Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

Névnap: Ágota. A Nap kél 7.30 — nyugszik 16.15 órakor. PÉNTEK A Hold kél 21,33 — nyugszik 10.22 órakor. Száznyolcvanöt évvel ezelőtt, 1800-ban született a Komárom megyei Szémő faluban, s 95 éves korában, 1895-ben hunyt el Győrött Jedlik Ányos természettudós és feltaláló, a kísérleti fizika kiváló művelője, a ma­gyar elektronika egyik legnagyobb alakja. JANUÁR II MEGYEI pályaválasztá­si kiállítás nyílik január 18- án 15 órákor a szekszárdi Munkásotthonban. A kiállí­tás február 10-ig hétköznap 10—18 óráig, hét végén 14— 18 óráig várja az érdeklődő­ket. A KPVDSZ nyugdíjas­klub soron következő össze­jövetelét január 14-én 15 óra­kor tartja a szekszárdi Mun­kásotthonban. A klub vendé­ge dr. Kálmán Gyula, a MÉ­SZÖV elnöke lesz. o BARTINA KLUB ala­kul a szekszárdi Bartina Néptáncegyüttes baráti köre, illetve a népművészetet ked­velő emberek számára. A programban a klub keretei­hez igazodó előadások, be­mutatók, kisebb rendezvé­nyek kapnak helyet, s része lesz a klub életének a zene- hallgatás, az együtt éneklés és táncolás is. Az alakuló összejövetel január 18-án 19 órakor lesz a szekszárdi Ba­bits Mihály Megyei és Váro­si Művelődési Központban. O A KONGRESSZUSI irányelveket vitatta meg teg­nap Székszárdon idei első ülésén a megyei KISZ-bi- zottság. Elfogadta a testület ezenkívül az idei rendez- vónytervet és a költségvetést. + LENDÜLJ LÁBAM cím­mel nyílik ma kiállítás Dal- los László fotóművész portré- sorozatából Székszárdon, a megyei művelődési központ Teátrum igalériájában. J f FARKASOK A ZEMP- NBEN. _ A nagy hideg, a hó, a könnyebb élelemszer­zés lehetősége több farkast kényszer!tett át a szomszé­dos Szlovákia erdőségeiből a Zempléni-hegyekbe. Szétté- p>ett muflonok, őzek, szarva­sok figyelmeztették a vadá­szokat a dúvadak jelenlétére, s Telkibánya környékén es­ténként rég hallott íankasor- dítás jelezte az ordasak meg­érkezését. A vadászok két farkast leterítettek; mind­kettőt a Borsod megyei Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság erdészei kapták puska- végre. Valószínűleg még hat farkas portyázhat a környé­ken. Amennyiben tovább maradnak, több száz vadász részvételével szerveznek haj­tóvadászatot rájuk, hogy megóvják a vadállományt kártételüktől. ^ VÁSÁRNAPTÁR. A ter­vek szeriint január 13-án, va­sárnap Dabaston, Dombóvá- rott és Székszárdon országos állat- és kirakodóvásárt, Pé­csett és Szentesen országos állatvásárt terveznek. Autó- vásárra várják az érdeklődő­ket Baján, Békéscsabán, Da- bason, Debrecenben, Lajos- mizsén, Marcaliban, Miskol­con, Mosonmagyaróváron, Nagykőrösön, Nyíregyházán, Pécsett, Pilisen, Szegeden, Székszárdon, Tatán és Veszp­rémben. Megkezdődött a kétműsz akos termelés a Nyíregyhá­zi Konzervgyár Vaja községbe telepített dobozgyárá­ban. Az új üzemben hazánkban eddig nem gyártott, 3—5 kilós fém konzervdobozokat készítenek. Hideg, szeles idő Várható időjárás ma estig: meg­szűnik a folyamatos havazás, vál­tozóan felhős idő lesz, néhány he­lyen azonban előfordulhat hózápor, hószállingózás. A szél mindenütt északira fordul és főként a Dunántúlon sokfelé meg­erősödik, emiatt hófúvásokra kell számítani. A várha­tó legmagasabb nappali hőmérséklet —10 fok körül. Orvosmeteorológia A meteorológiai előrejelzések szerint a jövő hét kö­zepéig folytatódik az évszakhoz képest igen hideg idő. A hőmérséklet hajnalban —15 fok, délután —10 fok kö­rül alakul. Időnként megnövekszik a felhőzet, szá­mottevő csapadék azonban nem valószínű, legfeljebb kisebb havazás, hószállingózás lehet. Az orvosmeteo­rológus szerint a szélcsendes, száraz időben még ez a nagy hideg is egészséges, hiszen minimálisra csökken a fertőzések, a járványok veszélye. Nádudvarra került a ROBI A múlt évben az AGRO- KER-vállalatok minden olyan vásárlójuknak — lényegében anyagbeszer­zőkről volt szó —, akik húszezer forinton felüli ér­tékben vásároltak alkat­részt, sorsjegyet adtak. A sorsjegyekre a szekszárdi vállalat tizenhárom tárgy­jutalmat sorsolt ki, köz­tük főnyereményként egy ROBI—52 típusú kapáló­gépet, amelynek kiskeres­kedelmi ára 17 ezer fo­rint. A kisgépet a nyertes, Hollós! Károly, nádudvari lakos, á Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinát ker­tészeti főágazatának dol­gozója, tegnap vette át a szekszárdi AGROBER gép- raktárában Fotó: G. K. Tanuló vezetők Fiatal középszintű gazda­sági vezetők egyéves iskolá­ja kezdődik az Országos Ve­zetőképző Központban. A harmadízben meghirdetett tanfolyam célja, hogy a fel­sőfokú végzettséggel és leg­alább ötéves gyakorlattal rendelkező, negyvenévesnél fiatalabb vezetőket felké­szítse a felsőszintű vezetői feladatok ellátására. A kétszer féléves oktatás­ból és szakmai gyakorlatból álló képzésben kiemelt he­lyet kapott a mikro- és vál­lalati szintű gazdasági isme­retek rendszereszése és bő­vítése. A hallgatók betekin­tést nyernek a gazdaságirá­nyítás eszköz- és intézmény- rendszerébe. Külön foglal­kozásokat tartanak számuk­ra a stratégiai tervezés és vezetés, a terméktervezés, az innováció, valamint a kor­szerű számítógépes terme­lésirányítás kérdéseiről. Az iskola, amely több he­tes időszakokra elosztva ösz- szesen 90 nap bentlakásos foglalkozásból, valamint irá­nyított önképzésből és fel­sőfokú vezetők mellett foly­tatott egyhónapos nyári szakmai gyakorlatból áll, államvizsgával zárul. OL VAST AM Csak tipp Egy pályázat nyomán Pakson elkészült a jégpálya, melynek igen örülnek az ott élők. Viszont a szekszár­diakat és a környéken lakókat Mórágyra várják a hét­végeken sízni, szánkózni és korcsolyázni. A mójrágyi természetadta lehetőségek, valamint a szervezők és a tanács biztosította lehetőségek valóságos „aranybá­nyát" jelentenek a téli sport kedvelőinek. S mégis... Az elmúlt vasárnap mindössze 12 Tolna megyei kereste jel a mórágyi si-, szánkó- és korcsolyaparadicsomot. Mi lehet ennek az oka? Csak tippjeim vannak, de lehet, hogy van közöttük találat is. Arra gondolok, hogy részben azért volt oly kicsi a népsűrűség Mórágyon vasárnap, mert Szek- szárdon és a környéken egyáltalán nincs hagyomá­nyuk a téli sportoknak. S például a korcsolyázni nem tudók (felnőttek) nyilván nem utaznak „próbajáratért" kilométereket. Másként: ha a közelben lenne némi gya­korlási lehetőség! De a megyeszékhelyen nincs. Leg­feljebb ígéret — melyből az „érdeklődés hiánya miatt" rendre nem lesz semmi. Pardon! Egy helyen, még­pedig a csatári torokban szépen hízik a jég. Hizlalói az ottlakók. Akik közül lehet, hogy hamarosan mó­rágyi víkendezö lesz. Hogy hogyan és hol lehet jégpályát csinálni, jól tud­juk. Azt viszont nem, hogy mindezt miért csak mon­dogatjuk. — hm — Dolgoznak a jégtörő hajók a Dunán Valamennyi mellékfolyón beállt a jég Székszárdon tizenöt kilométer Program a pincerendszerek veszélytelenítésére A kemény hidegben 15— 20 centiméter vastagra hízott jégtáblákkal zajlik a Duna magyar szakasza, és az úszó jég általában a víztükör 50 —80 százalékát, Budapestnél és az alsó szakaszon néhány helyen pedig 90 százalékát takarja. Különösen erős a zajlás a közös érdekű jugo­szláv szakaszon, Apatin és Gombos térségében, ahol két helyen már megállt a jég. Ezeket a jégmezőket rom­bolja az odavezényelt négy magyar és két jugoszláv jégtörő hajó. Ezen kívül a Dunaföldvár és Mohács kö­zötti magyar szakaszon 11 jégtörő hajó dolgozik, egyen­geti a zajlás útját. A ma­gyar és a jugoszláv szaka­szon is az az alapvető fel­adat, hogy a jégtörő hajók minél több jeget úsztassa­nak le a folyón, s amikor tovább sűrűsödő zajlás mi­att megáll a jég, akkor pe­dig a torlasz nélküli, egyen­letes vastagságú jégmező ki­alakulását segítsék. A mete­orológiai jelzések szerint egyelőre marad la hideg, te­hát tovább erősödik a zajlás, s nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy majd­nem másfél évtizedes szünet után ismét beáll a Duna legalsó magyar szakasza, mint legutoljára 1970—71 telén történt. Csütörtökön az ország va­lamennyi mellékfolyóján és a Tiszán is — kisebb ziajló szakaszokkal megszakítva — megállt a jég. A Tiszán 15 kis jégtörő hajó áll készen­létben, hogy szükség esetén megkezdje a jégrombotást. A Balaton összefüggő jég­páncélja általában 18, a Ve­lencei-tóé 19 centiméter vastag. * Az Ütinformtól kapott tá­jékoztatás szerint az ország déli részén frissen esett hó borítja az utakat, a forga­lom rendkívül lelassult Ba­ranya, Somogy, Tolna és Báos megyében, de hóaka­dályok egyelőre nincsenek. Baranyában Sellye és Har­kány térségében a lehullott hó 20—25 centiméter vastag rétegben borította be a ha­tárt. A közúti igazgatóságok járművei folyamatos hóeké­zéssel tisztítják az útburko­latot a 6-os, az 56-os, az 57- es és az 58-as főúton. A mellékutakon különösen nagy szükség van a jármű­vezetők fokozott óvatosságá­ra, mert az ország déli ré­szén a vastag hóréteg alatt jég borítja az útburkolatot. Tíz évvel ezelőtt, 1975-ben jött létre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére az egri és pécsi középkori pincerend­szerek veszélytelenítését, megerősítését összehangoló tárcaközi bizottság, amely központi forrásból anyagilag is támogatja ezt a munkát. A közös tevékenység eddigi eredményeiről és a további tervekről Balogh Gyula, az ÉVM főosztályvezető-helyet­tese, a bizottság titkára tá­jékoztatta az MTI munkatár­sát. Elmondotta, hogy a mun­kák programja a jelenlegi tervidőszakban kiterjedt Szekszárdra és Szentendrére is. A felmérések szerint eze­ken a bortermelő vidékeken főként a középkorban — de még a múlt században is — jöttek létre pincerendszerek, amelyek hossza a négy tele­pülésen együttvéve 165 kilo­méter; ebből Egerben 100, Pécsett 45, Székszárdon 15 és Szentendrén 5 kilométer hosszúságban veszélyeztették az utakat), épületeket. Ko­rábban gyakran előfordult, hogy ilyen üreg fölött besza­kadt az útburkolat, vagy épü­letrészek, támfalak sérültek meg. Eddig a négy település — főként Eger és Pécs — összesen 80 kilométer hosszú pincerendszerében hárították el az omlásveszélyt az üre­gek feltöltésével, vagy a pin­cék szerkezeti megerősítésé­vel. Továbbra is tervszerűen végzik a teljes pincerendszer feltárását és megerősítését. Az idén 170 millió forintot irányoztak elő a munkálatok­ra. A négy település pince- rendszerére a jelenlegi és az előző ötéves tervben folyósí­tott összegek meghaladják a kétmilliárd forintot. Az idei tervek szerint a négy városban további, mint­1984. december 23-án 15.30 óra körüli időben, Szekszárd, Gemenc-keselyűsi lakásáról ismeretlen helyre távozott és azóta is ismeretlen he­lyen tartózkodik Klepács Antal (1904. május 6-án született Kismarján, anyja neve Varga Borbála). Személyleírása: 160—165 centiméter magas, közepes testalkatú, kék szemű, arca ovális, kis bajuszt visel, erő­sen kopaszodó. Ruházata: Világosbarna egy 100 pincében végzi el a szükséges munkálatokat a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat. Korábban a beomlási veszélyek megszüntetésének szinte egyedüli módszere volt a pinceüregek tömedékelése, homokkal, vagy egyéb anya­gokkal való teljes feltöltése. Ezt indokolta, hogy jóné- hányszor egymás alatt két- három pinceüreget kellett megszüntetni. Az utóbbi idő­ben azonban előtérbe került a vendéglátóipari, tárolási és egyéb célokra még haszno­sítható pincék boltozatainak és falainak megerősítése. Egerben például eddig 40 ki­lométer hosszú szakaszon szüntették meg a pinceom- lási veszélyeket, s ebből 12 kilométernyit a megerősítés után újra hasznosítanak. Az idei tervben előirányzott 50 pincéből 10-et tömedékelnek, 40-et pedig a szerkezeti meg­szilárdítása után ismét hasz­nosítanak. Pécsett az idei tervek sze­rint 12—16, Székszárdon 25— 30, Szentendrén pedig nyolc pincében szüntetik meg az omlásveszélyt. A munkálatok kiterjednek a vár-, város- és támfalak egyes szakaszainak megerősítésére is. A tárcaközi bizottság leg­közelebbi ülésén megvizs­gálja annak lehetőségét is, miként lehetne bekapcsolni a veszélymegelőzési program­ba Nagymaros, Budafok és az Eger közelében lévő Os­toros község — együttvéve 27 kilométer hosszú — pince- rendszereit is. Az előzetes számítások szerint Pécsett a következő tervidőszakban, Székszárdon és Szentendrén 1990 és 1995 között, Egerben pedig a századforduló idején várható a veszélyes pince- rendszerek megerősítésének teljes befejezése. színű kucsma, szürke színű zakó, zöld színű pulóver, szürke színű garbó, kék szí­nű ing, kék színű munkás­nadrág, kék színű melles kötény. A lábán bőrcsizma. Eltűnésekor személyi igazol­ványát nem vitte magával. Előzőleg agyvérzés miatt ke­zelték. Kérik, akik hollétéről tud­nak, jelentkezzenek a legkö­zelebbi rendőri szervnél, vagy a 07-es telefonszámon tegyenek bejelentést. A rendőrség kérése tnTÉPÜJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja. - Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZALAI JÁNOS. Szerkesztőség: Szekszárd, Széchenyi u. 36.7100. Telefon: 16-211. Sportrovat: 11-457. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Széchenyi u. 36. Telefon: 16-211. Telex: 14-251. Postafiók: 71. - Felelős kiadó: DR. MURZSA ANDRÁS. Készült ofszet-rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR. - Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető a hírlapkézbesítő posta­hivataloknál és kézbesítőknél. - Előfizetési díj: egy hónapra 43,- Ft, negyedévre 129,- Ft, egy évre 516,- Ft. - Indexszám: 25069. ISSN 0133-0551. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom