Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
1985. február 2. e Képújság Mongólia Egészségügyi ellátás Tavaly 330 fiatal orvos fejezte be az egyetemet a Mongol Népköztársaság fővárosában. A forradalom előtt Mongóliában hivatalosan csiak a buddhista szerzetesek foglalkoztak gyógyítással, ezenkívül különböző hagyományos népi gyógymódokat alkalmaztak az emberek. Akkor az átlagos élétkor nem haladta meg a 22 évet, és 1000 újszülött közül 500 még egyéves kora előtt meghalt. A járványok és egyéb betegségek is minden évben az emberek százait és ezreit vitték el. Az egészségügyi ellátást rendszeresen és tervszerűen 60 évvel ezelőtt kezdték fejleszteni, miután győzött a forradalom. Csak a mongó- liai állalmi egyeltem orvoskarán, amelyből később alakult meg az uilánbátori orvosi intézet, már több mint 5000 orvos végzett. A lakosság átlagos életkora ma már 67 év és a népesség évente több mint 3 százalékkal növekedik. Mongóliában ma minden 10 000 Iákosra átlagban 23 orvos jut, míg például Nialgy-Briitanhiiábam 18,3, Franciaországban 17,9. KNDK Érdekességek Zongoraművész-apróság Szinuidzsu, az északi határváros óvodájában egész zenekar működik, kis hegedűsökből, harmóni'kásakból, csellistákból és dobosokból. A „sztár”, a hatéves Pnag Csal Dzsin. A kisfiú mesterien zongorázik. Legutóbb a gyermekmuzsikusdk között is második helyezést vívott ki. A kisfiúhoz nagy reményeket fűznek óvónői és szülei, hiszen a hivatásos művészek is nagy sikereket jósolnak neki. Harkály-rezervátum A harkály — más néven fakopáncs — a KNDK védett madarai közé tartozik. Az ország négy természeti rezervátumában különös gonddal őrködnek életük felett az ornitológusok. A kedves madarak eredetileg Dél-Ko- reában és Japánban éltek, az északi vidéken csak elvétve fordultak elő. Amióta a déli erdőkben valóságos rablógazdálkodás folyik, s igen nagy fokú a levegőszenyezés is. a harkályok — nem nézve országhatárokat — északabbra húzódták. Mivel megszokták az északibb környezetet és időjárást, számuk megkétszereződött. Mi a csongol? A csongol — ősidők óta a koreai ember nemzeti eledele. Az ízletes serpenyős pecsenye fő alkotóelemei: a hús, a hal és a különböző aromás zöldségek. Akárcsak a hagyományos magyar pörkölt, a csongol is többféle húsból készülhet. így egyes vidékeken a marhacsongolt. másutt a csirkeesongolt és megint másutt a kagylócson- gólt kedveilik. Schwerin újjászületése Város a tengerparton Az NDK-ban még harminc évvel ezelőitt is úgy tartották: áki Sahwenimbe került, elveszett. A nagy társadalmi átalakulás folyamata itt is 1945-ben kezdődött meg. A letűnt korok hatása itt, északon azonban különösen erős volt, s ez megnehezítette az átalakulásit, az újjászületést. Új korszak Azóta jelentős változásokat jegyezitek fel a város krónikájában. A röhamos fejlődésnek indult Schwe- rinnek megnőtt a vonzereje. Ma már senkinek sem kell félnie attól, hogy „elvész” — ha idekerül. Az NSZEP 1971. évi VIII. kongresszusának határozata kimondta, hogy a város szélén öt éven belül létre kell hozni az NDK északi részének legnagyobb és legkorszerűbb ipari központját, s ezzel egyidejűleg új városrészt kell építeni hatvanezer ember számára. Még a kongresz- szus évében letették az új lakótelep első házainak alapkövét. A lakásépítéssel párhuzamosan gyors ütemben haladt a városközponttól nyolc kilométerre lévő ipari létesítmények kivitelezése. Hamarosan megkezdte munkáját a műanyagipari