Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

1985. február 20. KÉPÚJSÁG 3 Elkészült a Kelenföldi pályaudvar A MÄV egyik legjelen­tősebb beruházása, a Ke­lenföldi pályaudvar re­konstrukciója — az állo­másépület kivételével — befejeződött. A csaknem kétmilliárdos korszerűsí­tés során többek között harmincnyolc kilométer vágányt újítottak fel. A legkorszerűbb biztosító be­rendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszázhúsz méter hosszú gyalogos aluljáró, targon- caalagút, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el. A pályaudvar felújítását a Mélyépítő Vállalat, a MÁV Budapesti £pítésl Főnöksége és a KÉV METRO szakemberei a forgalom korlátozása nél­kül, határidőre készítették el. A pályaudvar előtti új kétszintes kereszteződés a Déli és a Ferencvárosi pályaud­var forgalmát könnyíti meg Mezőgazdasági gépellátás Még többet várnak a tagságtól Zárszámadó közgyűlés Magyarkeszin (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A magyarkeszi Petőfi ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlését tartotta a helyi művelődési ház nagytermé­ben, melyen részt vett Fiáth Attila, a tamási városi párt- bizottság első titkára. A vezetőség beszámolóját Komlóczi József, a termelő- szövetkezet elnöke ismertette. Kiemelte, hogy a legfontosabb ünnepi esemény a téesz éle­tében a zárszámadás. Az 1984. évi eredmények a szövetkezet szorgalmas tagsága munká­jának bizonyítékai. Nehezedő körülmények között többet várnak tőlük, és ők többet is akarnak tenni, ezért csak egy pillanatra álltak meg ün­nepelni. Utána a munka, a helytállás következik. Az el­múlt napokban a múlt év zárszámadását a munkahelyi kollektívák a nyugdíjas, já­radékos tagokkal közösen vi­tatták meg. A növénytermelés vetés- szerkezetében jellemző a ga­bonafélék területének növe­lése, így a búza vetésterülete meghaladta a kukoricáét. A termelőszövetkezet fennállása óta az 1984-es esztendőben érte el az eddigi legmagasabb terméseredményeket. Ugyanakkor a műtrágya- és növényvédőszer-felhasz- nálás csökkent. Az álatte­nyésztésen belül is jó ered­ményekről adhattak számot. A növénytermesztés és az állattenyésztés műszaki ellá­tása is biztosított volt. A gé­pek, berendezések időben áll­tak az ágazatok rendelkezé­sére. Anyaghiány miatt néha előfordult, hogy elmaradt, vagy megkésett egyes feladat elvégzése, ez azonban nem volt számottevő. A háztáji ágazaton keresz­tül értékesített állatok, termé­kek értéke 10 millió 222 ezer forint volt. A termelőszövet­kezet összes árbevétele 106 millió forint. A nyereség 12 millió 752 ezer forintot tesz ki. Az egy tagra eső átlagjö­vedelem 57 ezer 308 forint. A termelőszövetkezetben már hagyománya van annak, hogy zárszámadáskor a ki­egészítő részesedés egy száza­lékát a nyugdíjasok és a jára­dékosok kapják, ami most is így történt. A vezetőség beszámolóját és az 1984. évi zárszámadást a közgyűlés elfogadta. Ezután az elnök a termelőszövetkezet pártalapszervezete, a vezető­ség és a szakvezetés nevében megemlékezett az alapító ta­gokról. Közülük tizenkilenc­nek, akik még most is aktív dolgozói a termelőszövetke­zetnek, emlékplakettet nyúj­tott át. M1NÁR1K LAJOS A mezőgazdasági gépi mun­kák kezdetére készülődve, a gazdaságokba már érkeznek az újonnan megvásárolt gé­pek, berendezések. Az üze­mek egy része — a tavalyi eredmények ismeretében — most adja fel újabb megren­deléseit a forgalmazó válla­latoknak, illetve közvetlenül a gépgyártóknak. A kereske­delem 1985-re a beruházási előirányzatnak megfelelő gép­kínálatot biztosít. Az árualap nagyobb az elmúlt évinél, és a választék is jobban igazodik az üzemek igényeihez. Egye­bek között például a kedvelt NDK-kombájndkból három­féle típus is kapható, és a traktorok választéka nem ke­vesebb, mint 17 típusból áll. Az idén ötezer új vontató áll a gazdaságok rendelkezé­sére. Mintegy háromezer gép a szovjet MTZ-típushoz tar­tozik. Különösen nagy az ér­deklődés a 40 kW-os változat iránt, ebből több is elkelne, mint amennyit a külkereske­delem biztosítani tud. Ezen­kívül a Rába nagytraktorok, továbbá egyebek között a csehszlovák Zetorok, és az NDK-beli ZT-traktorok gaz­dagítják a választékot. Az intenzív gabonatermesztési rendszerekhez csatlakozott üzemek egy része nyugati traktorokkal korszerűsítheti gépparkját. A gazdaságok háromezer teherautót vásárolhatnak meg, s az idén 750 úgynevezett magajáró betakarítógép vár eladásra. Pótkocsiból ötezer darabos készlettel számol­hatnak. Versenyben a brigád Kulturáltabb utazásért A közelmúltban tartották meg a Volán 11. sz. Vállalat­nál a szocialista brigádveze­tők tanácskozását, amelyen elhangzott, hogy a vállalat vezetése továbbra is számít a brigádtagok munkájára. A vállalatnál 83 szocialista bri­gádban 958-an dolgoznak. A tanácskozáson felszólalt Ga- labach György, az ,,Alisca'’ szocialista brigád vezetője, aki munkatársaival Szekszárd város helyi járatain teljesít szolgálatot. Munkájuk minő­sége, színvonala, megbízható­sága beszédtéma. A napokban délutáni munkakezdés előtt kerestük meg Galabach Györ­gyöt a Volán-pályaudvaron, egy rövid beszélgetésre. — Mikor és milyen céllal alakították meg az Alisca bri­gádot? — Két évvel ezelőtt, és azzal a céllal, hogy a helyi közle­kedésben dolgozók munkáját jobban össze tudjuk fogni, bízva természetesen a minő­ségi javulásban is. Jelenleg 19-en vagyunk, közülünk a legidősebb 55 éves, 10-en vé­geztek csuklósbusz-vezetői tanfolyamot, ebből ketten most azon dolgoznak. — Hogyan értékelné a helyi járatokon tevékenykedő dol­gozótársait? — Azt gondolom, hogy mindegyik igyekszik feladatát jól ellátni. Azonban naponta több ezer ember utazik mun­kahelyére, vagy éppen haza. Elkerülhetetlen néha a türel­metlenség, vagy az esetleges hangos szóváltás. A rendel­kezésünkre álló 13 autóbusz- szal 15 helyi vonalon dolgo­zunk, 6 kocsiban van URH- rádió adó-vevő. Jó volna, ha mindegyikbe szerelnének. — Mi okoz gondot, és ho­gyan segíthetnék az önök munkáját? — Az egyik, hogy megle­hetősen szoros a menetidő, amit csúcsidőben szinte lehe­tetlen tartani. Ebből követ­kezik, hogy időnként, és főleg az 1-es, a 7-es és a 10-es vo­nalon, ahol vasúti keresztező­dés van, amikor a sorompót zárva tartják, jelentős idő­kiesés lehet. Mi megértjük, hogy a dolgozó siet a mun­kába, vagy, ha végzett, akkor haza, de ebben az esetben nem tehetünk semmit. Azután mondanám még az utasok egymáshoz, illetve a gépkocsi- vezetőhöz való viszonyát. Jó­val türelmesebbnek és udva­riasabbaknak kellene lenniük egymással is. Megemlíteném még a kulturált utazást is. Sajnos, egy-egy alkalommal rengeteg szemetet kell kita­karítani a kocsikból. — A megállók mennyire biztonságosak? — Kiépítésük a városi ta­nács feladata, nem mondha­tom, hogy ezek jók, sőt, most, a téli időben jegesek, síkosak, balesetveszélyesek. — Milyen terület az, ahol az önök brigádja vállalásokat tud tenni? — Természetesen elsősor­ban az utasforgalom javításán munkálkodunk. Ide tartozik a menetidő pontos betartása, a zsúfoltság csökkentése, az utastájékoztatás javítása, a szükséges információk továb­bítása a központunknak, vagy a társszerveknek. Mondhat­nám persze, hogy ez köteles­ségünk is, valóban így is van, csak az nem mindegy, hogy ezt milyen hozzáállással vé­gezzük. — Szekszárd város az utób­bi években dinamikusan fej­lődött. Hogyan tudnak önök lépést tartani a város alaku­lásával ? — Erre talán nem nekem kellene válaszolnom, de úgy gondolom, ismerem a helyze­tet. Egyrészt az új városré­szeken megállókat alakítanak ki, üzembe helyeztünk két csuklósbuszt, tavaszra várjuk a harmadikat. A csúcsidősza­kokban kisegítő járatokat üze­meltetünk. Külön figyelembe vesszük a szabadidős szoká­sokat is, így hét végén kise­gítő járatokat indítunk Szőlő­hegyre. Uzemanyag-takaré- kosságra is tettünk felajánlást. A Mérey utcai óvodával van kapcsolatunk, rendszeresen részt veszünk rendezvényei­ken, a játékaikat átfestettük. Megemlíteném még azt is, hogy amikor áttértünk a lyu- kasztásos rendszerre, vala­mennyi munkatársam bejött, hogy zökkenőmentesen indul­hassunk. Az első napokban bizony többször is ki kellett szállnunk, hogy segítsünk az utasoknak. — Beszéltünk már a menet­időről, a menetrend mennyire állandó? — Sajnos, változik, de itt mindig figyelembe vesszük a munkahelyek igényeit is. Az lenne az ideális, ha egy vi­szonylag állandó menetrendet lehetne megszerkeszteni. Ez persze, csak elképzelés, mert egy újabb megálló beiktatá­sával már a többi időpont is változna. — Végezetül, hogyan fog­lalná össze a brigád előtt álló legfontosabb feladatokat. — Nem régen szerveződött a „csapatunk”. Az ez évi fel­adatterveinket ismerjük. Az utazóközönséget szeretnénk mind magasabb színvonalon kiszolgálni, ehhez azonban szükség van az utazók türel­mére, és a társ szervek segítő közreműködésére. SZARVAS ANTAL Fotó: KAPFINGER A. Műszakváltás. Horváth János (balról) átadja a kocsit Galabach Györgynek Kérem, tessék vigyázni, záródnak az ajtók

Next

/
Oldalképek
Tartalom