Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-10 / 7. szám

1985. január 10. KÉPÚJSÁG 5 Jogról — mindenkinek Döntött a Legfelsőbb Bíróság Segítség az elvált férjnek Válóperebben mindig sú­lyos probléma; ha a lakás vagy családi ház megosztott használatra alkalmatlan, ak­kor kinek kell távoznia, ezért milyen kárpótlás illeti meg, és elhelyezéséről ki kö­teles gondoskodni. Ezekben a kérdésekben hangzott el iránymutató állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy perben az alsó fokú bíróságok a gyermektelen házaspár házasságát felbon­tották, a közös tulajdonú há­zat — a volt férjnek járó térítés ellenében — az asz- szonynak ítélték. De a volt feleségnek kell a férfi részé­re külön bejáratú albérleti lakást biztosítania, amelyben a legszükségesebb bútorait és felszerelési tárgyait elhe­lyezheti. A jogerős ítélet el­len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a következőket fejtette ki: — Olyan házasságnál, amelyből gyemnek nem szár­mazott, a személyi és anyagi körülmények vizsgálatán kí­vül mindkét félnek a házas­ság megromlásában közre­ható magatartását és annak súlyát is figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a perben eljárt bíróságok ezt elmulasztották, és a házas­ság megromlását előidéző okokkal, valamint azok ér­tékelésével nem foglalkoztak, ezért új bizonyítási eljárás­ra van szükség. Ennek során meg kell állapítani: a lakás elhagyására kötelezett volt férj tarthat-e igényt elhelye­zésre és milyenre. Amennyi­ben olyan magatartást tanú­sított, ami tanácsi bérlakás esetén a bérlőtársi jogvi­szony megszüntetését indo­kolná, elhelyezésére nem tarthat igényt. Ha azonban jóhiszemű jogcím nélküli la- káshasználónak tekintendő, elhelyezéséről nem volt fele­sége, hanem a lakásügyi ha­tóság köteles gondoskodni. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság a megyei bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefoly­tatására, valamint új hatá­rozat hozatalára kötelezte. A naposlibák és a madárinfluenza Nagy mennyiségű napos­libát szállított egy mezőgaz­dasági szövetkezetnek az egyik állami gazdaság. Kö­zülük azonban rövid idő alatt kétezerhatszáz darab beteg­ségben elhullott, ezért a tsz a gazdaság ellen pert indí­tott. Állategészségügyi szak­értői vélemények alapján a Legfelsőbb Bíróság kimond­ta: az elhullást előidéző be­tegség fertőzött törzsállo­mányból származott, ezért a gazdaság kártérítéssel tar­tozik. Törvényes követel­mény ugyanis, hogy az álla­tok minden olyan betegség­től mentesek legyenek, 'ami a felnevelésre való alkalmas­ságukat hátrányosan befo­lyásolja, vagy éppen lehetet­lenné teszi. Kellékhibásak az olyan állatok, amelyekkel a kívánt célt egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mér­tékben lehet elérni, mert már az átadáskor betegek voltak. Nemcsak a kezelő ál­latorvos, a kirendelt igazság­ügyi szakértő, hanem az ál­lategészségügyi intézet sze­rint is, a gazdaság állomá­nyából származó, tojásokból kikelt állatok egy része — az átadás előtt keletkezett okból — betegségben hullott el. Nem lehet elfogadni azt a védekezést, hogy a törzs- állományt vakcinálták, és ez­zel szerintük mindent meg­tettek a betegség megelőzése érdekében. — Egymagában a vakciná- lás nem elég, azt is bizonyí­tani kell, hogy az oltóanyag minősége, kezelése az előírt követelményeknek megfelelt — hangzik tovább az ítélet. A szakértő szerint a vakciná- lás későn történt. Ezt a mű­veletet ugyanis kétszer há­romhetes időközben úgy kell elvégezni, hogy a második kezelés a tojáslerakás kezde­te előtt egy hónappal történ­jék. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vakcinázott törzsállomány immunvédel­mét számos körülmény befo­lyásolja. Így például az oltó­anyag és a takarmány mi­nősége, a madárinfluenza. Homogén és magas fokú im­munitás esetén a fertőzésre jellemző nagy számú elhul­lás nem következett volna be. A Legfelsőbb Bíróság az állami gazdaságot az elpusz­tult állatok ellenértéke, tar­tása, a takarmányozási költ­ségek és az elmaradt haszon megfizetésére kötelezte. Nem csörömpölt a törött üveg A vásárlói kifogás érvé­nyesítéséről hangzott el ál­lásfoglalás a Legfelsőbb Bí­róságon a következő ügyben: Az egyik vidéki kereske­delmi vállalat üzletében egy láda síküveget vásároltak. A vevő másnap bejelentette: húsz üveg törött volt, amit az okozott, hogy a láda al­ján két helyen bevert szö­gek behatoltak az üveglapok­ba. Az üzlet a panaszt ala­posnak találta és a vevőt kártalanította, majd az üveg­gyár ellen ennek az összeg­nek visszafizetéséért pert in­dított. A megyei bíróságon meg­tartott tárgyaláson a gyár ar­ra hivatkozott, hogy — a ta­nácsi megbízott jelenlétében felvett jegyzőkönyv szerint — a vasúti kocsiba történt berakáskor, a feladott üve­gek épek voltak. A rendelte­tési állomáson a szállítmányt a kereskedelmi vállalat kifo­gás nélkül vette át. A vásár­lói panasz rendezéséhez nem hívták meg, és így a törés­ről, valamint annak okáról, nem volt módjuk meggyő­ződni. A kárt az okozhatta, hogy a vevő a ládának az üzletből történt elszállítása­kor gondatlanul járt el. Ezt a védekezést a megyei bíróság nem fogadta el, és a gyárat a vállalat által kifi­zetett összeg megtérítésére kötelezte. A döntés indoko­lása szerint a gyár a követe­lés kiegyenlítését akkor ta­gadhatta volna meg, ha bi­zonyltja, hogy a vállalat alaptalan vásárlói igényt elé­gített ki, illetve, ha a hiba a vevőnek történt átadás után keletkezett. Ezzel szem­ben a bíróság igazolva látta, hogy az üvegtáblák a rekesz helytelen szegecselése miatt törtek el. Az ítélet elleni fellebbezé­sében a gyár a korábbi vé­dekezését azzal egészítette ki, hogy a láda alján szilárd poránhab-alátétet helyeztek el, tehát a szegecsek az üveg­lapokkal nem érintkezhettek. Amennyiben az üvegek a feladáskor töröttek lettek volna, azt a csörömpölésből észreveszik. Erre a vállalat azt válaszolta: a láda alján poránhab-iálátét nem volt, és a gyár a követelés jogossá­gának ellenőrzésére, felhívás ellenére, nem jelentkezett. A Legfelsőbb Bíróság a történteket nem látta tisztá­zottnak, ezért a megyei bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást ren­delt el. Kimondta: a válla­latnak kell bizonyítani, hogy az üvegek már akkor töröt­tek voltak, amikor a gyártól átvette. Ezért meg kell álla­pítani, hogy a üvegrekeszt miként adták át a vevőnek, az hogyan szállította haza, a felbontásnál kik voltak je­len, milyen indokkal kárta­lanították a vásárlót. Csak ezek ismeretében lehet meg­nyugtató ítéletet hozni. HAJDÚ ENDRE Személyes példa Polgári védelem Nagy idő 20 év egy szö­vetkezet élén, — Kerekes Ferencnek, az aparhanti Bú­zavirág Termelőszövetkezet elnökének élményekben gaz­dag és fáradságos. A munka, mely gazdagítja mindennap­ját, sok örömet, de néha csa­lódásokat is okoz. Sok emberben felvetődhet, vajon a polgári védelem ho­gyan kapcsolódik a 20 év munkájához. A honvédelmi törvény ér­telmében a vállalat, üzem, szövetkezet, intézmény stb. vezetője egyben felel az adott terület polgári védelmi fela­datainak végrehajtásáért is. Az évről évre fejlődő szö­vetkezet nagy utat tett meg jelenlegi eredményeinek el­éréséig. Ebben nagy szerepe van Kerekes Ferencnek, hi­szen vezetése alatt többször volt kiváló a szövetkezet. A szövetkezeti munka mellett mindig nagy gondot fordít a honvédelmi munka színvona­lának emelésére is. Azt hi­szem, elmondhatom, hogy a szövetkezet fejlődésével a polgári védelmi munka szín­Kerekes Ferenc vonala is emelkedett. — Lé­pést tartott mindig a gazda­sági, társadalmi élet követel­ményeivel. így van ez Apar- hanton is. A megnövekedett gazdasági követelmények mellett a polgári védelmi munkát a gazdasági felada­tokkal jól össze tudja han­golni. Munkáját nagy igé­nyességgel, következetesen hozzáértően végzi. Jó a kap­csolata a község, a város, és nem túlzás, ha azt mondom, hogy a megye párt, állami és tömegszervezeteinek vezetői­vel. Ez megmutatkozik a polgári védelmi kiképzés so. rán, amelyben a termelőszö­vetkezet és a község együtt­működése példamutató. A több esetben Aparhan- ton tartott városi és város- környéki polgári védelmi rendezvények lebonyolításá­ban mindig kiemelkedő sze­repet vállalt. Személyes pél­damutatóra, aktivitása ösz­tönző hatással van a szak- szolgálati és az önvédelmi szervezetekbe beosztott állo­mányra. A munka azonban csak ak­kor teljes, ha az ember a jö­vőre is gondol. Ennek egyik területe a tapasztalatok, él­mények átadása a fiatal szakembereknek. Ezt teszi akkor, mikor személyes pél­damutatásával neveli, oktat­ja fiatalabb kollégáit. Az eddig kifejtett munká­ja elismeréseként a honvé­delmi miniszter 1979-ben a 10 éves, 1984-ben pedig a 15 éves „Honvédelmi Érdem­érem” kitüntetést adomá­nyozta neki. Nagy Zoltán törzsparancsnok Sarszentlorinc téli alomban Hófehér világban érkezünk a múltjáról nevezetes kis községbe... Nevét hallva az ország bármely pontján Pe­tőfi Sándort, Illyés Gyulát említik, aztán hirtelen vége szakad a sornak. Ezt a fél­bemaradt mondatot szeret­nénk befejezni, az egykor pezsgő életű, a környék szel­lemi központjának számító település jelenén keresztül a jövőjét próbáljuk meg kör­vonalazni. Hó paplan borítja a vidé­ket és egyszerű, cseppet sem hivalkodó parasztházait, ud­varait A téli álomban szuny- nyadó falut csak szánkázó, csúszkáló gyermekek hangja veri fel. Idillikus kép... Egy másik már kevésbé. Sárszentlőrinc mintegy 1360 főnyi lakossága évről évre fogyatkozik, egyre inkább el­öregedik. Elköltöznek a fiata­lok, mind több az üresen ha­gyott ház. A gyerekek, uno­kák már a közeli Nagydoro- gon építkeznek Szekszárdon raknak fészket. Üj házat évek óta nem emeltek. Az okokat kutatva adódik a feltételezés, hogy bizonyára az alapellá­tással van baj — fordulunk Farkas Julianna tanácselnök­höz. — Azt hiszem, nem erről van szó. A községben talán az elsők között, már 1959- ben megalakították a törpe-- vízmű társaságot, az ivóvíz­re nincs panasz. Tavaly pe­dig az egyik kútba búvárszi­vattyú került, úgyhogy a víz­ellátás ezzel teljesen megol­dottnak tekinthető. Igaz, hogy továbbra is gondot je­lent a nyomóvezeték össze­köttetése Uzddal, ez azonban a következő ötéves terv fela­data lesz. Ugyancsak jövőre fejezik be a Kossuth Lajos utca szilárd burkolatát. Ré­gen megérett ez a felújításra, hiszen ősszel és tavasszal a nagy esőzések idején megkö- zelíthetelen volt, s előfordult, hogy a sártengerben a bete­get kézben kellett kivinni a mentősöknek. Az egészség­ügynél elidőzve, az orvosi rendelőt átalakítottuk, a vá­rótermet is vizesblokkal sze­reltük fel, és központi fűtés­sel korszerűsítettük az orvo­si lakással együtt. A falu­ban bölcsödé nincsen, de óvoda és napközi otthonos ál­talános iskola működik. Sok osztálynak ugyan minimális a létszáma, de összevonásra nem került sor. A kereskedel­mi ellátásra sem lehet panasz, hiszen az ABC-áruházban a legalapvetőbb élelmiszerek, háztartási és ruházati áruk megvásárolhatók, s csak a nagyobb dolgokért utazunk Nagydorogra. A tanácselnök úgy ítéli meg, hogy jó évet zárt a község, s ez egy kicsit a ta­nácsi munkát is értékeli. A községi tanács hatszemélyes kollektívájából, négyen — a többiek betegeskedtek — a körülményekhez képest áll­ták a sarat, egyengették a település lakóinak életét. S hogy mit várnak az 1985-ös esztendőtől? Mindenekelőtt egészséget, békességet... A településen, helyben korlátozottak a munkalehe­tőségek, a tsz-ben, annak Alapvető élelmiszerekből jól ellátott a kis vegyes bolt kenderfeldolgozó mellék­üzemágában, vagy