Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
1985. február 2. TOLNA _ NÉPÚJSÁG 5 T elepülésegyüttesek, üdülőfalvak ..Falvaink sorsa 5 millió magyar sorsa” írja tanulmá------------------------------- nyában Enyedi György professzor. E bből egyenesen következik, hogy e sors érzékenyen érinti egész településhálózatunkat. Nem véletlen, hogy egyre többen és egyre elmélyültebben foglalkoznak falvaink sorsával, a falusi településhálózattal. S amikor falupolitikával foglalkoznak, számolni kell a közelben levő város, az illető falu kapcsolatával, pontosabban a fejlődés szabályozta várható kapcsolattal. Természetesen a falvak fejlődésének alapja részben az ott élők társadalmi munkája, valamint a helyi tanács gazdálkodása. Másrészt viszont nem szabad elfelejtkezni a közelben levő város igényeiről, mely arra inspirálja a vezetőket, hogy az agglomerációjába tartozó falvakat is fejlessze. Érdemes megnézni a városok távlati fejlesztési koncepcióját, s azonnal világosan látható: ahogyan a falu („számol” a várossal, fordítva is igaz. De, vegyük most a városok befolyását a falvak fejlődésére. Igaz, hogy a falvakat a mezőgazdasági termelés határozza meg leginkább, de a falusi ipar is egyre jelentősebb teret hódít, azaz a falvakba telepített leányvállalatok, üzemek telephelyei máris bekapcsolják a városi agglomerációba a kisebb községeket. Mindezzel részben megoldódik a falun élő nők foglalkoztatása, valamint csökken a városba dolgozni járók — ingázók — száma. Persze, egy másik fontos, napjainkban egyre kiteljesedő gazdasági funkcióról is szólni kell, mégpedig a falusi idegenforgalomról, mely egyre jelentősebb gazdasági ágazattá válik. Magas azoknak a száma, akik pihenni nem elsősorban az üdülőcentrumokba igyekeznek, hanem a jóval csöndesebb, nyugalmat kínáló falvakba, a szép tájakkal invitáló környezetbe. Viszont a természet adta szépségek felfedezése még nem minden. Ahhoz, hogy ott üdülőket lehessen fogadni, pénzre van szükség, s nem is kevésre. Illetve, úgy kell tervezni, hogy a lehetőség lépésről-lépésre valósuljon meg. Jó példa erre Szálka esete, melyhez a Szekszárdon élők nagy reményeket fűztek, és fűznek ma is. Csak hát üdülőtelep, netán szálloda építése a mostani gazdasági helyzetben megoldhatatlan. Pedig pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Szekszárdon élő városlakók egyik pihenőközpontja Szálkán lesz. De mi kell ahhoz, hogy így lehessen? Azonkívül, hogy mutatós a táji, vonzza a kirándulókat a völgy, az azt körülvevő erdő, nem nélkülözhető a turisztikai alapellátás. Vagyis biztosítani kell az ivóvizet, a szennyvízelvezetést, az orvosi ellátást, vendéglátó egységet, és kempinget kell létesíteni. Az előzőekre, vagyis a közeljövő terveire visszatérünk még e hasábokon, de előbb valamiről szólni kell még. Történetesen arról a sokak által ismert és várt tervről, mely Szálka sorsát illeti. Arról volt szó korábban, hogy ott hétvégi házas telep létesül, melyre öt tanulmányterv készült el. A koncepciója mindegyiknek az volt, hogy a házak lazán, egymástól viszonylag távol, úgynevezett bokorterepülés formájában épüljenek — felfűzve a gyűjtő útra. Erre alkalmas hely a tó nyugati oldalán kínálkozott. Viszont érthető módon a szép tervek sorsa kényszerhelyzetből ad acta lett. Perszej egészen még nem mondtak le a víkendtelep megépítéséről, az évek múlásával remélhető a tervek elővétele, új ruhába öltöztetése. Kérdés, hogy a következő egy-két év milyen ■— --------------------------------------------------- változást hozhat Szálkán és környékén? Hogyan lehet kihasználni a hatvanhárom hektárnyi vízfelületet, melynek hossza 2,8 kilométer. Érdemes fellapozni a megyei idegenforgalmi bizottság szekszárdi területi bizottsága legutóbbi ülésének anyagát. A bizottság tagjai az üdülőfalu kialakítása mellett voksoltak, melynek kialakulása lényegében három részre bontható. A foghíjas telkek értékesítésével, a régi házak vásárlásával, valamint új telkek kialakításával. A víz vegyes hasznosítású lesz: az északi részén alakítanak ki strandot, s ugyancsak ott lehet csónakázni is, a középső rész lesz a horgászoké, délen pedig a vízparti horgászat kap helyet, valamint a vízi sport kedvelői tölthetik kellemesen idejüket. Természetesen mielőbb szeretnék megoldani — mintegy megelőzésképpen vagy megőrzésképpen — a tó kétmillió köbméter vízének tisztítását. A csapadékvíz- és hordalékmegfogókat még az idén elkezdik kialakítani. Csakhogy mindehhez el kell dönteni hogy melyik az a fórum, hatóság, amelyik majd rendelkezik a vízzel, pontosabban annak gazdája lesz. Folytatva a sort, még ebben az évben terveznek kilátót építeni. Jövőre elkészülhet egy sportpálya — kezdetben fut- ballozásra, kézilabdázásra és tollasozásra alkalmas — és a strandot is szeretnék jövőre kiépíteni. Mindezzel már a hétvégeken Szálkára ingázók száma megnövekszik, tehát sürgető — ezt is 1986-ra tervezik — megfelelő parkolóhelyek kialakítása. A kezdés, illetve elkészülés időpontjait ugyan még több létesítménnyel kapcsolatban nem határozták meg, de a ter- vezgetés úgy folyik, hogy több minden készül el még a közeljövőben. Természetesen akkor, ha az idegenforgalmi területi bizottság „elosztja” a feladatokat — nyilván fölmérve, hogy melyik vállalattól!, intézménytől mi is várható. Ezenkívül kalkulálhatnak még a szákaiak megértésére, netán társadalmi összefogására, de ez utóbbinál természetesen figyelembe vehetik a szekszárdi üzemek, vállalatok felajánlásait, valamint a lakosság támogatását is. Tehát következhet is a további felsorolás. De tegyük hozzá, hogy az építés, szépítés természetesen csak akkor kezdődhet el Szálkán, illetve a tó környékén, ha a környezetszabályozási és tájrendezési terv kézben lesz. Tervezik, hogy a kirándulóparadicsomban hamarosan megépül egy negyvenszemélyes turistaház, majd egy 200—250 fős kemping, ezenkívül száz gyermek nyaraltatására alkalmas úttörőtábor, mely a tervek szerint a szekszárdi városi úttörőházé lesz. Már említettük a vendéglátó egysége (ke) t), a strandot, ahol úgy nyolcszázan férnek majd kényelmesen el. Ezenkívül foglalkoznak az 1779-ben épült templom és a görögszói kápolna restaurálásával; horgásztanya és tájház létesítésével. Azt hiszem, lelkesen szurkolhatunk a szép tervek meg- ---------------------------valósulásának, mely szolgálója lenne a falusi turizmusak, azaz sokan lelnének kellmes napokat a hétvégeken, vagy a szabadságuk alatt Szálkán. Az üdülőfalu fejlődésével párhuzamosan javulna a település áruellátása, közlekedése; és nem utolsósorban néhány régen épült parasztház konzerválásval a falusi építészet „egy-egy darabja” is meg- mentődne, már nem is szólva az egyre növekvő jelentőségű tájvédelemről. v . horváth Selyemgyári pillanatok A fonal egy pillanat alatt elfut. A szakadt szál összekötése egyetlen pillanat. Amikor a fiatalasszony a csévét kicseréli, az szintén egy mozdulat, az élet pillanata. Az is csak egy pillanat, hogy a gyári óvodában a gyerekek belenéznek a fényképezőgép lencséjébe. A következő mozdulatuk már az, hogy kanalazzák a finom húslevest... A világ történetében egyetlen pillanat a gyár története. A század eleji fonógép időtlenségben áll a gyári múzeumban. Az örökkévalóságnak megörökítve, az itt dolgozó emberek pillanatait összegyűjtve őrzi a múltat, formázza a jelent, feltételezi a jövőt... A gyári pillanatok egy életre szólnak itt, a tolnai selyemgyárban, a gép mellett, a folyosón, a büfé előtt, az óvodában ... GOTTVALD KÁROLY képriportja A korszerű gépek percenként több száz ezres fordulattal sivítanak összpontosítás A múltat őrző múzeum Horváth Sándorné a festöde irányítópultjánál A fonal súlya 14 kilogramm Minőségellenőrzés a folyamat végén Hetvenöt gyerek van a gyári óvodában A század eleji gépen is termelnek
