Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

A^PÜJSÁG 1985. január 7. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszird, Postafiók: 71 Kétirányú-e a Mérey utca? 1984. október 7-én az ön kérdez — mi válaszolunk ro­vatban megjelent Rigler Ist­vánná szekszárdi olvasónk bejelentése, valamint az arra érkezett válasz. Olvasónk el­mondta, hogy az építkezések miatt a Mérey utcát egyirá- nyúsították. Azaz a Babits utca torkolatánál ezt jelző­tábla is jelezte, de az utca elején a „Behajtani tilos” táblát leszerelték, mivel a Mérey, a Fürdóház, a Zalka Máté és a Marx Károly utca kereszteződésében megszűnt az útszűkület. Az illetékesek azt a választ adták, hogy az egyirányúsítást megszüntet­ték, és ideiglenesen kétirá­nyú forgalmi rendet alakí­tottak ki a Mérey utcában. Ennek megjelenése után a Mérey utcai olvasóktól sok aláírással kapott levelet szerkesztőségünk, mely sze­rint, idézzük: „október 9-én, hétfőn délelőtt 9 óra után felszerelték az egyirányú ut­cát jelző táblákat, csak most fordítva, tehát az utca ele­jén lehet most behajtani. Ez­zel az intézkedéssel még job­ban megterhelték a Babits utca amúgy is zsúfolt gép­járműforgalmát, holott köz­tudott, hogy ez az utca kes­kenyebb, kanyargósabb. Nem beszélve arról, hogy a Her­man Ottó lakótelep lakóinak nagy része gyalogosan ezt az utcát használja, itt jut leg­hamarabb a Béla téri busz­megállóhoz, a város központ­jában lévő munkahelyekre. Aki eddig a Mérey utcán járt gépjárművel, mert a Skála környékén dolgozik, vagy azért, mert a város északi része onnan jobban, biztonságosabban megköze­líthető, az is a Babits utcá­ra kényszerül. Aki a Skálától 500 méterre lakik, kénytelen a fél várost körbeautózni, hogy a központba, vagy ép­pen a Skálához eljusson egy esetleges nagyobb bevásár­lásra.” A panaszt a Szekszárd vá­rosi Tanács V. B. műszaki osztályához továbbítottuk, ahonnét Kováts Béla osztály- vezető főmérnök-helyettes a következőket válaszolta: — Szekszárd, Marx Károly utca forgalomba helyezési bejárásán az illetékes ható­ságok képviselőiből alakult bizottság felülvizsgálta Szek­szárd, Marx Károly utca, va­lamint a hozzá csatlakozó utcák forgalmi rendjét. — A Mérey utca lakóinak kérelmét figyelembe véve, az egyirányúsítás megszünteté­sét és kétirányú forgalmi rend kialakítását határozta el a bizottság. — Ma már az új forgalmi rend szerint két irányban le­het közlekedni a Mérey ut­cában. Hol lehet menetjegyet vásárolni? Felker Ferenc szekszárdi olvasónk elmondta, hogy vi­dékről látogatott hozzá két fiatalember. Szekszárdon, az információs irodánál szeret­tek volna helyi járati autó­buszra menetjegyet vásárol­ni, itt azonban nem volt. Gondolták, hogy a gépkocsi- vezetőtől vagy az utasoktól vehetnek. De a járat rövid időn belül ellenőrt kapott, aki megbüntette őket 50—50 forinttal. Felker Ferenc kér­dezi, hogy Szekszárdon hét végén nincs olyan hely, ahol helyi járatra jegyet lehetne vásárolni? A Volán pályaud­varon, például az informá­ciónál miért nem árusítanak menetjegyet? A Volán 11. sz. Vállalat igazgatója, Pech József vá­laszolt a kérdésre: — Szekszárd város terüle­tén szombaton és vasárnap is lehet helyi járati menetje­gyet vásárolni, az e napokon árusító újságárus pavilonok­ban. — Mivel Szekszárd autó­busz-állomás környékén lévő újságárus pavilonok — ahol munkanapokon egyébként lehet helyi járati menetje­gyet kapni — szabadnapo­kon és munkaszüneti napo­kon nem üzemelnek, ezért a további panasz megelőzése érdekében intézkedtem, hogy szombaton és vasárnap — il­letve bármely munkaszüneti napon — az autóbusz-állo­máson szolgálatot teljesítő forgalmi szolgálattevőnél megvásárolható legyen helyi járati menetjegy. Megáll-eaz autóbusz? Tákler János őcsényi ol­vasónk elmondta, hogy a Sárpilisről jövő autóbusz a Volán-bontónál áll meg. So­kan vannak bejárók, ákik valamelyik közelben lévő vállalatnál, üzemnél dolgoz­nak. Az útpadkán nem le­het közlekedni, merít főleg az őszi és téli időszakban sá­ros, az út szélén járni viszont