a kis lét­számot foglalkoztató kihe­lyezett konzervgyári előké­szítő üzemben vállalhatnak munkát az emberek. Legtöb­ben azonban Nagydorogra, Paksra, vagy a megyeszék­helyre utaznak be naponta. Nagy Zoltánné is Nagydö- rogon dolgozott felszolgáló­ként, amíg nem született meg a gyermeke. A család „szemefénye” ma már két — éves és a tágas kertben bot­ladozik, amikor a kerítésen túlról, megszólítjuk édesany­ját. A válaszok rövidek, cseppet sem közlékenyek. Édesapjáékkal együtt élnek Nagyék a szép kis családi házban, idősebb és ifjabb ge­neráció jól megfér egymás mellett. Nem akartak elköl­tözni, a legkézenfekvőbb volt elfogadni a szülői segítséget. Azt mondja: így is be lehet jutni a városba, busszal vagy éppen az autóval, amit ugyan ritkán használnák. Az ólban pedig állatok... Hogy a fiatalasszony mit kíván az új esztendőben? Semmit. Kevesen tartanak állatot „Lőrincen”, ezért is vált szükségessé a kényszervágó­hely megépítése. Tavalyelőtt kezdték el, és a hatósági hús­bolttal együtt idei feladatok között szerepel az átadása. A község ellátását eddig is a tsz biztosította, ahol az állat- tenyésztésben a sertés mel­lett, a szarvasmarhával már jórészt csak bérhizlalásban foglalkoznak. A tsz tavaly nem zárt kiemelkedően jó évet, az átlagos szintet ismé­telték meg. A fogyatkozó lé­lekszámú faluban jórészt ez az a munkahely, ahova fia­tal szakemebereket lehetne kötni, maradásra bírni, vagy távolról idecsalogatni. A vegyesbolt egyik ifjú el­adója Leimszider Anikó, mint kolléganői megsúgták jegyben jár. — Itt marad-e? Sárszent- lőrincen tervezi-e berendez­ni jövőjét? — Még néhány évig bizto­san. Kereskedőnek, eladónak tanulok levelezőként, ám hosszú távon azt hiszem nem maradok szülőfalumban. — Milyen szórakozási, kikapcsolódási lehetőségei vannak korosztályának? — Most, hogy még discó sincsen, semmilyen. — A faluban működik KISZ-szervezet. Szervezett programokról azonban nem beszélhetünk. A kultúrottho- non belül az ifjúsági klubban elsősorban cigányfíatalok gyűlnek össze, töltik együtt szabadidejüket. De leginkább csak hétvégeken van mozgás, amikor a városból nagyköz­ségekből hazajönnek a diá­kok, kollégisták, ilyenkor te­lik meg este a kultúrház. A másik generáció a nagyszü­lőké. Elöregedő településnek mondják Sárszentlőrincet, ezért fontos szerepe van a két éve októberben átadott öregek napközi otthonának. Kihasználtságát, s egyben szükségességét is híven tük­rözi, hogy a húsz férőhelyes otthonban rendszeresen húsz-huszonhárom idős em­ber tölti napjainak nagy ré­szét. Nekik az étkeztetésük is megoldott, de nem ilyen kedvező a helyzet Uzdon, ahonnan csak néhány jelent­kezőt tudnak fogadni.. Az objektív akadály: az iskolai napközi 120 főre tervezett konyhája nem győzi a túl­terhelést. A megoldás igé­nye pedig sürgető. Hasonló­képpen sürgető feladat a ré­gi, elhagyott iskolaépület felújítása, rendbetétele. A helyi tanács a pálfaiakkal közösen emlékhely kialakí­tását tervezi Illyés Gyula egykori iskolájában. És ha már a jövőbe tekintünk, fel kell eleveníteni a falugyű­lésen néhány hónapja el­hangzottakat: Illyés-emlék- szobát létesítenek a Petőfi- házban, ahonnan azonban — a reászánt helyet ugyanis ki­nőtte — a tanácsházába te­lepítik át a könyvtárat. El­képzelések, tervek, amelyek egy kis közösséget közvetlen környezetükhöz, lakhelyük­höz kötnek. Látszólag eleven, színes, mozgó kép, valójában azonban megdermedt egy időre Sárszentlőrinc. Az utcán köszönünk, kér. dezünk és közeledtünkre nyi- kordul, majd becsukódik a kapu. Mögüle jön a bizalmat­lan válasz. Másutt még az sem: „Nincs az embernek er­re szüksége”. Még javában a leghidegebb évszakban járunk, de mikor kezd engedni a fagy, és ol­vadni a jég? A múltjából élőközség megtalálja-e útját a jövőbe? Fotó: Gottwald Károly T. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom