Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

1985. január 28. MÉPÜJSÁG 5 Kosárlabda NB I Egy félidő jó játék MTK-VM—Szekszárdi Dó­zsa 94-72 (50-26). Hungária körút. V.: Prenker, Bacsfay. MTK-VM: Szuchy (10), Ben­jámin (11), Kelemen (9), Schwarcz (20), Körmendy (26). Csere: Deák (6), Meskó (4), Szécsi (8), Csősz (—). Ed­ző: Varga Mátyás. Szekszárdi Varga (15), Szabó (2), Daró- czi (16), Smolczerné (19), Pár­tos (—). Csere: Tamás (—), Bernáth (12), Vékony (8), Fel­szegi (—). Edző: Vertetics István. Christián főiskolai el­foglaltsága, Gábris pedig ki­újult sérülése miatt nem tud­ta vállalni a játékot, így elő­térbe került a fiatalok szere­peltetése. A fővárosiak a mér­kőzés elején valósággal lero­hanták a dózsásokat, a véde­kezésbe durva hibák csúsz­tak, s így a 13. percben már 24 pontos vezetés (36-12) bir­tokába jutottak. A rendkívül megilletődötten játszó Szabó Tünde már a 15. percben ki­pontozódott. Vertetics edző második időkérése végre „helyrerázta” a csapatot, a félidő második felében ki­egyenlítettebbé vált a küz­delem. Váltakozva estek a ko­sarak, de csak Varga eredmé­nyessége dicsérhető. A második félidőre, mint­ha egy teljesen új szekszárdi csapat lépett volna pályára. Az elfogadható védekezés mellett a dózsások támadásai is egyre céltudatosabbá vál­tak. Daróczi és Smolczerné szorgalmasan gyűjtögette pontjait, de Bernáth is rendre betalált a gyűrűbe. Kapkodni kezdett az MTK-VM, harso­gott a terem a fővárosi csa­pat edzőjének „intelmeitől” — de ez sem, meg a sok cse­re sem segített a hazaiakon. Ebben a félidőben Szekszárd jobb volt, mint neves ellen­fele és a második játékrészt két ponttal megnyerte. Ifjúsági mérkőzés: MTK- VM—Szekszárdi Dózsa 73-59 (31-26). Sz. Dózsa: Bernáth (10), Szabó (13), Felszegi (11), Vékony (12), Tamás (8). Cse­re: Rábóczki (5), Bräutigam (—), Tóth (—). Edző: Murvai Árpád. A felnőttmérkőzésen is sokat játszó fiatalok a má­sodik félidőre teljesen elfá­radtak, s háromperces rövid­zárlatuk elegendő volt ahhoz, hogy sima vereséget szenved­jenek egy náluk semmivel sem jobb csapattól. így kellett volna !• Nümfoarg—Hannover törölve 2. B. Weiss 90—Watten, törölve 3. Freiburg—Kiassefl törölve 4. Duiisb.—(Hertha BSC törölve 5. F. Köln—Darmstadt törölve 6. Atalianta—Juventus 1-1 x 7. Avellino—Intemazion. 0-0 x 8. Como—Roma 0-0 x 9. Lazio—Udinese 1-4 2 10. Arezzo—Pisa 0-12 11. Empoli—Genoa 1-0 1 12. Pescara—Bari 0-0 x 13. Varese—Perugia 1-3 2 Pótmérkő zések: 14. C esen a—Bologna 0-0 x 15. Padova—Taranto 3-0 1 16. Sambenedettese—Parma 1-1 x Asztalitenisz BEK Ökölvívó NB II Negyedszer a döntőben a Tolnai VL Tolnai VL—TJ. Vitkovice 5-3. Balvári K.—Gajdusova 2-0 (13, 17), Bolvéri I.—Du- besova 2-0 (15, 14), Balogh— Hrachova 0-2 (—14, —11), Balvári I.—Gajdusova 2-0 (23, 20), Balvárd K.—Hracho- va 1-2 (18, —8, —il8), Balogh —Dubesava 2-0 (12, 17), Bal­vári I.—Hrachova 0-2 (—19, —15), Balogh—Gajdusova 2-0 (ill, 11). Így a tolnaiak negyedik al­kalommal jutattak be az asz­talitenisz BEK döntőjébe, ahöl ismét a Statisztikával kerülnék szembe. Mindezek tények, de hogyan látta a mérkőzést közelről Sáth Sán­dor, ia Tolnai Vörös Lobogó edzője? — Igaz lett hát a színházi mondás, rossz főpróbát — a Statisztikától súlyos veresé­get szenvedtünk csütörtökön — kiváló előadás követett. A mérkőzés előtt is úgy nyilat­koztam, hogy célunk a dön­tőbe jutás. Bár nagyon ne­héznek itűnit, imégis bíztam abban, hogy a mi együtte- sünik az egységesebb. Azzal számoltunk, hogy Hrachova megnyeri mindhárom mér­kőzését, de híztunk abban, hogy a má'sik két csehszlo­vákot mindhárom játékosunk legyőzi. Már a csapat felál­lása sem volt mentes a tak­tikázástól. Azértt kezdett Bolvári Katalin, hogy egy­részt mi induljunk előny­nyel, másrészt, fontosnak tartottuk, hogy Gajdusová- nak — akitől Hilaohova há­rom győzelme mellé a másik kettő megszerzését várta Novotna, a Vitkovice edzője — idejében elvegyük az ön­bizalmát. Ez sikerült is. Az­tán a következő mérkőzésen Bolvári Ildikó úgy szerzett pontot Dubesava ellen, ahogy akart. Nem voltak egy súly­csoportban. Ezt követően Balogh Ilona állt asztalhoz Hrachova ellen. Ezen a ta­lálkozón elsősorban az volt a dolga, hogy bemelegedjen. Neki ia Gajdusova elleni sorsdöntő mérkőzésre kellett figyelnie. Ennék ellenére be­csülettel helytállt, csak szo­ros mérkőzésen kapott ki. Bolvári Ildikó is csak szoros találkozón diadalmaskodott a csehszlovákok második embere, Gajdusova ellen. Ez­zel aztán jószerével el is dőlt a találkozó. Ekkor már biztos voltam henne, hogy megnyerjük a mérkőzést. így Bolvári Katalin izgalom nélkül állhatott ki Hrachova ellen. Az első játszma ennek megfelelően is alakult, Ka­talin már 12-3-ra is vezetett, és végül biztosan nyerít. A következőben az európai ranglista másodikja lerohan­ta, nem volt Bolvárinak el­lenszere. Ennek ellenére, a döntő játszmában nyerhetett volna, de ekkor kezdte iga­zán megérezni a mérkőzés tétjét, lami rányomta bélye­gét a játékára, elmaradt a meglepetés. De a közönség remekül szórakozott, amo­lyan bemutató jellege volt a mérkőzésnek. Ezután minden a papírforma szerint alakult. Balogh Ilona simán legyőzte Dubesovát, íBolvári Ildikó kikapott H raéhovától. Az Utolsó mérkőzésen pedig, úgy, ahogy azt reméltük, Balogh — mint ahogy eddig mindig — biztosan győzte le Gajdusovát. Űigy érzem, nemcsak küzdeni tudásból vizsgáztak jelesre a lányok, hanem remek játékkal is ki­rukkoltak. Mindez nagy örö­mömre szolgál. A döntőre április 23-án ke­rül sor, mégpedig a Statisz­tikával megkötött megálla­podás szerint, ezúttal Tolnán. Labdarúgó BONY Kupa Komlói siker Bonyhádon Nagy közönségsikert aratott a bonyhádi városi tornacsar­nokban szombat-vasárnap megrendezett labdarúgó te­remtorna, a BONY KS kupá­jáért. A részt vevő kilenc csa­patot három csoportba sorsol­ták, a csoportokon belül kör­mérkőzéseket vívtak, majd a csoportok azonos helyezettjei újabb körmérkőzésekkel döntötték el a végső sorren­det. A kupát a területi baj­nokság listavezetője, a Kom­lói Bányász együttese jobb gólkülönbségével nyerte, mi­után a Szekszárdi Dózsa együttese ellen 3-3-at, míg a Pécsi BTC ellen 12-9-et ért el a helyosztón. Eredmények. Csoportmér­kőzések: „A”: Sz. Dózsa—B. Pannónia 6-0, Sz. Dózsa— DVMSE 6-0, DVMSE—B. Pannónia 8-5. „B”: BMSC— Nagymányok 9-1, PBTC— BMSC 4-2, PBTC—Nagymá­nyok 15-7. „C”: Komló— Bonyhád öregfiúk 6-0, Kom­ló—Boly 8-3, Boly—Bonyhád öregfiúk 6-2. Helyosztók: A 7—9. helyért: B. Pannónia—Nagymányok 6-1, B. Pannónia—Bonyhád öregfiúk 11-6, Bonyhád öreg­fiúk—Nagymányok 5-2. A 4—6. helyért: DVMSE— BMSC 4-3, Boly—DVMSE 7-1, Boly—BMSC 6-4. Az 1—3. helyért: Sz. Dó­zsa—PBTC 4-1 (1-1). Szünet után fölényben játszottak a szekszárdiak. G.: Megyeri, Weitner I., Kniesz, Suba, il­letve Stájer. Komló—Sz. Dózsa 3-3 (3-0). „Sírból” hozta vissza az egyik pontot a Dózsa. G.: Hüber, Incze, Varga (öngól), illetve Suba 2, Kovács B. Komló—PBTC 12-9 (4-6). Ezen a meccsen a Komló for­dított vesztett állásból. G.: Hüber 3, Papp 2, Kruz 2, Vigh 2, Varga, Hegyi, Incze, illetve dr. Zsolt 3, Stájer 3, Vajda 2, Bodor. A BONY Kupa végered­ménye: 1. Komlói Bányász, 2. Szekszárdi Dózsa, 3. Pécsi BTC, 4. Bólyi MEDOSZ, 5. Dombóvári VMSE, 6. Bonyhá­di MSC, 7. Bonyhádi Pannó­nia, 8. Bonyhád öregfiúk, 9. Nagymányoki Brikett SE. A legsportszerűbb csapat díját a Bonyhád öregfiúk együt­tese nyerte. A torna gólki­rálya Stájer (PBTC) lett 13 góljával. A legjobb kapusnak Hujber (Sz. Dózsa), míg a legtechnikásabb játékosnak holtversenyben dr. Zsolt (PBTC) és dr. Sebestyén (BMSC) bizonyult. Fotó: BAKÓ Paksi SE- Csepel SC 20:8 Az ökölvívó NB II-ben is átállnak az idén az őszi-ta­vaszi bajnoki rendszerre. Ezért — és nem utolsósorban a májusi budapesti Európa- bajnokság miatt — a tavaszi csapatbajnokság egyfodrulós. A hat együttest két csoportba sorsolták, a Paksi SE az Oroszlány és a Csepel SC tár­saságában a „B” csoportba került. A csoportokon belül körmérkőzéseket vívnak, majd az azonos helyezettek oda-visszavágós rendszerben döntik el a végső sorrendet. A Duna-parti gárda maga­biztos győzelemmel kezdett, szombaton este 20:8-ra verte a Csepel SC együttesét. Ifjúságiak, harmatsúly (elöl a paksi versenyző): Or­sós jó kezdés után a 2. me­netben néhány megrendítő ütést kapott, a mérkőzésve­zető Kiss döntő fölényes győ­zelmét hirdette ki. 0:2. Könnyűsúly: Károlyi tech­nikást, látványos mérkőzésen egyhangú pontozással győzött Oláh ellen. 2:2. Kisváltósúly: Az ifjúsági válogatott Ledneczki két me­neten keresztül vezetett Metzger ellen. A 3. menet­ben belelépett egy erős jobb horogba, rászámoltak, majd néhány másodperc múlva is­mét számolni kellett a „meg- illetődött” Ledneckire. 2:4. Nagyváltósúly: Horváth egyhangú pontozással, szoros mérkőzésen vesztett Béres el­len. 2:6. Felnőttek, légsúly: Kalo­csai ellenfél nélkül győzött. 4:6. Harmatsúly: Nyíri ellenfe­le, Péter átesett a súlyhatá­ron, ezért Nyíri is mérkőzés nélkül győzött. 6:6. Pehelysúly: Karmacsi lát­ványos mérkőzésen, nagy fö­lénnyel verte Bencsiket. 8:6. Könnyűsúly: Rácz biztató­an kezdett, a 2. menetben rá­Karmacsi látványos mér­kőzésen győzött számoltak ellenfelére, Ba- loghra, amikor a csepeli edző feladta a további küzdelmet. 10:6. Kisváltósúly: A paksiak felnőtt válogatottja, EB-ke- rettagja, Magyar, ellenfél nélkül győzött. 12:6. !oü Váltósúly: Torma szemöl­döke az első menetben a La­katossal történt összefejelés- nél felrepedt, erősen vérzett, a mérkőzésvezető sérülés mi­att Tormát leléptette. 12:8. Nagy váltósúly: Hári egy­hangú, 4:0-as pontozással győzte le Bánhidit. 14:8. Középsúly: Oláh igen szo­ros meccsen verte 3:l-es pon­tozással Balhát. 16:8. Félnehézsúly: Mocsán tak­tikus, okos öklözéssel a 2. menetben feladásra késztette Krakovszkyt. 18:8. Nehézsúly: A paksiak má­sik válogatottja, a szintén az EB-re készülő Erős mindösz- sze egy menetet töltött a szo- rítóban Benkó edzője feladta a kilátástalan küzdelmet. 20:8. Mocsán (jobbról) állcsúcsra mért egyenese „ül” Miért nem utaztak Kubába? Schneider: „Nem tudok napirendre térni...” Január 14—26. között Du- navarsányban edzőtáborozott az az országúti kerékpáros válogatott, amelynek tagjai voltak Szekszárdról a Halász testvérek és Sajó Péter is. Szombaton reggel Ferihegyről elrepült Kubába a válogatott — a szekszárdi versenyzők nélkül. Hogy mi történt va­lójában, arról Schneider Kon- rád vezető edzővel beszél­gettünk. A Szekszárdi Spar­tacus mesterét az elmúlt két évtized során ilyen szomorú­nak még egyszer sem láttuk. — Január 23-án közölte az országos szövetség az utazó csapat névsorát. Abban öt pályás- és négy országúti versenyző kapott helyet — tájékoztat az edző. — Az országútiak között volt Sajó és Halász Zoltán is. Csütör­tökön, amikor egyesületi el­nökünk, Pálinkás István tu­domást szerzett arról, hogy a kubai országúti versenyre öt pályás és csak négy or­szágúti kerekes utazik, jogos felháborodásában azt nyilat­kozta, hogy ha nem utazik legalább hat országúti ver­senyző — akik az 1985. évi Béke-versenyre is készülnek akkor ő nem járul hozzá a két szekszárdi kerékpáros kubai utazásához. Annak el­lenére, hogy Pálinkás István tagja a Magyar Kerékpáros Szakszövetség elnökségének, vele előzetesen nem közölték az utazó keretet. Engem ér­tesítettek: menjek a két szek­szárdi versenyzőért Dunavar- sányba. Hozzam haza őket, hogy minél jobban fel tud­janak készülni a szombati utazásra. Csak az edzőtábor­ban szereztem tudomást ar­ról, hogy egyesületi elnökünk nem adja hozzájárulását, ha nem hat országúti versenyző kap helyet az utazó keretben. Ígéretet tettem Pásztor István szakfelügyelőnek, hogy is­merve Pálinkás István sport- szeretetét, a két szekszárdi versenyző mindenképpen ott lesz szombaton reggel a re­pülőtéren. Azt is elmondtam, hogy összehívjuk szakosztá­lyunk elnökségét, döntsön eb­ben az ügyben. Ígéretet tet­tem, pénteken reggel felhí­vom a szakfelügyelőt, és tá­jékoztatom a fejleményekről. Kifejezésre juttattam azt a kívánságomat, hogy minden­képpen szeretném, ha a két válogatottunk utazhatna, és nem kényszerülne kihagyni ezt a nagyszerű felkészülési lehetőséget. A szakfelügyelő­vel beszéltünk arról is, hogy amennyiben az OTSH illeté­kesei jóváhagynák a hat or­szágúti versenyző utazását, úgy Weiler Gáborral (Csepel) és Halász Lászlóval egészül­ne ki a keret. — Milyen indok alapján? — Ez az elképzelés azért tűnt helyesnek, mert a tava­lyi Béke-versenyen a magyar csapat tagjai közül Halász L. a második, Weiler pedig a harmadik legjobb helyezést érte el. Ezután mi elváltunk és a Spartacus három kerék­párosa elindult Szekszárd felé. Az utolsó száz kilomé­tert kerékpáron tették meg a havas esőben. — összehívták a szakosz­tály elnökségét? — Igen. A szakosztályi el­nökség úgy döntött: ne fosz- szuk meg Sajóékat ettől a kubai úttól. A péntek reggeli telefonhívást követően sze­reztem tudomást arról, hogy megegyezésünk ellenére — még előző nap délután — Sajó és Halász Z. helyett két másik versenyzőt jelöltek ki, s végül ők utaztak el Kubába. — Nagyon elkeseredettnek látszik. — Szó se róla. Végső el­keseredésemben az OTSH-nál Greminger Jánost is felhív­tam, aki úgy tájékoztatott, hogy tud az ügyről — de ez a kerékpáros szövetség „ma­gánügye”. Az OTSH-nakcsak az a kérése, hogy azokat a versenyzőket menedzseljék, akik 1985-ben számításba jönnek a rangos nemzetközi viadalokon. A történtek fö­lött nem tudok napirendre térni, könnyen lehet, hogy ezzel befejezem tizenhárom éves edzői tevékenységemet — mondta Schneider Konrád, a szekszárdiak szakvezetője. — fekete —

Next

/
Oldalképek
Tartalom