozatosan növelni másnaponként addig, míg a tíz percet el nem érjük. Törekedni kell arra, hogy arcunkat mindenhol egyenlő mennyiségű fény érje, ezért többször változtassuk helyzetét. Nem elhanyagolható a lámpától való távolság sem, egy métertől kisebb sohase legyen. Gyakran tapasztalható, hogy kvarcolás alatt jellegzetes illatú ózongáz keletkezik. Ez nem káros, sőt a szoba légterét jól fertőtleníti. Amennyiben a kvarclámpát otthon, és saját magunk használjuk, úgy a következőket kell szem előtt tartani: a sugarak iránti érzékenység mindenkinél más és más, ezért a lámpa használata gondosságot igényel. A kvarcfény sokkal rövidebb idő alatt okoz bőrgyulladást, mint a napfény. Felelőtlen, elsietett kvarcolásból súlyos bőrsérülések keletkezhetnek. Mindezek elkerülése végett a kvarcolás előtt keressük fel a szakorvost, aki útbaigazítást ad a kezelés menetére. A beszélgetés során mondjuk el neki szervi betegségeinket is — magas vérnyomás, érelmeszesedés, láz, fény iránti érzékenység stb. —, mert ilyen esetekben mellőzni kell a mesterséges ultraibolya sugarakat. Dr. Soproni László Bélyeggyűjtőknek Innen - onnan Aki húszat vesz, kettőt ingyen kap. Az angos posta karácsonyra a bélyegek névértékéből engedményt ad, sőt még a szokásostól eltérő, a hátoldalon csillagnyomatú bélyegekkel szolgálják ki a 20 darab bélyeget vásárlókat. Betört a filatélia a képújság oldalaira az NSZK-ban. A jövőben megfelelő kód használatával az előfizetők már a képernyőről olvashatják a Briefmarken Spiegel (bélyegtükör) című újság híreit. Hagyományos foglalkozás és szórakozás a hajóépítés a brit Virgin szigeteken. A négy leggyakrabban épített vitorlást bélyegen mutatják be, egy tízméteres halászladikot felülről is, hogy a szerkezetet áttekinthessük. Saulo Mercader, spanyol festő és szobrász műveiből kiállítást rendeztek Cipruson — ebből az alkalomból két bélyegen a művész alkotásaiban gyönyörködhetünk. 400 éves biblia művészien megformált oldalait idézi fel az izlandi posta bélyegpárja. A polgári repülés nemzetközi szervezete (francia rövidítése: ICAO) 150 tagország összefogásával ügyel az utasok biztonságára. A szervezet 40 éves fennállását számos posta, legutóbb a török és a kínai, bélyeggel köszöntötte.