gépeket és hidraulikus benende zéseket gyártó üzem, valamint a bőrárugyár és a házgyár. A nagyipar új korszakot nyitott Schwerin és környéke életében: az eddig főleg mezőgazdasági megyéből ipari- agrár megye lett. Jogosan lehetnek büszkék az itteni vállalatok a nemosák belföldön keresett termékeikre: a gépekre, a fottyami hajókra, a biillenődarUkra. Nők a futószalag mellett 'Minden üzemnek megvannak a maga jellegzetességei és problémái. A sohwerinl bőrárugyár például 2100 dolgozót foglalkoztat, ezeknek a 80 százaléka nő, az átlagos életkoruk 23 év. Szinte valamennyien szakmunkások, képesítésüket az üzem iskolájában szerezték meg. Az eredmény: a szakképzett lányok és asszonyok naponta 8000 négyzetméter műbőr és •textilből tíz-tizenlkét ezer táskát készítenek, évente mintegy kétszáz különböző modellt felölelő választékban. Ilyen volumenű termelés természetesen csak modern technológiával, s a futószalagok több műszakos kihasználásával lehetséges. Ugyanakkor az is természetes, hogy a fiatal nők férjhez mennek és gyermeket szülnek, a munkaviszonyuk hosszabb időre szünetel. Ilyen körülmények között bizony nem könnyű feladat megszervezni a folyamatos termelést. A vállalat és pártszervezetének vezetősége, a szakszervezettel és a városi tanáccsal közösen kereste a járható utat. Az összefogás eredményeként 276 bölcsődei és 439 óvodai férőhelyhez jutott a bőráru- gyár. Az új lakótelepen pedig ezer fiatal család kapott lakást. Arra is gondoltak, hogy a nőik a szülési és a fizetett egyéves gyermek- gondozási szabadság után nem szeretnének azonnal három műszakban dolgozni. Számúikra két külön futószalagot tartanák fenn, melyeken a munkaidőt kedvezően szahták meg. A 365 tornyú kastély A schwerini Schlossdnselen, a város tavának déli öblében lévő kis szigeten sok tarony- nyal ékesített kastély vonja magára a látogatók figyelmét. A művészettörténészek sokat vitatkoznak az évszázadok sarán többször is romba dőlt és mindig más stílusban, néhány kisebb, nagyobb toronnyal megtoldva újjáépített kastély építészeti értékén. Ma összesen 365 különböző méretű tornyot számlálhatunk össze. Jelenleg a kőművesek és a festők uralják az épületet, azon fáradoznak, hogy a termeknek visszaadják eredeti pompájukat. A város kulturális nevezetességéi között kell megemlíteni a kastélytól nem messze található állami múzeumot, és a MéMenburgi Államii Színházat is. A múzeum főként a németalföldi mestereiktől származó festményeivel alapozta meg hírnevét. A város vendégei Évről évre növekszik azoknak a száma, akik itt szeretnék eltölteni szabadságukat, s meg akarják ismerni ennek az északi városnak a nevezetességeit. De sokakat vonz a Berlini Közgazdasági Főiskola itt tartott nemzetközi nyári egyeteme is. Csak 1983-ban 22 ezer külföldi látogatója volt a megyének, a töbi között Angolából, Jemenből, Bahreinből, Sierra Leonéból, Olaszországból, Franciaországból, Ciprusról, Hollandiából, Ausztráliából, Kolumbiából és természetesen valamennyi szocialista országból. Milyen lesz Schwerin a jövőben? Erre a kérdésire többféle válasz adható, hiszen a városinak is többféle feladatot kell még megoldania. Kiváltképp a még meglévő lakásgondokat kell megszüntetni, amelyek nem utolsósorban abból erednek, hogy a város lakossága az utóbbi 35 ezerről 130 ezerre nőtt. A sok tekintetben mind fiatalabbá váló Schwerin városa egyébként az idén ünnepli fennállásának 825. évfordulóját. Csehszlovákia Jubiláló termelőszövetkezeti mozgalom Három és fél évtized alatt — a szocialista gazdálkodási módszerek bevezetésének és kiszélesítésének eredményéként a csehszlovák mező- gazdaság megkétszerezte eredményeit, miiközben a termőterület mintegy a tizedével, a dolgozói létszám pedig ,a felével csökkent. Az egységes földművesszö- vetkezeítéknék döntő szerepük van a csehszlovák mező- gazdaságban. Számuk és földterületük nagysága az utóhi években állandósult. 1984 elején 1697 efsz gazdálkodott Csehszlovákiában, csaknem 4 millió 300 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen. Az egyes szövetkezetek átlagos földalapja 2526 hektár, s ezen beiül Szlovákiában 168 hektárral nagyobb, mint a CSSZK-ban. Az efsz-ak a mezőgazdasági vállalatokhoz tartozó földterületnek 64,9 százalékán gazdálkodnak, s a szántóterület vonatkozásában ez az arány 3,1 százalékkal nagyobb. Jelenleg az egységes föld- művesszövetkezetéknek körülbelül a fele 2000-ltől 4000- ha-ig terjedő földalappal rendelkezik, s az ezer hektárnál kisebb területen gazdálkodó efsz-ek részaránya csupán 5 százalékos. Csaknem 200 efsz 4000 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodik. Csaknem minden efsz bekapcsolódott a közös mező- gazdasági vállalatok vagy a kooperációs társulások keretében megvalósuló együttműködésbe. összesen 346 közös mezőgazdasági vállalatnál olyan termelésit folytatnak, amelyet el lehet választani a növénytermesztéstől, s ahol ipari munkamódszereket lehet alkálmlazni (sertés- és baromfihiizialás, tojás termelés), vagy szakosított szolgáltatásokat nyújtanak. A kooperációs társulások keretében a vállalatok szerződéses alapon működnek az állattenyésztés területén, a gépek és berendezések közös kihasználásában, esetleg ta- karmányszárítók és ezek kiegészítő berendezéseinek üzemeltetésében. A beruázásck eredményeként az efsz-ek anyagi -műszaki alapjának az értéke 152,4 miliárd koronára nőtt, aimi az egész mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának 59 százalékát képezi. Az utóbbi három év alattit a mezőgazdasági termelésben az állóeszközök értéke 18,5 százalékkal növekedett, ezen belül a szövetkezeti szektorban 21,7 százalékos volt a növekedés. Az utóbbi években a szükségletekkel összhangban javult a gépek és a berendezésék szállítása. Töb mint 89 ezer traktor dolgozik a szövetkezetékben, s ezek átlagos teljesítménye 1975 óta negyedrésznyi arányban növekedett. Ugyancsak javultak az üzemen belüli szállítás feltételei, ami elsősorban az efsz-éknél üzemeltetett csaknem 25 ezer tehergépkocsinak köszönhető. Ez kevés híján kétszerese a VI. ötéves tervidőszak végére elért gépkocsiállománynak. A növényttenmeszfÉés területén a fő termények, a gabonafélék, a cukorrépa stb. termesztésével kapcsolatos munkákat gépesítették. Hátra van még a zöldségfélék és a burgonya termesztésének komplex gépesítése, habár ezen a területen is javult a helyzet. Az új istállókapacáitások megteremtése ellenére számos szövetkezetben még mindig alacsony az állatállomány sűrűsége, ezért a munkatermelékenység csak lassú ütemben növekszik. Az efsz-eknél átlagosan 66 borjú, 61 hízómiarha, 16 tehén, 29 koca, 400 hízósertés, valamint négy és fél ezer tyúk jut egy-egy gondozóra. A többi szektorban magasabb a munkatermelékenység színvonallá. A növénytermesztés eredményességét jelentős mértékben a műtrágyák használata segítette elő, amelyek 1 hektár mezőgazdásági területre számított fogyasztása tiszta tápanyagban számítva 256 kg-oit ért el, ami 10 kilogrammal több a VI. ötéves tervidőszak átlagánál. A szövetkezetek a múlt évben 282 kg .műtrágyát juttatták átlagosan egy hektárra. A talaj termőképességéinek a növelésében fontos szerep jut a szerves trágyázásnak, amelyekből jelenleg átlagosan 6 tonnát juttatnak a talajba. Az elmúlt évben a szövetkezeti szektornak 631 ezer dolgozója volt. Ennék a létszámnak csaknem a felét 1970-ben nők alkották, jelenlegi arányuk 43 százalékos. Ez a fejlődés elsősorban a gépesítés következménye, ugyanis a nehéz gépek kezeléséhez több férfi munkaerőre van szükség. Az aktív dolgozók életkor szerinti összetétele javuló irányzatú, az átlagos életkor 41,9 év. Az utóbbi 4 év alatt a szövetkezeti dolgozók szakképzettségi ösz- szetétele is javult, jelenleg 1000 állandó dolgozóra 23 főiskolai végzettségű, 134 középiskolai végzettségű szakember, valamint 368 képzett szakmunkás jut. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke a VI. ötéves tervidőszakhoz (1976—80) viszonyítva 4,9 százalékkal nőtt, s egy hektár megművelt földterületre számítva 15 073 koronát tesz ki. Az efsz-ek növénytermelése a jelzett időszakban 8 százalékos arányban növekedett, főleg a hüvelyesek, a gyümölcsfélék, a szőlő és az ipari növények termesztésében elért eredményeknek köszönhetően. Lassúbb ütemben, 2,2 százalékos arányban növekedett az állattenyésztési termelés, ezen belül leginkább a tej, a vágóbaromfi és tojástermelés. Ezzel szemben a tervezett szerkezeti változásokkal összhangban csökkent a vágósertések termelése. A mezőgazdasági termelés 1 hektárra számított intenzitása az utóbbi három év alatt 5,2 százalékkal növekedett, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység növekedése pedig 5,7 százalékos volt. A növénytermesztési hek- tárhozamok az elmúlt években tapasztalt ingadozások ellenére áltálában véve növekvő irányzatot mutatnak. Az elmúlt három évben a gabonafélékből 4,17 tonnás, a hüvelyesekből 1,95 tonnás, cukorrépából 33,94 tonnás, burgonyából 18,47, évelő takarmánynövényekből pedig 8,78 tonnás átlagos hektár- hozamot sikerült elérni. Bulgária Biotechnika és nerctenyésztés A mikrobiológia, a molekuláris biológia, a biofizika és biokémia, a fiziológia, a genetika és az elektronika terén elért eredmények megteremtették a bolgár biotechnika kiemelt fejlesztésének előfeltételeit. A különböző energetikai, élelmiszertermelési, egészségügyi és ökológiai problémák megoldása érdekében 1983—1985 között 125 Olyan bioteohnikai termák előállítását tervezték, amely összesen egymilliárd leva hasznot hajt a bolgár népgazdaságnak. A gyakorlatban felhasznált termékek között a paradicsom, a szőlő növekedését serkentő szerek, az élelmiszeripar különböző ágazataiban szükséges enzimek és más, széles körben alkalmazható termékek vannak. * A Rodope-fbegység lábánál, Perustiica város környékén létesítették 1967-ben Bulgária első és mind a mai napig egyetlen nerctenyésztő telepét. A farmon évenite 3500— 4000 értékes szőrméjű állatot neveinek. Hetente kétszer járja végig az ország húskombinátjait és haltenyésztő gazdaságait az a két nagy hűtőkocsi, amely a farm steril konyhájára szállítja a nercek táplálékát, a halat, valamint a hús- és bammfihul- ladékot. A farmon jelenleg 80 állatgondozó és szűcsipari szakember dolgozik. A szőr- mefeldölgozást gépesítették. A bolgár nerc ma már külföldön is keresett női ruházati termék. ■