a kocsik, járművek miatt veszélyes. Kérdezi, hogy meg lehetne-e oldani úgy, hogy az utóbusz a tejipar, vagy a húskombinát előtt állna meg? A Volán 11. számú Válla­lat igazgatója Pech József válasza: — 1985. január 7^én 0.00 órától a Szekszárd—Decs— Várdomb és a Szekszárd— Keselyűs - útvonalon közle­kedő valamennyi járatnak kötelező megállást rendeltem el „TOTÉV” megállóhelyen. Felfestik-e az útburkolati jeleket? Telefonon tett bejelentést szerkesztőségünknek Vágvöl- gyi László szálkai olvasónk. Elmondta, hogy a szálkai be- kötőútnál, valamint Vár­domb irányában a nyár vé­gén javították az .utat, amit már be is fejeztek. Az út­burkolati jelek azonban még nem kerültek felfestésre — véleménye szerint — ezek hiányában nagyobb a bal­esetveszély. A Pécsi Közúti Igazgató­ság szekszárdi üzemmér­nökségének főmérnöke Rik- ker István a következő vá­laszt küldte meg: — Az 56. számú Szekszárd —Mohács—Udvari főközle­kedési út a nyár végén két­rétegű bitumenemulziós fe­lületi bevonást kapott. Az ilyen technológiával készült fenntartási munka után a burkolat durva, arra festeni nem lehet addig, amíg a bur­kolat felülete a forgalom ha­tására „kisimul”. — A fokozott baleseti ve­szélyre való tekintettel azon­ban ideiglenes festéssel lát­tuk el. Telefonszámunk: 16.211 Ml VÁLASZOLUNK------— A vállalatok és f szövetkezetek vész­ig tesége, részesedési V) és fejlesztési alap­J hiánya rendezésé­nek módjáról szóló korábbi jogszabályt módosít­ja a pénzügyminiszter 53/1984. (XII. 1.) PM számú rendelete, meghatározva azt, hogyha valamely vállalat elszámolás alapjául szolgáló eredménye negatív, a veszteség rendezé­sébe mely alapokat, tartalé­kokat, milyen sorrendben kell bevonni, s miként kell eljár­ni ilyen esetekben a maga­sabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségét illetően. Kihangsúlyozzuk, hogy a jogszabály rendelkezéseit már az 1984. évi eredményel­számolás során alkalmazni kell. A pénzügyminiszter 55/1984. (XII. 1.) PM számú rende­lete a fogyasztási adóról szól, kimondja, hogy az ott meg­jelölt társulások, társaságok, költségvetési szervek, vállala­tok a rendelet mellékletében felsorolt, általuk importált, előállított és értékesített ter­mékek után fogyasztási adót kötelesek fizetni. A fogyasz­tási adó mértékének, az adó alapjának, fizetése esedékes­ségének meghatározása után arról is rendelkezik a jog­szabály, hogy a fogyasztási adót mely esetben lehet visz- szaigényelni, és kimondja, hogy a fogyasztási adó befi­zetése és bevallása önadózta­tás formájában történik. A rendelet hatályba lépésének időpontja: 1985. január 1. A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló korábbi rendeletet mó­dosítja a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi minisz­ter 56/1984. PM-KkM számú együttes rendelete, amely táblázatban tünteti fel a mó­dosult vámtarifákat, megje­lölve a vámkezelendő árut, a fizetendő vám értékét szá­zalékban, és a vámkezelhető árumennyiséget. Ezeket a táblázatokat — a terjedelem korlátáira is figyelemmel — itt nem rögzítjük, idézzük azonban a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely sze­rint: „Vámmentesek a házas­ságkötéstől számított egy éven belül küldött, nem kereske­delmi jellegű ajándéktárgyak, ha azok összértéke házaspá­ronként a 6000 Ft belföldi forgalmi értéket nem haladja meg.” A rendelet 1984. de­cember 1-én hatályba lépett, s a fent írt valamennyi jog­szabály a Magyar Közlöny 1984. évi 52. számában jelent meg. A Magyar Közlöny 1984. évi 53. számában olvasható az ipari miniszter 14/1984. (XII. 8.) IpM számú rende­lete, amely a külföldi rend­számú gépjárművek dízel- üzemanyag vásárlási jegyéről szól, s amely szerint külföldi rendszámú dízel-üzemű gép­járműhöz Magyarországon dízel-üzemanyagot kizárólag az erre a célra rendszeresí­tett dízelüzemanyag-jegy (gázolajjegy) ellenében — a jogszabályban előírt módon — szabad eladni, illetőleg megvásárolni. A gázolajjegyet a Magyar Nemzeti Bank ál­tal meghatározott valutákért, azok vételi árfolyamán szá­mítva kell megvásárolni. A gázolajjegy kizárólag a gép­járműhöz rendszeresített (be­épített) üzemanyagtartályba történő vásárlásra jogosít, és jó tudni, hogy a megvásárolt, de fel nem használt gázolaj­jegyek nem válthatók vissza. A rendelet kihirdetése napján — 1984. december 8-án — hatályba lépett. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Titoktartás ? A vásárlók védelmében Az élet jó néhány területét lengi át a titoktartás. Ezek­hez a területekhez számítjuk többek között a pénzügyeket. Nem állunk egyedül e té­ren a titoktartással. Nyugati országokban az egyik legna­gyobb illetlenségek közé tar­tozik valakinek a fizetése fe­lől érdeklődni. A pénzügyek bizonyos fajtáit pedig álla­milag garantált diszkréció övezi. (Gondoljunk csak Svájcra, ahol nemrég nép­szavazás erősítette meg a bankbetétek titkosságát!) A takarékbetétek nálunk is tit­kosak, felfedésük csak körül­határolt esetekben lehetsé­ges, akkor, ha bűncselekmé­nyek ügyében nyomoz a ha­tóság, s ezekhez köze van a takarékban őrzött pénznek. Sajnos, ez a titkosság csak onnan kezdődik, ahonnan a pénz elindul OTP-beli útjá­ra, amikor valamelyik fiók felveszi a pénzt. Mert vajon diszkrét körülményeket je­lent-e az az üvegkalicka, amely mögött a kedves kar­társnő dolgozik, aki átveszi vagy kifizeti a pénzünket? Egy csöppet sem. A sorban állók mindent látnak. Azt is, mennyit teszünk be, azt is, mennyit veszünk ki onnan. Hogy mennyit teszünk be, abból legfeljebb csak követ­keztetni lehet anyagi helyze­tünkre. Ez talán az adóhiva­talnak jelenthetne valamit, bár aligha van (lesz) embe­rük arra, hogy az OTP- fiókban leselkedjen, úgy ítél­je meg eltitkolt jövedelmein­ket. De hogy mennyit ve­szünk ki, az már mások kí­váncsiságát is felcsigázhatja. S ezzel máris félretehetjük az ironikus hangnemet. Mi van akkor — és ki zárhatja ki ezt? —, ha rosszra kapható ember áll hátunk mögött, a lakosság bankjának pénztá­ra előtti sorban? Aki erede­tileg személyi kölcsönt akart csupán fölvenni, szorult helyzetét enyhítendő. S ez az ember látván, hogy előtte valaki ezresekből álló köte- get vesz át — hirtelen más módját találja ki a pénz­szerzésnek. Mondjuk azt, hogy utána megy és elrabol­ja az ezreseket. A nyugati bankokban — amelyek amúgy is a pénz templomai — jobban ügyel­nek. Ott aligha nyílik alkal­ma illetéktelennek bepillan­tania a pénzkivevők és -be­tevők pénzügyeibe. Igaz, ott nagyobb összegek forognak, amelyek kamataiból inkább telik a biztonságot szolgáló berendezésekre, de azért mi is tehetnénk valamit e téren, amíg az elektronikus pénzki­vételi módszerek nálunk is elterjednek. Félreértés ne essék, nem azt kívánom, hogy a jelenle­gi, takarékosságra intő gaz­dasági helyzetben — amely­ben persze az OTP-nek is jól jön, ha minél több a be­tétes — külön helyiségeket alakítanak ki, amelyekben csak az OTP-alkalmazottak és a pénzét hozó-vivő ügyfél tartózkodik a művelet lebo­nyolításának időpontjában. De azt igen, hogy tegyék le­hetetlenné a bekukkantást a jelenleg alkalmazott üvegka- lickákba az illetéktelenek számára. Akár a szerkezeti anyag megválasztásával, akár például fényt visszaverő, tükröző fólia felragasztásá­val. S akkor majd nem za­varja az ügyfeleket, hogy boldog-boldogtalan belelát pénzügyi műveleteikbe. Ta­lán még a forgalom is emel­kedhet attól, ha a betétesek látják, valóban titkos a tit­kos takarékbetét. Gőz József Miért szabható ki gazdasági bírság? A gazdaságirányítás kor­szerűsítésének jegyében elfo­gadott törvények és rendele­tek a korábbinál jóval sza­badabb kezet adnak január elsejétől a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. Nemcsak saját nyereségük felhaszná­lásáról dönthetnek önállóbb módon, hanetn áraik megál­lapításáról is. Ám, mint min­den piacra orientált gazda­ságban, tovább kell fejleszte­ni nálunk is az ellenőrzés szerepét, hogy a tisztességes verseny szabályait a gazdál­kodók egymással szemben és természetesen, velünk, vá­sárlókkal szemben is, betart­sák. Ennek egyik fontos esz­köze a gazdasági bírság ki­szabása. A bíróság dönt Ezt a szankciót akkor le­het alkalmazni, ha a vállala­tok vagy szövetkezetek, vagy éppen a kisvállalkozások va­lamelyike vét a rá vonatko­zó jogszabályok ellen, s ezzel jelentős haszonra tesz szert, vagy versenytársait, illetve vevőit károsítja. Ez természetesen csak ál­talános elv. Egyébként a gazdasági bírság eddig sem volt ismeretlen fogalom a különböző szankciók között. Bár korábban a tárgyalóter­mek nemegyszer élénk vitá­tól voltak hangosak, az egyes hatóságok nem egyformán ítélték meg egy-egy gazdál­kodó tevékenységét. Az új rendelkezések, illetve a tisz­tességtelen gazdálkodói ma­gatartást tiltó törvény a ko­rábbinál jóval tisztább hely­zetet teremtenek, így való­színűleg a gazdasági bírság is jobban betöltheti a neki szánt funkciót, azt, hogy visszatartsa a gazdálkodókat a jogszabályok, az üzleti tisztesség megsértésétől. Á gazdasági bírságról szóló minisztertanácsi rendelet élesen elkülöníti egymástól a büntetésként fizetett pénzt, illetve a kártérítést. Egyér­telműen leszögezi, hogy füg­getlenül a gazdasági bírság kiszabásától, az okozott kárt meg kell téríteni, illetve a jogtalan előnyt vissza kell fizetni. Amennyiben nem le­het megállapítani a károsul­tak kilétét, akkor az újonnan létrehozott, a központilag ke­zelt Piaci Intervenciós Ala­pot illeti meg a pénz. A bírság kiszabása pedig, ahogy korábban is, már a bíróság feladat^. Amennyi­ben bebizonyosodik, hogy a visszaélést megállapító szer­veknek — például az Orszá­gos Anyag- és Árhivatalnak, a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának stb. — igaza van, a bíróság megítélheti a bírságot, mely­nek legalább 30 százalékkal meg kell haladnia a jogtala­nul szerzett előny, illetve az okozott kár összegét. Ettől a mértéktől csak különös mél­tánylást érdemlő esetekben tekinthet el a bíróság. Nem lesz elnéző Az eddig ismertetett sza­bályok alkalmazásának való­színűleg nagy szerepe lesz a további években, miután nemcsak az állami és szövet­kezeti szektor cégei, hanem a kisvállalkozások, a magán­kisiparosok és kereskedők törvénysértő tevékenységét is lehet ily módon büntetni. A gazdasági bírság kisza­bása nemcsak a vevőket be­csapó kereskedőket, a mun­kát felébe-harmadába végző cégeket fenyegeti, a jogsza­bály felsorol ettől eltérő ese­teket is. Már eddig is külön­böző szankciókkal néztek szembe az ebbe a körbe eső gazdálkodók, most a rende­let egységes szempontok sze­rint rendelkezik a rájuk ki­szabható bírságról. S hogy melyek ezek? Például bírsá­got kell fizetnie annak a cég­nek, amelyik engedély nél­kül, avagy a jogosítványá­ban meghatározott feltéte­lektől eltérő módon, vesz részt a külkereskedelemben is. Ha a devizagazdálkodás­ra vonatkozó szabályok sze­rint engedélyhez kötött tevé­kenységet e dokumentum hiányában, avagy az előírá­soktól eltérő módon végez. Nem számít bocsánatos bűn­nek az sem, ha valamelyik cég jogosulatlanul folytat va­lamely tevékenységet. S az alkatrészekkel, a tartozékok­kal való ellátást, a javító- szolgálat fenntartását is ko­molyabban kell majd a cé­geknek venniük; amennyi­ben e kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, gazda­sági bírságot szabhat ki rá­juk a bíróság. Ugyanígy nem számít bocsánatos tévedés­nek a minőségrontás sem, s a munkavédelmi előírások súlyos megszegéséért is a bí­róság elé állhat egy vállalat. Tisztességesen Az ismertetett jogszabá­lyok valószínűleg híven tük­rözik a kormányzat szándé­kát, a következő években a nagyobb szabadság a szigo­rúbb ellenőrzéssel, és ha kell, megfelelő szankciókkal jár majd együtt. S ez nemcsak a vállalatok, hanem a fo­gyasztók érdekeit is szolgál­ja, akik sokszor kiszolgálta­tottnak érzik magukat a mo­nopolhelyzetben lévő nagy és kis cégekkel szemben. De remélhetőleg a gazdálkodók többsége inkább a törvény adta keretek között, vagyis tisztességesen próbál majd tisztes haszonhoz jutni. LAKATOS MÁRIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom