Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

2 ínTÉPÜJSÁG 1985. február 11. Helytállás a kiképzésben, a mozgalmi munkában Az elismerés: eleijére egység cím A Budai, Nagy Antal lak­tanya katonái tegnap — a hétköznap ellenére is — ün­nepi csapatgyűlést tartottak. Az ünnep annak szólt, hogy elbúcsúztatták a leszerelőket, és átvették a néphadsereg­ben folyó szocialista ver­senymozgalom eredményeit elismerő kitüntetéseket. Az elöljáró — a magasabb- egységet képviselő Pap Jó­zsef ezredes — fogadta a je­lentést, majd a Himnusz el­hangzása után a parancsokat ismertették. A parancsokban elhang­zott: a szocialista verseny­mozgalomban elért eredmé­nyek alapján az élenjáró egy­ség címet, zászlót érdemelte ki az egység, több alegység hasonlóképpen az élenjáró címet. Egy alegység a há­romszoros, ezüstkoszorús élenjáró címet kapta. Az el­ismerésekből jutott az alegy­ségparancsnokoknak, a kato­náknak is. Köztük Fekete János szakaszvezető harmad­szor érdemelte ki a Kiváló katona címet. Horváth Zol­tán őrvezető, háromszoros élenjáró rajparancsnokkal együtt az alakulat dicsőség­könyvébe is beírták a nevét. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter oklevelét kapta Sárközi Sándor tize­des. A kiváló, az élenjáró cí­mek átadása, az előlépteté­sek ismertetése után Pap Jó­zsef ezredes köszöntötte a személyi állományt, a meg­hívott vendégek közt Szabó Gézát, a szekszárdi városi pártbizottság első titkárát, Csajbók Kálmánt, a Haza­fias Népfront megyei titká­Pap József ezredes köszöntötte az ünneplő katonákat rát, a társ fegyveres testüle­tek képviselőit. Köszöntőjé­ben azt emelte ki: az ország felszabadulásának 40. és az alakulat fennállásának közel­gő, 35. évfordulójára nem készülhettek volna szebben, méltóbban, mint — ahogyan a kollektív és az egyéni el­ismerések is kifejezték — a kiképzési, a harckészültségi feladatok példás teljesítésé­vel. A parancsnoki állomány — zömmel fiatal, két-három éve avatott tisztek —, a tiszthelyettesek, tisztesek, honvédek, a párt- és a KISZ- szervezet jó együttműködése volt a kiemelkedő eredmé­nyek forrása. Az alakulat 1956-ban hősi halált halt ka­tonájának, Cs. Kiss Albert- nek a nevét viselő ifjúsági klub a közelmúltban érde­melte ki a kiváló klub cí­met, a KISZ-szervezet pedig a KISZ KB zászlóját és ok­levelét. Az egység parancsnoka a leszerelőktől köszönt el, mél­tatva helytállásukat a külön­böző gyakorlatokon, a nép- gazdasági munkában, a csa­patépítésben, a kulturális munkában. Nagy István szakaszveze- tő a leszerelők nevében kö­szönt el katonatársaitól, majd átadta fegyverét Nicki Márton honvédnak, aki ar­ra tett ígéretet, hogy az egy­ség élenjáró címéhez méltó­an szolgálnak továbbra is. Csajbók Kálmán a Haza­fias Népfront nevében kér­te a leszerelő katonákat, hogy a termelőmunkában is hasonlóképpen állják meg a helyüket, mint a néphadse­regben. Az ünnepség után az elöl­járó tartott fogadást a kitün- tetttek részére. Ezen Szabó Géza, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára mondott köszönetét a kato­náknak azért a sokoldalú munkáért, amelyet a népgaz­daság érdekében, a polgári KlSZ-szervezetekkel együtt­működve végeztek. X élnézöben A boltban melegedni, beszélgetni is lehet (Folytatás az 1. oldalról.) — A községben minden rendben van, csak a tanács­házán nem működnek a ra­diátorok, nincs szenünk. Egy napra még van, de az kell az orvosi rendelőhöz. — Egyáltalán nincs sze­nük? — A zombai Tüzéptől ka­punk havonta húsz mázsát, de az nem elég. Azt gon­doltuk, hogy nem lesz kész a központi fűtés télire és így nem gondoskodtunk nyáron a tüzelőről. . — Van valami, amit fel kellene jegyezni? — Az ellátás jó, van gáz, van kenyér, minden, csak szén nincs. Talán a gyere­kekről kellene írni, több, mint százan járnak Zombá- ra és Hőgyészre iskolába a három faluból, őket nagyon sajnálom. Murgán 180 ember él, Fel- sőnánán 750, Kétyen 800 fö­lött, 1985. február 13-án az élet mindhárom községben zavartalan volt. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Több mint százezren lépték át a spanyol-gibraltári határt Egy héttel ezelőtt történt megnyitása óta több mint százezren lépték át a spa­nyol—gibraltári határt. A 16 éven át lezárt határ meg­nyitása az újdonság erejével vonzza nemcsak a spanyolo­kat, hanem a napos parton üdülő angol, francia, ameri­kai turistákat is. Gibraltár és Spanyolország között a közúti forgalom zavartalanul folyik. Gibraltárban egyre élénkebb az üzleti tevékeny­ség. Ismeretes, hogy Gibraltár 1713 óta angol koronagyar­mat. A néhai Franco diktá­tor 1969-ben lezáratta ezt a határszakaszt és megszün­tette a tengeri, valamint a légi összeköttetést is. A nor­mális kapcsolatok egy hét­tel ezelőtti helyreállítása fel­oldotta Madrid és London között az egyik feszültséggó­cot. PANORAMA MOSZKVA A hivatalos szovjetunió­beli látogatáson tartózkodó Andreasz Papandreu görög miniszterelnök szerdán Moszkvából Lenimgrádba utazott. A vendéget a moszkvai repülőtéren Nyiiko- laj Tyihanav, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszter­tanács elnökének első he­lyettese búcsúztatta. A nap folyamán Papandreu megér­kezett Lenimgrádba. PAKS Pakson, ahol az idei tél leghidegebb napja volt szer­dán — mínusz húsz fokot mértek — üzemzavar nélkül, teljes kapacitással termelt az atomerőmű mindkét reak- torblolkkjn; együttesen csak­nem 21 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltat­tak 24 ária aüatt, ami megkö­zelíti a hazai Villamosener- gia-tenmelés egynegyedét. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt 1986 áprilisának első felében tartja XIII. kong­resszusát — jelentették be szerdán Szófiában, a párt központi bizottságának feb­ruár 12—13-4 kibővített ülé­séről nyilvánosságra hozott közleményben. PÁRIZS Franciaországban vádat emeltek a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke, Le Pen ellen. Le Pen ugyanis, aki az algériai háború ide­jén ejtőernyős hadnagy volt, személyesen részt vett algé­riai szabadságharcosok meg- kínzásában, sőt egyiküket saját kezűleg lőtte agyon. Polgári védelem Megyei vezetői értekezlet A kiképzési tervnek meg­felelően, a Tolna megyei Polgári Védelmi Parancsnok­ság vezetői értekezletet tar­tottak, amelyen értékelték az 1983—84. évi munkát és meghatározták az 1985-re szóló feladatokat. Az értekezleten részt vett Császár József, a megyei tanács elnöke, mint a polgá­ri védelem megyei parancs­noka, Kuhl Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, valamint a társ fegyveres testületek képvise­lői. Somogyi József alezredes, megyei törzsparancsnok az elmúlt évi feladatok értéke­lése során többek közt meg­állapította: a megye polgá­ri védelmi állománya vég­rehajtotta a célkitűzésekben meghatározott feladatokat; emelkedett a magasabb harckészültségbe helyezés, a mozgósítási, az alkalmazási készenlétbe helyezési felada­tok végrehajtása. Az aláren­delteknél tartott ellenőrzések összességében megfelelő ér­tékelést kaptak. i 1984-ben a közigazgatási átszervezés következtében az alárendelt szolgálatok zökke­nés nélkül végrehajtották a változásokból eredő felada­tokat. Az állomány erkölcsi, po­litikai állapota szilárd, a parancsnokok aktív részt vállalnak különböző társa­dalmi munkákból. A kiképzést minden okta­tási csoport eredményesen végrehajtotta. Az őszi-tava­szi kiképzésre való áttérés pozitív képet mutat. Az 1984. évi kiképzések egyik legfontosabb láncszeme volt az üzemi, komplex gyakor­latok végrehajtása. A beszá­moló kiemelte a szekszárdi kórház, a bonyhádi költség- vetési üzem, a tamási Béke Tsz és a dombóvári Unió gyakorlatát. Kitért a beszámoló a la­kosság tájékoztatását szol­gáló kiállítások hasznosságá­ra, a tanulóifjúság polgári védelmi felkészítésére. A feladatok közül kiemel­te a beszámoló a harcké­szültség, a mozgósítás, az al­kalmazási készenlétbe helye­zés szilárdítását, a gyakorla­tok alaposabb előkészítését, az ellenőrzések hatékonysá­gának növelését. A megyei törzsparancsnok végül köszönetét mondott a polgári védelemben dolgo­zóknak az elmúlt kiképzési időszakban végzett munká­jukért. A hozzászólók közt Sipőcz István őrnagy a propaganda- munkáról, Tatár Lajos, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka az együttműkö­désről, Ezer Mihály, Bony- hád tanácselnöke a városbeli üzemekben végzett munkáról beszélt. Császár József, a megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy a polgári védelmi fel­adatok végrehajtása eredmé­nyes gazdasági munkával párosult. Megköszönte a pol­gári védelem teljes személyi állományának munkáját, majd ismertette az ez, évre szpló feladatokat. Somogyi József alezredes tájékoztatóját tartja Negyven éve szabad Budapest (Folytatás az 1. oldaliról) tóttá fel. A harcokban több mint 140 ezer különböző nemzetiségű szovjet ember — Budapest felszabadításáért több ezer katona — áldozta életét. Budapest lakossága e napon mindenekelőtt az el­esett szovjet katonák emléke előtt tiszteleg, akik a leg­több áldozatot hozták a fa­sizmus elleni harcban. Tisz­telettel adózik a bolgár, a jugoszláv, a román, az ame­rikai, az angol katonáknak, és minden más nemzet fiá­nak, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyaror­szág, s benne a főváros fel­szabadításáért. Meghajtják a megemlékezés és a kegye­let zászlaját az egykori ma­gyar ellenállók előtt, csak­úgy mint a Budai önkéntes Ezred egykori katonái előtt, akik kitüntették magukat a Buda felszabadításáért vívott harcokban, s akiknek köszön­hetően a felszabadított egy­kori királyi vár kapuján a Szovjetunió zászlaja mellett ott lengett egy kicsiny, de piros-fehér-zöld színű ma­gyar lobogó is. A szónok a továbbiakban összegezte a magyaroknak a fels zaibadításban való rész­vételét. Történelmi tényként említette, hogy a magyar nép legjobbjai a harmincas évek második felétől bátran vállalták a küzdelmet a ma­gyar és a nemzetközi fasiz­mus ellen. Mint hangsú­lyozta: a legjelentősebb el­lenállásit a több mint száz­ezer szervezett munkás po­litikai magatartása jelentet­te, akik a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja és a Szo­ciáldemokrata Párt balszár­nyának befolyására kezdet­től elutasították a fasizmust és a Szovjetunió elleni há­borút. Ez a nem jelentékte­len erő sem volt azonban képes megakadályozni Hor­thy ellenforradalmi rendsze­rének nemzetvesztő politiká­ját. A magyar kommunisták idejében felemelték .figyel­meztető szavukat: nemzeti egységre van szükség az erő­södő fasizmussal szemben. A Márciusi Frontba tömörült értelmiség a tömegeket hív­ta harcba, a Magyar Törté­nelmi Emlékbizottság a füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarország megteremté­sét követelte. A munkásifjú­ság 1941. Október 6-i, a Batíhyámy-emlékmécsesnél szervezett béketüntetést, a budapesti dolgozóik 1942. március 15-4 hazafias felvo­nulása a fasizmus és a há- barúellenes erőiket mozgósí­tó demonstráció volt. 1944- ben a Békepárt már szerve­zett fegyveres ellenállásra szólította fel a magyar né­pet. Fegyvert fogtak a né­met fasiszták, a nyilasok el­len az új'pesti harcosok, Fe­hér Lajos akciócsoportja, a Fodor Zoltán, Kiss Ferenc, Nógrádi Sándor, Úszta Gyu­la, Szőinyti Márton vezette partizánok, a MÓKÁN ko- miiité tagjai. A magyar aniti- flasiisztákniak, népünk leg­jobbjainak erőfeszítései ré­széivé váltak a hazánk fel­szabadításáért folyó küzdel­meknek. — Budapestért több mint ötven napig tartottak, utcá­ról utcára a .mindent elpusz­tító, kegyeltlen harcok — idézte fel .a negyven éve tör­ténteket Grósz Károly. A főváros fejlődéséről szólva Grósz Károly elmond­ta: Budapest ma a szocialis­ta haza — itthon és külföl­dön vonzó — jelképe. A vá­ros több mint kétmillió em­ber otthona, s még kétszáz­ezer bejáró dolgozó munka­helye. Ipari termelése hét­szeresére nőtt; új, korszerű tudást 'igénylő termelési ágak épültek ki, mint példá­ul az elektronika. Budapes­ten az elmúlt halt évben 115 ezer család költözött a ko­rábbinál jobb, korszerűbb otthoniba. Csaknem minden budapesti lakásban van víz- és áramszolgáltatás, szinte minden család otthonában ott van a televízió, a rádió, és nem hiányoznak a mun­kát könnyítő háztartási gé­pek. Az utóbbi néhány év­ben tantermek százai épül­tek fell, az óvodákban, a böl­csődékben minden jelentke­ző szülő gyermeke helyeit kapott. Szovjet tervezők, munkásak segítségével fel­épült, s már világversenyek, nagy kulturális események egész sarának adott otthont a Budapest Sportcsarnok. Űj áruházak, üzletek nyíl­tak. Az örvendetesen bővülő idegenforgalmait az 1978 óta épült nyolc új szálloda is szolgálja. Napjaink feladatairól szól­va Grósz Károly utalt arra, hogy megvalósulásuk legfon­tosabb feltétele a béke, s en­nek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség ereje és következetes békepolitikája. A magyarok elkötelezetten ápolják — a proletár internacionalizmus szellemében — szövetségüket a szocialista világrendszer or­szágaival, mindenekelőtt a felszabadító Szovjetunióval. — Ezekben a hetekben — ugyanúgy, mint az országban mindenütt — a főváros kom­munistái az MSZMP XIII. kongresszusára készülnek — mondotta a budapesti párt- bizottság első titkára. — Tag­gyűléseken, pártértekezlete­ken összegzik az elmúlt öt esztendő munkájának ered­ményeit és gyengeségeit. Az eddigi számvetések őszinték, kritikusak és önkritikusak voltak. Tükrözték napjaink valóságos problémáit. A kö­vetkező években legfonto­sabb teendőnk, hogy a tár­sadalmi élet minden területén következetes munkával fel­tárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben lévő erőforrásokat; népgazdasá­gunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fej­lődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvo­nal emelésének, az életkörül­mények javításának, a társa­dalmi igazságosság jobb ér­vényesítésének feltételeit; de­mokratikus intézményeink fejlesztésével, a szocialista célok jegyében tovább erő­sítsük a nemzeti egységet — hangsúlyozta Grósz Károly, s végezetül további eredményes munkát, sok boldogságot kí­vánt a főváros lakosságának. Az ünnepi beszéd után fel­csendült az Internacionálé, majd a vendégek megtekin­tették művészeti életünk ki­válóságainak jubileumi mű-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom